9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Pedagógusok átlagos béremelése
Kérdés: A Púétv. és a Púévhr. a pedagógusok sávos illetményét tartalmazza: Gyakornok, pedagógus I., Pedagógus II., Mesterpedagógus, Kutatótanár vonatkozásában 2024. január 1. naptól. Ennek eleget is tett önkormányzatunk az önkormányzat irányítása alá tartozó 7 óvoda pedagógusainak tekintetében. A médiában a 32,2%-os emelésről lehetett hallani, ami számításaink szerint csakis a gyakornokokra igaz. Sajnos erre vonatkozóan semmi jogszabályt nem találunk, ami előírná az egyénenkénti 32,2% emelést. Az idősebb pedagógusaink ezt nehezményezik. Egy online előadáson az előadó a 662/2023. Korm. rendelet (3) bekezdésére hivatkozott: „(3) A (2) bekezdés szerinti tanárbéremeléshez szükséges központi költségvetési támogatás alapján a munkáltató átlagos 32,2%-os béremelést biztosít.” Ez tényleg a 32,2%-os kötelező béremelést jelenti? Tanárbéremelés? És hogyan kell végrehajtani, ha átlagosan érti?
2. cikk / 9 Bértámogatás felhasználása
Kérdés: Az óvodai nevelésre több jogcímen kapunk bértámogatást és működési támogatást. Eddig az volt a tendencia, hogy az intézmény éves bér- és járulékösszege meghaladta a bértámogatás összegét. Így a működésre kapott összeg egy része a bérre lett elhasználva. 2024-ben, úgy tűnik, megfordul a tendencia. A beszámoló eddig nem tért ki ennek elkülönítésére. Jelen esetben kb. 3 millió forintról beszélünk, egy 75 milliós intézményi költségvetésnél. A bérre kapott állami támogatásnak egy részét felhasználhatjuk-e működési dologi kiadásokra?
3. cikk / 9 Pedagógusok új életpályája
Kérdés: 1. A Púévhr. alábbi paragrafusa tartalmazza a 2024. évi illetmény megállapítását.
88. § (1) A Gyakornok fokozathoz tartozó havi illetmény összege a 2024. évben 440.000 forint.
(2) A Púétv. 98. §-ának (1) bekezdése szerinti köznevelési foglalkoztatott havi illetménye – a Púétv. 98. §-ának (3) bekezdésében foglalt eset kivételével – nem lehet kevesebb, mint az (1) bekezdés szerinti összeg. Eszerint kijelenthető-e az a megállapítás, miszerint biztosan minden foglalkoztatottnak emelkedik 2024-ben a munkabére?
2. Az a foglalkoztatott, aki nem fogadta el a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban történő foglalkoztatást, és erről 2023. szeptember 15-től szeptember 29-ig írásban nyilatkozott, annak jogviszonya a törvény erejénél fogva 2023. november 30. napjával közalkalmazottként megszűnik, a 2023. november 1. napján érvényes kinevezése szerinti illetményének alapulvételével végkielégítésre jogosult. A végkielégítésének alapjául szolgáló átlagbérébe mi számítható bele?
88. § (1) A Gyakornok fokozathoz tartozó havi illetmény összege a 2024. évben 440.000 forint.
(2) A Púétv. 98. §-ának (1) bekezdése szerinti köznevelési foglalkoztatott havi illetménye – a Púétv. 98. §-ának (3) bekezdésében foglalt eset kivételével – nem lehet kevesebb, mint az (1) bekezdés szerinti összeg. Eszerint kijelenthető-e az a megállapítás, miszerint biztosan minden foglalkoztatottnak emelkedik 2024-ben a munkabére?
2. Az a foglalkoztatott, aki nem fogadta el a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban történő foglalkoztatást, és erről 2023. szeptember 15-től szeptember 29-ig írásban nyilatkozott, annak jogviszonya a törvény erejénél fogva 2023. november 30. napjával közalkalmazottként megszűnik, a 2023. november 1. napján érvényes kinevezése szerinti illetményének alapulvételével végkielégítésre jogosult. A végkielégítésének alapjául szolgáló átlagbérébe mi számítható bele?
4. cikk / 9 Bölcsőde normatív támogatása
Kérdés: Önkormányzatunk intézményének feladata 2021. 01. 15-től bölcsődei ellátással bővül. Önkormányzatunk a fenntartáshoz gondozási díj megállapítását tervezi. Hogyan befolyásolja a gondozási díj bevétele a normatív támogatás összegét? A nem teljes hónapra járó normatív támogatás összegének megállapítását a gyermekek hiányzása hogyan befolyásolja? A 10 napos hiányzás értelemszerűen a fél hónapnál 5 napra csökken?
5. cikk / 9 Önkormányzati intézmény által adott támogatás
Kérdés: Kérdések: 1. Nemzetiségi önkormányzat iskola és óvoda fenntartója. Az intézmények részére utalt működési támogatásból a fenntartott intézmények, sportegyesület részére sportcsarnok építéséhez pénzt szeretnének átadni. (Az önkormányzattól és az intézményektől független egyesület – nem államháztartási fenntartású – látványcsapatsport-támogatásból valósítja meg a sportcsarnok építését, amelyhez az önrész forrása lenne az intézményektől kapott pénzeszközátadás.) Az iskolában tanuló és az óvodás gyermekek részére a felépült sportcsarnokban szeretnék majd a sportfoglalkozásokat és a tornaórák egy részét megtartani. Jogszerűen adhat-e át nemzetiségi önkormányzat által fenntartott intézmény ilyen címen pénzeszközt sportegyesület részére?
2. Csak költségvetési támogatásban részesülő intézményekben dolgozók részére a részükre megállapított illetményen túl adható-e jutalom, ha igen, akkor milyen feltételekkel? Az intézményeknek nincs saját bevétele, csak az átlagbéralapú támogatás a forrása az illetményeknek.
2. Csak költségvetési támogatásban részesülő intézményekben dolgozók részére a részükre megállapított illetményen túl adható-e jutalom, ha igen, akkor milyen feltételekkel? Az intézményeknek nincs saját bevétele, csak az átlagbéralapú támogatás a forrása az illetményeknek.
6. cikk / 9 Szavazatszámláló bizottság tagjainak járó szabadnapra jutó átlagbér megtérítése
Kérdés: A választási kiadások elszámolásával kapcsolatban szeretném a következő kérdést feltenni: A szavazatszámláló bizottság tagjai a szavazást követő napon mentesülnek a jogszabályban előírt munkavégzési kötelezettség alól, és erre az időre átlagbér illeti meg őket, amelyet a munkáltató fizet. A munkáltató a választási szerv tagját megillető bér és járulékai megtérítését a szavazást követő 5 napon belül igényelheti a HVI-től. A HVI ezeket a kifizetéseket többletköltség címén számolja el a TVI részére, amely ezt utólag megtéríti. A kistérségi társuláshoz tartozó költségvetési intézmény néhány dolgozója választott tag a szavazatszámláló bizottságokban. A jogszabály értelmében a HVI átutalja az intézmény által igényelt átlagbért. Milyen jogcímen számolja el a rovatrend szerint az intézmény az átlagbér megtérítését?
7. cikk / 9 Óvodavezetői feladatok ellátása – a korábbi vezető felmentéssel történő munkavégzés alóli mentesítése idején
Kérdés: Óvodavezetőnk nyugdíjazás miatt felmentési átlagbért kap (jelenleg utolsó négy hónapját tölti), a munkavégzés alól mentesítve van. Erre az időszakra az egyik óvodapedagógus látja el az óvodavezetési feladatokat. Helyes lenne-e, ha részére megbízási szerződés alapján megbízási díjat fizetnénk az új vezető kinevezéséig?
8. cikk / 9 Óraadás felmentési idő alatt
Kérdés: Egyik pedagógusunk nyugdíjazás miatt felmentési átlagbért kap (utolsó 4 hónapját tölti – munkavégzés alól fel van mentve). Saját vállalkozói igazolvánnyal, számlaadás mellett végezhet-e óraadást saját munkáltatójánál a felmentési átlagbéres időszaka alatt?
9. cikk / 9 Munkaerő költségelemei
Kérdés: Mit takarnak az alábbi fogalmak: bér, jövedelem, kereset, átlagbér, tartós bér, illetmény, állásbér a számviteli, költségvetési, adózási törvényben, illetve hol fordulnak elő még ezek a fogalmak?