Reklámcélú közterület használati díja

Kérdés: Önkormányzatunk reklámcélú közterület használatáért bérleti díjat számláz a szerződéses partnernek. A bérleti díjat a B402, az áfa összegét a B406-os rovaton számoljuk el. Szerződés szerint önkormányzatunknak a partner eseti jelleggel ingyenes reklámfelületet biztosít. Az ingyenesen nyújtott hirdetési szolgáltatásról számlát állít ki, a szolgáltatás áfáját megfizeti. A térítés nélkül kapott szolgáltatást az önkormányzatnak milyen főkönyvi számokon kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 4. §-ának (1) bekezdése értelmében a számviteli alapelveken túl a könyvvezetés és az éves költségvetési beszámoló elkészítése során az Szt. rendelkezéseit csak akkor lehet alkalmazni, ha azt e rendelet kifejezetten elrendeli. Az Szt. tartalmaz előírást a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 18.

Bérleti díj továbbszámlázása

Kérdés: Helyesen járunk el a bérleti díjak, illetve a hozzá kapcsolódó közüzemi díjak továbbszámlázásánál, mikor a vevői számlán az Áfa-tv. 85. §-ára hivatkozunk, illetve a "közérdekű tevékenységünkre" való hivatkozással az adómentes értékhatárt intézetünk esetében nem kell figyelembe vegyük? Áfaalanyok vagyunk, de a bérleti díj esetében nem jelentkeztünk be.
Részlet a válaszából: […] ...utalás arra, hogy a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása mentes az adó alól. Ennek alapján azt javasoljuk, hogy az ingatlanok bérleti díjairól és a hozzá kapcsolódó közüzemi díjakról szóló számlákon az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.
Kapcsolódó címkék:  

Elmaradt bérleti díjak kiszámlázása

Kérdés: Önkormányzatunk ingatlan-bérbeadási szerződést kötött egy céggel 2017-ben. A szerződés szerint havonta kellett volna számlázni a bérleti díjat a cég felé. Idén, 2021-ben derült ki, hogy adminisztrációs hiba miatt számlázás nem történt. Utólag kiszámlázhatja az önkormányzat a 2017 és 2020 között elmaradt havi bérleti díjakat? A szerződés a mai napig érvényes.
Részlet a válaszából: […] ...elmaradt bérleti díjat követelhetik a bérlőtől 5 évre visszamenőleg, és az elévülési időn belül a korábban beadott áfabevallásokat is helyesbíthetik önellenőrzéssel. Az eredeti bérleti szerződés szerint havonta kellett volna számlázniuk, mivel ez nem történt meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Automata bérleti díjának számlázása

Kérdés: Most vettem át a számlázási feladatot, és azt vettem észre, hogy egyes hónapokban az automata üzemeltetőjének áfásan, más hónapokban áfamentesen számláztunk. Más bérlőknek is egyes hónapokban áfamentesen számláztuk a rezsiköltségeket, más hónapokban pedig áfásan. Intézményünk a bérbeadásra nem választott áfakötelezettséget. Hogyan kell helyesen számlázni az automata bérleti díját és a bérlőknek a rezsit?
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján feltételezzük, hogy az automata üzemeltetőjével olyan szerződésük van, ami szerint az automata az üzemeltetőé, vagy általa bérelt, és annak működtetését (árufeltöltés, karbantartás, bevételürítés) is ő végzi. Ebben az esetben intézményük...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 5.
Kapcsolódó címkék:    

Külföldön bérelt lakás bérletidíj-teljesítési árfolyama

Kérdés: Egy költségvetési szerv (mint: bérbevevő) Németországban magánszemélytől bérel ösztöndíjasai részére lakást. A bérleti díjat a szerződésre hivatkozva előre, minden hónap 3-áig kell megfizetniük. A bérbevevő szerződés és egy belső bizonylat alapján utalja az összeget általában megelőző hónap végével, hogy időben megérkezzen. A német magánszemély nem állít ki sem számlát, sem számlát helyettesítő iratot.
1. Milyen napi árfolyamon kell a számviteli törvény szerint a belső bizonylatot kiállítani?
2. Milyen lehetőségei vannak a bérbevevőnek, ha esetleg több időpont is számításba jöhet?
3. Milyen napi árfolyamon kell a szerződést az előzetes "kötváll." nyilvántartásba venni?
Részlet a válaszából: […] ...időpont.A kérdéses esetben a szerződés szerint a fizetési határidő megelőzi az elszámolt időszakot, mert tárgyhónapban kell a bérleti díjat fizetni, ezért a b) pontban leírt esetnek kellene megvalósulni. A problémát az okozza, hogy nem kerül sor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 26.
Kapcsolódó címkék:  

Ingatlanbérlet

Kérdés: Helyiséget bérelünk egy kft.-től, melyért bérleti díjat, valamint rezsiköltséget is fizetünk. Könyvelés szempontjából jó-e, ha a számla teljes összegét a bérleti díjra K333-ra könyveljük, vagy meg kell jeleníteni a konkrét rezsitételeket is a K331-en?
Részlet a válaszából: […] A helyiség, épület rendeltetésszerű használatához szorosan hozzátartozik a víz, villany, fűtés. A rezsiköltségeket a bérbeadáshoz szorosan kapcsolódó, az alapszolgáltatásba beleépülő járulékos szolgáltatásnak tekintjük. A bérlemény használatának és a hozzá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 6.
Kapcsolódó címkék:  

Bérleti díj meghatározása

Kérdés: Önkormányzatunk január 1-jétől a nem lakáscélú ingatlanok esetében az áfakötelezettséget választotta. A már élő bérleti szerződések esetében, melyekben csak "bérleti díj ... Ft/hó" meghatározás van, módosítanunk kell a szerződést ahhoz, hogy áfával növelten számlázzunk? Vagy ebben az esetben bruttónak kell értelmezni az addigi bérleti díjat?
Részlet a válaszából: […] A már megkötött szerződéseket a bérlővel, vevővel történő megállapodás alapján lehet módosítani. A?megkötött előszerződések esetében a Ptk. 6:73. §-át, az ajánlati kötöttséggel és az esetlegesen új ajánlat tételével kapcsolatban a 6:64. és a 6:67. §-okat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 21.
Kapcsolódó címke:

Bérletidíj-hátralék érvényesítése

Kérdés: Az önkormányzat hogyan, milyen eljárás keretében tudja behajtani egy nonprofit kft.-től a nagy összegű bérletidíj-hátralékot?
Részlet a válaszából: […] Az önkormányzat fizetési meghagyásos eljárás és/vagy peres eljárás útján, illetve végrehajtási eljárásban érvényesítheti a követelését, melyekhez célszerű ügyvéd vagy jogtanácsos közreműködését igénybe venni. Lényeges, hogy mindezeket megelőzően szabályszerű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.
Kapcsolódó címke:

Nyugdíjasházi lakások bekerülési díjának áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: A nyugdíjasházi lakás bérlője és a bérbe adó önkormányzat határozatlan időre lakásbérleti szerződést köt, melynek egyik pontja rendelkezik a szerződés megkötését megelőzően fizetendő bekerülési térítési díjról/bérleti jogdíjról. A szerződésben a nyugdíjasházi lakás bérlője által fizetendő ellenértéket két részre bontva határozták meg, és mindkét jogcímen (a nyugdíjasházi lakásba való bekerülésért térítésként/bérleti jogként, illetve a lakáshasználati jog gyakorlásáért) fizetendő díjat a bérlő ugyanazon szereplő, a bérbe adó önkormányzat részére teljesíti. A bérbevevő tehát pusztán azért köteles megfizetni a bekerülési térítési díjat/bérleti jog díját, hogy egyáltalán megkezdhesse a jog gyakorlását, a továbbiakban pedig, a használat folyamán a használat ellenértékét, a bérleti díjat kell folyamatosan fizetnie. A folyamatos használat ellenértékét, vagyis a bérleti díjakat a használathoz igazodóan, a szerződés indulásakor kifizetett bekerülési térítési díjon/bérleti jog díján felül kell megfizetni. A bérlő a nyugdíjasházban levő önkormányzati lakást albérletbe nem adhatja, csak lakás céljára használhatja, a bérleti jog gyakorlása személyhez kötött, és amennyiben a bérleti szerződést a bérlő felmondja, másik lakás bérletére vagy pénzbeli térítésre jogosult, amely a bekerülés térítéseként fizetett összeg meghatározott része. Mindezek alapján a nyugdíjasház bérleti joga nem forgalomképes. Álláspontunk szerint, amennyiben gazdasági értelemben egy jog átengedésére kerül sor, vagy bármely jogosultságot megszereznek, és az ellenérték fejében történik, az szolgáltatásnyújtásként áfaköteles tranzakciónak minősül az Áfa-tv. 13. §-a (2) bekezdésének a) pontja értelmében. [Az Áfa-tv. 13. §-a (2) bekezdésének a) pontja értelmében szolgáltatásnyújtásnak minősül a vagyoni értékű jogok időleges vagy végleges átengedése.]
Az önkormányzat két különálló szolgáltatásként kezeli a vagyoni értékű jog átruházását (melynek ellenértéke a bekerülési térítési díj), vagyis azt, hogy a bérlő megszerzi a bérbeadótól a bérlői státuszt, valamint azt, hogy a bérbeadó vele bérleti jogviszonyt létesít. Az önkormányzat ennek megfelelően a bekerülési térítési díjról áfa felszámításával állítja ki a számlát, míg a lakóingatlanok bérleti díját, figyelemmel arra, hogy a bérbeadásra az Áfa-tv. 88. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján nem választott adókötelezettséget, adómentesen számlázza. Helyes-e ez az álláspont, azaz valóban két különálló szolgáltatásról van szó?
Részlet a válaszából: […] ...az ingatlant időlegesen használhassa, tehát az ellenértéket ebben az esetben is a termék időleges használatáért téríti, hasonlóan a bérleti díjhoz. Ennek alapján attól, hogy az önkormányzat külön ellen­értéket kér a bérlőtől azért, hogy az ingatlan használatát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.
Kapcsolódó címkék:  

Időszakos elszámolású ügyletek számlázása

Kérdés: Hogyan kell számlázni a bérleti és közüzemi díjakat július 1-je után?
Részlet a válaszából: […] 2014. július 1-je után megváltoznak az úgynevezett határozott időszakos elszámolású ügyletek számlázási szabályai.A 2013. évi szabályok maradnak érvényben a közszolgáltatási (közüzemi) szerződéseknél (víz, csatorna, gáz, távfűtés, szemétszállítás) és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 20.
1
2
3