353 talált cikk a bekerülési érték kifejezésre

Kérdés: GESZ jellegű oktatási szolgáltató intézmény vagyunk. A közétkeztetést igénybe veszik normatív támogatásban részesülő gyerekek is, 50%-os kedvezménnyel, vagy ingyenesen étkezőként, ami önkormányzat által finanszírozott, állami normatív támogatás. A közétkeztetés-elszámolásnál nyilvántartásunkban a bevétellel szembe tudjuk állítani a rá vonatkozó kiadásokat. Az áfabevallásunkban szerepeltetjük a kiszámlázott szolgáltatás befizetendő áfaösszegét, valamint az előzetesen felszámított áfa összegét arányosítással számítottan. Természetesen a befizetendő adó és az előzetesen felszámított adó nem egyezik meg teljes egészében. A bevallás időszakában hol befizetendő, hol visszaigényelhető adó (áfa) keletkezik. Kérjük szíves állásfoglalásukat megküldeni, hogy a közétkeztetési élelmezési kiadásokkal kapcsolatos előzetesen felszámított áfa visszaigénylése teljes egészében jogos lenne-e? Azaz a támogatási összeg és az ingyenes adagra való tekintet nélkül kell-e kiszámolni a visszaigényelhető áfaösszeget, vagy az általunk alkalmazott, arányos elszámolási gyakorlat a megfelelő?

Kérdés: Önkormányzatunk a szomszédos Béta községgel 2007. szeptember 1-jétől hozta létre az Alfa Nagyközség és Béta Község Önkormányzatainak Alapfokú Közoktatási Intézményfenntartó Társulását, így oldja meg a két településen a közoktatási feladatokat, fenntartja, üzemelteti az intézményeit. A Társulás székhelye Alfa településen van. A Társulás létrejöttével vagyonátadás nem történt, az óvoda épülete továbbra is a Béta Önkormányzat tulajdonában maradt, az ő vagyonában szerepel. A bölcsődék és közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése pályázaton az Önkormányzati Minisztériumtól a Béta községben található Óvoda tagintézmény felújítására nyert pályázati támogatást a Társulás, a Támogatási Szerződést a minisztérium, mint Támogató és Alfa Nagyközség Önkormányzata kötötte, mint Támogatott. A Támogatási Szerződés a támogatás felhasználásáról az alábbiak szerint rendelkezik: "10. A támogatással létrehozott vagyon – az aktiválást követően – tíz évig nem idegeníthető el, kivéve, ha az elidegenítést műszaki vagy szakmai okok teszik szükségessé, és az abból származó ellenértéket a Támogatott a támogatási szerződésben meghatározott feladatokra fordítja." Helyesen járunk-e el, ha a felújítást aktiválás után térítésmentesen átadjuk Béta Község Önkormányzata részére, vagy a felújítással létrejött vagyoni rész Alfa Önkormányzatának vagyonába kerüljön aktiválás után kimutatásra?

Kérdés: Szakképző iskola részére mit javasolnak a Szakképzés-szervezési Társulás által beszerzett eszközök használatba adását követő nyilvántartására (elegendő-e analitikus nyilvántartás, milyen főkönyvi számon célszerű szerepeltetni, értékben ki kell-e mutatni stb.)?

Kérdés: Az önkormányzatunk által épített kerékpárút egy része tévesen más tulajdonában lévő telken megy át. A bíróság megállapította a tévedést, önkormányzatunkat kötelezte perköltség, illetve a kerékpárúti ingatlanon való megszüntetéséig havonta fix összegben megállapított használati díj fizetésére. A kerékpárút tervek szerint áthelyezésre kerül, a kifizetett költségek (perköltség, használati díj) az új bekerülési értékének részét képezik-e vagy sem? Ha nem, hogyan kellene könyvelni?

Kérdés: Egy önkormányzat szellemi termékeket kíván gazdasági társaságba apportálni. Megteheti-e ezt, ha a szellemi alkotások kizárólagos felhasználási jogával rendelkezik? Ha nem, megteheti-e a szellemi terméket előállító hozzájárulásával?

Kérdés: Az önkormányzat intézményének közvetlen szomszédságában egy ingatlan található, beépítetlen terület megnevezéssel és külön helyrajzi számon. Az ezen a területen kialakított parkolót a képviselő-testület döntése alapján az intézmény hasznosítja. A terület szilárd burkolattal ellátott, az ingatlankataszterben egyéb építményként, és az intézmény nyilvántartásában szerepel. Ezzel szemben maga a földterület a polgármesteri hivatal nyilvántartásában van. Kérdésünk az volna, hogy helyesen tartjuk-e nyilván a parkolót mint egyéb építményt és külön a földterületet? Hogyan kell helyesen eljárni, illetve milyen értékcsökkenési kulcsokat kell alkalmaznunk?

Kérdés: Önkormányzatunk uniós pályázaton nyert projekt keretében külső kivitelezővel beruházást valósít meg. Az elszámolható költségeknek, illetve annak alapján igénybe vehető támogatásnak részét képezi a projekt megvalósításában közreműködő önkormányzati dolgozók bérének és járulékának ráfordítással arányos része. Helyesen járunk-e el akkor, ha a projektmenedzsment elszámolható bérköltségét kiadásként az 5 számlaosztályban jelenítjük meg, és belső bizonylat alapján az 1 számlaosztály állományi számláin beruházásként mutatjuk ki? Az elszámolt menedzsmentköltségre jutó támogatás összegével pedig – a közgyűlés döntése alapján – megemeljük a bérelőirányzatot.

Kérdés: Önállóan gazdálkodó intézményünk egy pályázaton több ezer eurót nyert, melyre euróalapú devizaszámlát kellett nyitnunk. A gazdasági események könyvelése forintban történik, hogyan és milyen főkönyvi számlákra? Árfolyamveszteség vagy árfolyamnyereség esetén hogyan kell könyvelni?

Kérdés: Önkormányzatunk helyi nyilvános közbeszerzési eljárásokat folytat le, melyeket meg kell hirdetni a Közbeszerzési Értesítőben. Ennek jelentős, adott esetben több mint 100 ezer forintos költsége van. A pályázati dokumentációt az önkormányzat árulja egy projekt költségének százalékban meghatározott áráért. A kérdésünk az, hogy ez a hirdetési költség részét képezi-e majd a projekt bekerülési költségének (jellemzően építési beruházásról van szó), illetve hogy a tenderdokumentáció ára áfaköteles-e akkor is, ha maga a beruházás után az áfát az önkormányzat nem igényli vissza (pl. oktatási intézmény felújítása, csapadékvíz-csatorna építése vagy gépjárműbeszerzés), vagy pedig áfakörön kívüli bevétel?

Kérdés: Véleményüket kérem, hogy a település polgármesteri hivatala az új közúti jelzőtáblák vásárlását, kihelyezését, illetve ezek pótlását, az utcatáblák beszerzését, pótlását milyen kiadásként számolja el!