Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

56 találat a megadott bérbeadás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Vagyonkezelési szerződések

Kérdés: Tankerületi központunknál az önkormányzatokkal kötött vagyonkezelési szerződések, az üzemeltetési költségek viseléséről szóló megállapodások, valamint az étkeztetési feladatok ellátásával kapcsolatos együttműködésről szóló megállapodások alapján az alábbi két eset áll fenn:
1. Az étkeztetésre használt helyiségeket az adott önkormányzat nem adta át részünkre.
2. Az étkeztetésre használt helyiségek a vagyonkezelésünkbe kerültek ugyan, azonban azokat az adott önkormányzat részére ingyenes használatba adja a tankerület, a bérleti díj fizetésétől eltekint, de a működtetéshez kapcsolódó üzemeltetési költségeket megállapodás szerint az önkormányzat fizeti.
Mindkét esetben közös épületekről, a közüzemi díjak szempontjából közös főmérőkről van szó. Az Áfa-tv. 15. §-áról, illetve a vagyonkezelő és a tulajdonos közötti költségmegosztásról van szó, ezért továbbszámlázott szolgáltatásként kell kezelni a közüzemi díjak önkormányzatot terhelő részének az önkormányzat felé történő számlázását. Ez igaz a második esetre is, vagy ilyenkor az Áfa-tv. 259. §-ának 4. pontja alapján már bérbeadásként kell kezelni (függetlenül attól, hogy a másik fél a tulajdonos), ezért a közüzemi díjak mint a bérbeadás járulékos költsége, annak megfelelően áfamentesen kerülnek kiszámlázásra? (Ebben az esetben a közüzemi díjak alapján számlázott összeg is a B402-re kerül?)
Részlet a válaszból: […]nem értve a haszonélvezőt, a b) pont szerinti vagyonkezelőt és a tulajdonosi jogok gyakorlóját;b) vagyonkezelő: a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben (a továbbiakban: Nvtv.) vagyonkezelőként meghatározott azon személy, amellyel az állami vagyon vagyonkezelésére a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.), valamint annak jogelődje, vagy az állami vagyon tulajdonosi joggyakorlója vagyonkezelési szerződést kötött, továbbá akit a törvény vagyonkezelőnek kijelöl.A vagyonkezelői jog létesítésével a vagyonnak továbbra is az önkormányzat marad a tulajdonosa, de a birtokbaadás következtében a vagyonkezelő lesz a vagyonkezelői jogok és kötelezettségek gyakorlója, a vagyonnal való gazdálkodás, elszámolás és adatszolgáltatás az ő kötelezettsége lesz. A tulajdonos önkormányzat viszont a vagyonkezelő feletti tulajdonosi ellenőrzési jogokat gyakorolja, amely részleteit a vagyonkezelői szerződésben kell szabályozni.A vagyonkezelő a vagyonkezelt ingatlan hasznosítási jogával rendelkezik. Nem kizárt, hogy valamely tulajdonos a saját tulajdonú ingatlanát, ha annak hasznosítási jogát átadta, akkor visszabérelje.Az Áfa-tv. a bérbeadás, -vétel fogalmát a 259. § 4. pontjában határozza meg, e szerint a bérleti szerződésen alapuló jogviszony mellett minden olyan egyéb jogviszony is, amelynek tartama alatt a jogosult az ellenérték egészét vagy túlnyomó részét a termék időleges használatáért téríti[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5423
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

2. találat: Ingatlan-bérbeadás számlázása

Kérdés: Belső ellenőr vagyok egy kistelepülésen, és az alábbiakat tapasztaltam. Az önkormányzat önkormányzati rendelet alapján közterület-használatot számláz (Ft/négyzetméter tarifával), alap + áfa kerül a számlára. Másik esetben földbérleti díjat (szántóföldi terület) számláznak áfa nélkül. Melyik a helyes számlázás?
Részlet a válaszból: […]állapítani, hogy az áfás vagy az áfamentes számlázás helyes-e, először ellenőrizni kell, hogy az önkormányzat választotta-e a lakóingatlannak nem minősülő ingatlanok bérbeadására az áfakötelezettséget. Ezt ellenőrizheti a NAV honlapján a nyilvános adatbázisban az önkormányzat adószáma alapján, vagy a bevallást beküldő munkatársat megkéri, hogy kérje le a NAV-törzsadatot, azon is szerepel.Ha az önkormányzat nem választott adókötelezettséget az egyéb ingatlanok bérbeadására, akkor nem számlázhatja a közterület-foglalást áfásan, ebben az esetben a rendeletet is módosítani kell. Ha viszont választotta az adókötelezettséget, akkor a földbérleti díjakat kell áfásan számlázni, és a korábban beszedett díjakról vagy helyesbítő számlát állítanak ki, és pótlólag beszedik az áfát a földbérlőktől, vagy a beszedett ellenértéket bruttónak kell tekinteni, és visszaszámítással meg kell állapítani az adóalapot és a fizetendő áfát, és önellenőrzéssel be kell vallani az adóhatósághoz.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. február 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5379
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

3. találat: Víziközművagyon bérbeadása

Kérdés: Az önkormányzatok víziközművagyona kötelezően átadásra került (vagyonkezelésre) a szolgáltatónak. Ezért bérleti díjat fizet, amely ebben az esetben áfás. Ugyanakkor a felújításokat kiszámlázza. Ebben az esetben a bérleti díj áfája levonható?
Részlet a válaszból: […]önkormányzat áfaalany, akkor a bérbeadásról áfás számlát kell kiállítani. A közműszolgáltató a felújítás szolgáltatásáról áfás számlát állít ki az önkormányzat részére. A kiszámlázott bérleti díj áfája az önkormányzatnál fizetendő áfa, amelyből a víziközművel kapcsolatos kiadások áfatartalmát levonásba helyezheti. Ilyen levonható áfát tartalmaz a szolgáltató felújítási számlája is. A szolgáltató az önkormányzat bérleti[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. január 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5368
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

4. találat: Érmeautomata működtetése

Kérdés: Intézményünk egy vállalkozó által elhelyezett érmeautomatát működtet együttműködési megállapodás alapján az általunk üzemeltetett épületen belül. A vállalkozó nem fizet részünkre bérleti díjat, azonban az automata pénzforgalmi bevétele után 20%-os ellentételezést utal számla ellenében. A pénzügyi elszámolás ez esetben milyen módon történik? Milyen ERA-kódot használhatunk a számla kiállításakor, illetve egyéb pénzbevételként hova lehet elkönyvelni? Ez szolgáltatás vagy valami más kategóriába tartozó pénzügylet? A vállalkozó ezt jutalékfizetésként értelmezi, azonban nem vagyunk biztosak abban, hogy ez költségvetési szervként helytálló.
Részlet a válaszból: […]egyéb jogviszony is, amelynek tartama alatt a jogosult az ellenérték egészét vagy túlnyomó részét a termék időleges használatáért téríti vagy téríteni köteles a kötelezettnek.A szokásos eljárás az, hogy az intézmények bérleti szerződést kötnek az automatát elhelyező céggel, ugyanis az ügylet valós tartalma szerint az automatát elhelyező azért fizet, mert a berendezést az intézményben elhelyezheti, ott egy adott területet elfoglal, és ennek során áramot használ. Az automata elhelyezéséért fizetett ellenérték meghatározható úgy, mint az Önök esetében, vagyis a forgalom százalékában, de az ármeg-állapítási módszer nem változtat azon a tényen, hogy az automata elhelyezéséért fizetik az ellenértéket.A jutalékos rendszert üzletkötők, közvetítők, biztosítási alkuszok esetében az üzletszerzésért szokták alkalmazni. A kérdéses esetben intézményük nem üzletszerzői tevékenységet folytat. Megjegyezzük, hogy az üzletkötői jutalék is szolgáltatás és nem egyéb pénzbevétel, tehát áfás számlát kell róla kiállítani.Véleményünk szerint az ármegállapítás módjától függetlenül intézményük ingatlan-bérbeadási[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. január 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5364
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Bérleti díj mellett kiszámlázott szolgáltatás áfája

Kérdés: Felsőoktatási intézmény az ingatlan-bérbeadás és -hasznosítás vonatkozásában az Áfa-tv. 86 §-a (1) bekezdésének j), k), l) pontja alapján adókötelezettséget választott a 88. § (4) bekezdése alapján. Ebben az esetben az ingatlan-bérbeadási tevékenység kiszámlázásakor helyesen jár-e el, ha fordított áfásan állítja ki a számláját? Ha a bérleti díjon felül eszközhasználatot és közüzemi díjat is számláz ki, ilyen esetben a fő tevékenység áfáját viselve, az eszközhasználatra és a közüzemi díjra (közvetített szolgáltatásra) sem számolhatja fel az áfát? A bérleti díj mellett kiszámlázott közüzemi szolgáltatásokat és az eszközhasználati díjat milyen áfával kell kiszámláznia?
Részlet a válaszból: […]szerződésből egyértelműen kitűnik, hogy e díjakat nem foglalták bele a bérleti díjba, és azokat a bérbevevő a bérleti díjtól elkülönítve fizeti meg.Az EU-B C 42/14. sz. ügy bérbeadáshoz kapcsolódó közüzemi szolgáltatások tekintetében az alábbiak szerint döntött. Ha a bérbeadó maga nem jogosult a többi bérbeadó, a szolgáltatásnyújtók, illetve a bérbeadáshoz kapcsolódó termékek és szolgáltatások használati feltételeinek szabad és független megválasztására, a szóban forgó szolgáltatások általában elválaszthatatlanok a bérbeadástól, és azokat is úgy lehet tekinteni, mint amelyek egy egészet, egyúttal ez utóbbival egyetlen egységes szolgáltatást képeznek. Ez különösen érvényes abban az esetben, ha a bérbeadó, aki egy többlakásos társasház egy részének tulajdonosa, köteles a tulajdonosközösség egésze által kijelölt szolgáltatásnyújtók szolgáltatásainak igénybevételére, illetve az ilyen szolgáltatásokhoz kapcsolódó közös költség rá eső hányadának megfizetésére, amit később áthárít a bérlőre.A kapcsolódó járulékos költségek beépülnek az alapügylet adóalapjába, annak áfamértékével adókötelesek. Tehát a bérlő részére kiszámlázott víz, villany, gáz, szemétszállítás, közös költség 27%-os áfamértékkel számlázandó, mivel a bérbeadásra áfakötelezettséget választottak. Ha a bérlőre távhődíjat is kiszámláznak, az is 27%-os áfamértéket visel, függetlenül attól, hogy a bérbeadó 5%-os áfamértékű számlát kapott a távhőszolgáltatótól. Az Európai Bíróság több döntésében is kimondta, hogy a kapcsolódó járulékos szolgáltatások és a fő szolgáltatás között olyan szoros kapcsolatnak kell lenni, hogy elválaszthatatlanok legyenek, egymás nélkül ne tudjanak megvalósulni, vagy egységes szolgáltatásként jelenjenek meg, egyben vehető igénybe, egy egység-áron. Az eszközök kölcsönzése, bérbeadása 27%-os áfamértéket visel, e tekintetben nincs választási lehetőség. Az azonban, hogy az eszközhasználat a bérbeadási szolgáltatáshoz járulékosan kapcsolódó szolgáltatás-e, vagy külön szolgáltatás, a szerződési feltételektől függ. Amennyiben a bérlő megválaszthatja, hogy külön díjért igényli az eszközöket, vagy hozhatja a saját eszközeit, akkor külön szolgáltatásnak tekintendő, de ebben az esetben is 27%-os áfával kell számlázni.Amennyiben a terembe beépített hangosító-, vetítőberendezések vannak, és a bérlő azért azt a termet bérli ki, mert abban ezek a berendezések benne vannak, és a terembérleti díj árában benne foglaltatik az eszközök használata, akkor a terembérleti[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. július 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5245
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

6. találat: Közterület-használati díj és piachely-használati díj

Kérdés: Önkormányzatunk közterület-használati díjat és piachely-használati díjat számláz áfamentesen. Más településen áfás számlát állítanak ki a hasonló bevételről. Mi a menete annak, hogy a piac helyhasználatáról áfás számlát állíthassunk ki, és a piaccal kapcsolatos kiadások áfáját visszaigényelhessük?
Részlet a válaszból: […]nyilvántartásba vett adóalany dönthet úgy is, hogy választási jogát az (1) bekezdés a) és b) pontjai tekintetében külön-külön vagy együttesen csak a lakóingatlannak nem minősülő ingatlanokra kiterjedően gyakorolja.A választási lehetőség miatt van különbség az egyes települések gyakorlata között. Az az önkormányzat, ahol éltek a bérbeadás áfakörössé tételéről, a közterületet és a piaci férőhelyet is áfásan számlázza.Az ingatlan-bérbeadás áfakötelezettségének választását az adóhatósághoz kell bejelenteni a 20T201TSZ adatlapon. Az év első napjától lehet választani úgy, hogy az előző év december 31. előtt be kell adni az adatlapot. A választást a lakó- és nem lakóingatlanokra külön-külön is lehet gyakorolni. Tehát a lakóingatlanok áfamentesek maradnak, az üzlethelyiségek, egyéb építmények és közterület, piac pedig áfás lesz. Arra nincs lehetőség, hogy a közterületet áfamentesen, a piaci férőhelyeket pedig áfásan számlázzák, mivel mindkét ingatlan a "nem lakóingatlan" kategóriába tartozik. A választástól 5 évig nem lehet eltérni, tehát nem lehet visszavonni, módosítani.Abban az esetben, ha nem lakóingatlanokra választja az önkormányzat az adókötelezettséget, akkor a bérleti, használati[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5226
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

7. találat: Közúti reklámcélú eszközök elhelyezése

Kérdés: A 421/2015. Korm. rendeletben foglaltak alapján a tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszközök közutak melletti elhelyezéséről a közút kezelője - jelen esetben az önkormányzat -, a kormányrendelet 1. melléklete szerinti díjszabásnak megfelelően, az elhelyezési díjról a kezdőnaptól követő 5 napon belül számlát állít ki az eszköz elhelyezésére jogosult részére. A leírtakkal kapcsolatban az lenne a kérdésem, hogy a kormányrendelet 1. mellékletének b) pontja szerint kiszámlázott díj az áfa szempontjából bérleti díjnak, közterület-foglalási díjnak vagy más egyéb bevételnek minősül-e?
Részlet a válaszból: […]elhelyezésének kezdőnapját követő 5 napon belül, illetve az újabb elhelyezési időtartam kezdő időpontját követő 5 napon belül 30 napos határidővel számlát állít ki.Az Áfa-tv. 259. §-ának 4. pontja szerint bérbeadás, -vétel: a bérleti szerződésen alapuló jogviszony mellett minden olyan egyéb jogviszony is, amelynek tartama alatt a jogosult az ellenérték egészét vagy túlnyomó részét a termék időleges használatáért téríti vagy téríteni köteles a kötelezettnek.A közterület az önkormányzat tulajdonát képező ingatlan, aminek a használata áfa szempontjából bérbeadásnak tekintendő. Az említett kormányrendelet is utal arra, hogy az oszlopot elhelyező és a közút kezelője között polgári jogi jogviszony jön létre. Az önkormányzat a közút vagy közterület hasznosítása, bérbeadása, használatra átengedése során nem közhatalmat gyakorlóként jár el, hanem mint tulajdonos, és ilyen minőségében helyi rendeletben határozza meg a közterület használatáért kért díjat. Erre az ügyletre az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. november 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5075
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Kórházi elhelyezés áfája

Kérdés: Költségvetési intézmény (kórház) klinikai kutatási szerződés alapján kórházi elhelyezést biztosít betegek részére díjazás ellenében. Ez a tétel áfásan vagy áfamentesen számlázandó?
Részlet a válaszból: […]a kutatóintézet fizeti a kórház részére, valamint az elhelyezett személyek nem állnak a kórház által végzett gyógykezelés alatt, akkor a kutatóintézet bérleti díjat fizet a kórház részére. A bérleti díj fő szabály szerint mentes az
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. november 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4842
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

9. találat: Sportolással kapcsolatos szolgáltatás és bérbeadás áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Egy nonprofit kft. sportcsarnokot üzemeltet. A nem lakóingatlanok bérbeadására áfakötelezettséget választott. Az alábbi hasznosítási esetek fordulnak elő:
1. Magánemberek részére sportolás céljára sportpályát, termet adnak ki (például baráti társaság kibérli futballozni a sportcsarnok nagytermét). Ez bérbeadás és/vagy sportolási szolgáltatás?
2. Jóga-, torna- vagy táncoktató kibérli a sportcsarnok egyik kistermét, ahol magánembereknek tart foglalkozásokat, akik ezért díjat fizetnek az oktatónak.
3. Az iskolák és/vagy az óvodák fenntartói kibérlik a sportcsarnok egyik termét az iskolák, óvodák számára, tornaórák tartása érdekében.
4. Helyi sportegyesület egyik szakosztálya (például kosárlabda) számára kibérli a sportcsarnok egyik termét edzések megtartására.
5. Helyi sportegyesület vagy országos sportági szakszövetség kibérli a sportcsarnokot versenyek, mérkőzések megtartására, ahol nézők is lesznek, és a nézők a szervezőknek fizetnek belépőt. Jegyértékesítés történik a bérlő, használó részéről.
6. Helyi sportegyesület vagy országos sportági szakszövetség kibérli a sportcsarnokot versenyek, mérkőzések megtartására, ahol nézők is lesznek, és a nézők a sportcsarnok üzemeltetőjének fizetnek belépőt. Jegyértékesítés történik sportcsarnok üzemeltetője részéről.
7. A sportcsarnokot kibérlik koncert, táncverseny, szalagavató megtartása, előadás, egyéb, például vállalati rendezvény céljára.
Az 1-6. pont alá tartozó eseteknél a sportolók részére jellemzően öltözőhasználatot, zuhanyozási lehetőséget és sporteszközöket is biztosít a sportcsarnok. A használat szólhat néhány órára, vagy heti több alkalomra, illetve 1-2 hétre is, például edzőtábort tart a sportegyesület, illetve kiterjedhet a teljes sportcsarnokra vagy annak egy pályájára, termére. A sportcsarnok üzemeltetését a nonprofit kft. saját alkalmazottaival látja el (karbantartás, takarítás stb.).
A vázolt tényállással kapcsolatban felmerült kérdések:
- Hogyan kell értelmezni Áfa-tv. 85. §-a (1) bekezdésének m) pontjában foglalt szabályokat?
- A fenti esetek közül melyik szolgáltatás minősül bérbeadásnak és melyik sportolási szolgáltatásnyújtásnak?
- Milyen tartalmú szerződést kell kötni az egyes jogcímen használókkal annak érdekében, hogy az áfaminősítés egyértelmű legyen?
Részlet a válaszból: […]Áfa-tv. 85. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat is.] Az adómentesség kizárólag olyan szolgáltatásokra terjed ki, amelyek elengedhetetlenek a sporthoz és testedzéshez, illetve csak olyan szolgáltatás lehet adómentes, amelynek tényleges igénybevevői a sportot, testedzést végző személyek.Az Áfa-tv. 85. § (1) bekezdése m) pontjának záró fordulata ugyanakkor rögzíti, hogy az adómentesség nem vonatkozik a sportolást, testedzést szolgáló ingatlan (ingatlanrész) bérbeadására.A bérbeadás (bérbevétel) fogalmát az Áfa-tv. 259. §-ának 4. pontja határozza meg. E szerint "bérbeadás, -vétel: a bérleti szerződésen alapuló jogviszony mellett minden olyan egyéb jogviszony is, amelynek tartama alatt a jogosult az ellenérték egészét vagy túlnyomó részét a termék időleges használatáért téríti vagy téríteni köteles a kötelezettnek".Annak megítélése, hogy adott esetben sportolással, testedzéssel kapcsolatos szolgáltatásnyújtásról vagy bérleti szolgáltatásról [sportolást, testedzést szolgáló ingatlan (ingatlanrész) bérbeadásáról] van-e szó, mindig a felek közötti megállapodás, szerződés, valamint a ténylegesen teljesített ügylet alapján lehetséges. A?levelében megadott információk alapján azonban a felek közötti szerződések ismerete nélkül is elmondható, hogy a nonprofit kft. által nyújtott szolgáltatás jellegadó tartalma elsősorban abban áll, hogy az általa üzemeltetett ingatlan használatát biztosítja sportolás céljára, illetve egyéb rendezvények megtartására úgy, hogy a bérbevevőnek kizárólagos jogosultsága van az ingatlan, ingatlanrész használatára, és a bérbevevő (jogosult) az ellenértéket a termék - jelen esetben az ingatlan, ingatlanrész - időleges használatáért fizeti, tehát a nonprofit kft. által teljesített ügylet ingatlan-bérbeadásnak minősül, és mint ilyen - figyelemmel az Áfa-tv. 85. § (1) bekezdése m) pontjának záró fordulatára - nem tartozik a 85. § (1) bekezdésének m) pontja alá. Koncert, szalagavató, előadás, egyéb, például vállalati rendezvény megtartása céljából történő bérbeadás esetén értelemszerűen fel sem merül a 85. § (1) bekezdése m) pontjában foglalt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. június 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4735
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

10. találat: Vitorlás hajók vitorláskikötőben történő elhelyezésének áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Egy vitorlássportklub a bíróság által nyilvántartásba vett egyesület, amely rendelkezik alapszabállyal és tagsággal. Az egyesület "Közhasznú" közhasznúsági fokozattal rendelkezik. Az egyesület önálló szervezeti egységekkel (hét vitorlástelep) rendelkezik, amelyek saját szervezeti és működési szabályzat alapján önálló tagsággal működnek sportcéllal (utánpótlás-nevelés, versenyszerű felnőtt és ifjúsági vitorlázás, szabadidős túratevékenység), az önkormányzattól sportcélú felhasználásra kapott vitorlástelepeken. Az egyesület áfaalany, bevételét a minden tagra kötelező központi tagdíj képezi, illetve a vitorlástelepek tagjai külön további telepi tagdíjat, közösköltség-hozzájárulást, valamint telepi hozzájárulást is fizetnek, amelyek ellenében a vitorlástelepek a saját tagjaiknak biztosítják az adott vitorlástelep kikötőhelyeinek használatát. A vitorlástelepek használati szerződéseket kötnek tagjaikkal, amelyek alapján a tagok használhatják a telep sportlétesítményeit, így a kikötőhelyeket is. Jól gondoljuk, hogy a használati szerződések és a telepi tagdíjak alapján az Áfa-tv. szerinti ingatlan-bérbeadás valósul meg a kikötőhelyek tekintetében az egyesület önálló szervezeti egységei (vitorlástelepek) és azok tagjai között, és hogy ez az ingatlan-bérbeadás adómentesnek minősül? Közlekedési eszköznek tekinthető-e a hajó, figyelemmel arra, hogy igen válasz esetén az Áfa-tv. 86. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján a kikötőhely bérbeadására az Áfa-tv. 86. §-ának (l) bekezdés l) pontja nem alkalmazható?
Részlet a válaszból: […]tárgyát képezheti, és amely birtokba vehető.Az Európai Unió Bizottsága által kiadott, "Az ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásnyújtás teljesítési helyére vonatkozóan a héa tekintetében 2017-ben hatályba lépő uniós szabályok magyarázata" (a továbbiakban: Magyarázat) 50-51. pontjai kimondják, hogy a "föld meghatározott területe" kifejezés azt jelenti, hogy ami ingatlannak tekinthető, az a föld egyértelműen meghatározott vagy meghatározható területe, amely tulajdonjog tárgyát képezheti, és amely birtokba vehető. A "föld" fogalma széles körű, mivel a föld, akár a földfelszínen vagy a földfelszín alatt, magában foglalja a talajt és mindent, ami rajta van, továbbá ami alatta van, vagyis az altalajt. A talaj a föld bármely meghatározott területe lehet, ideértve azt is, amelyet víz borít, vagyis a tengereket, óceánokat, folyókat, tavakat és egyéb belvízi utakat. A Magyarázat 63. pontja rögzíti, hogy a 13b. cikk a) pontja az elidegeníthetetlen ingatlanokra, például a köztulajdonra is kiterjed (tavak, belvízi utak, kikötők, közparkok), még akkor is, ha a rájuk vonatkozó tulajdonjog nem átengedhető.Az Európai Bíróság a C 428/02. sz. ügyben kimondta, az a tény, hogy a kikötő területe és a kikötőmedence "egészben vagy részben víz alatt van, nem akadályozza meg, hogy bérbe és haszonbérbe adható ingatlannak minősüljön. A bérlet azonban nem valamilyen vízmennyiségre vonatkozik, hanem a kikötőmedence meghatározott részére. Ez a vízzel fedett felszín állandó jelleggel körülhatárolt, és nem mozdítható el" (34. pont). Az Európai Bíróság a konkrét esetben (jachtkikötő) megállapította, hogy az ingatlan bérbeadásának fogalma magában foglalja a hajók kikötőhelyeinek bérbeadását.A fent hivatkozottak alapján megállapítható, hogy az Áfa-tv. alkalmazásában a kikötő, kikötőmedence ingatlannak minősül, és a kikötőhelyek használatának biztosítása - figyelemmel a bérbeadás, -vétel fogalmára, mely szerint a bérleti szerződésen alapuló jogviszony mellett minden olyan egyéb jogviszony is bérbeadásnak, bérbevételnek minősül, amelynek tartama alatt a jogosult az ellenérték egészét vagy túlnyomó részét a termék időleges használatáért téríti vagy téríteni köteles a kötelezettnek - ingatlan-bérbeadásnak minősül.2. Az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja kimondja, hogy mentes az adó alól az ingatlan (ingatlanrész) bérbeadása, haszonbérbe adása. Ugyanakkor az Áfa-tv. nem biztosít adómentességet a közlekedési eszköz elhelyezésének, parkolásának biztosítását szolgáló helyek bérbeadásra [86. § (2) bekezdés b) pont, Héa-irányelv 135. cikk (2) bekezdés b) pont]. A felmerült kérdés megválaszolásához azt kell eldönteni, hogy a hajó közlekedési eszköznek tekinthető-e.Közlekedési eszközre vonatkozóan sem az Áfa-tv., sem a Héa-irányelv nem tartalmaz meghatározást. A?Vhr. 38. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy a Héa-irányelv 56. cikkében és 59. cikke első bekezdésének g) pontjában említett közlekedési eszköz magában foglalja a motorizált vagy motor nélküli járműveket, és egyéb, személyeknek vagy áruknak[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. április 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4443
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 56 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést