Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

21 találat a megadott belső ellenőrzés tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső kontrollja

Kérdés: A Bkr. hatálya kiterjed-e azokra a 100%-os önkormányzati tulajdonú társaságokra, amelyek - az Áht. 109. §-ának (8) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján kiadott - kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetekről szóló NGM Közleményben nem kerültek felsorolásra? Továbbá:
1. A 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő és a Takarékos törvény 7/J. §-ának (1) bekezdésében felsorolt értékhatárokat elérő társaságok a kontrollrendszert és a belső ellenőrzést a 339/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján kötelesek megszervezni?
2. A Takarékos törvény 7/J. §-ának (1) hatálya alá nem tartozó, 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő, az NGM közleményében megnevezett, tehát kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetnek minősülő társaságnak a Bkr. előírásait kell alkalmazni, vagyis e szerint kell kontrollrendszert és belső ellenőrzést működtetni?
3. Azon társaságok, amelyek a fent jelzett értékhatárokat nem érik el, és az NGM közleményében nem kerültek nevesítésre, csak akkor kötelesek a kontrollrendszert és a belső ellenőrzést megszervezni, ha a felügyelőbizottság ezt elrendelte?
Részlet a válaszból: […]társaság elfogadott (egyszerűsített) éves beszámolója, vagy - amennyiben konszolidált éves beszámolót is készít - a konszolidált éves beszámolója alapján meghaladja az alábbi határértéket:a) a mérlegfőösszeg a 600 millió forintot,b) az éves nettó árbevétel az 1200 millió forintot,c) az átlagosan foglalkoztatottak száma a 100 főt,az e paragrafusban meghatározottak szerint belső kontrollrendszert működtet.Abban az esetben, ha a kérdéses önkormányzati gazdasági társaság eléri az előző értékhatárokat, akkor 2020. január 1-jétől a 339/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet hatálya terjed ki rájuk.A Takarékos törvény 7/J. §-ának (2) bekezdése szerint az a gazdasági társaság, amely az (1) bekezdés szerinti feltételnek nem felel meg, a felügyelőbizottság javaslata alapján alkalmazhatja és működtetheti az e § szerinti belső kontrollrendszert.Ha a felügyelőbizottság javaslata alapján a tulajdonos önkormányzat dönt a belső kontrollrendszer működtetéséről, akkor az alábbi szabályokat be kell tartani:A Takarékos törvény 7/J. §-ának (3) bekezdése: A köztulajdonban álló gazdasági társaság első számú vezetője olyan belső kontrollrendszert alakít ki és működtet, amely a jogszabályi kötelezettségeknek való tudatos megfelelés, a kockázatok kezelése és a tárgyilagos bizonyosság megszerzése érdekében azt a célt szolgálja, hogy a köztulajdonban álló gazdasági társasága) a működése és gazdálkodása során a tevékenységét gazdaságosan, hatékonyan és eredményesen hajtsa végre,b) az elszámolási kötelezettségeit teljesítse,c) megvédje az erőforrásait a veszteségektől, károktól és a nem rendeltetésszerű használattól,d) működésével kapcsolatosan megfelelő, pontos és naprakész információ álljon rendelkezésre,e) biztosítsa a jogszabályi előírásoknak megfelelő, szabályozott, átlátható és etikus működését,f) védje a tulajdonos(ok) és az ügyfelek érdekeit,g) kezelje a köztulajdonban álló gazdasági társaság kockázatait, különös tekintettel az integritáskockázatokra.(4) A köztulajdonban álló gazdasági társaság első számú vezetője gondoskodik a belső ellenőrzési funkció kialakításáról, megfelelő működtetéséről és függetlenségének biztosításáról. A belső ellenőrzést végző személy vagy szervezeti egység a tevékenységét a köztulajdonban álló gazdasági társaság első számú vezetőjének alárendelve végzi, azzal, hogy szakmai irányítása és ellenőrzése a felügyelőbizottság hatáskörébe tartozik. A belső ellenőrzést végző személy vagy szervezeti egység adminisztratív irányítását az (5) bekezdésben foglalt kivételekkel a köztulajdonban álló gazdasági társaság első számú vezetője látja el.(5) A felügyelőbizottság belső ellenőrzést végző személy vagy szervezeti egység szakmai irányítása keretében:a) elfogadja a belső ellenőrzés éves ellenőrzési tervét, illetve annak módosítását, valamint megtárgyalja az éves ellenőrzési beszámolóját,b) legalább félévente megtárgyalja a belső ellenőrzés által készített jelentéseket, és ellenőrzi a szükséges intézkedések végrehajtását,c) szükség esetén külső szakértő felkérésével segíti a belső ellenőrzés munkáját,d) javaslatot tehet soron kívüli ellenőrzés vagy tanácsadói jellegű megbízás végrehajtására,e) javaslatot tehet a belső ellenőrzési szervezeti egység létszámának változtatására, ésf) ajánlásokat és javaslatokat dolgoz ki a belső ellenőrzést végző személy vagy szervezeti egység által végzett vizsgálatok megállapításai alapján.(6) A belső ellenőrzést végző személy, valamint a szervezeti egység vezetője kiválasztásával, munkaviszonyának létesítésével, annak munkáltató részéről történő megszüntetésével, valamint a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. február 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5142
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Belső ellenőrzésre vonatkozó új szabályok 2020-tól

Kérdés: Hogyan változnak 2020-tól a köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső ellenőrzésére és belső kontrollrendszerére vonatkozó szabályok?
Részlet a válaszból: […]munkarendjét,- az újonnan felálló megfelelési szervezeteket, továbbá- az első számú vezető éves megfelelőségére vonatkozó, újonnan bevezetett nyilatkozati kötelezettséget.2020. január 1-jétől a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő, köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső kontrollrendszert, belső ellenőrzést és megfelelési szervezetet/tanácsadót kötelesek működtetni.A belső ellenőrzést végző személy/szervezeti egység a tevékenységét a gazdasági társaság első számú vezetőjének alárendelve végzi, azzal, hogy szakmai irányítása és ellenőrzése a felügyelőbizottság hatáskörébe tartozik. Szintén a felügyelőbizottság előzetes jóváhagyása szükséges a belső ellenőrzés erőforrásainak (létszám, költségvetés) biztosításával kapcsolatos döntésekhez, valamint a belső ellenőrzést végző személy és a belső ellenőrzést végző szervezeti egység vezetője kiválasztásához.A[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. február 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5122
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Adatkezelési tájékoztató a munkavállalók felé, új uniós adatvédelmi rendelet (GDPR)

Kérdés: A költségvetési szerveknél a belső ellenőrök időnként munkaügyi témájú ellenőrzéseket is végeznek (pl. besorolások ellenőrzése). Ebben az esetben kell-e a dolgozóktól hozzájáruló nyilatkozat, hogy a belső ellenőr a személyi anyagba betekinthessen?
Részlet a válaszból: […]egyértelműen és részletesen tájékoztatni kell az adatai kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkezelés időtartamáról, arról, ha az érintett személyes adatait az adatkezelő az Info-tv. 6. §-ának (5) bekezdése alapján kezeli, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat. A tájékoztatásnak ki kell terjednie az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogai-ra és jogorvoslati lehetőségeire is. Tehát előzetesen tájékoztatni kell a munkavállalókat az adatkezelésről, az egyébként is szükséges munkavállalói adatkezelési tájékoztatóba be kell írni ezt is, és ha külsős belső ellenőr (szolgáltató) részére adják át az adatokat, ez adattovábbításnak minősül, tehát erről is kell az előzetes tájékoztatás, melyről adattovábbítási nyilvántartást is kell vezetni az Info-tv. alapján.A kérdés egyébként aktuálisabb, mint bármikor, hiszen 2018. május 25-én lép hatályba az új adatvédelmi rendelet (GDPR), mely - szemben az eddigi irányelvvel - közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban, és a főbb adatvédelmi elveket, szabályokat egységesíti az Európai Unión belül. A GDPR az adatkezelő szervezetektől minél nagyobb fokú átláthatóságot és elszámoltathatóságot követel[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. szeptember 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4562
Kapcsolódó tárgyszavak:

4. találat: Belső ellenőrzés

Kérdés: Közös önkormányzati hivatal a belső ellenőrzési feladatokat külső szolgáltatóval kívánja ellátni, a felügyeleti szerve (városi önkormányzat) és a többi (a közös önkormányzati hivatalhoz csatlakozott) önkormányzat, nemzetiségi önkormányzatok, illetve azon költségvetési szervek részére, amelyek részére együttműködési megállapodás alapján ellátja a gazdálkodási feladatokat. A külső szolgáltatóval kötött megbízási szerződésben a belső ellenőrzési vezetői feladatokat is a külső szolgáltató végezné. A Bkr. 2. §-ának c) bekezdése szerint belső ellenőrzési vezető: a költségvetési szerv belső ellenőrzési egységének vezetője, ha a költségvetési szervnél egy fő látja el a belső ellenőrzést, akkor a belső ellenőrzést ellátó személy. Véleményünk szerint a külső szolgáltató a belső ellenőrzési feladat ellátására szerződhet, de nem lehet a belső ellenőrzési vezető. Mi a véleményük arról, hogy nemcsak a belső ellenőrzési feladatokra, hanem a belső ellenőrzési vezetői feladatokra is lehet külső szolgáltatót megbízni?
Részlet a válaszból: […]külső szolgáltató által.A gazdasági szervezettel és 50 főnél nagyobb éves átlagos statisztikai állományi létszámmal rendelkező központi költségvetési szervek esetén legalább 1 fő belső ellenőrt kell foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban alkalmazni, tehát itt nincs lehetőség a kizárólagos, külső szolgáltatóval történő feladatellátásra.Viszont a hivatkozott jogszabály lehetőséget enged (kivételekkel) a külső szolgáltató által történő belső ellenőri feladatok ellátására is. Ha a költségvetési szerv nem foglalkoztat belső ellenőrt (mert ezt a jogszabály engedi), a költségvetési szerv vezetője akkor köteles gondoskodni a költségvetési szerv belső ellenőrzési tevékenységének külső szolgáltató bevonásával történő megszervezéséről és ellátásáról.A helyi önkormányzati költségvetési szerveknél a belső ellenőrzést az irányító szerv által foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban alkalmazott vagy polgári jogi szerződés keretében[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. szeptember 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4302
Kapcsolódó tárgyszavak:

5. találat: Intézkedési terv nyilvántartása

Kérdés: A belső ellenőrzési vezető köteles az intézkedési tervekről a beszámolóban beszámolni, és a Bkr. 50. §-ának (1)-(2) bekezdései szerinti nyilvántartást vezetni. A belső ellenőrzés eredményeként létrejött intézkedési terv nyilvántartásának vezetése valóban a belső ellenőrzési vezető feladata, vagy az ellenőrzött szerv, szervezeti vezetőjéé? Kinek a felelősségi körébe tartozik az intézkedések és az ellenőrzések nyilvántartása?
Részlet a válaszból: […]ellenőrzési vezető, a belső ellenőr és esetlegesen részt vevő szakértő nevét, a vizsgált időszakot, valamint az intézkedési terv készítésének szükségességét. A belső ellenőrzési vezető a saját elvégzett ellenőrzései alapján, az ellenőrzött által készített intézkedési terv feladatok megvalósulását követi nyomon.A belső ellenőrzési vezető a Bkr. 46. §-ának (1) bekezdésében meghatározott tájékoztatás alapján éves bontásban köteles nyilvántartást vezetni. A nyilvántartás által tudja nyomon követni a belső ellenőrzési jelentésekben tett megállapításokat, javaslatokat, a vonatkozó intézkedési terveket és azok végrehajtását. A nyilvántartás tartalmazza az ellenőrzési jelentésben szereplő javaslatot, az elfogadott intézkedési tervet, az intézkedési terv alapján végrehajtott intézkedések rövid leírását, és a végre nem hajtott intézkedések okát.A belső ellenőr által végzett ellenőrzések és azok intézkedési tervének nyilvántartása tehát a belső ellen­őrzési vezetőnek feladatköre.A költségvetési szerveknél viszont nemcsak belső ellenőrzések, hanem külső ellenőrzések is történnek, és ez az ellenőrzött szerv mindezekről az ellenőrzésekről összességében vezet nyilvántartást, amely ellenőrzések lehetnek a saját belső ellenőrzési egység ellenőrzései, de lehetnek pl. a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, vagy az Állami Számvevőszék által végzett, vagy akár európai uniós ellenőrzések is. A Bkr. 13-14. §-ai szerint külső ellenőrzések lehetnek az Európai Számvevőszék, az Európai Bizottság,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. május 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3445
Kapcsolódó tárgyszavak:

6. találat: Gazdasági vezetők képesítési követelménye

Kérdés: A gazdasági vezetők képesítési követelményével kapcsolatban lenne kérdésem. Számomra furcsa, hogy az igazgatásszervező vagy jogász szakképzettség nem elegendő a munkakör betöltéséhez. Főleg annak tükrében, hogy e két végzettség feljogosíthat arra, hogy akár könyvelőket, akár gazdasági vezetőket ellenőrizzen, tehát belső ellenőri, valamint adóellenőri munkához ezen képesítések elegendőek. Érdekesnek találom azt is, hogy szimplán ezen végzettségekkel az új jogszabály szerint még mérlegképes könyvelőnek sem lehet jelentkezni, szükséges ehhez egy "közbeiktatott" OKJ képzés is. Nincs itt némi ellentét?
Részlet a válaszból: […]számviteli ismeretekkel. Ennek a törekvésnek az a magyarázata, hogy a gazdasági vezető irányítja, illetve végzi a tényleges operatív könyvviteli feladatok ellátását, a beszámoló elkészítését (pl. közreműködik a kontírozásban, az egyes tételek lekönyvelésében vagy legalábbis annak vezetői felügyeletében, irányításában). Ezen feladatok jogszerű, előírásoknak megfelelő elvégzéséhez elengedhetetlen a számviteli szakismeret. A belső ellenőröknek ehhez képest más jellegűek a feladatai, nem operatív számviteli munkát vagy annak irányítását kell végezniük, illetve az ellenőrzési feladatok sem feltétlen számviteli témájúak, illetve nem feltételeznek olyan mélységű számviteli ismereteket (pl. egy szabályzat ellenőrzése). Mindazonáltal azért természetesen hasznos, ha a belső ellenőr is birtokában van számviteli ismereteknek. Itt jegyezném meg, hogy egy belső ellenőrnek más ellenőrzési feladatai is lehetnek, melyekhez szintén nem feltétlenül kell szakirányú szakmai végzettség (pl. munkaügyi témájú belső ellenőrzési feladatok). Mérlegképes könyvelőként az érintett jogosulttá válik könyvvezetési feladatok ellátásra, a beszámoló aláírására, ehhez értelemszerűen önmagában egy jogi vagy igazgatásszervezői[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. május 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2646

7. találat: Belső ellenőrzés és regisztráció

Kérdés: A továbbképzések sorozatos szigorításáról hallhattunk egy legutóbbi előadáson. Kérdésünk a belső ellenőrökre vonatkozó képzésre és regisztrációs szabályokra vonatkozna. Továbbá a belső kontroll témakörben szeretnénk megtudni, hogy amennyiben vezetőnk nem tud részt venni a belsőkontroll-képzésen, akkor milyen más megoldás lehetséges?
Részlet a válaszból: […]ismereteket naprakészen tartani, fejleszteni, a változásokból eredő követelményekkel összhangba hozni. Ennek érdekében kötelesek szakmai továbbképzésen részt venni, és külön jogszabályban előírt esetekben vizsgát tenni. Az említett rendelet, a 18/2009. (X. 6.) PM rendelet a Magyar Közlöny 2009. évi 142. számában jelent meg, 2009. október 6-án. A Korm. rendelet 2009. november 20-tól hatályos, melynek értelmében ettől az időponttól kezdődően költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet csak nyilvántartásba vett, regisztrált belső ellenőr végezhet. A rendelet 2. számú mellékletében található a kérelem a belső ellenőrzési tevékenységgel kapcsolatos eljáráshoz. Ezen a nyomtatványon vagy a Pénzügyminisztérium elektronikus űrlapján kell a kérelmet beadni az iskolai végzettséget, szakmai gyakorlatot, igazgatási szolgáltatási díj befizetését igazoló dokumentumokkal együtt. Az igazgatási szolgáltatási díj 5500 forint. A regisztrációt követően a belső ellenőrök kötelesek szakmai továbbképzésen részt venni. Amennyiben ennek nem tesznek eleget, akkor nevük a nyilvántartásból törlésre kerül. A belső ellenőrök kötelező szakmai továbbképzésen, "ÁBPE-továbbképzés I."-en és "ÁBPE-továbbképzés II."-n kötelesek részt venni. Az ÁBPE-továbbképzés I. elvégzése az engedély kiadását követő évben, míg az ÁBPE-továbbképzés II. elvégzése az ABPE-továbbképzés I. elvégzését követő kétévente kötelező. A jelentkező a kötelező szakmai továbbképzésen való részvételi szándékát a nyilvántartásba vételét követő év február 28-ig a kötelező szakmai továbbképzésben közreműködő szervezethez történő jelentkezés megküldésével jelzi a Központ honlapján keresztül. A kötelező szakmai továbbképzés éves időszaka február 1-jétől november 30-ig tart. Sikertelen vizsga esetén december 15-ig van lehetőség pótvizsgát tenni. A szakmai képzést a Vám- és Pénzügyőri Iskola végzi. Ez a közreműködő szerv adja meg a tájékoztatást havonta azoknak a névsoráról, akik teljesítették a szakmai képzés feltételeit, eleget téve ezzel a jogszabályi kötelezettségüknek. Ha az érintett belső ellenőr a képzési programban meghatározott előzetes tudásszintfelmérésen legalább 80%-os eredményt ér el, akkor az adott év vonatkozásában mentesül a továbbképzésen való részvétel és vizsgatételi kötelezettség alól. A belső ellenőr viszont más feladattal nem[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. február 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2584
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Belső ellenőrzés

Kérdés: A belső ellenőrzési feladatok ellátására 2010. évre érvényes megállapodással rendelkezünk, amely a többcélú társulás, a két város önkormányzata és a tevékenységet megvalósító Polgármesteri Hivatal között a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 92. § (3) bekezdésében előírt belső ellenőrzési feladatok ellátására szól. Tervezzük kezdeményezni a Ber. 4/A. § (2) bekezdésben foglaltakra hivatkozással a társulással kötött megállapodásban a rendelkezést a belső ellenőrzési vezetői tevékenység ellátásának módjáról, továbbá hogy a társulással kötött megállapodásban írják elő a jegyző bevonását a belső ellenőrzési stratégiát megalapozó kockázatelemzés folyamatába, valamint a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendeletben foglalt, az önkormányzatok társulásaival kapcsolatos különleges szabályok teljes körű beépítését. Kérdésünk az, hogy a fenti módon történő feladatellátás esetén megvalósul-e a belső ellenőrzési feladat társulás keretében történő ellátása? A többcélú társulás és a többcélú társulás kistérségi irodája önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. A belső ellenőröket a polgármesteri hivatalok foglalkoztatják, a megállapodásban foglalt feladatok ellátása munkaköri feladatuk, külön díjazásban a kistelepülések, illetve a társulás intézményeinek ellenőrzéséért nem részesülnek. A belső ellenőrök rendelkeznek az előírt szakmai képesítéssel. Kérdésünk, hogy a társulás 2010. évre jogosult-e a többcélú kistérségi társulások belső ellenőrzési feladatainak normatívatámogatására a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény 8. számú mellékletének III. 2.8. pontja alapján?
Részlet a válaszból: […]ellenőrzési terv készítése során kiemelt figyelmet kell fordítani, és a lehető legrövidebb időn belül ellenőrizni. A társult feladatellátásra vonatkozó, stratégiai ellenőrzési terveket és éves ellenőrzési terveket összesítve a társulás munkaszervezeti feladatát ellátó (vagy közös feladatellátás esetén a feladatellátást végző, intézményi társulás esetén az irányítási feladatot ellátó önkormányzat által kijelölt) költségvetési szerv vezetője tájékoztatásul a társulás vagy annak irányító szerve elé terjeszti. Az ellenőrzési terv módosítására van szükség, ha az éves ellenőrzési tervben foglaltakhoz képest ellenőrzés elhagyására vagy új ellenőrzés indítására kerül sor. A belső ellenőrzési vezető év közben az ellenőrzések megkezdésekor és befejezésekor az éves ellenőrzési terv végrehajtásáról köteles tájékoztatást adni az érintett önkormányzatok jegyzői részére. A társult feladatellátás esetén a társulás által végzett ellenőrzéseknél elegendő egy belső ellenőrzési kézikönyv alkalmazása, amelyet a társulás munkaszervezeti feladatát ellátó (vagy közös feladatellátás esetén a feladatellátást végző, intézményi társulás esetén az irányítási feladatot ellátó önkormányzat által kijelölt) költségvetési szerv vezetője hagy jóvá. Az éves ellenőrzési jelentést a társulás munkaszervezeti feladatát ellátó (vagy közös feladatellátás esetén a feladatellátást végző, intézményi társulás esetén az irányítási feladatot ellátó önkormányzat által kijelölt) költségvetési szerv vezetője az egyes önkormányzatok zárszámadásának határidejére, de legkésőbb március 20-ig az érintett jegyző részére köteles megküldeni, hogy azt a polgármester a zárszámadással egyidejűleg a képviselő-testület elé tudja terjeszteni. Az éves ellenőrzési jelentést önkormányzatonként, illetve a társulásra külön-külön kell készíteni. Az önkormányzati költségvetési szervekkel kapcsolatban fontos tisztázni, hogy a belső ellenőrzési tevékenység milyen módon látható el. Az önkormányzati költségvetési szerveknél a belső ellenőrzést elláthatja alapesetben a költségvetési szerv által alkalmazott vagy polgári jogi megállapodás keretében foglalkoztatott személy (szervezet). Emellett, második lehetőségként, a belső ellenőrzés ellátása történhet az önkormányzati hivatal által alkalmazott, vagy polgári jogi megállapodás keretében foglalkoztatott személlyel történő belső ellenőrzési tevékenység útján. Egy harmadik lehetőség a belső ellenőrzés ellátása a társulás által alkalmazott, vagy polgári jogi megállapodás keretében foglalkoztatott[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. február 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2581

9. találat: Gondozási központ belső ellenőrzése

Kérdés: 2009. január 1-jétől Kistérségi Társulás működteti a Gondozási Központot. 2008. év vonatkozásában végezhet-e belső ellenőrzést a korábbi fenntartó önkormányzat?
Részlet a válaszból: […]szervek számára annak előzetes felmérése, hogy a lehetséges megoldások közül melyik formában a leghatékonyabb és leggazdaságosabb a belső ellenőrzés működtetése. A kérdésből nem derül ki, de feltételezzük, hogy 2009. január 1-jétől a Gondozási Központnál a belső ellenőrzést is (megállapodás alapján) a Kistérségi Társulás keretében végzik. Azonban ez nem zárja ki, hogy mint külső szakértőként megbízva a korábbi fenntartó önkormányzat belső ellenőre vizsgálatot végezzen, amennyiben a Kistérségi Társulás külső megbízóként felkéri a feladat elvégzésére. Összefoglalva[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. szeptember 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2478
Kapcsolódó tárgyszavak:

10. találat: Belső ellenőrzési tevékenységre vonatkozó követelmények

Kérdés: A helyi önkormányzat szolgáltató költségvetési intézményénél 1993-tól dolgozom belső ellenőrként. Középiskolai végzettségem mellett felsőfokú államháztartási szakképzettséggel rendelkezem. Kezdettől fogva mentesítve lettem a szakképzettség alól. Besorolásom "E" fizetési osztály. A kormányrendelet értelmében jogosult vagyok-e a magasabb fizetési osztályra?
Részlet a válaszból: […]betölthető vezető beosztásokat, munkakörök fizetési osztályba sorolását a 77/1993. (V. 12.) Korm. rendelet sorolja fel. Ez alapján a belső ellenőr az "F" osztálytól az "I" fizetési osztályig sorolható be. Az önkormányzat költségvetési intézményének alkalmazottja, így a belső ellenőr is közalkalmazotti kinevezéssel látja el munkáját. A közalkalmazott fizetési osztályát az ellátandó munkakör betöltésére előírt annak a legmagasabb iskolai végzettségnek, illetve szakképesítésének megfelelően kell meghatározni, amellyel a közalkalmazott rendelkezik. Az érintett belső ellenőr nem rendelkezik felsőfokú iskolai végzettséggel, így az előírt képesítési feltételeknek nem felel meg (az említett felsőfokú államháztartási szakképesítés 2 éves képzési időt takar). A kérdésből az derül ki, hogy régen mentesült a képesítési követelmények alól. A munkakör ellátásához szükséges képesítés megszerzése alóli mentességet nem lehet a fizetési osztályba való besorolásnál figyelembe venni, tehát nem sorolható "F" fizetési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. március 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1978
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést