Ingatlankisajátítás

Kérdés: A 2011. évi CXXXII. törvény 51/B. §-ának (1) bekezdése alapján a magyar állam kisajátította az önkormányzat 2 felépítményes ingatlanját (hulladékudvar, kerítés, kivett iskolaépület). Az Országgyűlés úgy rendelkezett, hogy az önkormányzat tulajdonában álló, a 2. melléklet B) része szerinti ingatlanok e törvény erejénél fogva a Módtv. 4. hatálybalépésének napjával, a 2. melléklet A) része szerinti ingatlanok a Módtv. 4. hatálybalépését követő 60. napon köznevelési, valamint felsőoktatási feladatokkal összefüggő tevékenység ellátása céljára az állam tulajdonába kerülnek. Az ingatlanok forgalmi értékét a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. független értékbecslő bevonásával, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. választása szerint piaci összehasonlító adatok elemzésén, hozamszámításon alapuló vagy költségalapú értékelési módszer alkalmazásával állapítja meg, és téríti meg az önkormányzat számára kártalanítás jogcímen a Módtv. 4. hatálybalépésének napjától számított 80. napig.
1. Ez az ügylet az Áfa-tv. szerint áfás vagy áfamentes ügyletnek minősül-e az ingatlanok Áfa-tv. szerinti besorolására való tekintettel? Ebben az esetben az ingatlanok forgalmi értékének megtérítése kártalanítás jogcímen az Áfa-tv. 13. § és 259. § 6. pontja alapján ellenértéknek minősül-e, vagy az ingatlanértékesítés szabályai szerint adózik?
2. Az MNV Zrt. részére kiállítandó számlán az Áfa-tv. szerint mi számít a teljesítés idejének jelen esetben? Mi a teljesítés ideje: az ingatlanok birtokba adásának napja vagy a számla kiállítását kérő rendelkező levél dátuma?
3. A birtokba adás napja 2024. 07. 23. és 2024. 07. 31. A földhivatali tulajdonjog-bejegyzés dátuma mindkét ingatlan esetében 2024. 06. 13. Az MNV Zrt. hivatalos értékbecslésről szóló kiértesítése még nem történt meg. A kártalanítás várható értéke: cca. 2,7 milliárd Ft, mely után a fizetendő áfa összege több mint 570 millió Ft. Amennyiben áfafizetési kötelezettség terheli a kártalanítás jogcímen kapott összeget, szükséges az önkormányzat tárgyhavi bevallását önellenőrizni, mely esetben önellenőrzési pótlékot vagyunk kötelesek fizetni? Van-e lehetőség arra, hogy – mivel a fenti helyzet nem az önkormányzatnak felróható okból állt elő – az önellenőrzési pótlék megfizetése alól felmentést kaphassunk? Amennyiben nincs erre lehetőség, átháríthatjuk-e ezt a fizetési kötelezettséget az MNV Zrt.-re?
Részlet a válaszából: […] A Kstv. 40. §-ának (1)–(2) bekezdései szerint a kisajátítást helyettesítő adásvételi szerződés alapján kifizetett vételár a kisajátítási eljárás során megállapított kártalanítással megegyezően adó- és illetékmentes, ide nem értve az általános forgalmi adót. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 4.

Közcélú adomány

Kérdés: Az önkormányzat az általános forgalmi adó tekintetében az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja, 88. §-ának (4) bekezdése szerinti lehetőséggel élt, azaz a lakóingatlannak nem minősülő ingatlan (ingatlanrész) bérbeadása, haszonbérbe adása tevékenységünkre adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választotta. Esetünkben ingyenes haszonkölcsön-szerződést kötünk egy közhasznú szervezettel. Milyen nyilatkozatot kérjünk a közhasznú besorolásról, vagy elég, ha közhiteles adatbázisból lekérjük a közhasznú besorolást? Ebben az esetben mi történik az általános forgalmi adóval? A haszonkölcsön áfaköteles-e? Illetve az áfát kinek kell megfizetnie?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 11. §-ának (3) bekezdése szerint nem minősül ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek a közcélú adomány.A közcélú adomány fogalmát az Áfa-tv. 259. §-ának 9/A. pontja határozza meg. E szerint közcélú adomány: a közhasznú szervezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 11.

Pedagógus illetménye

Kérdés: Bölcsődénk egyik kisgyermeknevelője pedagógusvégzettséggel rendelkezik, ezért illetményét a Púétv. alapján állapítottuk meg. Részére jár-e a Kjt. 66. §-ában szereplő 10%-os kiegészítés a kettő vagy több további szakképesítés esetén? (Értelmezésünk szerint ez a közalkalmazotti bértábla szerinti bérezés esetén érvényes, az ő bérét viszont a Púétv. rendelkezése alapján állapítottuk meg.)
Részlet a válaszából: […] ...a Kjt. 66. §-ának (2) bekezdése szerepel, amely így rendelkezik: „amennyiben a közalkalmazottnak a munkaköre ellátásához a besorolás alapjául szolgáló iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség mellett a kinevezésében feltüntetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 11.

Köztisztviselő személyi illetménye

Kérdés:

Hivatalunkban minden köztisztviselőnek személyi illetménye van már harmadik éve. A jegyző felmondott, és pályázatot írtunk ki. A Kttv. értelmében személyi illetményt a polgármester csak minősítés vagy teljesítményértékelés birtokában állapíthat meg. Az új jegyző esetében ez csak minimum fél év eltelte után lesz meg. Az első teljesítményértékelés elkészültéig nem állapítható meg részére személyi illetmény? Ha csak a törvény szerinti szorzószámokat, besorolást vehetjük figyelembe, akkor az új hivatalvezető bére lényegesen alacsonyabb lenne, mint egy felsőfokú végzettségű, személyi illetményt kapó, nem vezető besorolású köztisztviselőé! Milyen lehetőségek adottak, hogy az új jegyző bére már a munkába lépésekor „arányos” legyen a beosztottak bérével?

Részlet a válaszából: […] A Kttv. 235. §-a a képviselő-testület hivatalánál foglalkoztatott köztisztviselők személyi illetménye tekintetében valóban előírja, hogy annak minősítéssel, vagy annak hiányában teljesítményértékeléssel alátámasztottnak kell lennie, és így a kivételes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 17.

Támogatások kifizetése, elszámolása

Kérdés:

Egy alapítvány részére 10 évvel ezelőtt támogatás került kiutalásra. Ezzel a támogatással 2021-ben elszámolt (közben kamat is terhelte), visszautalta a tőke összegét. Ebben az évben csak bevételként lett elszámolva az összeg, de a követelést nem csökkentették, a 35-ösökön évek óta nyilván van tartva. 2023. év végén a követelésre értékvesztést számoltak el (a teljes összegre, mármint tőke+kamat). 2024-ben az alapítvány a kamat összegét is elutalta. Az értékvesztés visszaírása után, a 2021-ben befizetett összeget, 2024-ben hogyan tudom helyesen könyvelni? A 9244-es rovaton nem maradhat, mert nem ezt az évet illeti a bevétel.

Részlet a válaszából: […] ...időpontját követően a pénzügyi számvitelben a kizárólag mérlegszámlákat érintő hibákat az eszközök, illetve források besorolásának javítása esetén az érintett számlák között, egyéb esetben a felhalmozott eredménnyel szemben történő könyveléssel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 17.

Felsőfokú szakképesítés

Kérdés: A polgármesteri hivatalban dolgozó, nem szakirányú felsőfokú végzettségű köztisztviselő amennyiben végzettsége mellé felsőoktatásban, kétéves Gazdálkodási és menedzsment felsőoktatási szakképzésben (FOKSZ) szakképesítést szerez, ez a szakképesítés a 29/2012. (III. 7.) Korm. rendelet szerint is felsőfokú szakképesítésnek tekinthető-e, amely alapján „19. Pénzügyi és számviteli feladatkör” I. besorolási osztályába sorolható?
Részlet a válaszából: […] ...végzettségű személy ezzel rendelkezik, akkor elláthatja a pénzügyi és számviteli feladatkör területre tartozó munkaköröket, és az I. besorolási osztály szabályait kell rá alkalmazni.(Kéziratzárás: 2024. 11....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 26.

Pedagógiai asszisztensi besorolás lehetősége

Kérdés:

Egy leendő alkalmazottunk óvónői és zeneművészeti szakközépiskola óvónői szakán végzett 1986-ban. Sajnos nincs meg a 6 év szakmai gyakorlata 1996 szeptemberéig. Az előző munkahelyén 2024. 01. 01-től besorolták őt Pedagógus I-be, 538.000 forint alapbérrel. 2017-ben pedagógiai asszisztensnek minősült. Most kérvényezte a Pedagógus II-be a minősülését, szintén mint pedagógiai asszisztens. Jár-e ez a besorolási bér ezekkel a feltételekkel? Mint pedagógiai asszisztens nem kereshetne ennyit, de ha az állam kifizeti, akkor mi is alkalmaznánk mint szakközépiskolát végzett óvónőt.

Részlet a válaszából: […] ...töltött be. Így tehát az óvónői szakképesítése önmagában, szakmai gyakorlat nélkül is jogosította a pedagógus-előmenetel szerinti besorolásra. Ennek keretében a Pedagógus I. fokozatot vagy sikeres minősítés alapján, vagy – ha az érintett bármilyen munkakörben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 26.

Külföldi kiküldetés

Kérdés: Az iskolánk foglalkoztatottjai között szerepelnek sofőrök is, tekintettel arra, hogy iskolabuszjáratot üzemeltetünk. Külföldi kiküldetés esetén a gépkocsivezetőknek járhat a 285/2011. Korm. rendelet szerinti 85 eurónak megfelelő forintösszeg adómentesen? Amennyiben tanárok is a sofőrökkel együtt külföldi kiküldetésen vannak, adó- és járulékfizetés szempontjából a FEOR-besorolás dönti el a napidíj adózásának mértékét?
Részlet a válaszából: […] A 285/2011. Korm. rendelet 1. §-a szerint az Szja-tv. 80. §-ának b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikkének (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a kormány a következőket rendeli el: 1. § Az Szja-tv. 3. számú melléklet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 26.

Óvodai pedagógiai asszisztens besorolása

Kérdés:

Óvodában pedagógiai asszisztensként 2023. 10. 16. napján felvettünk egy kollégát, aki tanítói diplomával rendelkező pedagógus (3 év 1 hónapig dolgozott iskolában). Az oktatási hivatal jelezte az óvodának, hogy nem jó a besorolása. A Púévhr. 37. és 42. §-a alapján elképzelhető, hogy már a felvételkor gyakornok besorolásba kellett volna tenni ezt a tanítót amiatt, hogy tanító a végzettsége? Függetlenül attól, hogy kifejezetten pedagógiai asszisztensként lett felvéve és alkalmazva? Illetve a NOKS-dolgozónál nézni kell a 6 év szakmai gyakorlatot? Mert ha át is kell sorolni, akkor még kérdés az is, hogy Gyakornok vagy Pedagógus I. lesz?

Részlet a válaszából: […] ...rendelkező pedagógust (…) Gyakornok fokozatba kell besorolni, kivéve abban az esetben, ha korábban már ennél magasabb fokozatba való besorolásra jogosultságot szerzett”. A (3) bekezdés szerint továbbá „ha a foglalkoztatási jogviszony létesítésekor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 5.

Néptánccsoport fellépőruháinak nyilvántartása

Kérdés: Az önkormányzat működtetésében lévő közösségi ház keretein belül néptánccsoport működik. A néptánccsoport működését az önkormányzat finanszírozza. A táncosok fellépőruházatát szintén az önkormányzat szerzi be. A fellépőruhák, cipők, csizmák, kellékek beszerzését tárgyi eszközként kell nyilvántartani, vagy elegendő anyagköltségként elszámolni? Amennyiben anyagköltségként könyvelendő, kell-e nyilvántartást vezetni róla?
Részlet a válaszából: […] ...túl szolgálják, és készletbeszerzésként, ha az eszköz nem tartósan, legfeljebb egy évig szolgálja a tevékenységet. A fellépőruhák besorolásánál tehát azt kell megállapítani, hogy azok meddig lesznek használva, és ha egy évet meghaladóan, akkor a tárgyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 5.
1
2
3
57