353 talált cikk a bekerülési érték kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk az ISPA támogatás keretében beruházást valósít meg. A kivitelező számláját euróban állítja ki. Mi a kiegyenlítéskori árfolyamon könyveljük a számvitelben a befejezetlen beruházás bekerülési értéket. Az aktiválás a kiegyenlítést követően különböző időpontokban, több részletben történik. Kérdésünk: az aktiváláskor milyen árfolyamon kell megállapítani a tényleges bekerülési értéket (az aktiválás vagy a pénzügyi teljesítés napján)?

Kérdés: Meglévő irodaházunk átalakítása (belső), akadálymentesítése folyik, EU-s támogatást is nyertünk hozzá. A következő tárgyú szerződésből eredő kötelezettséget beruházáson kell elszámolni vagy dologi előirányzaton? Szerződés tárgya: megfelelő uniós támogatás elnyerése érdekében beadandó pályázat elkészítése, kapcsolódó közbeszerzési eljárás lebonyolítása, szakmai segítség nyújtása, sikeres pályázat esetén a projekt elszámolásában és lezárásában való közreműködés.

Kérdés: Intézményünk alanyi adómentességet választott. Várható bevétele a szolgáltatásaiból 2008. évben 4,6 millió Ft. Az év végén új személygépkocsi vásárlását tervezzük (kb. 3 millió Ft), mely értékébe a régi gépjármű értékét is beszámítaná a kereskedő, ez kb. 800 ezer Ft. A bruttó elszámolás elve alapján ezt eszközértékesítésként kell kiszámláznunk, az új gépjárművet pedig teljes bekerülési értéken kell elszámolnunk. Kérdés, az értékesítés áfaköteles-e illetve ez a bevétel beleszámít-e az 5 millió Ft-os felső határba? Ha áfaköteles, mikor kell bevallanunk?

Kérdés: Mikor minősül az önkormányzati beruházás saját rezsis beruházásnak?

Kérdés: Intézményünkben gyógyszertár is működik, melyben rendszeres a magisztrális termékek előállítása (pl. szemcsepp, kenőcsök, kanalas orvosságok stb.). A belső ellenőrzés kifogásolta, hogy az Szt-vhr. szerint nem készült el az önköltségszámításra vonatkozó belső szabályzat, az előállított termékek bevételezése közvetlen önköltségen nem történt meg, így a beszámolóban ezek a termékek alapanyagként szerepelnek, nem késztermékként, megsértve ezzel az Szt. 51. §-át. Ezzel kapcsolatban levelet írtunk a "Gyurika" program gazdájának, aki a következő tájékoztatást adta: "Leltárkor a polcon lévő, még fel nem használt összetett készítmények a készletben alapanyagként vannak nyilvántartva. A talált mennyiségek rögzítése után a receptúrák alapján az összetett készítmények alapanyagra visszabontását a program elvégzi, és ezt az alapanyag mennyiséget külön is dokumentálja. Következésképpen a leltárhiány és -többlet alapanyagra vonatkozóan állapítható meg. Végeredményben a vásárolt készletek és a saját előállítású készlet mennyisége elkülönítetten is kimutatható, akkor is, ha nem összetettként, hanem alapanyagszinten kerül kiszámításra. Ezt a technikát más kórházi gyógyszertári rendszerek is használják. A Gyurika program kezdettől fogva a mai napig, az ország mintegy 60 kórházában teljes megelégedettség mellett ilyen módon működik." Kérdésem: 1. Elegendő-e az előállított magisztrális termékek alapanyagkénti nyilvántartása? 2. A rendszeresen előállított magisztrális termékek miatt kell-e önköltség-számítási szabályzatot készíteni? 3. Az előállított magisztrális termékeket nyilván kell-e tartani közvetlen önköltségen, és a mérlegben közvetlen önköltségen szerepeltetni? (Be kell-e vételezni mint készterméket?)

Kérdés: Hogyan kell állományba venni az intézményünk által vásárolt öt darab 100 ezer forint egyedi értéket meghaladó számítógépet?

Kérdés: A költségvetési szerv a számviteli politikájában szabályozta, hogy a 100 000 Ft egyedi bekerülési érték alatti immateriális javak és tárgyi eszközök egy összegben dologi kiadásként elszámolhatók. Sok esetben előfordul viszont, hogy olyan eszközöket szerzünk be, melyekről biztosan tudjuk, hogy éven túl használjuk, ám bekerülési értékük nem éri el a 100 000 Ft-ot. Könyvelhetjük-e ebben az esetben a befektetett eszközök közé? Mi ilyenkor a döntő, az, hogy éven túl használható az eszköz, vagy a már szabályozott értékhatár?

Kérdés: Intézményünk személygépkocsit vásárol a beruházás terhére, ezzel egy időben értékesít beszámítással egyet. A számlán a beszámítás miatt a fizetendő összeg a két gépkocsi közti különbség. Milyen könyvelési tételek jelentkeznek, ami pénzforgalmi, nem pénzforgalmi, illetve a tárgyieszköz-nyilvántartásban mint állományváltozás?

Kérdés: Hogyan kell értékelni a mérlegben a vevők tartozását? A december 31-i vevőnyilvántartás egy 65 ezer forintos és egy 140 ezer forintos tartozást mutat. A mérlegkészítés időpontjáig a tartozást nem fizették meg. Elő kell-e írni mindkét tartozást, mivel az nem haladja meg a kis összegű követelés értékhatárát? Milyen összegű értékvesztést kell elszámolni, ha a vevő minősítése során megállapításra kerül, hogy pl. a 140 ezer forintos tartozásból csak 20 ezer forint térül meg, vagy ha pl. 120 ezer forint?

Kérdés: Ha szerződés alapján 3 évig évi kifizetéssel adott darabszámú szellemi termékre (szoftverre) vásárolok használati jogot, majd 3 év múlva ezeket szerződés szerint nem használhatom többé, valamint a szerződésben nem szerepel a bérlet, viszont szerepel a licenc szó, akkor az 1-es vagy 5-ös számlaosztályba könyvelendő? Ha 1-be, akkor mi különbözteti meg ezt a szoftverbérlettől?