269 cikk rendezése:
1. cikk / 269 Levonható áfa arányosítása
Kérdés: Önkormányzatunk kettes adószámmal rendelkezik. Bérleti díj tekintetében áfabevallásra és -fizetésre kötelezettségünk van. Az önkormányzat tulajdonában és fenntartásában működő, a költségvetésben kormányzati funkción kezelt művelődési házat gyakran bérbe adjuk különböző rendezvényekre. A kiszámlázott bérleti díj után az adót bevalljuk és befizetjük. Az érintett tevékenységgel kapcsolatban, valamint az épület fenntartásával kapcsolatban felmerült kiadások után hogyan tudjuk visszaigényelni az előzetesen felszámított áfát? Szükség van-e arányosításra, ha igen, milyen alapon tegyük ezt? Nagyobb beruházást végeztünk a múlt hónapban, szeretnénk érvényesíteni a júniusi bevallásnál a visszaigénylést.
2. cikk / 269 Terembérlet díjának bizonylata
Kérdés: Szabályos-e az a gyakorlat, ha terembérlet díját a tényleges igénybevétel előtt átutalással rendezi a bérlő, és majd a jóváírás után pár nappal nyugta kerül róla kiállításra? Amennyiben nem helyes ez a gyakorlat, hogy tudnánk a bizonylatadási kötelezettségünket teljesíteni az átutalással befizetett bérleti díjak után?
3. cikk / 269 Menekültek szállásának étkezési támogatása
Kérdés: Az önkormányzat a 104/2022. Korm. rendelet alapján támogatást igényel az ukrajnai menekültek ellátására. A támogatás terhére kell biztosítani a menekültek szállását és étkezését. Étkeztetés tekintetében az önkormányzat háromszori étkezést biztosít a jogosultak részére, ezt a támogatás terhére elszámolja. A szállás tekintetében együttműködési megállapodást kötött az önkormányzat a szállásadó magánszeméllyel, a szállásért a szállás-adó bérleti díjat nem kér. A közüzemi költségeket az ingatlanban lakó ukrajnai menekültek fizetik. A támogatás terhére az önkormányzat a menekültek részére lakhatási célú szociális támogatást biztosít havi 50.000 Ft összegben. A lakhatásra biztosított szociális támogatás elszámolható-e a támogatás terhére, és a fentiekben vázolt ellátási formában megfelelünk-e a támogatás felhasználására vonatkozó szabályoknak?
4. cikk / 269 A vevőkkel szembeni követelések könyvviteli zárlata
Kérdés: 1. A 2024. évi bérleti díjak kiszámlázása 2025. január hónapban történt, a számlafizetési határideje 2025. év január, a számla teljesítésének időpontja 2024. december 31. A számla a tárgyévi könyvekben került rögzítésre, mint költségvetési évet követően esedékes követelés. Helyes-e ez az eljárás? Ezeket a számlákat kell-e időben elhatárolni? Ha végrehajtjuk az időbeli elhatárolást, akkor a számlák duplikálódnak. Mi a helyes számviteli, könyvviteli eljárás?
2. Vannak kiszámlázva vevői követelések, ahol a számlateljesítés időpontja és a számla kelte is 2024. évi, a számlafizetési határideje 2025. január volt. A számla a tárgyévi könyvekben került rögzítésre, mint költségvetési évet követően esedékes követelés. Helyes ez az eljárás? Ezeket a számlákat kell-e időben elhatárolni?
3. Vannak olyan esetek, amikor a számlán szereplő tétel elszámolási időszaka 2024. év, de a számlán mind a teljesítés időpontja, mind a kiállítás dátuma, mind a fizetési határidő 2025. évi. Ezeket a számlákat hogyan kezeljük a könyvekben, érinti-e az időbeli elhatárolás?
2. Vannak kiszámlázva vevői követelések, ahol a számlateljesítés időpontja és a számla kelte is 2024. évi, a számlafizetési határideje 2025. január volt. A számla a tárgyévi könyvekben került rögzítésre, mint költségvetési évet követően esedékes követelés. Helyes ez az eljárás? Ezeket a számlákat kell-e időben elhatárolni?
3. Vannak olyan esetek, amikor a számlán szereplő tétel elszámolási időszaka 2024. év, de a számlán mind a teljesítés időpontja, mind a kiállítás dátuma, mind a fizetési határidő 2025. évi. Ezeket a számlákat hogyan kezeljük a könyvekben, érinti-e az időbeli elhatárolás?
5. cikk / 269 Konzorciumi beruházás vagyonértékelése
Kérdés: Három település konzorciumi együttműködésében 2014. évben szennyvízberuházás került kiépítésre uniós pályázat keretében. A támogatás kedvezményezettje a konzorcium gesztor önkormányzata volt. A beruházás aktiválása mindhárom településen megvalósuló fejlesztés tekintetében a gesztor önkormányzatnál történt, és mai napig az ő könyveiben is van nyilvántartva. A szennyvízközmű bérleti díj/használati díj ellenében a szolgáltatást ellátó gazdasági társaság részére van hasznosítva, természetesen az üzemeltetési szerződést mindhárom önkormányzat külön kötötte meg a szolgáltatóval. Sajnos a projektnek semmilyen iratanyaga nem került átadásra, így semmilyen információnk nincs arról, hogy melyik településen milyen vagyonérték került megvalósításra, és elakadtunk abban, hogy az adott önkormányzat vagyona az adott önkormányzat könyveibe kerüljön. 2022. évben mindhárom településen megtörtént a jogszabályban előírt közművagyon vagyonértékelése, de a vagyonértékelés a könyvekben nem került átvezetésre, a vagyonértékeléssel összefüggő számviteli feladatok nem kerültek végrehajtásra.
Fentiekkel kapcsolatban a kérdéseim az alábbiak:
– A 2022. évi vagyonértékelés számviteli feladatait (ami elmaradt) hogyan hajtsuk végre 2025. évben?
– Amennyiben végre tudjuk hajtani 2025. évben, akkor ezzel megoldódhatna-e az a probléma, hogy a szennyvízvagyon, amit anno a fentiekben vázolt körülmények között konzorciumban valósítottak meg, végre az adott önkormányzat könyveibe kerüljön?
– Van-e mindezeknek áfajogi vonzata?
Fentiekkel kapcsolatban a kérdéseim az alábbiak:
– A 2022. évi vagyonértékelés számviteli feladatait (ami elmaradt) hogyan hajtsuk végre 2025. évben?
– Amennyiben végre tudjuk hajtani 2025. évben, akkor ezzel megoldódhatna-e az a probléma, hogy a szennyvízvagyon, amit anno a fentiekben vázolt körülmények között konzorciumban valósítottak meg, végre az adott önkormányzat könyveibe kerüljön?
– Van-e mindezeknek áfajogi vonzata?
6. cikk / 269 Ingatlan-bérbeadás
Kérdés: Önkormányzatunk bérleti szerződést kötött egy ingatlanjára. A bérleti díjon felül, a közüzemi díjak továbbszámlázásában is megállapodtak. A tényleges fogyasztás alapján (havi óraleolvasás) történik a továbbszámlázás. Most olyan eset állt fenn, hogy a tényleges fogyasztás alapján magasabb áramdíj kerülne továbbszámlázásra, mint amiről nekünk az áramszolgáltató által kiállított számla szól. Ilyen esetben csak az áramszámla összegéig lehet kiállítani a számlát, és majd az elszámolószámlából a tényleges fogyasztás fennmaradó részét? Vagy a tényleges fogyasztás alapján ki lehet állítani a számlát most?
7. cikk / 269 Önkormányzati konyhafelújítás áfa-visszaigénylése
Kérdés: Önkormányzatunk gyermekétkeztetési és szociális étkeztetéssel kapcsolatos feladatokat lát el, amelyek esetében csak áfaköteles bevétellel rendelkezik. Ingyenes étkező nincsen, csak 50%-os és teljes térítési díjas, ezért az ezzel kapcsolatos kiadásaink áfarészét teljes egészében levonásba helyezzük. A kiadások tételes elkülönítése eddig nem okozott gondot, mivel ezt a szolgáltatásunkat vásárolt étkeztetés útján látjuk el, ahol egyértelműen megállapítható a beérkező számla alapján, hogy melyik kiadás milyen szolgáltatást érint. A konyha, ahonnan a szolgáltatást teljesítjük, az önkormányzat tulajdona, amelyet egy vállalkozó bérel az önkormányzattól adómentes havi díj ellenében. Ez a vállalkozó végzi a főzést, és tőle vásárolja az önkormányzat a szolgáltatást. A konyhahelyiséget az önkormányzat fel szeretné újítani.
Ezzel a felújítással kapcsolatban merülnek fel áfalevonási kérdéseink:
1. Amennyiben más tevékenységre az önkormányzat nem használja ezt a konyhát, csak áfaköteles étkeztetés folyik, akkor levonhatja-e a felújítási költségek áfáját?
2. A konyhát használó vállalkozó által fizetett adómentes bérleti díj beleszámít-e a tevékenység árbevételeibe, ami miatt az áfalevonást arányosítanunk kell?
3. A vállalkozó által az önkormányzat részére számlázott egyéb tevékenységeket (pl. vendégétkeztetés, rendezvényi étkeztetés) figyelembe kell-e venni bármilyen formában az áfalevonás ügyében?
4. Amennyiben az önkormányzat étkeztetési bevételeit és a bérleti díjból származó bevételeit arányosítani kell a visszaigénylésnél, akkor melyik időszak bevételeit kell felhasználni az arányszám kialakításánál? Az önkormányzat havi áfabevalló.
Ezzel a felújítással kapcsolatban merülnek fel áfalevonási kérdéseink:
1. Amennyiben más tevékenységre az önkormányzat nem használja ezt a konyhát, csak áfaköteles étkeztetés folyik, akkor levonhatja-e a felújítási költségek áfáját?
2. A konyhát használó vállalkozó által fizetett adómentes bérleti díj beleszámít-e a tevékenység árbevételeibe, ami miatt az áfalevonást arányosítanunk kell?
3. A vállalkozó által az önkormányzat részére számlázott egyéb tevékenységeket (pl. vendégétkeztetés, rendezvényi étkeztetés) figyelembe kell-e venni bármilyen formában az áfalevonás ügyében?
4. Amennyiben az önkormányzat étkeztetési bevételeit és a bérleti díjból származó bevételeit arányosítani kell a visszaigénylésnél, akkor melyik időszak bevételeit kell felhasználni az arányszám kialakításánál? Az önkormányzat havi áfabevalló.
8. cikk / 269 Demens idősek otthona
Kérdés: Önkormányzatunk támogatást kap idősek és demensek nappali ellátásának férőhelybővítésére. A támogatásból saját forrással kiegészítve idősotthont épít. A megépült idősek otthonát bérbe fogja adni az önkormányzat társulása által alapított költségvetési szervnek, amelyért bérleti díjat számláz a költségvetési szerv részére. Az adott költségvetési szervnek van saját bevétele (amelynek egy része áfaköteles, egy része pedig áfamentes), és kap támogatást is az őt fenntartó társulástól (normatív támogatás és működési hozzájárulás). Önkormányzatunk bérbeadás tekintetében az Áfa-tv. 88. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján adókötelessé tette a bérbeadást. A támogatási okiratban az alábbi pont szerepel: A Projekt Európai Bizottság felé el nem számolható, le nem vonható áfatartalma 0 Ft, azaz nulla forint. Ez a pont azt jelenti, hogy a beruházás során keletkezett számla összegében szereplő áfát nem számolhatjuk el a támogatásban? Az Áfa-tv. 85. §-a (1) bekezdésének f)* pontja szerint mentes az adó alól az a szolgáltatásnyújtás – az étkeztetés kivételével, ha az ennek fejében járó ellenérték külön térítendő meg – és az ahhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelyet szociális ellátás keretében közszolgáltató – ilyen minőségében – teljesít. Tehát a szolgáltatásnyújtás, amely támogatással érintett, mentes az adó alól.
Jól gondoljuk, hogy:
– A létrehozott beruházást bérbe adhatjuk az önkormányzat társulása által alapított költségvetési szervnek a feladat ellátása érdekében?
– A bérbeadás összege után áfát kell felszámítani, függetlenül attól, hogy a bérbe adott épületben végzett szolgáltatás az Áfa-tv. 85. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerint mentes az adó alól?
– A beruházás során keletkezett áfát visszaigényelheti az önkormányzat, tekintettel arra, hogy bérbe fogja adni, amely során áfás bevétele keletkezik?
Jól gondoljuk, hogy:
– A létrehozott beruházást bérbe adhatjuk az önkormányzat társulása által alapított költségvetési szervnek a feladat ellátása érdekében?
– A bérbeadás összege után áfát kell felszámítani, függetlenül attól, hogy a bérbe adott épületben végzett szolgáltatás az Áfa-tv. 85. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerint mentes az adó alól?
– A beruházás során keletkezett áfát visszaigényelheti az önkormányzat, tekintettel arra, hogy bérbe fogja adni, amely során áfás bevétele keletkezik?
9. cikk / 269 Szerencsejáték-ládák, közterületre kihelyezett automaták
Kérdés: Önkormányzatunk az ingatlan-bérbeadásra vonatkozólag az adómentességet választotta. A kimenő számlán a következők szerepelnek: bérbeadás, közterület-használati díj, rezsiköltség. Az Áfa-tv. 86. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerint „az ingatlannal tartósan összekötött gép, egyéb berendezés bérbeadására” nem alkalmazható az adómentesség. Az önkormányzat közterület-használat szabályozásáról szóló rendeletében így is van feltüntetve a „Szerencsejáték-ládák, közterületre kihelyezett automaták – az ingatlannal tartósan összekötött gép, egyéb berendezés (Ft/db/hó + áfa)”. Egy ügyfélnek, egy számlában az alábbi 3 tételt áfásan, vagy áfamentesen, vagy vegyesen kell kiszámlázni?
– Közterületre kihelyezett automaták – az ingatlannal tartósan összekötött gép, egyéb berendezés (Ft/db/hó + áfa) – közterület-használati díja – áfával,
– szerződés szerint további bérleti díjat fizet – áfamentesen,
– az automata által fogyasztott áramot tovább kell számlázni az ügyfélnek az MVM-számla alapján bérbeadásra vonatkozólag áfamentesen?
– Közterületre kihelyezett automaták – az ingatlannal tartósan összekötött gép, egyéb berendezés (Ft/db/hó + áfa) – közterület-használati díja – áfával,
– szerződés szerint további bérleti díjat fizet – áfamentesen,
– az automata által fogyasztott áramot tovább kell számlázni az ügyfélnek az MVM-számla alapján bérbeadásra vonatkozólag áfamentesen?
10. cikk / 269 Parkolóbérlet vásárlása
Kérdés: Nemzetiségi önkormányzat elnöke vásárolt a saját autójához városi, éves parkolóbérletet. A vásárlás szükségességét indokolja, hogy folyamatosan járnak be a nemzetiségi önkormányzat gazdasági feladatait ellátó polgármesteri hivatalba, mely a város központjában van. Mely rovatra kellene kontírozni a parkolóbérlet-vásárlást? Mi a dologi kiadásokra gondolnánk, de nem tudunk dönteni, hogy bérleti díj vagy egyéb dologi kiadás?
