Bankszámla megszüntetésének bejelentése

Kérdés: A bankszámla megnyitásával és megszüntetésével kapcsolatos szabályok állandóan változnak. Be kell-e jelenteni a bankszámla nyitását, megszüntetését az adóhatósághoz és – mivel a cégnyilvántartás is tartalmazza azt – a cégbírósághoz is?
Részlet a válaszából: […] ...igaz, hogy a bankszámlával kapcsolatos bejelentésiszabályok többször is módosultak az utóbbi időben. A jelenleg hatályosrendelkezések a következőkben foglalhatók össze:A bankszámlanyitásra kötelezett adózónak legalább egybelföldi pénzforgalmi bankszámlával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 11.
Kapcsolódó címke:

Adóbevallásban szereplő áfa elszámolása

Kérdés: Havi áfabevalló önkormányzati költségvetési szerv vagyunk. Az áfabevallás kontírozásával kapcsolatban kérjük segítségüket. A bevallás részletező adatait tételesen kell-e kontírozni (külön-külön a fizetendő és a levonandó adó összegét a megfelelő főkönyvi számlákra), vagy csak egy összegben kell az elszámolandó pozitív vagy negatív adót kontírozni a bankszámlával szemben?
Részlet a válaszából: […] Az adóbevallásban, egy összegben jelenik meg az előzetesenfelszámított áfa és a fizetendő áfa. Ez az összeg a kettő különbözete. Akönyvviteli elszámolásban azonban a bruttó elszámolás elvét kell követni. Ezazt jelenti, hogy a könyvekben a fizetendő adót bevételként, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 11.

Kötelezettségvállalás nyilvántartás adattartalma

Kérdés: Hallottuk, hogy változott a kötelezettségvállalási nyilatkozat, amely tartalmazza a számlákkal kapcsolatos ügymenetet: beérkezés, kifizetés időpontja, mely főkönyvi számlára lett könyvelve stb. Pontosan mely törvény írja elő, hogy milyen adatokat kell e nyilvántartásban rögzíteni?
Részlet a válaszából: […] ...alapját képező dokumentummegnevezése, azonosító adatai (Ámr. 2. § 67. pont),– a szerződő fél megnevezése, azonosítója, bankszámlaszáma,adószáma vagy adóazonosító jele, – a kötelezettségvállalás összege,– szerződés szerinti kifizetési határidők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 11.
Kapcsolódó címke:

Pénzmozgások könyvelése költségvetési szervek devizabankszámláin

Kérdés: Hogyan kell a költségvetésben könyvelni a devizabankszámlán jelentkező kiadásokat és bevételeket?
Részlet a válaszából: […] A devizaszámlák költségvetési szerveknél történőkönyvvezetési szabályait elsődlegesen az határozza meg, hogy hol vezetik ezeketa számlákat. E szerint megkülönböztetjük:1. MagyarÁllamkincstár által vezetett devizaszámlák elszámolási szabályaiJóváírt bevétel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 10.

Árfolyam-különbözet elszámolása bankszámlák közötti átutalásoknál

Kérdés: Az önkormányzatnál előfordul olyan gazdasági esemény, amikor forintszámláról devizaszámlára, illetve fordítva, devizaszámláról forintszámlára történik az átutalás. Hová kell könyvelni a közben keletkezett árfolyam-különbözetet? (Választott árfolyam: MNB.)
Részlet a válaszából: […] Az Szt-vhr. 9. mellékletében foglalt Számlakerettükörkötelező alkalmazással a következő főkönyvi számlákat tartalmazza:5742. Realizált árfolyamveszteségek előirányzatának teljesítése9172. Realizált árfolyamnyereség bevételi előirányzatánakteljesítéseA főkönyvi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 29.

Rövid lejáratú betét elszámolása

Kérdés: Önkormányzatunk rövid távon rendelkezésre álló bankszámlapénzét számlán történő lekötéssel hasznosítja. Így történt ez december utolsó napjaiban is. A lekötés lejárata december 30-a volt. Bankunk a felszabadult betétállományt csak január 1-jei könyveléssel, január 1-jei kivonaton jelenítette meg, de december 30-i értéknappal. Milyen nappal könyveljük le a betét felszabadítását, illetve a pénzmaradvány elszámolásakor figyelembe vehetjük-e záró pénzkészletnél, illetve a mérlegben hol szerepeltessük ezt az összeget?
Részlet a válaszából: […] ...év végén a számlavezető hitelintézet által adott 2007.december 31. napra vonatkozó bankszámla-egyenleget kell figyelembe venni mind a321. Költségvetési elszámolási számlánál, mind a 3223. Rövid lejáratú betétszámlánál.A kivonatok pontos ismerete nélkül nehéz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 8.
Kapcsolódó címke:

Bevétel beszedésének utalványozása

Kérdés: Az Ámr. 136. § (6) bekezdése értelmében: "Nem kell külön utalványozni a termékértékesítésből, szolgáltatásból – számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okirat, átutalási postautalvány alapján – befolyó bevétel beszedését." Mit jelent az, hogy külön utalványozni? A számlán azért fel kell tüntetni az utalványozó aláírását? A paragrafus nem említi az utalványozás ellenjegyzést, akkor mindenképpen szükséges ellenjegyezni, és azt a számlán kell feltüntetni? Hogyan valósítható meg a gyakorlatban ez a lehetőség?
Részlet a válaszából: […] ...átutalási postautalvány alapján befolyó bevétel beszedése agyakorlatban valamilyen jóváírással teljesül a költségvetési szervbankszámláján, keretszámláján. A kivonathoz kapcsolódóan keletkezhet valamilyenalapbizonylat pl. a postautalvány kedvezményezettet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 8.
Kapcsolódó címke:

Foglaló számlázása

Kérdés: Önkormányzatunk lakóingatlant értékesített 2007-ben. Az értékesítés során a vevő a lakás utáni foglalót ügyvédi letéti számlára fizette. Hogyan kellett helyesen számláznunk a foglaló után?
Részlet a válaszából: […] ...az ügyvédi letétből az eladóhoz kerül, amikortól az eladószabadon rendelkezik a foglaló összegével (amikor az összeget az eladóbankszámláján jóváírják). Önmagában az a tény, hogy a vevő a pénzösszegetügyvédi letétbe helyezte, nem elegendő ahhoz, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 15.
Kapcsolódó címkék:      

Pénzkezelés személyi feltételei

Kérdés: A hivatalunkban működő belső ellenőrzés megkifogásolta, hogy a pénztáros a napi kifizetéseihez szükséges készpénzt maga veszi fel az OTP-ből, és fizeti be tulajdonképpen saját magának a pénztárba. A létszámleépítések miatt lettünk rákényszerítve erre a megoldásra, ami az ellenőr szerint összeférhetetlen. Ha valóban az, milyen jogszabályban van ez rögzítve?
Részlet a válaszából: […] ...Az említett törvény 14.§ (8) bekezdése előírja, hogy pénzkezelési szabályzatban rendelkezni kell apénzforgalom készpénzben, illetve bankszámlán történő lebonyolításánakrendjéről, a pénzkezelés személyi és tárgyi feltételeiről, felelősségi szabályairól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 15.
Kapcsolódó címke:

Egyházak társaságiadó-fizetési kötelezettsége

Kérdés: Egyházközségünk jogi személy, önálló adószámmal rendelkezik. Szervezeti egységei: lelkészi hivatal, oktatási (óvoda, gimnázium, diákotthon), szociális intézmény, és ezen intézmények ellátottai, dolgozói étkeztetését biztosító konyha (munkahelyi vendéglátás, közétkeztetés). A konyha szabad kapacitásának kihasználásával kb. 80 vendég étkeztetését végezzük. Az intézmények részben önállóan gazdálkodó szervek, külön adószámuk, önálló bankszámlájuk nincs. Az egyházközség könyvvezetési kötelezettségének kettős könyvvitellel tesz eleget. Egyszerűsített éves beszámoló mérlege és eredménykimutatása a 218/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet alapján történik. Az eddigiek folyamán Tao-tv. 9. §-a alapján készítettük el az adóbevallást, a konyha bevételét vállalkozási bevételnek minősítettük (éves árbevétele meghaladja az 50 millió Ft-ot, ezért könyvvizsgálatot kértünk). Az egyházak és jogi személyiségeik (egyházközség) közhasznú besorolással nem rendelkezhetnek, de a társaságiadó-alapot a közhasznú szervezetekre vonatkozó adózási szabályok alapján állapíthatják meg, ezt a módszert követve jártunk el eddig mi is. – A fentiek alapján az egyházközség helyesen járt-e el a Tao-tv. alapján, amikor az étkeztetés árbevételét vállalkozási tevékenységként kezelte? Vagy, mint az alaptevékenységet (hitéleti, oktatási tevékenység folytatása) szolgáló kiegészítő tevékenység nem vállalkozási bevétel, így nem adóköteles tevékenység? Kedvezményezett tevékenységek: Az egyház önálló képviseleti szervvel rendelkező (jogi személyiségű) szervezeti egységét a kedvezményezett tevékenységek tekintetétben 2001. január l-jétől választási jog illeti meg. Ha az egyház jogi személyiségű szervezeti egysége él e választási joggal, akkor nem minősül vállalkozási tevékenységnek: a) a hitéleti, nevelési-oktatási, kulturális, felsőoktatási, szociális és egészségügyi, sport-, gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység folytatása, valamint az ilyen tevékenységekhez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatásnyújtás (az étkeztetés idetartozik-e).
Részlet a válaszából: […] A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint azegyházakról szóló 1990. évi IV. törvény 18. §-ának (3) bekezdése tartalmazzaazokat a tevékenységeket, amelyek – ha az egyház végzi – nem minősülnekvállalkozási tevékenységnek. Ennek alapján nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.
Kapcsolódó címke:
1
11
12
13
17