Szolgálati lakás fenntartása

Kérdés: Központi költségvetési szervként ún. szolgálati lakást tartunk fenn bérelt ingatlanban. Az igénybevételnél, illetve a bérleti díj megállapításánál a lakásra fordított kiadásokat vettük figyelembe. Mivel a költségek ilyen módon megtérülnek, az intézménynek a lakás fenntartása nullszaldós. Vonatkozik-e valamilyen korlátozó jogszabály a lakás fenntartásával kapcsolatosan?
Részlet a válaszából: […] Igen, vonatkozik, az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 8.6. f) pontja, a szolgálati lakásban, munkásszálláson történő elhelyezés. E rendelkezés alkalmazásában munkásszállás a kifizető tulajdonát képező vagy általa bérelt olyan szálláshely, amely egy lakóhelyiséggel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Önkormányzati bérlakás értékesítése

Kérdés: Önkormányzatunk az egyik bérlakását értékesíteni szeretné. A lakásrendeletünkben benne van, hogy:
40. § (1) Az elővásárlási joggal érintett lakások vételára a beköltözhető forgalmi érték 90%-a.
(2) Amennyiben az elővásárlásra jogosult lakbérhátralékkal rendelkezik, akkor azt a lakás vétel-árához hozzá kell számítani.
(3) A szerződés megkötésekor a lakás vételárának 20%-a egy összegben fizetendő.
(4) Az elővásárlásra jogosult vevő a vételár hátralékát 15 évig havonta egyenlő részletekben törlesztheti. A szerződéses kamat a jegybanki alapkamattal megegyező. Amennyiben a lakás vételárát egy összegben fizeti meg, a vételár 20%-nak megfelelő árkedvezményre, vagy amennyiben az előírtnál rövidebb törlesztési időt vállal, akkor a vételárhátralékból 1% engedményre jogosult.
A vevő élni szeretne azzal a lehetőséggel, hogy a szerződés megkötésekor a vételár 20%-át megfizeti, majd a fennmaradó összeget 15 évig egyenlő részletben törleszti. A rendeletben benne van, hogy a szerződéses kamat a jegybanki alapkamattal megegyező. Ilyen esetben a kamatszámítás, illetve -fizetés hogyan működik? Havonta újraszámoljuk a kamatot? További kérdés, hogyan történik a könyvelés? A követelések közé felviszem a tőke összegét. De a kamatot mindig csak az adott hónapban, a számla kiállításakor?
Részlet a válaszából: […] Az önkormányzati rendelet 40. §-ának (2) bekezdése szerint "amennyiben az elővásárlásra jogosult lakbérhátralékkal rendelkezik, akkor a lakás vételárához hozzá kell számítani".A lakásbérleti díj szolgáltatás, a lakásértékesítés pedig termékértékesítés az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Önkormányzat által kiállított számlák

Kérdés: Az önkormányzat áfakörbe tartozik, havi bevallásra vagyunk kötelezettek.
Önkormányzatunknál minden kimenő számlát áfásan állítunk ki, függetlenül attól, hogy az milyen tevékenységet takar.
Ezek konkrétan:
1. közfoglalkoztatásban saját előállítású termény értékesítése (hagyma, krumpli),
2. önkormányzati bérlakás bérleti díjának kiszámlázása,
3. óvodások szállítása,
4. takarítási szolgáltatás kiszámlázása a hivatalunk felé,
5. a Magyar Közút tulajdonában lévő kerékpárút rendben tartása, és ennek kiszámlázása a Közút felé.
Minden tevékenységünkre áfás számlát kell-e kiállítanunk, vagy ha nem, akkor azt mi alapján tudjuk eldönteni, hogy melyek azok a szolgáltatások, amire áfakötelesek vagyunk, és van-e olyan, amire nem? Az önkormányzatunknál a gyermek-étkeztetés saját konyhán történik, a konyha áfaalany, negyedéves bevallási kötelezettséggel, az áfaköltség megosztásával számítjuk ki. A körzetünkben van olyan önkormányzat, amely nem tartozik az áfakörbe. Ha terményt ad el (napraforgót, amit fordított áfával kellene kiszámlázni), azt milyen formában tudja értékesíteni? Kérjük, ha a fentiekkel kapcsolatban jelent meg cikkük, írásuk, tüntessék fel a válaszban.
Részlet a válaszából: […] A belföldi áfamentes szolgáltatásokat az Áfa-tv. 85. és 86. §-a sorolja fel. Egyes szolgáltatásoknál feltétel, hogy közszolgáltató végezze a szolgáltatásnyújtást. A költségvetési intézmények közszolgáltatónak minősülnek az Áfa-tv. 85. §-a (4) bekezdésének a)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Önrész megítélése az Áfa-tv. alapján

Kérdés: 100 százalékos önkormányzati tulajdonban álló társaságunk közbeszerzési eljárás eredményeképpen 2022. szeptember 1-jén flottakezelési szerződést kötött egy magyar flottakezelő céggel (flottakezelő). A szerződés szerint a flottakezelő flottakezelési szolgáltatást nyújt társaságunk részére oly módon, hogy a flottakezelő a tulajdonában álló - a szerződés tárgyát képező - személygépjárműveket hosszú távú bérleti konstrukció keretében bocsátja társaságunk rendelkezésére. A flottakezelő olyan komplex szolgáltatáscsomagot nyújt részünkre, amelyben a személygépjárművek bérbeadása mellett a flottakezelés ugyan-olyan hangsúlyos elem. A flottakezelés keretében a flottakezelő különösen az alábbiak szerinti költségek érvényesítésére jogosult társaságunkkal szemben a bérleti alapdíjon (finanszírozási díjon) felül: casco biztosítás díja, az adminisztráció díja, gépjárművet terhelő adók, csereautó díja, a 24 órás segélyszolgálat díja, szervizátalány, havi nyolc darab "hozom-viszem" szolgáltatás díja. A flottakezelő a személygépjárművekre az általa kiválasztott biztosítónál teljes körű casco biztosítást köt, mely biztosítás díja a flottakezelési szolgáltatási díj részét képezi, a casco biztosítás önrésze pedig a szerződés szerint minden gépjárműre és cseregépjárműre egységesen 12%, de minimum 60.000 forint (üvegkár esetében maximum 10% önrész). A szerződés szerint az önrészt a bérleti díj nem tartalmazza, és az önrész társaságunkat terheli. Az önrész az Áfa-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján a flottakezelési szolgáltatás adóalapjába tartozik, vagy az Áfa-tv. 259. § 6. pontja alapján kártérítésként az áfa hatályán kívüli tételként kell megítélni?
Részlet a válaszából: […] Az Európai Unió Bíróságának (EUB) következetes ítélkezési gyakorlata értelmében az Áfa-tv. alapjául szolgáló Héa-irányelv fogalmai autonóm fogalmak, melyeket önállóan, a nemzeti jogtól függetlenül kell értelmezni. Amint azt az EUB a C-295/17. (MEO) ügyben hozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.

Piaci helyek bérbeadása

Kérdés: Az önkormányzat a közigazgatási területén vásárt és piacot rendez. A vásári/piaci alkalmakkor az értékesítést végző adóalanyok/magánszemélyek a szolgáltatás helyszínén fizetik meg (készpénzben) a bérleti díjat az önkormányzat részére. A számlázóprogramunk az online számlázási feltételeknek eleget tesz, a készpénz átvételekor a számlát azonnal kiállítja és átadja az ügyfél részére az önkormányzat. A számlázás nehézségekbe ütközik. A vásáron/piacon részt vevő árusok egy részével szerződést kötöttünk, mely szerződés birtokában jogosult meghatározott helyeket elfoglalni. A szerződéskötés előtt az ügyfél "átvilágítása" megtörténik, leellenőrizzük, hogy az adóalany érvényes adószámmal rendelkezik, és a tevékenységi körében a vásáron végzett tevékenység szerepel. Nem minden vásározóval van bérleti szerződésünk. A bérleti szerződéssel nem rendelkező vásározókkal/piacozókkal a vásári/piaci helyszínen találkozunk először, ezért szinte semmit sem tudunk róluk. A vásárokon/piacokon részt vevő árusok száma nagyon magas, az adóalany sok esetben nem tudja még az adószámát sem. Bár a társaságok rendelkeznek pecséttel - esetükben az adószám beírását követően a számlázóprogram a számlán azonnal rögzíti a vevő adatait. Nehezebb az egyéni vállalkozókkal, akik jelentős része még az egyéni vállalkozói számát sem tudja, és pecséttel sem rendelkezik. Az egyéni vállalkozók portálját ismerjük és használjuk is ellenőrzésre. A magánszemélyek és őstermelők esetében a NAV/adóalany lekérdezéssel próbáljuk az adószámokat ellenőrizni. Az ellenőrzések sok esetben segítenek, de hosszadalmas folyamat.
1. Ha a bérleti szerződéssel nem rendelkező árus nem ad felvilágosítást a cég nevéről, illetve téves tájékoztatást ad, hogyan tudjuk ellenőrizni?
2. A múlt havi vásári alkalommal egy számlázó díjbekérőt állított ki, a tévedést a másnapi ellenőrzés során feltártuk. A díjbekérő alapján a számla kiállításra került, és postáztuk az adóalany részére. Néhány nap múlva a számlán szereplő adóalany azt a felvilágosítást adta, hogy ő nem vett részt a vásáron, sztornózzuk az általunk kiállított számlát. Az ügylet megvalósult, a pénzt átvettük, de nem tudjuk, hogy kitől. Hogyan járunk el ilyen esetben helyesen? Milyen bizonylat alapján sztornózható a számla? Ha a számlát sztornózom, akkor a keletkezett bevétellel mi a teendőm?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 169. §-ának dc) pontja alapján a vevő adószámának feltüntetése kötelező a számlán. A számlázáshoz szükséges adatok (név, cím, adószám) megadása a vevő feladata és felelőssége. Amennyiben a vevő nem ad meg adószámot, vagy nem érvényes adószámot ad...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.

Önkormányzati lakások rezsije

Kérdés: Az önkormányzat tulajdonában van több lakás, amelyek egy pályázat keretei között kerültek kialakításra, és a pályázatban részt vevő személyek - bizonyos feltételek megléte esetén - lakhatását szolgálja. Az egyik lakás a polgármesteri hivatal egyik épületében van. (Az önkormányzat a fenntartó, melynek egyik intézménye a polgármesteri hivatal.) A polgármesteri hivatal épületének egyetlen vízmérő és egyetlen árammérő órája van. A kérdéses lakáshoz egy-egy almérő beépítésre került. A polgármesteri hivatal épülete az önkormányzat tulajdonában van. A hivatalos mérőórák alapján elkészített számlák a polgármesteri hivatalra szólnak. A lakó a lakhatást illetően, az önkormányzattal áll szerződésben pályázat alapján.
A) Hogyan kell történnie a közüzemi díjak továbbszámlázásának?
1. A polgármesteri hivatal továbbszámlázhatja közvetlenül a lakónak a közüzemi számlákat az almérők alapján? Ebben az esetben kell valamilyen szerződés vagy megállapodás az önkormányzattal?
2. Az önkormányzat - bár a közüzemi számla nem rá vonatkozik - továbbszámlázhatja azt a lakónak? Ebben az esetben kell valamilyen szerződés vagy megállapodás az önkormányzattal?
3. A polgármesteri hivatal továbbszámlázza a közüzemi számlákat az önkormányzatnak, az önkormányzat pedig ez alapján továbbszámláz a lakónak?
B) Ha az almérő csak egy évben egyszer kerül leolvasásra, akkor hogyan kell meghatározni jogszerűen a továbbszámlázandó, elhasznált energiaértéket (Ft)?
Részlet a válaszából: […] 1. A közüzemi számlák a polgármesteri hivatal nevére szólnak, ezért a polgármesteri hivatal számlázhatja tovább. A bérlővel a polgármesteri hivatalnak szerződést kell kötnie a továbbszámlázásról. A polgármesteri hivatal és a magánszemély között nincs bérbeadási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.

Gyógyászati segédeszközök bérbeadása

Kérdés: Szociális intézményünk nagyon sok gyógyászati segédeszközzel (tolószék, betegágy, járókeret stb.) rendelkezik, amit pályázatokból, adományokból és egyéb más forrásból szerzett be. Az intézmény ellátottai részére ezen eszközök használata ingyenes, hosszabb időre is térítésmentesen igénybe vehetik. Az elmúlt időszakban azonban a településről többen is jelezték (akik nem ellátottai az intézménynek), hogy bérbe szeretnék venni, ki szeretnék próbálni egy-két napra ezen eszközöket. Ezt a "bérbeadást" lehet-e alaptevékenység keretében végezni, vagy ez már vállalkozási tevékenységnek minősül? Ha ezt lehet még az alaptevékenység keretében végezni, akkor az igénylő részére 27%-os áfatartalmú bérleti díjról szóló számlát kell kiállítanunk?
Részlet a válaszából: […] Az Áht. 7. §-a szabályozza az alap- és vállalkozási tevékenységet. E szerint alaptevékenység, amely a létrehozásáról rendelkező jogszabályban, alapító okiratában a szakmai alapfeladataként meghatározott, valamint a szakmai alapfeladatai ellátását elősegítő más, nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Kórházi alapítvány tevékenységének minősítése

Kérdés: Kórház által létesített alapítvány alaptevékenysége (célja) az alapító okirat szerint a kórház betegellátási színvonalának emelése, eszközbeszerzések, készletbeszerzések, képzések formájában. Az alapítvány az általa alapcélra beszerzett eszközöket a kórház részére bérbe adja önköltségi áron, nyereség realizálása nélkül, határozott időre, amelynek lejártával az eszközt az alapítvány a kórház részére ingyenes használatba adja. Az alapítvány a befolyt bérleti díjat újabb alapcél szerinti orvostechnológiai fejlesztésre (pl. eszközbeszerzés) használja fel. Az alapítvány alapcél szerinti tevékenységének minősül-e az alapító okiratban foglalt alapcélra beszerzett eszközök hasznosítása, bérbeadása a kórház számára, vagy az gazdasági-vállalkozási tevékenységnek tekintendő? [A 2011. évi CLXXV. törvény (Civil-tv.) 2. § 11. b) pontja alapján véleményünk szerint alapcél szerinti tevékenységnek minősül, nem meríti ki a gazdasági-vállalkozási tevékenység fogalmát.]
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerint az alapítvány alapító okirat szerinti alaptevékenysége a kórház betegellátási színvonalának emelése, eszközbeszerzések, készletbeszerzések, képzések formájában. A Civil-tv. 2. §-ának 11. pontja szerint gazdasági-vállalkozási tevékenység: a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Bérbeadás számlázása

Kérdés: Kórház által létrehozott közhasznú alapítvány orvostechnikai eszközöket szerez be (célja szerint), majd bérbe adja azokat a betegellátás színvonalának emelését segítendő kórházi betegellátó osztályokra. Az eszközöket a kórház idegen eszközként tartja nyilván. A bérbeadás önköltségi áron történik, az alapítványnak eredménye ezen nem képződhet. A bérleti szerződés végén az eszközöket a kórház részére az alapítvány térítésmentesen átadja. Az alapítvány bevételét - újabb orvostechnikai eszközök beszerzésére - a kórház részére bérbe adott eszközök bérleti díjain túl adománygyűjtésekből, az szja 1%-ából éri el. Ezen eljárásrend a jelenlegi jogszabályi környezetnek megfelel-e, az alapítvány által kiállított bérletidíj-számla befogadható-e az alapító kórház részéről?
Részlet a válaszából: […] A civil szervezetek esetében meg kell különböztetni és elkülönítetten kell könyvelni az alapfeladatok és a vállalkozási feladatok bevételeit és ráfordításait. Alapfeladat a létesítő okiratban meghatározott tevékenységek végzése. Alapfeladathoz tartozó bevételek az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Garázsbérleti szerződés

Kérdés: Önkormányzatunk garázsbérlettel kapcsolatban bérleti szerződést kötött egy nyugdíjas magánszeméllyel, számlát nem tud adni, adószámmal nem rendelkezik. Helyesen járunk-e el, ha a bérleti szerződés alapján kifizetjük a bérleti díj teljes összegét, esetleg számfejtenünk kéne, vagy szükséges lenne számlát adnia?
Részlet a válaszából: […] A magánszemély ingatlan-bérbeadása után önálló tevékenységből származó jövedelemként az összevont adóalap részeként adózik, a fizetendő adó mértéke 15 százalék.A bérbeadási tevékenység végezhető:- egyéni vállalkozóként,- adószám és bejelentkezési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.
1
2
3
23