Közhatalmi bevételek

Kérdés: Hogyan kell eljárnunk abban az esetben, ha a közhatalmi bevételek között vannak olyan tételek, amelyek nem minket illetnek meg teljes egészében, egy része más szervezet részére beszedett közhatalmi bevétel? Hogyan történik a számviteli elszámolása?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a közhatalmi bevételek egy bizonyos része nem Önöket illeti meg, hanem az más szervezet számára beszedett közhatalmi bevétel, akkor azt a részét, amely nem saját bevételük, nem lehet követelésként kimutatniuk (csak a saját bevételi részét) az Áhsz. szabályainak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 17.

Év végi bevétel elszámolása

Kérdés: Az egyik házipénztárral rendelkező telephelyünk év végén a bevételeit csekken fizette be a bankszámlánkra. Ez az összeg azonban már csak a következő év eleji kivonaton szerepel, ezért a pénzeszköz-átvezetési számlának december 31-én egyenlege maradt. Mi ilyenkor a helyes eljárás? Átvezethetem egyéb adott előlegre?
Részlet a válaszából: […] A pénzbeszedő hely készpénzben szedte be a bevételeket a vevőktől. A bevételt és a fizetendő áfát 2018. évre kellett lekönyvelni bevételként és fizetendő áfaként. A pénzbeszedő tartozik elszámolással a beszedett pénzzel, ezért helyes az az eljárás, hogy adott előlegre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 26.

Helyiadó-bevételek, közhatalmi bevételek

Kérdés: Hogyan kell helyesen lekönyvelni bruttó módon a helyiadó-bevételeket, közhatalmi bevételeket, és hogyan kell lekönyvelni az új szabályozások szerint a negyedévente esedékes adókra vonatkozó amortizációt?
Részlet a válaszából: […] A helyiadó-bevételek, közhatalmi bevételek esetében - ahol a bevétel még nem érkezett meg -, mint folyamatban lévő adósokkal szembeni követelésnél, értékvesztést kell elszámolni. Amortizációról ebben az esetben nem lehet szó, hanem értékvesztés elszámolására kerül sor.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 15.

Központi költségvetési szerv többletbevételének felhasználása

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a központi költségvetési szervre a 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (Ávr.) 35. §-át?
Részlet a válaszából: […] A 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 35. §-ának (1) bekezdésében leírtak szerint külön kell értelmezni a közhatalmi, külön a működési és külön a felhalmozási bevételeket az irányító szerv előzetes engedélykérése esetén, hiszen a törvényi szöveg nem írja, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 5.
Kapcsolódó címkék:  

Önkormányzati lakás értékesítése

Kérdés: Az önkormányzat lakást értékesít, melyről számlát állít ki. Szerződés szerint egyenlő részletekben törleszti a vevő a vételárat. Az első összeget az önkormányzathoz fizeti, a többit a törlesztőrészletek beszedésével megbízott holdinghoz. A holding által beszedett és az önkormányzathoz átutalt összegek, mint lakásértékesítés bevétele, a számlához tartoznak, avagy kölcsönként kell könyvelni azokat (egy régi állásfoglalás alapján, kölcsön nyújtása nem történik)? Vannak olyan átutalt törlesztőrészletek is, melyekről korábban nem került számla kiállításra, ezeket mely bevételi számlára könyveljük? További kérdésem, hogy a követelések között a számlás követeléseket 28-ason kell nyilvántartani, vagy egyéb követelésnek számítanak?
Részlet a válaszából: […] Az önkormányzati lakás részletre történő értékesítése általbefolyt bevételeket a költségvetési szerv a 931. Tárgyi eszközök, immateriálisjavak értékesítése főkönyvi számlán jeleníti meg. A részletre történőlakásértékesítésnél a vevő és eladó között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 5.

Fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei utáni befizetési kötelezettség

Kérdés: Fejezeti kezelésű előirányzatnál kell-e a bevételek meghatározott köre után befizetést teljesíteni?
Részlet a válaszából: […] A költségvetési törvény vonatkozó előírásai nem tesznekkülönbséget arra vonatkozóan, hogy a bevételt a központi költségvetési szervmegnevezésen belül maga az intézmény vagy a fejezeti kezelésű előirányzatteljesítette. A fejezeti kezelésű előirányzatoknál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 6.

Összhangba hozhatók-e a 9. számlaosztály és az adósok főkönyvi számlái?

Kérdés: A költségvetési szerv által kiállított számla (bizonylat) alapján befolyt összegeket a 91. Intézményi működési bevételek, a 92. Önkormányzatok működési bevételei, illetve a 93. Felhalmozási és tőkejellegű bevételek számlacsoport forgalmi számláin kell kimutatni. Ugyanakkor negyedévente a számla (bizonylat) összegét követelésként is elő kell írni, vagy az adósok, vagy a vevők között. Vagyis minden számla (bizonylat) összekapcsolható bevétel miatt a 9-es számlaosztály valamely számlájával, állományváltozás miatt a 28-as számlaosztály valamely számlájával. A 941-es és a 921-926-ig főkönyvi számok az adósokhoz tartoznak, de ezenkívül vannak esetek, mikor nem tudjuk eldönteni, hogy adósok vagy a vevők közé kell-e felvenni a követelést. Egyértelműen beazonosíthatók-e a 9-es alosztálybeli főkönyvi számok, amelyekhez kapcsolódó számla (bizonylat) összegét a 281. Adósok főkönyvi számlára kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A költségvetési beszámoló részét képező Pénzforgalmijelentésben részletesen be kell mutatni az időszakban ténylegesen befolyt,befizetett bevételeket. A bevételi űrlapok egyes soraiban kimutatandó bevételektartalmára vonatkozóan az elemi költségvetés összeállításához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 22.

A következő évet illető, de tárgyévben beérkezett bevétel elszámolása

Kérdés: Bankszámlánkra a tárgyévben beérkezett a következő évet illető alaptevékenységi bevétel. Lehet-e ezt a bevételt költségvetési függő bevételként elszámolni, mivel - bizonyítottan - ehhez kapcsolódóan csak a következő évben keletkeznek kiadások?
Részlet a válaszából: […] A költségvetési szerv tevékenységéhez kapcsolódó, tárgyévben beérkezett bevételt nem szabad függő bevételként elszámolni. A kérdésben szereplő alaptevékenységi bevételt a 9112. főkönyvi számlán kell elszámolni. A pénzmaradvány elszámolásánál ezt a bevételt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 10.