Óvodai konyhai beruházás elszámolása

Kérdés:

Gyermek- és vendégétkeztetést is végző óvodai konyha (költségvetési szerv) szeretne beruházást megvalósítani. Egy étellift beszerzését és beüzemelését tervezik a jövőben (az óvodai konyha szerezné be, a számla az ő nevére szólna), a konyha épülete az önkormányzat tulajdonában van, a liftet – jól gondolom-e – az épület részeként kell kezelni, tehát épületre aktiválható csak, vagy berendezésként is kezelhető? Megveheti a normatíva terhére az óvoda? Vagy az önkormányzat is beszerezheti normatíva terhére ezt?

Részlet a válaszából: […] ...megszervezésével összefüggő valamennyi költségre, ideértve a felhalmozási jellegű kiadásokat is. Az "Intézményi gyermekétkeztetés – bértámogatás" jogcím és az "Intézményi gyermekétkeztetés – üzemeltetési támogatás" jogcím szerinti támogatások egymás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

Bérfejlesztési támogatás

Kérdés: A kulturális ágazatot érintő bérfejlesztéssel kapcsolatban az alábbi kérdések fogalmazódtak meg önkormányzatunk részéről. A 20%-os béremelést a 2021. novemberi bértömegre számoltuk, így dolgozónk bruttó bére 262 800 forintra emelkedett. Az elszámolás során ezen összeg és a 219 000 forint közötti emelést kell dokumentálnunk, illetve az adott iránymutatás szerint másik COFOG-ra könyvelnünk. Azokban a hónapokban, melyeket a dolgozó ledolgozott vagy szabadságon volt, az elszámolásnak nincs akadálya, problémás, amikor a dolgozónk betegszabadságon, illetve hosszabb idejű táppénzen van. A számfejtett bére adott hónapra így kevesebb, mint az alapot képező 219 000 forintos tavaly novemberi bére.
Hogyan történik az elszámolás ebben az esetben, hogyan bontjuk meg az adott havi számfejtett illetményét a COFOG-ok között (082094, illetve 082091)?
Részlet a válaszából: […] A táppénz idejére nem fizethető bérfejlesztési támogatás, a betegszabadság idejére azonban igen, arányosan a munkáltató által fizetett 70% figyelembevételével. Ha a dolgozó kizárólag táppénzt kapott egész hónapban, akkor nem jár támogatás részére abban a hónapban. Abban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Bölcsőde normatív támogatása

Kérdés: Önkormányzatunk intézményének feladata 2021. 01. 15-től bölcsődei ellátással bővül. Önkormányzatunk a fenntartáshoz gondozási díj megállapítását tervezi. Hogyan befolyásolja a gondozási díj bevétele a normatív támogatás összegét? A nem teljes hónapra járó normatív támogatás összegének megállapítását a gyermekek hiányzása hogyan befolyásolja? A 10 napos hiányzás értelemszerűen a fél hónapnál 5 napra csökken?
Részlet a válaszából: […] ...a feladatalapú finanszírozás, melynek keretében az intézmények számára a központi költségvetés valamennyi intézmény esetében bértámogatást (a jogszabályban előírt kötelező létszámra átlagbéralapú támogatást) és üzemeltetési támogatást biztosít (az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 9.

Gazdaságvédelmi intézkedések a veszélyhelyzet idején

Kérdés: A 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet 1. pontja adófizetési kedvezményt határoz meg. Ugyanezen rendelet 3. pontja bértámogatási igénybevételről rendelkezik. Az adófizetési kedvezmény igénybe vehető-e bértámogatás igénybevétele nélkül? A társaság ugyanis a bértámogatás feltételeként meghatározott nullás adóigazolást (adótartozása miatt) nem tudja a megadott beküldési időpontig, december 11-ig beszerezni!
Részlet a válaszából: […] ...485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet idejére többek között adófizetési kedvezményt, valamint bértámogatást biztosít az érintett tevékenységű kisvállalkozások számára. A bértámogatási igényt a kormányhivatalhoz kell beadni, a járulék-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.

Önkormányzati tulajdonú lakások értékesítéséből származó bevétel felhasználása

Kérdés: Az önkormányzat az önkormányzati tulajdonú lakások értékesítéséből befolyt pénzeszközét fordíthatja-e helyi rendeletben megállapított, lakossági, ún. első lakáshoz jutók kamatmentes lakásvásárlási kölcsönének nyújtására?
Részlet a válaszából: […] ...önrész finanszírozása, ideértve a társasházi tulajdonosoktólés a lakásszövetkezetektől átvállalt önrészt is,– önkormányzati lakbértámogatás nyújtása, továbbá– az állampolgár tulajdonában álló lakásra – ideértve azállamosított lakást is – 1953....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.

Csökkent munkaképességű dolgozók alkalmazásának támogatása miatti arányosítás

Kérdés: Egy költségvetési szerv a normál tevékenységén kívül gazdasági tevékenységet végez, amely többfajta tevékenységet foglal magában. Az egyik gazdasági tevékenységének keretében foglalkoztat csökkent munkaképességű dolgozókat, akik után állami dotációt kap. A csökkent munkaképességű dolgozókat foglalkoztató tevékenység semmiféle összefüggésben sincs a többi gazdasági tevékenységgel. (Külön szerződés alapján más cégeknek végzett munkában közreműködnek.) A levonható áfa meghatározásakor elkülöníthető-e a többi gazdasági tevékenység beszerzéseinek áfája (ezek egyértelműen levonhatók-e, és csak a fennmaradó hányadra kell levonási hányad alapján megosztást alkalmazni, tekintettel a dotációra)? Számszerűsítve a kérdést: Teljes árbevétel: 5700 E Ft (áfa 1425 E Ft) Ebből kereskedelmi tevékenység bevétele: 1700 E Ft Csökkent munkaképességűek bevétele: 4000 E Ft Állami dotáció: 4571 E Ft Levonható áfás beszerzés: Kereskedelmi áru: 1500 E Ft (áfa 375 E Ft) Egyéb beszerzés, szolgáltatás: 308 E Ft (áfa 62 E Ft) Helyesen teszem-e, ha a fizetendő áfával szemben a 375 E Ft-ot megjelenítem a levonható áfasoron, a fennmaradó 62 E Ft-ot pedig a következő levonási hányaddal számolva az arányosított áfasoron vallom be? Levonási hányad = 5700 E Ft = 55,496% 5700 E Ft + 4571 E Ft Arányosított áfa: 62 x 0,55496 = 34 E Ft, vagy pedig a teljes beszerzés levonható áfáját arányosítással kell megállapítani, tekintettel a dotációra?
Részlet a válaszából: […] ...csak ezentevékenység adóköteles bevételeit, a nevezőjében pedig csak ezen tevékenységadóköteles bevételeit és az alkalmazottak bértámogatására folyósított összegetkell figyelembe venni.Az így kapott hányadost a csökkent...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 19.

Áfa arányosítása számítási példával

Kérdés: Intézményünk önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény, áfaalany. Bevételeink: tárgyi adómentes bevételek, adóköteles bevételek, működésre átvett pénzeszközök (OEP-támogatás, munkaügyi központ közhasznú foglalkoztatottak támogatása), közvetített szolgáltatások bevételei, intézményfinanszírozás. A közvetített szolgáltatások főként energia- és telefondíjak továbbszámlázása, melyet intézményünk nem tud kiküszöbölni. (Egészségügyi központ épületében a vállalkozó háziorvosok felé történő közös energiamérők, közös telefonvonal miatti továbbszámlázás.) Az Áfa-tv. 38. § előírja, hogy amennyiben az adólevonásra jogosító és adólevonásra nem jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás végzésénél a termékértékesítéshez, szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó előzetesen felszámított adó összege maradéktalanul nem különíthető el, az el nem különíthető adó összegét az arányosítás szabályai szerint kell megosztani levonható és le nem vonható részre. Működésünket biztosító önkormányzati támogatást, (intézményfinanszírozást) nem címkézetten kapja intézményünk. Az adóköteles bevételeinket és közvetített szolgáltatásainkat azonban teljes mértékben elkülönítetten (külön szakfeladaton) kezeljük. A költségvetésből és a költségvetési beszámolóból világosan kitűnik, hogy az adóköteles bevételeink fedezik az ehhez kapcsolódó kiadásainkat (beleértve a személyi juttatásokat, járulékokat, továbbá az adóköteles tevékenység szakfeladatára osztott központi irányítás kiadásait is), vagyis az adóköteles tevékenységünkhöz intézményfinanszírozás nem kapcsolódik. A közvetített szolgáltatásainkhoz természetesen szintén nem kapcsolódik önkormányzati támogatás. A fentiek ismeretében kérem, szíveskedjenek tájékoztatni, hogy intézményünkre nézve kötelező-e az arányosítás szabályait alkalmazni. Ha igen, a közvetített szolgáltatásokat hogyan kell szerepeltetni a levonási hányad meghatározásakor. Kérem, szíveskedjenek a levonási hányadot meghatározni egy konkrét példa alapján: - közvetített szolgáltatások bevételei nettó: 3 000 000 beszedett áfája:600 000 közvetített szolgáltatások kiadásai nettó: 3 000 000 befizetett áfája:600 000 - adóköteles tevékenységünk bevételei nettó: 8 300 000 beszedett áfája:2 169 000 Adóköteles tevékenységünk kiadásai nettó: 8 000 000 [főként személyi juttatások, járulékai, ezért a levonható áfa éves szinten (arányosítást nem alkalmaztuk) csak 87 000] befizetett áfája:2 169 000 - működésre átvett pénzeszközök:33 000 000 - intézményfinanszírozás: 56 000 000 - tárgyi adómentes bevételeink:14 000 000
Részlet a válaszából: […] ...bekezdések értelmében a "nagy" arányosítási képlettel is kell számolni,ahol valamennyi adóalapot nem képező támogatást – így a bértámogatást is -figyelembe kell venni a nevezőben.Az általános arányosításba be kell vonni az adóköteles éstárgyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 28.

Munkáltatói bértámogatás elszámolása

Kérdés: Munkáltatói bértámogatásban részesülünk, amit havonta folyósítanak. A december hónapra jutó támogatás csak következő év január végén érkezett meg bankszámlánkra. Kérdés, hogy ha havi áfabevallók vagyunk, és tárgyévi arányszámmal göngyölítéses módszerrel számolunk, tárgyi adómentes tevékenységünk nincs, akkor a december hónapra járó, de csak januárban érkezett támogatási összeg a decemberi vagy a januári arányosításhoz kapcsolódik-e? Kell-e alkalmazni ilyenkor az Áfa-tv. 3. számú mellékletének 5., illetve 6. pontját? Ha nem egész évben, hanem csak az utolsó negyedévtől kezdve havonta kapjuk a bértámogatást, és az előző hónapokban csak adóköteles bevételünk volt, akkor a göngyölítést attól a hónaptól kell-e megkezdeni, amikor először kaptunk támogatást, vagy az előtte lévő időszakot is figyelembe kell-e venni? A levonási hányad számításánál a 2 tizedesjegy-pontosságot hogyan kell érteni?
Részlet a válaszából: […] ...azzal, hogy e támogatás az adólevonásra nem jogosítótevékenységgel esik egy tekintet alá.E törvényhely alapján a munkáltatói bértámogatásbanrészesülő, kizárólag adólevonásra jogosító tevékenységet végző adóalany alevonható adóját az Áfa-tv. 3. sz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 7.

Az arányosítás lényegéről

Kérdés: A Költségvetési Levelekben már többféle megvilágításban is olvastam az áfa arányosításáról. Számomra mégsem egyértelmű a támogatás figyelembevétele az arányosításnál. Ha pl. egy általános iskolát, színházat veszek alapul, ami elsősorban állami támogatásból működik, a bér jellegű kiadások és a hozzá kapcsoló járulékok összegét figyelembe kell-e venni a nevezőben? Úgy gondolom, hogy a nevezőben csak a termékbeszerzésre fordított támogatást kell figyelembe venni, mivel az Áfa-tv. 38. §-a a termékbeszerzéshez kapcsolódó támogatást vonja be az arányosításba. A működés során felmerült személyi kiadásokat és járulékaikat nem kell az arányosításnál figyelembe venni, mivel az klf. adó formájában visszafolyik az államháztartás kasszájába. Ha figyelembe vesszük, nemcsak szja-t, tb-t, nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási járulékot fizetünk utánuk, hanem áfát is. Kérem, hogy a fentiekben kifejtett eszmefuttatásomat véleményezni szíveskedjenek, illetve kérem válaszukat, hogy az áfabevallás elkészítésénél figyelembe tudjam venni.
Részlet a válaszából: […] ...hanem a szolgáltatásnyújtásokhozközvetlenül kapcsolódó támogatást is figyelembe kell venni, így a működésitámogatást, a bértámogatást is. Tekintve, hogy adóalapot nem képezőállamháztartási támogatásról van szó, annak összege kizárólag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 22.