Készpénzforgalom szabályozása

Kérdés: Számítástechnikai szolgáltatást végző egyéni vállalkozó kérte, hogy korábban átutalással teljesített számláját a jövőben készpénzben egyenlítsük ki. Milyen feltételekkel tehetjük ezt meg költségvetési szervként? Melyik jogszabály rögzíti, hogy ki köteles bankszámlanyitásra?
Részlet a válaszából: […] ...és azelektronikus fizetési eszközökről a 232/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet 3. §(6) bekezdése az a jogszabály, amely rögzíti a bankszámlanyitásra kötelezettekkörét. A rendelet értelmében: "A belföldi jogi személy, jogi személyiséggel nemrendelkező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 19.
Kapcsolódó címke:

PHARE-támogatással kapcsolatos rezsitérítés elszámolása

Kérdés: Intézményünk PHARE-programra pályázott sikeresen. A kapott támogatást még 2005-ben lekönyveltük, mint átvett pénzeszközt, és elkülönített bankszámlán kezeljük. Most lehetőség volt arra, hogy a program során felmerült rezsiköltségek egy részét elszámolhassuk a program terhére. Ez a gyakorlatban úgy nézett ki, hogy az elkülönített bankszámláról az intézmény fő bankszámlájára átutaltuk az összeget. Miként könyveljük ezt az átutalást? Bevételként? Ha igen, akkor áfaköteles, vagy -mentes? Vagy egyszerű átvezetésként a két bankszámla között? Milyen könyvelési tételekkel könyveljük le a gazdasági eseményt?
Részlet a válaszából: […] ...elkülönítettbankszámla év végi egyenlegét az adott költségvetési szerv pénzmaradványánakvagy előirányzat-maradványának tartalmaznia kell, attól függően, hogy aköltségvetési szerv kincstári körbe tartozik, vagy sem. (Ez sajnos a kérdésbőlnem derül ki.)Abban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.
Kapcsolódó címkék:  

Késedelmi pótlék elengedése

Kérdés: Az adófolyószámla kézhezvételekor meglepetéssel tapasztaltuk, hogy késedelmi pótlékot számítottak fel társaságunk részére. Valamennyi kötelezettségünknek határidőben eleget tettünk, így érthetetlen volt a felszámítás. Az egyeztetéskor kiderült, hogy a határidőben megadott átutalási megbízásunkat a bank adminisztrációs hiba miatt csak késve teljesítette. Mi úgy jártunk el, ahogy az tőlünk elvárható volt, szerintünk nem jogos a pótlék felszámítása, de az adóhivatal nem fogadja el álláspontunkat.
Részlet a válaszából: […] ...az esedékességkor kell megfizetnie. Az egyes fizetési esedékességeketaz Art. melléklete tartalmazza. Az adó megfizetésének időpontja bankszámlávalrendelkező adózók esetében az Art. 37. § (2) bekezdése alapján az a nap, amikoraz adózó pénzforgalmi bankszámláját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.
Kapcsolódó címke:

Üzlethelyiségen kívüli értékesítés bizonylatolása

Kérdés: A vállalkozás tisztítógépek, berendezések, alkatrészek értékesítésével, kölcsönzésével, javításával foglalkozik. A szóban forgó tevékenységek után az adóalany készpénzbevétel regisztrálására szolgáló pénztárgép alkalmazására kötelezett a 24/1995. (XI. 22.) PM rend. melléklete szerint. A postai utánvétel formájában, készpénz ellenében teljesített alkatrészek értékesítéséről szóló számlák értékét a pénztárgépben rögzíteni kell-e?
Részlet a válaszából: […] ...beütni. Az értékesítés nem az üzletben történt,nem is mindig az üzlet pénztárába folyik be az ellenérték, mert előfordul, hogyazt a bankszámlára kérik kifizetni. A pénztárgép a PM rendelet 2. § (2)bekezdés a) pontja szerint az üzletben történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 7.
Kapcsolódó címke:

Közvetített szolgáltatások elszámolása

Kérdés: Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló kormányrendelet (Szt-vhr.) 9. mellékletében, a Számlakerettükörben, a 2. számlaosztályban mint kötelezően alkalmazandó főkönyvi számla szerepel a 232. Közvetített szolgáltatások számla. Kiknek, miért, mikor és hogyan kell használnia ezt a számlát?
Részlet a válaszából: […] ...a számlát megküldi a harmadik fél részére. A harmadik fél akövetelés összegét a hónap 15. napján elismeri, és 18-án megérkezik abankszámlára a számlázott összeg.Könyvelés: 1. T 5522 –K 341 vagy 3521 = 60 T 5542 –K 341 vagy 3521 = 40 ...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.

A beruházásként elszámolható költségek

Kérdés: Az önkormányzat szennyvízberuházás keretében a lakosok részére LTP lakossági bankszámlát nyittatott. A számlanyitási díjat nem a lakosok fizetik meg, hanem az önkormányzat átvállalta ezt a költséget. A számlanyitási díj meghaladja az 1 millió forintot. Ez az összeg része lehet-e a bekerülési értéknek, vagy folyó kiadásként számolandó el?
Részlet a válaszából: […] ...a költségek, amelyek a) ...b) az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatbanvoltak."Amennyiben a számlák nyitási díja olyan bankszámlákkalkapcsolatban merült fel, amelyeken kizárólagosan a szennyvízberuházássalkapcsolatban kezelnek pénzeszközöket, akkor ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 26.

A panellakások energiatakarékos felújításának elszámolása II.

Kérdés: Hogyan kell könyvelni az önkormányzatnál a panellakások pályázati pénzzel megvalósított energiatakarékos felújítását a számlatükör 2006. évi változása után? A Költségvetési Levelek 55. számában megjelent 1245. sz. kérdésre adott válasz a költségek teljes összegét (pályázat + önkormányzati hozzájárulás + önerő) osztja fel a tulajdoni arányoknak megfelelően. Az 56. szám 1262. sz. kérdésében már csak az önkormányzati hozzájárulás összege kerül megbontásra magán- és önkormányzati tulajdon szerint. Milyen számlára kell könyvelni a pályázatra eső 1/3 részt és a lakosságtól befolyt önerőt? Kell-e alkalmazni a 487. Továbbadási célú bevételek számlát az átvett pénzekre, illetve a 397. Továbbadási célú kiadások számlát az ezekből kifizetett felújítások összegére? Helyes-e az értelmezésünk, hogy ezeken a főkönyvi számlákon csak államháztartáson belülre továbbított pénzeszközök szerepelhetnek?
Részlet a válaszából: […] ...eljárásoknaka lebonyolítója a társasház. Az 1245. számú kérdésnél a lebonyolító azönkormányzat, az önkormányzat elkülönített bankszámlán kezeli a pályázatmegvalósítására szolgáló forrás mindhárom pénzeszközét (állami hozzájárulás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.

Megszűnt közműtársulat hitele miatt a tulajdonos önkormányzat könyvvizsgálati kötelezettsége

Kérdés: Könyvvizsgálatra kötelezettnek kell-e tekinteni az önkormányzatot abban az esetben, ha az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 92/A § (2) bekezdésének megfelelően az előző évi kiadásainak összege meghaladta a 300 millió Ft-ot, és a közműtársulás megszűnése után átveszi annak vagyonával együtt a társulat hitelállományát is, amire egyébként a hitel felvételekor kezességet vállalt, ugyanakkor a közműtársulati lebonyolítási számla a számlarend szerint az idegen pénzeszközök között szerepel?
Részlet a válaszából: […] ...A hivatkozott kormányrendelet19. §-a (1) bekezdésének i) pontjában, valamint a 22. §-ában foglaltak szerinta megszűnt társulat bankszámlája egyenlegének összegét, valamint az átadássorán még meg nem fizetett érdekeltségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 8.

Állami hozzájárulások elszámolási számla alkalmazása

Kérdés: Fejlesztési célú hitellel rendelkező önkormányzat vagyunk, pénzintézetnél alszámlát nyitottunk a normatív állami támogatás pénzforgalmunk bonyolítására. Az alszámlára érkező bevételeket az érkezés napján átvezettük a költségvetés bankszámlánkra, ahonnan teljesítjük mind a működési, mind a fejlesztési kiadásainkat. Helyesen járunk-e el az alszámla átvezetésével? Helyesen gondoljuk-e, hogy az alszámláról nem teljesítünk kifizetéseket? Hó végén az alszámlaegyenleg 0 forint.
Részlet a válaszából: […] Az Ámr. 103. § (11) bekezdése szerint "a hitellelrendelkező, azt felvenni szándékozó, illetve készfizető kezességet vállalóhelyi önkormányzat a normatív állami hozzájárulásokkal, az egyéb központiköltségvetési támogatásokkal, az átengedett személyi jövedelemadóval,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 18.

Az önkormányzat elszámolási feladata a víziközmű-társulat megszűnésekor

Kérdés: A szennyvízcsatorna-beruházást az önkormányzat a víziközmű-társulattal mint társberuházó valósítja meg. A szennyvízcsatorna-beruházáshoz az önkormányzat céltámogatást vett igénybe, ezért a lebonyolító az önkormányzat volt. A beruházás nyilvántartása (számlák fizetése) 2005. évben az önkormányzatnál történt meg. Az elkészült beruházás aktiválását 2006. évben az önkormányzat végzi el. A víziközmű-társulat az érdekeltségi hozzájárulás megelőlegezésére hitelt vett fel, amit a beruházást elszámoló önkormányzat részére átadott, mint saját erőforrást. A társulat a felvett hitel átadását rendkívüli ráfordításként számolta el 2005. évben, emiatt a társulat egyszerűsített éves beszámolójában a saját tőke negatívvá vált. Helyesen számolta-e el a társulat a hitel átadását, a negatív saját tőke miatt mi a teendő? Van-e az önkormányzatnak teendője a víziközmű-társulat elszámolásával kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolási kötelezettséget az Szt-vhr. 9. mellékletének 3/b pontjatartalmazza. A szabályozás szerint "...a megszűnt társulat bankszámlájaegyenlegének összegét, valamint az átadás során még meg nem fizetettérdekeltségi hozzájárulásból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 27.
Kapcsolódó címkék:  
1
13
14
15
17