21 találat a megadott belső ellenőrzés tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]társaság elfogadott (egyszerűsített) éves beszámolója, vagy - amennyiben konszolidált éves beszámolót is készít - a konszolidált éves beszámolója alapján meghaladja az alábbi határértéket:a) a mérlegfőösszeg a 600 millió forintot,b) az éves nettó árbevétel az 1200 millió forintot,c) az átlagosan foglalkoztatottak száma a 100 főt,az e paragrafusban meghatározottak szerint belső kontrollrendszert működtet.Abban az esetben, ha a kérdéses önkormányzati gazdasági társaság eléri az előző értékhatárokat, akkor 2020. január 1-jétől a 339/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet hatálya terjed ki rájuk.A Takarékos törvény 7/J. §-ának (2) bekezdése szerint az a gazdasági társaság, amely az (1) bekezdés szerinti feltételnek nem felel meg, a felügyelőbizottság javaslata alapján alkalmazhatja és működtetheti az e § szerinti belső kontrollrendszert.Ha a felügyelőbizottság javaslata alapján a tulajdonos önkormányzat dönt a belső kontrollrendszer működtetéséről, akkor az alábbi szabályokat be kell tartani:A Takarékos törvény 7/J. §-ának (3) bekezdése: A köztulajdonban álló gazdasági társaság első számú vezetője olyan belső kontrollrendszert alakít ki és működtet, amely a jogszabályi kötelezettségeknek való tudatos megfelelés, a kockázatok kezelése és a tárgyilagos bizonyosság megszerzése érdekében azt a célt szolgálja, hogy a köztulajdonban álló gazdasági társasága) a működése és gazdálkodása során a tevékenységét gazdaságosan, hatékonyan és eredményesen hajtsa végre,b) az elszámolási kötelezettségeit teljesítse,c) megvédje az erőforrásait a veszteségektől, károktól és a nem rendeltetésszerű használattól,d) működésével kapcsolatosan megfelelő, pontos és naprakész információ álljon rendelkezésre,e) biztosítsa a jogszabályi előírásoknak megfelelő, szabályozott, átlátható és etikus működését,f) védje a tulajdonos(ok) és az ügyfelek érdekeit,g) kezelje a köztulajdonban álló gazdasági társaság kockázatait, különös tekintettel az integritáskockázatokra.(4) A köztulajdonban álló gazdasági társaság első számú vezetője gondoskodik a belső ellenőrzési funkció kialakításáról, megfelelő működtetéséről és függetlenségének biztosításáról. A belső ellenőrzést végző személy vagy szervezeti egység a tevékenységét a köztulajdonban álló gazdasági társaság első számú vezetőjének alárendelve végzi, azzal, hogy szakmai irányítása és ellenőrzése a felügyelőbizottság hatáskörébe tartozik. A belső ellenőrzést végző személy vagy szervezeti egység adminisztratív irányítását az (5) bekezdésben foglalt kivételekkel a köztulajdonban álló gazdasági társaság első számú vezetője látja el.(5) A felügyelőbizottság belső ellenőrzést végző személy vagy szervezeti egység szakmai irányítása keretében:a) elfogadja a belső ellenőrzés éves ellenőrzési tervét, illetve annak módosítását, valamint megtárgyalja az éves ellenőrzési beszámolóját,b) legalább félévente megtárgyalja a belső ellenőrzés által készített jelentéseket, és ellenőrzi a szükséges intézkedések végrehajtását,c) szükség esetén külső szakértő felkérésével segíti a belső ellenőrzés munkáját,d) javaslatot tehet soron kívüli ellenőrzés vagy tanácsadói jellegű megbízás végrehajtására,e) javaslatot tehet a belső ellenőrzési szervezeti egység létszámának változtatására, ésf) ajánlásokat és javaslatokat dolgoz ki a belső ellenőrzést végző személy vagy szervezeti egység által végzett vizsgálatok megállapításai alapján.(6) A belső ellenőrzést végző személy, valamint a szervezeti egység vezetője kiválasztásával, munkaviszonyának létesítésével, annak munkáltató részéről történő megszüntetésével, valamint a[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]munkarendjét,- az újonnan felálló megfelelési szervezeteket, továbbá- az első számú vezető éves megfelelőségére vonatkozó, újonnan bevezetett nyilatkozati kötelezettséget.2020. január 1-jétől a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő, köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső kontrollrendszert, belső ellenőrzést és megfelelési szervezetet/tanácsadót kötelesek működtetni.A belső ellenőrzést végző személy/szervezeti egység a tevékenységét a gazdasági társaság első számú vezetőjének alárendelve végzi, azzal, hogy szakmai irányítása és ellenőrzése a felügyelőbizottság hatáskörébe tartozik. Szintén a felügyelőbizottság előzetes jóváhagyása szükséges a belső ellenőrzés erőforrásainak (létszám, költségvetés) biztosításával kapcsolatos döntésekhez, valamint a belső ellenőrzést végző személy és a belső ellenőrzést végző szervezeti egység vezetője kiválasztásához.A[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]egyértelműen és részletesen tájékoztatni kell az adatai kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkezelés időtartamáról, arról, ha az érintett személyes adatait az adatkezelő az Info-tv. 6. §-ának (5) bekezdése alapján kezeli, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat. A tájékoztatásnak ki kell terjednie az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogai-ra és jogorvoslati lehetőségeire is. Tehát előzetesen tájékoztatni kell a munkavállalókat az adatkezelésről, az egyébként is szükséges munkavállalói adatkezelési tájékoztatóba be kell írni ezt is, és ha külsős belső ellenőr (szolgáltató) részére adják át az adatokat, ez adattovábbításnak minősül, tehát erről is kell az előzetes tájékoztatás, melyről adattovábbítási nyilvántartást is kell vezetni az Info-tv. alapján.A kérdés egyébként aktuálisabb, mint bármikor, hiszen 2018. május 25-én lép hatályba az új adatvédelmi rendelet (GDPR), mely - szemben az eddigi irányelvvel - közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban, és a főbb adatvédelmi elveket, szabályokat egységesíti az Európai Unión belül. A GDPR az adatkezelő szervezetektől minél nagyobb fokú átláthatóságot és elszámoltathatóságot követel[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]külső szolgáltató által.A gazdasági szervezettel és 50 főnél nagyobb éves átlagos statisztikai állományi létszámmal rendelkező központi költségvetési szervek esetén legalább 1 fő belső ellenőrt kell foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban alkalmazni, tehát itt nincs lehetőség a kizárólagos, külső szolgáltatóval történő feladatellátásra.Viszont a hivatkozott jogszabály lehetőséget enged (kivételekkel) a külső szolgáltató által történő belső ellenőri feladatok ellátására is. Ha a költségvetési szerv nem foglalkoztat belső ellenőrt (mert ezt a jogszabály engedi), a költségvetési szerv vezetője akkor köteles gondoskodni a költségvetési szerv belső ellenőrzési tevékenységének külső szolgáltató bevonásával történő megszervezéséről és ellátásáról.A helyi önkormányzati költségvetési szerveknél a belső ellenőrzést az irányító szerv által foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban alkalmazott vagy polgári jogi szerződés keretében[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]ellenőrzési vezető, a belső ellenőr és esetlegesen részt vevő szakértő nevét, a vizsgált időszakot, valamint az intézkedési terv készítésének szükségességét. A belső ellenőrzési vezető a saját elvégzett ellenőrzései alapján, az ellenőrzött által készített intézkedési terv feladatok megvalósulását követi nyomon.A belső ellenőrzési vezető a Bkr. 46. §-ának (1) bekezdésében meghatározott tájékoztatás alapján éves bontásban köteles nyilvántartást vezetni. A nyilvántartás által tudja nyomon követni a belső ellenőrzési jelentésekben tett megállapításokat, javaslatokat, a vonatkozó intézkedési terveket és azok végrehajtását. A nyilvántartás tartalmazza az ellenőrzési jelentésben szereplő javaslatot, az elfogadott intézkedési tervet, az intézkedési terv alapján végrehajtott intézkedések rövid leírását, és a végre nem hajtott intézkedések okát.A belső ellenőr által végzett ellenőrzések és azok intézkedési tervének nyilvántartása tehát a belső ellen­őrzési vezetőnek feladatköre.A költségvetési szerveknél viszont nemcsak belső ellenőrzések, hanem külső ellenőrzések is történnek, és ez az ellenőrzött szerv mindezekről az ellenőrzésekről összességében vezet nyilvántartást, amely ellenőrzések lehetnek a saját belső ellenőrzési egység ellenőrzései, de lehetnek pl. a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, vagy az Állami Számvevőszék által végzett, vagy akár európai uniós ellenőrzések is. A Bkr. 13-14. §-ai szerint külső ellenőrzések lehetnek az Európai Számvevőszék, az Európai Bizottság,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]számviteli ismeretekkel. Ennek a törekvésnek az a magyarázata, hogy a gazdasági vezető irányítja, illetve végzi a tényleges operatív könyvviteli feladatok ellátását, a beszámoló elkészítését (pl. közreműködik a kontírozásban, az egyes tételek lekönyvelésében vagy legalábbis annak vezetői felügyeletében, irányításában). Ezen feladatok jogszerű, előírásoknak megfelelő elvégzéséhez elengedhetetlen a számviteli szakismeret. A belső ellenőröknek ehhez képest más jellegűek a feladatai, nem operatív számviteli munkát vagy annak irányítását kell végezniük, illetve az ellenőrzési feladatok sem feltétlen számviteli témájúak, illetve nem feltételeznek olyan mélységű számviteli ismereteket (pl. egy szabályzat ellenőrzése). Mindazonáltal azért természetesen hasznos, ha a belső ellenőr is birtokában van számviteli ismereteknek. Itt jegyezném meg, hogy egy belső ellenőrnek más ellenőrzési feladatai is lehetnek, melyekhez szintén nem feltétlenül kell szakirányú szakmai végzettség (pl. munkaügyi témájú belső ellenőrzési feladatok). Mérlegképes könyvelőként az érintett jogosulttá válik könyvvezetési feladatok ellátásra, a beszámoló aláírására, ehhez értelemszerűen önmagában egy jogi vagy igazgatásszervezői[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]ismereteket naprakészen tartani, fejleszteni, a változásokból eredő követelményekkel összhangba hozni. Ennek érdekében kötelesek szakmai továbbképzésen részt venni, és külön jogszabályban előírt esetekben vizsgát tenni. Az említett rendelet, a 18/2009. (X. 6.) PM rendelet a Magyar Közlöny 2009. évi 142. számában jelent meg, 2009. október 6-án. A Korm. rendelet 2009. november 20-tól hatályos, melynek értelmében ettől az időponttól kezdődően költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet csak nyilvántartásba vett, regisztrált belső ellenőr végezhet. A rendelet 2. számú mellékletében található a kérelem a belső ellenőrzési tevékenységgel kapcsolatos eljáráshoz. Ezen a nyomtatványon vagy a Pénzügyminisztérium elektronikus űrlapján kell a kérelmet beadni az iskolai végzettséget, szakmai gyakorlatot, igazgatási szolgáltatási díj befizetését igazoló dokumentumokkal együtt. Az igazgatási szolgáltatási díj 5500 forint. A regisztrációt követően a belső ellenőrök kötelesek szakmai továbbképzésen részt venni. Amennyiben ennek nem tesznek eleget, akkor nevük a nyilvántartásból törlésre kerül. A belső ellenőrök kötelező szakmai továbbképzésen, "ÁBPE-továbbképzés I."-en és "ÁBPE-továbbképzés II."-n kötelesek részt venni. Az ÁBPE-továbbképzés I. elvégzése az engedély kiadását követő évben, míg az ÁBPE-továbbképzés II. elvégzése az ABPE-továbbképzés I. elvégzését követő kétévente kötelező. A jelentkező a kötelező szakmai továbbképzésen való részvételi szándékát a nyilvántartásba vételét követő év február 28-ig a kötelező szakmai továbbképzésben közreműködő szervezethez történő jelentkezés megküldésével jelzi a Központ honlapján keresztül. A kötelező szakmai továbbképzés éves időszaka február 1-jétől november 30-ig tart. Sikertelen vizsga esetén december 15-ig van lehetőség pótvizsgát tenni. A szakmai képzést a Vám- és Pénzügyőri Iskola végzi. Ez a közreműködő szerv adja meg a tájékoztatást havonta azoknak a névsoráról, akik teljesítették a szakmai képzés feltételeit, eleget téve ezzel a jogszabályi kötelezettségüknek. Ha az érintett belső ellenőr a képzési programban meghatározott előzetes tudásszintfelmérésen legalább 80%-os eredményt ér el, akkor az adott év vonatkozásában mentesül a továbbképzésen való részvétel és vizsgatételi kötelezettség alól. A belső ellenőr viszont más feladattal nem[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]ellenőrzési terv készítése során kiemelt figyelmet kell fordítani, és a lehető legrövidebb időn belül ellenőrizni. A társult feladatellátásra vonatkozó, stratégiai ellenőrzési terveket és éves ellenőrzési terveket összesítve a társulás munkaszervezeti feladatát ellátó (vagy közös feladatellátás esetén a feladatellátást végző, intézményi társulás esetén az irányítási feladatot ellátó önkormányzat által kijelölt) költségvetési szerv vezetője tájékoztatásul a társulás vagy annak irányító szerve elé terjeszti. Az ellenőrzési terv módosítására van szükség, ha az éves ellenőrzési tervben foglaltakhoz képest ellenőrzés elhagyására vagy új ellenőrzés indítására kerül sor. A belső ellenőrzési vezető év közben az ellenőrzések megkezdésekor és befejezésekor az éves ellenőrzési terv végrehajtásáról köteles tájékoztatást adni az érintett önkormányzatok jegyzői részére. A társult feladatellátás esetén a társulás által végzett ellenőrzéseknél elegendő egy belső ellenőrzési kézikönyv alkalmazása, amelyet a társulás munkaszervezeti feladatát ellátó (vagy közös feladatellátás esetén a feladatellátást végző, intézményi társulás esetén az irányítási feladatot ellátó önkormányzat által kijelölt) költségvetési szerv vezetője hagy jóvá. Az éves ellenőrzési jelentést a társulás munkaszervezeti feladatát ellátó (vagy közös feladatellátás esetén a feladatellátást végző, intézményi társulás esetén az irányítási feladatot ellátó önkormányzat által kijelölt) költségvetési szerv vezetője az egyes önkormányzatok zárszámadásának határidejére, de legkésőbb március 20-ig az érintett jegyző részére köteles megküldeni, hogy azt a polgármester a zárszámadással egyidejűleg a képviselő-testület elé tudja terjeszteni. Az éves ellenőrzési jelentést önkormányzatonként, illetve a társulásra külön-külön kell készíteni. Az önkormányzati költségvetési szervekkel kapcsolatban fontos tisztázni, hogy a belső ellenőrzési tevékenység milyen módon látható el. Az önkormányzati költségvetési szerveknél a belső ellenőrzést elláthatja alapesetben a költségvetési szerv által alkalmazott vagy polgári jogi megállapodás keretében foglalkoztatott személy (szervezet). Emellett, második lehetőségként, a belső ellenőrzés ellátása történhet az önkormányzati hivatal által alkalmazott, vagy polgári jogi megállapodás keretében foglalkoztatott személlyel történő belső ellenőrzési tevékenység útján. Egy harmadik lehetőség a belső ellenőrzés ellátása a társulás által alkalmazott, vagy polgári jogi megállapodás keretében foglalkoztatott[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szervek számára annak előzetes felmérése, hogy a lehetséges megoldások közül melyik formában a leghatékonyabb és leggazdaságosabb a belső ellenőrzés működtetése. A kérdésből nem derül ki, de feltételezzük, hogy 2009. január 1-jétől a Gondozási Központnál a belső ellenőrzést is (megállapodás alapján) a Kistérségi Társulás keretében végzik. Azonban ez nem zárja ki, hogy mint külső szakértőként megbízva a korábbi fenntartó önkormányzat belső ellenőre vizsgálatot végezzen, amennyiben a Kistérségi Társulás külső megbízóként felkéri a feladat elvégzésére. Összefoglalva[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]betölthető vezető beosztásokat, munkakörök fizetési osztályba sorolását a 77/1993. (V. 12.) Korm. rendelet sorolja fel. Ez alapján a belső ellenőr az "F" osztálytól az "I" fizetési osztályig sorolható be. Az önkormányzat költségvetési intézményének alkalmazottja, így a belső ellenőr is közalkalmazotti kinevezéssel látja el munkáját. A közalkalmazott fizetési osztályát az ellátandó munkakör betöltésére előírt annak a legmagasabb iskolai végzettségnek, illetve szakképesítésének megfelelően kell meghatározni, amellyel a közalkalmazott rendelkezik. Az érintett belső ellenőr nem rendelkezik felsőfokú iskolai végzettséggel, így az előírt képesítési feltételeknek nem felel meg (az említett felsőfokú államháztartási szakképesítés 2 éves képzési időt takar). A kérdésből az derül ki, hogy régen mentesült a képesítési követelmények alól. A munkakör ellátásához szükséges képesítés megszerzése alóli mentességet nem lehet a fizetési osztályba való besorolásnál figyelembe venni, tehát nem sorolható "F" fizetési[…] részlet vége a válaszból.