577 talált cikk a besorolás kifejezésre

Kérdés: Az önkormányzati konyha élelmezésvezetője 2017 óta látja el e feladatát. A 37/2014. EMMI rendelet 16. §-ának (3) bekezdése szerint: „A fekvőbeteg-gyógyintézeti étkeztetés kivételével az élelmezésvezetőnek főiskolai szintű dietetikus képesítéssel, az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló kormányrendelet szerinti élelmezésvezető szakképesítéssel vagy államilag elismert élelmezésvezető szakképesítéssel kell rendelkeznie.” Ez azt jelenti, hogy az élelmezésvezetőnek rendelkeznie kell főiskolai szintű dietetikus képesítéssel a megfelelő élelmezésvezetői szakképesítés mellett? Ha igen, és ő nem rendelkezik ezzel, akkor e munkakörét már nem láthatja el a továbbiakban?

Kérdés: Az önkormányzatunk konyhája költségvetési szervként működik. A Kjt. 23. §-ának (1) bekezdése szerint: „Magasabb vezető – a 90. §-ban foglalt kivétellel – csak felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező közalkalmazott lehet.” Jól gondoljuk, hogy a konyha vezetőjének, mint a költségvetési szerv vezetőjének, rendelkeznie kell felsőfokú iskolai végzettséggel?

Kérdés: Községi önkormányzatnál a munkavállalókat határozott idejű munkaszerződéssel, Mt. hatálya alá történő besorolással foglalkoztatják, segédmunkás munkakörben (FEOR 9239). Az érintett munkavállalók korábban közcélú foglalkoztatás keretében dolgoztak az önkormányzatnál. Körükben nagy a fluktuáció, ezért döntött az önkormányzat a munkaszerződéses foglalkoztatás mellett. Helyes-e ez a gyakorlat önkormányzat esetén, szükséges-e közalkalmazotti jogviszony létesítése ezekben az esetekben is?

Kérdés: A 2011. évi CXXXII. törvény 51/B. §-ának (1) bekezdése alapján a magyar állam kisajátította az önkormányzat 2 felépítményes ingatlanját (hulladékudvar, kerítés, kivett iskolaépület). Az Országgyűlés úgy rendelkezett, hogy az önkormányzat tulajdonában álló, a 2. melléklet B) része szerinti ingatlanok e törvény erejénél fogva a Módtv. 4. hatálybalépésének napjával, a 2. melléklet A) része szerinti ingatlanok a Módtv. 4. hatálybalépését követő 60. napon köznevelési, valamint felsőoktatási feladatokkal összefüggő tevékenység ellátása céljára az állam tulajdonába kerülnek. Az ingatlanok forgalmi értékét a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. független értékbecslő bevonásával, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. választása szerint piaci összehasonlító adatok elemzésén, hozamszámításon alapuló vagy költségalapú értékelési módszer alkalmazásával állapítja meg, és téríti meg az önkormányzat számára kártalanítás jogcímen a Módtv. 4. hatálybalépésének napjától számított 80. napig.
1. Ez az ügylet az Áfa-tv. szerint áfás vagy áfamentes ügyletnek minősül-e az ingatlanok Áfa-tv. szerinti besorolására való tekintettel? Ebben az esetben az ingatlanok forgalmi értékének megtérítése kártalanítás jogcímen az Áfa-tv. 13. § és 259. § 6. pontja alapján ellenértéknek minősül-e, vagy az ingatlanértékesítés szabályai szerint adózik?
2. Az MNV Zrt. részére kiállítandó számlán az Áfa-tv. szerint mi számít a teljesítés idejének jelen esetben? Mi a teljesítés ideje: az ingatlanok birtokba adásának napja vagy a számla kiállítását kérő rendelkező levél dátuma?
3. A birtokba adás napja 2024. 07. 23. és 2024. 07. 31. A földhivatali tulajdonjog-bejegyzés dátuma mindkét ingatlan esetében 2024. 06. 13. Az MNV Zrt. hivatalos értékbecslésről szóló kiértesítése még nem történt meg. A kártalanítás várható értéke: cca. 2,7 milliárd Ft, mely után a fizetendő áfa összege több mint 570 millió Ft. Amennyiben áfafizetési kötelezettség terheli a kártalanítás jogcímen kapott összeget, szükséges az önkormányzat tárgyhavi bevallását önellenőrizni, mely esetben önellenőrzési pótlékot vagyunk kötelesek fizetni? Van-e lehetőség arra, hogy – mivel a fenti helyzet nem az önkormányzatnak felróható okból állt elő – az önellenőrzési pótlék megfizetése alól felmentést kaphassunk? Amennyiben nincs erre lehetőség, átháríthatjuk-e ezt a fizetési kötelezettséget az MNV Zrt.-re?

Kérdés: Az önkormányzat az általános forgalmi adó tekintetében az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja, 88. §-ának (4) bekezdése szerinti lehetőséggel élt, azaz a lakóingatlannak nem minősülő ingatlan (ingatlanrész) bérbeadása, haszonbérbe adása tevékenységünkre adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választotta. Esetünkben ingyenes haszonkölcsön-szerződést kötünk egy közhasznú szervezettel. Milyen nyilatkozatot kérjünk a közhasznú besorolásról, vagy elég, ha közhiteles adatbázisból lekérjük a közhasznú besorolást? Ebben az esetben mi történik az általános forgalmi adóval? A haszonkölcsön áfaköteles-e? Illetve az áfát kinek kell megfizetnie?

Kérdés: Bölcsődénk egyik kisgyermeknevelője pedagógusvégzettséggel rendelkezik, ezért illetményét a Púétv. alapján állapítottuk meg. Részére jár-e a Kjt. 66. §-ában szereplő 10%-os kiegészítés a kettő vagy több további szakképesítés esetén? (Értelmezésünk szerint ez a közalkalmazotti bértábla szerinti bérezés esetén érvényes, az ő bérét viszont a Púétv. rendelkezése alapján állapítottuk meg.)

Kérdés: Hivatalunkban minden köztisztviselőnek személyi illetménye van már harmadik éve. A jegyző felmondott, és pályázatot írtunk ki. A Kttv. értelmében személyi illetményt a polgármester csak minősítés vagy teljesítményértékelés birtokában állapíthat meg. Az új jegyző esetében ez csak minimum fél év eltelte után lesz meg. Az első teljesítményértékelés elkészültéig nem állapítható meg részére személyi illetmény? Ha csak a törvény szerinti szorzószámokat, besorolást vehetjük figyelembe, akkor az új hivatalvezető bére lényegesen alacsonyabb lenne, mint egy felsőfokú végzettségű, személyi illetményt kapó, nem vezető besorolású köztisztviselőé! Milyen lehetőségek adottak, hogy az új jegyző bére már a munkába lépésekor „arányos” legyen a beosztottak bérével?

Kérdés: Egy alapítvány részére 10 évvel ezelőtt támogatás került kiutalásra. Ezzel a támogatással 2021-ben elszámolt (közben kamat is terhelte), visszautalta a tőke összegét. Ebben az évben csak bevételként lett elszámolva az összeg, de a követelést nem csökkentették, a 35-ösökön évek óta nyilván van tartva. 2023. év végén a követelésre értékvesztést számoltak el (a teljes összegre, mármint tőke+kamat). 2024-ben az alapítvány a kamat összegét is elutalta. Az értékvesztés visszaírása után, a 2021-ben befizetett összeget, 2024-ben hogyan tudom helyesen könyvelni? A 9244-es rovaton nem maradhat, mert nem ezt az évet illeti a bevétel.

Kérdés: A polgármesteri hivatalban dolgozó, nem szakirányú felsőfokú végzettségű köztisztviselő amennyiben végzettsége mellé felsőoktatásban, kétéves Gazdálkodási és menedzsment felsőoktatási szakképzésben (FOKSZ) szakképesítést szerez, ez a szakképesítés a 29/2012. (III. 7.) Korm. rendelet szerint is felsőfokú szakképesítésnek tekinthető-e, amely alapján „19. Pénzügyi és számviteli feladatkör” I. besorolási osztályába sorolható?

Kérdés: Egy leendő alkalmazottunk óvónői és zeneművészeti szakközépiskola óvónői szakán végzett 1986-ban. Sajnos nincs meg a 6 év szakmai gyakorlata 1996 szeptemberéig. Az előző munkahelyén 2024. 01. 01-től besorolták őt Pedagógus I-be, 538.000 forint alapbérrel. 2017-ben pedagógiai asszisztensnek minősült. Most kérvényezte a Pedagógus II-be a minősülését, szintén mint pedagógiai asszisztens. Jár-e ez a besorolási bér ezekkel a feltételekkel? Mint pedagógiai asszisztens nem kereshetne ennyit, de ha az állam kifizeti, akkor mi is alkalmaznánk mint szakközépiskolát végzett óvónőt.