176 cikk rendezése:
131. cikk / 176 Pénzkezelés személyi feltételei
Kérdés: A hivatalunkban működő belső ellenőrzés megkifogásolta, hogy a pénztáros a napi kifizetéseihez szükséges készpénzt maga veszi fel az OTP-ből, és fizeti be tulajdonképpen saját magának a pénztárba. A létszámleépítések miatt lettünk rákényszerítve erre a megoldásra, ami az ellenőr szerint összeférhetetlen. Ha valóban az, milyen jogszabályban van ez rögzítve?
132. cikk / 176 Egyházak társaságiadó-fizetési kötelezettsége
Kérdés: Egyházközségünk jogi személy, önálló adószámmal rendelkezik. Szervezeti egységei: lelkészi hivatal, oktatási (óvoda, gimnázium, diákotthon), szociális intézmény, és ezen intézmények ellátottai, dolgozói étkeztetését biztosító konyha (munkahelyi vendéglátás, közétkeztetés). A konyha szabad kapacitásának kihasználásával kb. 80 vendég étkeztetését végezzük. Az intézmények részben önállóan gazdálkodó szervek, külön adószámuk, önálló bankszámlájuk nincs. Az egyházközség könyvvezetési kötelezettségének kettős könyvvitellel tesz eleget. Egyszerűsített éves beszámoló mérlege és eredménykimutatása a 218/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet alapján történik. Az eddigiek folyamán Tao-tv. 9. §-a alapján készítettük el az adóbevallást, a konyha bevételét vállalkozási bevételnek minősítettük (éves árbevétele meghaladja az 50 millió Ft-ot, ezért könyvvizsgálatot kértünk). Az egyházak és jogi személyiségeik (egyházközség) közhasznú besorolással nem rendelkezhetnek, de a társaságiadó-alapot a közhasznú szervezetekre vonatkozó adózási szabályok alapján állapíthatják meg, ezt a módszert követve jártunk el eddig mi is. – A fentiek alapján az egyházközség helyesen járt-e el a Tao-tv. alapján, amikor az étkeztetés árbevételét vállalkozási tevékenységként kezelte? Vagy, mint az alaptevékenységet (hitéleti, oktatási tevékenység folytatása) szolgáló kiegészítő tevékenység nem vállalkozási bevétel, így nem adóköteles tevékenység? Kedvezményezett tevékenységek: Az egyház önálló képviseleti szervvel rendelkező (jogi személyiségű) szervezeti egységét a kedvezményezett tevékenységek tekintetétben 2001. január l-jétől választási jog illeti meg. Ha az egyház jogi személyiségű szervezeti egysége él e választási joggal, akkor nem minősül vállalkozási tevékenységnek: a) a hitéleti, nevelési-oktatási, kulturális, felsőoktatási, szociális és egészségügyi, sport-, gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység folytatása, valamint az ilyen tevékenységekhez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatásnyújtás (az étkeztetés idetartozik-e).
133. cikk / 176 Pályázatok készpénzforgalmának elszámolása
Kérdés: Önkormányzatunk HEFOP-pályázatot nyert. Feltétel volt, hogy a projekttel kapcsolatos kiadásokat és bevételeket elkülönített bankszámlán (költségvetési elszámolási számla alszámlája) bonyolítsuk. A pályázattal kapcsolatos készpénzben történő pénzforgalom elkülönítésének érdekében kötelező vagy javasolt-e elkülönített pénztárat (311. alábontása) is létrehozni?
134. cikk / 176 Köztisztviselő részére jubileumi jutalom kifizetése – számlára vagy készpénzben?
Kérdés: Kifizethető-e a nyugdíjba vonuló dolgozónak a pénztárból a jubileumi jutalom, vagy csak folyószámlára utalható? Mivel ő később már nem lesz dolgozónk, a felvétel költségét sem tudjuk neki később megtéríteni. Megteheti-e a dolgozó, hogy ragaszkodik a készpénzben történő kifizetéshez?
135. cikk / 176 Cég telefonjának magáncélú használata I.
Kérdés: A hivatal dolgozói a munkájukhoz biztosított telefont úgy használják, hogy a telefonáláshoz két kódot kaptak, a magán-, illetve a hivatalos hívások elkülönítéséhez. A hivatalos kóddal történő hívások ellenőrzése során az alábbi kérdések merültek fel: A dolgozóknak a tételes lista alapján kellett megjelölniük a hivatalos partnerek nevét. Hogyan kell minősíteni az alábbi hívásokat: – A dolgozó a céges kóddal hívja fel családját, hogy túlóra miatt később megy haza. – Saját adóbevallása, bankszámlája, nyugdíjazása miatt telefonál céges kóddal. – Tudakozó, kék szám hívása.
136. cikk / 176 Németországból vásárolt személygépkocsi áfájának elszámolása
Kérdés: Az önkormányzatunk használt személygépkocsit vásárolt Németországból, melyet a beszerzést követően behoztunk Magyarországra, és ennek érdekében kiváltottuk a közösségi adószámot. Ezt közöltük a német eladóval. A külföldi eladó a számláján feltüntette a saját uniós közösségi adószámát, de a miénket nem. A számlában felszámított 19 százalék áfát. Az önkormányzat a teljes számlaértéket kifizette (bankszámláról). Helyesen járunk el akkor, ha az áfabevallásban beállítjuk fizetendőként a gépkocsi nettó értékére számított 20 százalékot, és visszaigényelhetőként a német cégnek kifizetett 19 százalékot?
137. cikk / 176 Előleg
Kérdés: Önkormányzatunk ingatlant értékesít, melyről adásvételi előszerződést kötött. Az előszerződésben a következő szerepel: "a vevő a jelen szerződés aláíráskor foglaló címén .... Ft + áfát kifizet az eladónak". Tudomásunk szerint a foglaló a teljesítés előtt az ellenértékbe beszámítható pénzösszeg, és az áfabeli megítélése az előleggel megegyező. Szerintünk a számlát a foglaló bankszámlánkra történő beérkezése után kell kiállítanunk, és a teljesítés időpontja a foglaló bankszámlánkra érkezésének napja. A számla szövegében ebben az esetben foglalót vagy előleget kell-e feltüntetni? A végszámla az adásvételi szerződés aláírása után kerül kiállításra, amelyből a foglaló levonásra kerül. Helyes-e ez az eljárás?
138. cikk / 176 Fénymásoló gép beszerzésének elszámolása a régi gép értékének beszámításával
Kérdés: Intézményünk egy régi fénymásoló helyett újat vásárolt. A régi gépet leselejteztük. A kft. – akitől az újat vettük – elvitte a régit, és az új árába beszámított 60 000 forintot úgy, hogy ezt az összeget "lemínuszolta". Kérdésünk, hogy intézményünknek kellett volna-e számlát kiállítani a régi fénymásoló eladásáról? Adhat-e fenti kft. selejtezési javaslatot? Milyen értéken kerüljön az új fénymásoló bevételezésre?
139. cikk / 176 Munkabér utalása bankszámlára
Kérdés: Milyen költségeket kell megtéríteni a munkavállalóknak az Mt. új szabályának alkalmazása során, amikor a munkavállaló munkabérét a munkáltató bankszámlára utalja? Beletartoznak-e ebbe a pénzfelvétel, az esetleges bankkártya nyújtása, illetve egyéb a bankszámlához kapcsolódó költségek?
140. cikk / 176 Több partner által elnyert EU-s pályázat támogatásának könyvelése
Kérdés: Költségvetési szervként európai uniós pályázaton nyertünk, de van egy támogatásban részesülő partner is, aki rajtunk keresztül bonyolít mindent. Az elszámolás utófinanszírozással történik, a támogatási szerződés szerint a nettó összeg 95 százalékig a támogatott fizeti az 5 százalék önrészt, valamint a teljes áfát, mivel azt vissza kell igényelni. Hogyan kell az alábbi gazdasági eseményeket könyvelni? Elkülönített számlára (35261-K?) megérkezik a támogatás a főtámogatott és támogatásban részesülőknek. A támogatásból a felügyeleti (mint számfejtő) hely részére át kell adni a megbízási díjat és azok járulékait, hogyan kell ezt a könyvelésben kezelni? Ők egy másik költségvetési szerv, előirányzat-átadás történik? Vannak olyan kifizetések, melyek nem az elkülönített számlán bonyolódnak (elszámolható-e pl. a telefonköltség egy része a pályázattal kapcsolatos kiadásokban), utólag megérkezik a támogatás erre a költségre, milyen rendezési és könyvelési kötelezettség van? A tárgyieszköz-beszerzésnél a támogató a fentiek szerint (95 %-ot) fizet a szállítónak, nálunk a maradék jelentkezik a pénzforgalomban.
