Összes cikk:
1. cikk / 151 Tartozásátvállalás
Kérdés: Egy általános forgalmi adó áthárításával járó ügylet kapcsán szeretnénk, hogy az adóhatóság a visszaigénylésre jogosultnak járó összeget ne utalja ki, hanem azt az adófizetésre kötelezett számlájára vezesse át. Van erre lehetőség? Milyen kérelmet kell az adóhatósághoz benyújtani?
2. cikk / 151 Hibás számlaszám az adó-visszatérítésen
Kérdés: A Költségvetési Levelek 313. számában az 5564. számú kérdésben foglalkoztak a téves adószámra fizetéssel. Esetünkben ennek a fordítottja történt, elírtuk a számlaszámot, amire a kiutalást kértük. Hogyan lehet ezt javítani?
3. cikk / 151 Garanciális csere
Kérdés: Intézményünk televíziót vásárolt. Meghibásodott a készülék, és mivel nem volt javítható, garanciális csere történt. Kaptunk egy új készüléket, ugyanazt a típust, ami elromlott. Az elromlott készüléknek még volt értéke, és természetesen értékcsökkenést is számoltunk rá. A szolgáltató csereértéket nem határozott meg. Jól gondolom, hogy az elromlott készüléket ki kell vezetnünk, majd terven felüli értékcsökkenést is el kell számolnunk rá? A cserekészüléket milyen értéken kell nyilvántartásba venni?
4. cikk / 151 Áfa visszaigénylése 17-es nyomtatványon
Kérdés: Intézményünknek 4 millió forint visszaigényelhető adója keletkezett június hónapban, melynek kiutalását nem kértük, azonban nem szerepeltettük az összeget az áfabevallás 86. sorában. Fel kell tüntetni a júliusi bevallásban a 82. sorban az összeget? Kell emiatt beadni önellenőrzést vagy helyesbítést június hónapra? Hogyan kaphatjuk vissza az áfát?
5. cikk / 151 Adófizetés téves adószámlára
Kérdés: Cégcsoportunkat több önálló társaság alkotja. Ugyanaz a társaság végzi a könyvelésüket, és valamennyien határidőre teljesítik az adózással kapcsolatos kötelezettségeiket, így az adófizetést is. Egyik társaságnál az adóhatóság felszólított bennünket, hogy tartozásunk van, fizessük be. A folyószámla felülvizsgálatakor derült fény arra, hogy valóban nem azt az adószámot jelölték meg az utaláson, amelyiket kellett volna (cégcsoporton belüli másik adószám). Van-e lehetőség, hogy az adóhatóság kérésünkre a téves számlára utalt összeget átvezesse a mi számlánkra?
6. cikk / 151 Immateriális javak
Kérdés: Hogyan könyvelünk abban az esetben, ha a településrendezési terv módosítása több részszámlával kerül kiegyenlítésre? Immateriális javaknak folyamatban lévő 15-ös számlája létezik?
7. cikk / 151 Környezetvédelmi alap kezelése
Kérdés: A környezetvédelmi alap felhasználásának jogi kereteit ismerve kérdezem, hogy a beérkezett bírságokat stb. kötelező-e elkülönítve "tárolni" az adott számlán, vagy maga az összeg (cash) átvezethető a költségvetési számlára, megelőzve a folyószámlahitel igénybevételét? Értelemszerűen a könyvelés során a megfelelő előirányzatot terheljük, és a megadott COFOG-okat használjuk. Mindössze a likviditást szeretnénk év közben javítani, megoldani a cash átvezetésével.
8. cikk / 151 Étkezési térítési díjak kezelése
Kérdés: A településen lévő iskolában - a korábbiakban kialakult gyakorlat szerint, az önkormányzat megbízása alapján - az iskolatitkár helyben szedi be az étkező gyermekektől az étkezési térítési díjakat. Mindenki készpénzben fizet, a térítési díj összegéről (kézi) nyugtát állítunk ki. (A nyugtás beszedésen egyelőre nem szeretnénk változtatni, ha nem szükséges.) Az így beszedett térítési díjakat az iskolatitkár a postán, csekken feladva befizeti az önkormányzat bankszámlájára. Így az önkormányzatnál bevételként a bankszámlán jelenik meg. Úgy véljük, hogy ez az eljárás nem helyes, mert a banki jóváíráshoz nem kapcsolhatók nyugtás, készpénzes tételek. Helyesebb lenne úgy, ha az összegyűjtött térítési díjak összegét az önkormányzat házipénztárába fizetné be az iskolatitkár (illetve innét kerülne feladásra a postán)? Amennyiben a házipénztárba fizeti be, akkor maradhat-e a pénztár bevétele, vagy mindenképpen be kell fizetni a bankszámlára?
9. cikk / 151 Vagyonkezelés
Kérdés: Államháztartáson kívüli, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság a Mötv. 109. §-ában foglaltak alapján a vagyonkezelésbe vett önkormányzati vagyon vonatkozásában pótlólagos beruházási, felújítási munkálataival a visszapótlási kötelezettségének eleget tett. A vagyonkezelésbe adó önkormányzat, illetve a vagyonkezelésbe vevő gazdasági társaság oldaláról az ilyenkor kötelezően nyilvántartásba veendő valamennyi gazdasági eseményt és könyvelési lépést bemutatni szíveskedjenek (a társaság beruház, a vagyonnövekmény a társaság könyveiből az önkormányzat tulajdonába és könyveibe kerül, majd az önkormányzat a visszapótolt vagyont vagyonkezelésbe visszaadja a társaság részére). Továbbá terheli-e a feleket a fent vázolt gazdasági eseményeknél pénzügyi, számviteli, adó- vagy bármilyen bizonylatkiállítási kötelezettség? Ha igen, melyek ezek?
10. cikk / 151 Pénzeszközök átvezetései közötti pénzforgalommal kapcsolatos elszámolások
Kérdés: Az év utolsó munkanapján a pénztárból csekken feladtuk az intézmény számlájára a pénzkészletet, a befizetést azonban csak januárban írták jóvá a bankszámlán. Így viszont egyenlege maradt a 361. számlának, aminek a mérlegben nem lehetne. Hol mutathatjuk ki ezt az összeget?
