172 cikk rendezése:
141. cikk / 172 Késedelmi pótlék elengedése
Kérdés: Az adófolyószámla kézhezvételekor meglepetéssel tapasztaltuk, hogy késedelmi pótlékot számítottak fel társaságunk részére. Valamennyi kötelezettségünknek határidőben eleget tettünk, így érthetetlen volt a felszámítás. Az egyeztetéskor kiderült, hogy a határidőben megadott átutalási megbízásunkat a bank adminisztrációs hiba miatt csak késve teljesítette. Mi úgy jártunk el, ahogy az tőlünk elvárható volt, szerintünk nem jogos a pótlék felszámítása, de az adóhivatal nem fogadja el álláspontunkat.
142. cikk / 172 Üzlethelyiségen kívüli értékesítés bizonylatolása
Kérdés: A vállalkozás tisztítógépek, berendezések, alkatrészek értékesítésével, kölcsönzésével, javításával foglalkozik. A szóban forgó tevékenységek után az adóalany készpénzbevétel regisztrálására szolgáló pénztárgép alkalmazására kötelezett a 24/1995. (XI. 22.) PM rend. melléklete szerint. A postai utánvétel formájában, készpénz ellenében teljesített alkatrészek értékesítéséről szóló számlák értékét a pénztárgépben rögzíteni kell-e?
143. cikk / 172 Közvetített szolgáltatások elszámolása
Kérdés: Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló kormányrendelet (Szt-vhr.) 9. mellékletében, a Számlakerettükörben, a 2. számlaosztályban mint kötelezően alkalmazandó főkönyvi számla szerepel a 232. Közvetített szolgáltatások számla. Kiknek, miért, mikor és hogyan kell használnia ezt a számlát?
144. cikk / 172 A beruházásként elszámolható költségek
Kérdés: Az önkormányzat szennyvízberuházás keretében a lakosok részére LTP lakossági bankszámlát nyittatott. A számlanyitási díjat nem a lakosok fizetik meg, hanem az önkormányzat átvállalta ezt a költséget. A számlanyitási díj meghaladja az 1 millió forintot. Ez az összeg része lehet-e a bekerülési értéknek, vagy folyó kiadásként számolandó el?
145. cikk / 172 A panellakások energiatakarékos felújításának elszámolása II.
Kérdés: Hogyan kell könyvelni az önkormányzatnál a panellakások pályázati pénzzel megvalósított energiatakarékos felújítását a számlatükör 2006. évi változása után? A Költségvetési Levelek 55. számában megjelent 1245. sz. kérdésre adott válasz a költségek teljes összegét (pályázat + önkormányzati hozzájárulás + önerő) osztja fel a tulajdoni arányoknak megfelelően. Az 56. szám 1262. sz. kérdésében már csak az önkormányzati hozzájárulás összege kerül megbontásra magán- és önkormányzati tulajdon szerint. Milyen számlára kell könyvelni a pályázatra eső 1/3 részt és a lakosságtól befolyt önerőt? Kell-e alkalmazni a 487. Továbbadási célú bevételek számlát az átvett pénzekre, illetve a 397. Továbbadási célú kiadások számlát az ezekből kifizetett felújítások összegére? Helyes-e az értelmezésünk, hogy ezeken a főkönyvi számlákon csak államháztartáson belülre továbbított pénzeszközök szerepelhetnek?
146. cikk / 172 Megszűnt közműtársulat hitele miatt a tulajdonos önkormányzat könyvvizsgálati kötelezettsége
Kérdés: Könyvvizsgálatra kötelezettnek kell-e tekinteni az önkormányzatot abban az esetben, ha az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 92/A § (2) bekezdésének megfelelően az előző évi kiadásainak összege meghaladta a 300 millió Ft-ot, és a közműtársulás megszűnése után átveszi annak vagyonával együtt a társulat hitelállományát is, amire egyébként a hitel felvételekor kezességet vállalt, ugyanakkor a közműtársulati lebonyolítási számla a számlarend szerint az idegen pénzeszközök között szerepel?
147. cikk / 172 Állami hozzájárulások elszámolási számla alkalmazása
Kérdés: Fejlesztési célú hitellel rendelkező önkormányzat vagyunk, pénzintézetnél alszámlát nyitottunk a normatív állami támogatás pénzforgalmunk bonyolítására. Az alszámlára érkező bevételeket az érkezés napján átvezettük a költségvetés bankszámlánkra, ahonnan teljesítjük mind a működési, mind a fejlesztési kiadásainkat. Helyesen járunk-e el az alszámla átvezetésével? Helyesen gondoljuk-e, hogy az alszámláról nem teljesítünk kifizetéseket? Hó végén az alszámlaegyenleg 0 forint.
148. cikk / 172 Az önkormányzat elszámolási feladata a víziközmű-társulat megszűnésekor
Kérdés: A szennyvízcsatorna-beruházást az önkormányzat a víziközmű-társulattal mint társberuházó valósítja meg. A szennyvízcsatorna-beruházáshoz az önkormányzat céltámogatást vett igénybe, ezért a lebonyolító az önkormányzat volt. A beruházás nyilvántartása (számlák fizetése) 2005. évben az önkormányzatnál történt meg. Az elkészült beruházás aktiválását 2006. évben az önkormányzat végzi el. A víziközmű-társulat az érdekeltségi hozzájárulás megelőlegezésére hitelt vett fel, amit a beruházást elszámoló önkormányzat részére átadott, mint saját erőforrást. A társulat a felvett hitel átadását rendkívüli ráfordításként számolta el 2005. évben, emiatt a társulat egyszerűsített éves beszámolójában a saját tőke negatívvá vált. Helyesen számolta-e el a társulat a hitel átadását, a negatív saját tőke miatt mi a teendő? Van-e az önkormányzatnak teendője a víziközmű-társulat elszámolásával kapcsolatban?
149. cikk / 172 Kis értékű tárgyi eszközök beszerzésének könyvelése
Kérdés: Az önkormányzat kis értékű tárgyi eszköz beszerzése esetén melyik könyvelési megoldás jogszerű: T eszközbeszerzés ktg.-e – K bankszámla T befejezetlen beruh. szla – K bankszámla T tárgyi eszköz számla – K befejezetlen beruh. szla T értékcsökkenés ktg. szla – K tárgyi eszköz szla kapcsolódó tételek
150. cikk / 172 Központi költségvetési szervnél visszatérítendő lakásépítési, -vásárlási támogatás elszámolási szabályai
Kérdés: A dolgozóknak nyújtott lakásvásárlási kölcsönöknek visszatérítendő támogatás esetén mi a helyes könyvviteli elszámolásfolyamata a központi költségvetési szerveknél?
