697 talált cikk a bevallás kifejezésre

Kérdés: Egy gyógyászati segédeszközök értékesítésével foglalkozó, Magyarországon adószámmal rendelkező (áfaregisztrált), az Európai Unió másik tagállamában letelepedett társaság gyógyászati segédeszközöket importál harmadik országból Magyarországra, amely termékeket saját áru mozgatása keretében Magyarországról Csehországba szállít. Ezen termékek 30 napon belül igazoltan a végső csehországi rendeltetési helyükre kerülnek elszállításra. A vámkezelés közvetett vámjogi képviselő közreműködésével, 42-es eljáráskód szerint történik. A termék importja az Áfa-tv. 95. §-a értelmében mentes az adó alól. A saját áru mozgatásáról a társaság pro forma számlát állít ki, amelyen eladóként a magyar és vevőként a cseh adószámát tünteti fel. Ezeket az ügyleteket a társaság „V” (vagyonáthelyezés) jelöléssel szerepelteti a közösségi összesítő nyilatkozataiban, valamint jelenti áfabevallásaiban. Az importát-engedési okmányokon az importőr adatainál a társaság EORI-száma vagy a cseh adószáma kerül feltüntetésre. A közvetett vámjogi képviselő szintén szerepelteti ezen ügyleteket a saját közösségi összesítő nyilatkozataiban, amelyben a „K” mint az importáló helyett közvetett vámjogi képviselő által vallott adatok szerinti termékértékesítés jelölés szerepel a társaság cseh adószáma mellett. A társaság, mint a termékek importálója, nem bocsátott írásos meghatalmazást a közvetett vámjogi képviselő részére arra vonatkozóan, hogy az Áfa-tv. 95. §-a szerinti adómentesség érvényesítése érdekében eljárjon helyette. A társaság a fentiekben részletezett tevékenysége mellett egy Magyarországon letelepedett társaság (magyar társaság) részére továbbítja a vevői megrendeléseit, amely szerződéses gyártóként végzi a termékek előállítását. A gyártást követően a magyar társaság a késztermékeket értékesíti a társaság részére, amely azokat magyar közösségi adószáma alatt közösségi értékesítésként továbbértékesíti partnerei részére. A társaság a magyar társaságtól beszerzett termékeit az áfabevallásai-ban belföldi beszerzésekként szerepelteti, és a kapcsolódó adót levonásba helyezi. A vonatkozó szabályok szerint helyes-e a fenti ügylettel kapcsolatban alább kifejtett álláspontunk?
1. Mivel a társaság belföldön nyilvántartásba vett adóalany, lehetősége van a magyar adószáma alatt a 4200-as eljárással végzett importbehozatalra. Ennek megfelelően a Magyarországra érkező termékeket a társaság magyar adószáma alatt kell nyilvántartani, és a továbbszállítást követően saját áru mozgatásaként kell szerepeltetni az áfabevallásban és az összesítő nyilatkozatban? Álláspontunk szerint az importátengedési okmányon feltüntetett cseh adószám nem befolyásolja ezt a kötelezettséget.
2. Amennyiben az importokmányokon a magyar adószám feltüntetése szükséges ahhoz, hogy a társaság a tranzakciót a saját bevallásában szerepeltetni tudja, van-e lehetőség utólagos helyesbítésre, illetve szükséges-e bármilyen további adminisztratív lépés megtétele a már meglévő dokumentumokkal kapcsolatban?
3. Álláspontunk szerint a társaság belföldi nyilvántartásba vétele (magyar adószáma) önmagában nem akadálya a közvetett vámjogi képviselet, illetve a 42-es vámeljárás alkalmazásának. A társaságnak lehetősége van arra, hogy az import-áfa-mentesség számlázási és adóbevallási feltételeinek saját maga megfeleljen, azaz a társaság jogosult magyar adószáma alatt számlát kiállítani, és saját adószáma alatt közösségi értékesítést (sajátáru-mozgatást) bevallani (különös tekintettel arra, hogy az Áfa-tv. ezt a lehetőséget kifejezetten szabályozza).
4. Álláspontunk szerint, amennyiben a társaság számlát állít ki, és szerepelteti az ügyletet az áfabevallásában és az összesítő nyilatkozatában, akkor a közvetett vámjogi képviselő a 42-es vámeljárás keretében importált árukat nem szerepeltetheti a saját összesítő nyilatkozatában (erre vonatkozó meghatalmazás hiányában).

Kérdés: Önkormányzatunk alanyi áfamentességet választott évekkel ezelőtt. Ebben az évben egy építési telket szeretne értékesíteni. Előreláthatólag az ingatlan értékesítési ára 20 millió Ft alatt lesz. Jól látjuk, hogy az Áfa-tv. 188. §-a (3) bekezdésének d) pontja és a 193. § (1) bekezdése értelmében akkor is át kell kérnie magát áfaalannyá az önkormányzatnak, ha nem éri el a 20 millió Ft összegű értékhatárt az értékesített ingatlan ellenértéke?

Kérdés: Önkormányzatunk áfaköteles és áfamentes tevékenységet egyaránt végez, ezért az előzetesen felszámított áfa tekintetében arányosítást alkalmazunk. Jelenleg egy olyan problémával szembesültünk, amelynek megítélésében szakmai állásfoglalást szeretnénk kérni. A gazdálkodási rendszerünkben az arányosítandó előlegáfa a 364112 – „Adott előleghez kapcsolódó arányosításba vont előzetesen felszámított áfa” főkönyvi számlán kerül nyilvántartásba. Míg a szállítói számláink közvetlen „K” rovatok esetében az arányosítandó áfa a 364124 „Más arányosításba vont előzetesen felszámított levonható áfa” számlaszámon kerül elszámolásra. Az arányosított áfa havi rendezése során azonban azt tapasztaltuk, hogy a rendszer az előleghez kapcsolódó áfarendezést nem a 364112 számlával szemben végzi el, hanem úgy kezeli, mintha az már végszámlás, „K” rovatos tétel lenne, és a 364124 főkönyvi számlát érinti. Ennek következtében a 364124 főkönyvi számlán jelentős negatív egyenleg keletkezik hónap végén, miközben a kapcsolódó végszámla még nem érkezett be, sőt akár még ki sem került állításra, így az arányosítandó előlegáfa továbbra is a 364112-n van. Álláspontunk szerint az előleg áfarészének rendezése csak a végszámla előlegbeszámító (mínuszos) sorának könyvelésekor történhetne meg, miután az előleghez kapcsolódó tételek a végszámlával ténylegesen átvezetésre kerülnek 364112-ről a 364124-re. Egy jelenleg zajló NAV-áfaellenőrzés során azt a megállapítást kaptuk, hogy a NAV álláspontja szerint az előlegszámlában szereplő áfa levonási jogát már az előlegszámla alapján, annak teljesítési feltételei fennállása esetén kell érvényesíteni az arányosítás figyelembevételével. Ebben az esetben a végszámla áfakezelése már lényegében csak technikai rendezést jelenthetne, az előleg és a végszámla közötti elszámolás révén. De a végszámla áfa-visszaigénylésre nem jogosít, mert az előlegszámlával ez megtörtént. Helyes számviteli és áfakezelési megoldásnak tekinthető-e az a rendszerlogika, amely már a végszámla be-érkezését megelőzően a 364124 főkönyvi számlán rendezi az előleghez kapcsolódó arányosítandó áfát, és ezáltal negatív egyenleget eredményez? Mivel a NAV elvárása szerint az előlegszámlában kell érvényesíteni az áfa-visszaigénylést, akkor milyen főkönyvi és analitikus kapcsolatnak kell fennállnia a 364112 és a 364124 számlák között annak érdekében, hogy a végszámla be-érkezésekor ne keletkezzen indokolatlan negatív egyenleg? A havi és az év végi áfaszámlaszámok rendezése/összevezetése milyen könyvelési lépésekkel történjen meg? Valamint elsősorban arra szeretnénk választ kapni, hogy a NAV által elvárt előlegszintű áfalevonás és az arányosítandó áfa főkönyvi elszámolása milyen könyvelési logika szerint valósítható meg helyesen?

Kérdés:

Önkormányzatunk részéről az óvodai közétkeztetés keretében biztosított normatív kedvezmények igénybevételéhez kapcsolódó jövedelemvizsgálat gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretnénk állásfoglalást kérni. A hatályos szabályozás alapján az óvodai ellátásban részesülő gyermekek esetében a kedvezmény igénybevételéhez elegendő a szülő (törvényes képviselő) önbevalláson alapuló nyilatkozata az egy főre jutó jövedelemről. Ugyanakkor a fenntartó önkormányzatnak jelenleg nincs egyértelmű felhatalmazása arra, hogy a nyilatkozatban foglalt adatok valódiságát jövedelemigazolások bekérésével ellenőrizze. A gyakorlatban ez visszaélések lehetőségét is felveti. Példaként említhető olyan eset, amikor a gyermek bölcsődei ellátása során – ahol a térítési díj megállapításához kötelező a jövedelem igazolása – a szülő még térítési díjat fizetett, azonban az óvodai ellátásba kerülést követően már ingyenes étkezést vesz igénybe arra hivatkozva, hogy jövedelmi helyzete alapján jogosult a kedvezményre, melyet kizárólag nyilatkozattal támaszt alá.
Fentiekre tekintettel az alábbi kérdésekben kérjük szíves állásfoglalásukat:
1. Jogosult-e az intézmény (óvoda) a szülői nyilatkozatban szereplő jövedelmi adatok ellenőrzése érdekében jövedelemigazolás (pl. munkáltatói igazolás, NAV-igazolás) bekérésére?
2. Amennyiben az intézmény erre nem jogosult, mely szerv rendelkezik hatáskörrel a nyilatkozatok valóságtartalmának ellenőrzésére?
3. Van-e lehetőség hivatalból történő ellenőrzés kezdeményezésére, és ha igen, milyen eljárásrend szerint?

Kérdés: Önkormányzatunk szaniter konténereket tervez beszerezni, melyeket a saját szabadtéri rendezvényein használ majd (pl. városi napok), de igény esetén bérbe adja a környező településeknek is. A saját szabadtéri rendezvények (koncert, utcabál stb.) ingyenesek, a konténerek bérbeadásából áfás bevétel várható. A saját, illetve a bérbeadás formájában való használat időtartama előre nem számszerűsíthető. Levonásba helyezhető-e a beszerzéskor a szaniter konténerek áfája az azokat beszerző önkormányzatnál?

Kérdés: Költségvetési szervünk dolgozója személyi kedvezményt kíván érvényesíteni visszamenőleg. Rendelkezik a kedvezmény igénybevételéhez szükséges szakorvosi igazolással. Mivel a kedvezményt korábban nem érvényesítette, szeretné azt az elévülési időn belül, 5 évre visszamenőleg érvényesíteni az szja-bevallásai önellenőrzésével. Ha a leleteken az áll, hogy a betegség a magánszemély gyerekkora óta áll fenn, de az igazolást csak 2026 januárjában kapta, akkor visszamenőleg is érvényesíthető a kedvezmény?

Kérdés: Önkormányzatunk dolgozójának gyermeke 2026. február 27-én tartósan beteg igazolást kapott. A „Fenti betegség, súlyos fogyatékosság a kiállítás dátumát megelőzően legalább 2 hónapon keresztül fennállt-e?” pontnál a „Fennállt” válasz került bejelölésre. A családi kedvezmény ilyen esetben mikortól, illetve jár-e visszamenőleg?

Kérdés:

A talajterhelési díj esetében alkalmazható-e az Art. 221. §-ának (2), illetve a (3) bekezdése? Amennyiben nem, milyen eszköz lehet az önkormányzati adóhatóság kezében, amellyel szankcionálni tudja a bevallás és megfizetés elmulasztását?

Kérdés: Önkormányzatunk termékeket vásárolt egy webáruháztól, a teljes vételárat a cég pro forma számlája alapján elutalta előre. A cég kiállította a pénzügyi teljesítés dátumával a tételes vevői számláját, melyet ő végszámlának tekint. A Ptk. szerinti teljesítés még nem történt meg, ugyanis a termékeket majd csak egy hónap múlva fogja szállítólevél kíséretében átadni a futárszolgálatnak, amint őhozzá is beérkezik valamennyi termék. Kérésünkre sem fog/tud nullás végszámlát kiállítani a tényleges birtokbaadás dátumával, szerintük a szállítólevél bizonyítja az átadást. Véleményünk szerint a pénzügyi tranzakciót igazoló számla adóügyileg előlegszámla, még ha a nevéből nem is ez derül ki, ugyanis a tényleges teljesítést megelőzően íródott jóvá a cég számláján. Több cég jár el hasonlóképpen, s nehezen, vagy egyáltalán nem tudjuk meggyőzni őket, hogy még egy bizonylatot állítsanak ki 0 forintról. Mikor járunk el szabályosan? Ha később, a birtokba adáskor a kapott szállítólevélre kivezetjük az adott előleget, és lekönyveljük tényleges teljesítésként a kiadást, vagy már a pénzügyi tranzakciót igazoló számla alapján történjen ez meg?

Kérdés: Az éttermek versenyképességének javítását szolgáló intézkedésekről szóló 10/2026. Korm. rendeletében foglaltakkal kapcsolatban kérdésként merült fel, hogy a költségvetési szervek tekintetében az „adóév” a 2026. évet jelenti-e? Az „elszámolt éves összes bevétel” tekintetében a bevételi előirányzat vehető figyelembe? Mi a megítélése annak az esetnek, ha a juttatással a költségvetési szerv meghaladja a bevételi előirányzata 1%-át, teljesíti a közterhek bevallását, de év végén a bevételi előirányzat változik?