Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

8 találat a megadott bevétel elszámolása tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Közhatalmi bevételek

Kérdés: Hogyan kell eljárnunk abban az esetben, ha a közhatalmi bevételek között vannak olyan tételek, amelyek nem minket illetnek meg teljes egészében, egy része más szervezet részére beszedett közhatalmi bevétel? Hogyan történik a számviteli elszámolása?
Részlet a válaszból: […]közhatalmi bevételekre vonatkozó követelések és az adók módjára behajtandó kis összegű követelések után kell megállapítani, és annak az előző negyedévi állományához mért különbözetét - előjelének megfelelően - a korábban elszámolt értékvesztés növeléseként vagy visszaírásaként kell elszámolni.Az Áhsz. 18. §-ának (3) bekezdése a közhatalmi bevételekre vonatkozó követelések és az adók módjára behajtandó kis összegű követelések esetében lehetővé teszi az egyszerűsített értékelési eljárást. A negyedéves könyvviteli zárlat keretében el kell végezni az egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelések esetén az értékvesztés és annak visszaírása elszámolását az egységes rovatrend rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon és a könyvviteli számlákon.A közhatalmi eredményszemléletű bevételek között kell elszámolni az egységes rovatrend B3. Közhatalmi bevételek rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon követelésként nyilvántartott összegeket. A pénzügyi számvitelben a 911. Közhatalmi eredményszemléletű bevételek között kerül elszámolásra.Ha a befolyt közhatalmi bevételek visszatérítésre kerülnek, akkor azt a kifizetéssel megegyező év közhatalmi bevételeivel szemben, azok csökkentésével fogják nyilvántartásba venni. Év végén az összeg egyenlege nem lehet negatív, ezért esetleges negatív egyenleg esetén módosítaniuk kell az összeget nullára, majd a mínusz összeg és a nulla közötti különbözetet egyéb dologi kiadásként el kell számolniuk a K355. Egyéb dologi kiadások rovaton.A) A beszedő szervezetet megillető közhatalmi bevételek számviteli elszámolása a következő:1. A közhatalmi bevétel követelésként való előírása a költségvetési számvitel szerint:T 093(2) Követelés közhatalmi bevételekreK 0041 Költségvetési évben esedékes követelés nyilvántartási ellenszámla2. A közhatalmi bevétel követelésként való előírása a pénzügyi számvitel szerint:T 3513 Költségvetési évben esedékes követelések közhatalmi bevételreK 911 Közhatalmi eredményszemléletű bevételek3. Teljesítés a költségvetési számvitel szerint:T 005 Bevételek nyilvántartási ellenszámlaK 093(3) Közhatalmi bevételek teljesítése4. Teljesítés a pénzügyi számvitel szerint:T 33 Fizetési számlákK 3513 Költségvetési évben esedékes követelések közhatalmi bevételre5. Visszatérítési kötelezettség ismertté válásakor elszámolás a költségvetési számvitel szerint:a) Követelés csökkenéskéntT 0041 Költségvetési évben esedékes követelés nyilvántartási ellenszámlaK 093(2) Követelés közhatalmi bevételekreb) Teljesítés csökkenéskéntT 093(3) Közhatalmi bevételek teljesítéseK 005 Bevételek nyilvántartási ellenszámla6. Visszatérítési kötelezettség ismertté válásakor elszámolás a pénzügyi számvitel szerint (csak a bevételt beszedő szervezet által beszedett hányadot érintő részre):T 911 Közhatalmi eredményszemléletű bevételekK 36711 Kapott előlegek7. Visszatérítési kötelezettség teljesítése a pénzügyi számvitel szerint (csak a bevételt beszedő szervezet által beszedett hányadot érintő részre):T 36711 Kapott előlegekK 33 Fizetési számlák8. A visszatérítés miatti negatív közhatalmi bevételek nullára módosítása év végén a költségvetési számvitel szerint: az 5. pont szerintiek fordítottjaként9. A visszatérítés miatt a nulla és a negatív egyenleg közötti különbözet elszámolása (év végén) a pénzügyi számvitel szerint:T 3513 Költségvetési évben esedékes követelések közhatalmi bevételreK 911 Közhatalmi eredményszemléletű bevételek10. A visszatérítés miatt a nulla és a negatív egyenleg közötti különbözet elszámolása (év végén) a költségvetési számvitel szerint:a) Végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségkéntT 0022 Költségvetési évben esedékes végleges kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség nyilvántartási ellenszámlaK 053552 Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség egyéb dologi kiadásokrab) TeljesítéskéntT 053553 Egyéb dologi kiadások teljesítéseK 003 Kiadások nyilvántartási ellenszámla11. A visszatérítés miatt a nulla és a negatív egyenleg közötti különbözet elszámolása (év végén) a pénzügyi számvitel szerint:a) KötelezettségkéntT 8435 Különféle egyéb ráfordításokK 4213 Költségvetési évben esedékes kötelezettségek dologi kiadásokrab) TeljesítéskéntT 4213 Költségvetési évben esedékes kötelezettségek dologi kiadásokraK 3513 Költségvetési évben esedékes követelések közhatalmi bevételreB) A bevételt beszedő és a központi költségvetés/más szervezet között megosztott közhatalmi bevételek számviteli elszámolása a következő:1. A bevételt beszedő szervezetet megillető közhatalmi bevétel követelésként való előírása az A) A beszedő szervezetet megillető közhatalmi bevételek számviteli elszámolása rész 1. és 2. pontja szerint történik.2. A bevételt beszedő szervezetet nem megillető közhatalmi bevétel követelésként való előírása csak a részletező nyilvántartásokban történik.3. A közhatalmi bevétel beérkezésekor a beszedő szervezetnek járó bevételi rész elszámolása a költségvetési és a pénzügyi számvitel szerint az A) A beszedő szervezetet megillető közhatalmi bevételek számviteli[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. december 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5095

2. találat: Év végi bevétel elszámolása

Kérdés: Az egyik házipénztárral rendelkező telephelyünk év végén a bevételeit csekken fizette be a bankszámlánkra. Ez az összeg azonban már csak a következő év eleji kivonaton szerepel, ezért a pénzeszköz-átvezetési számlának december 31-én egyenlege maradt. Mi ilyenkor a helyes eljárás? Átvezethetem egyéb adott előlegre?
Részlet a válaszból: […]fizetendő áfát 2018. évre kellett lekönyvelni bevételként és fizetendő áfaként. A pénzbeszedő tartozik elszámolással a beszedett pénzzel, ezért helyes az az eljárás, hogy adott
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. február 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4905

3. találat: Helyiadó-bevételek, közhatalmi bevételek

Kérdés: Hogyan kell helyesen lekönyvelni bruttó módon a helyiadó-bevételeket, közhatalmi bevételeket, és hogyan kell lekönyvelni az új szabályozások szerint a negyedévente esedékes adókra vonatkozó amortizációt?
Részlet a válaszból: […]vonatkozó követelések és az adók módjára behajtandó kis összegű követelések után kell elszámolni.Az egyszerűsített értékelési eljárás során az egyes minősítési kategóriákhoz rendelt, a várható megtérülésre vonatkozó százalékos mutatók meghatározását a követelésbeszedés eredményének előző költségvetési évekre vonatkozó adatai alapján kell kialakítani. Az egyes minősítési kategóriákhoz rendelt százalékos mutatókat évente felül kell vizsgálni.Számviteli elszámolása a következő:A beszedő szervezetet megillető közhatalmi bevételek elszámolásaGazdasági eseményKönyvviteli számla vagy nyilvántartási számla száma1. A közhatalmi bevétel követelésként való előírása a költségvetési számvitel szerintT093(2) - K00412. A közhatalmi bevétel követelésként való előírása a pénzügyi számvitel szerintT3513 - K9113. Teljesítés a költségvetési számvitel szerintT005 - K093...(3)4. Teljesítés a pénzügyi számvitel szerintT33 - K35135. Visszatérítési kötelezettség ismertté válásakor elszámolás a költségvetési számvitel szerinta) KöveteléscsökkenéskéntT0041 - K093...(2)b) TeljesítéscsökkenéskéntT093...(3) - K0056. Visszatérítési kötelezettség ismertté válásakor elszámolás a pénzügyi számvitel szerintT911 - K367117. Visszatérítési kötelezettség teljesítése a pénzügyi számvitel szerintT36711 - K338. A visszatérítés miatti negatív közhatalmi bevételek nullára módosítása év végén a költségvetési számvitel szerint:a) KövetelésT093...(2) - K0041b) TeljesítésT005 - K093...(3)9. A visszatérítés miatti negatív közhatalmi bevételek nullára módosítása év végén a pénzügyi számvitel szerintT3513 - K91110. A visszatérítés miatt a nulla és a negatív egyenleg közötti különbözet[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4096

4. találat: Központi költségvetési szerv többletbevételének felhasználása

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a központi költségvetési szervre a 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (Ávr.) 35. §-át?
Részlet a válaszból: […]irányító szervnek minden esetben szükséges a hozzájárulása százaléktól és összeghatártól függetlenül.A hivatkozott jogszabály 35. §-ának (2) bekezdése szerint, ha az eredeti vagy módosított előirányzatban egy bizonyos összeg megtervezésre került, akkor azt kell 100%-nak tekinteni (pl. 200 millió forint), akkor ennek a 30%-os többletbevétele lesz engedélyköteles (200 x 0,3 = 60 millió forint). Viszont mivel eléri a legalább 50 millió forint összeghatárt, az ezt meghaladó összegre (60-50 = 10 millió forint) kell az államháztartásért felelős miniszter elő­zetes engedélyét kérni. A felhasználás csak a miniszteri engedély megadása mellett lehetséges, de akkor is csak a fejezetet irányító szerv hatáskörében végrehajtott előirányzat-módosítás végrehajtását követően.Ha a 30% többletbevétel nem érné el az 50 millió forint[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. február 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3361
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Önkormányzati lakás értékesítése

Kérdés: Az önkormányzat lakást értékesít, melyről számlát állít ki. Szerződés szerint egyenlő részletekben törleszti a vevő a vételárat. Az első összeget az önkormányzathoz fizeti, a többit a törlesztőrészletek beszedésével megbízott holdinghoz. A holding által beszedett és az önkormányzathoz átutalt összegek, mint lakásértékesítés bevétele, a számlához tartoznak, avagy kölcsönként kell könyvelni azokat (egy régi állásfoglalás alapján, kölcsön nyújtása nem történik)? Vannak olyan átutalt törlesztőrészletek is, melyekről korábban nem került számla kiállításra, ezeket mely bevételi számlára könyveljük? További kérdésem, hogy a követelések között a számlás követeléseket 28-ason kell nyilvántartani, vagy egyéb követelésnek számítanak?
Részlet a válaszból: […]önkormányzat lesz a szállító, a vevő pedig a vásárló fél. A lakásértékesítésről történő számla kiállítására a jogszabályban leírtak szerint minden esetben szükség van, amely a bevételek között, a 913. Önkormányzatok sajátos felhalmozási és tőkebevételei főkönyvi számlán kerül bevételezésre. Ebből következik, hogy az átutalt, korábbi részletfizetésről is számlát kellett volna kiállítaniuk, könyvelés szempontjából ugyanazon főkönyvi számon kell a bevételnek megjelennie. A lehetséges gazdasági események könyvelési menete a következő: Bevételi előirányzat könyvelése közgazdasági osztályozás szerint T 9311 - K 498, 49 funkcionális osztályozás szerint T 991, 9941 - K 498, 497 Követelés előírása T 282 - K 41331 Bevételi előirányzat teljesítése, a bevétel jóváírása közgazdasági osztályozás szerint T 321 - K 9312 funkcionális osztályozás szerint T 999 - K 992, 995 Értékesítés nyereséggel közgazdasági osztályozás szerint könyv szerinti értéken T 321 - K 931231 közgazdasági osztályozás szerint az értékesítés során elért többletbevétel T 321 - K 931232 funkcionális osztályozás szerint T 999 - K 992, 9951 Értékesítés veszteséggel közgazdasági osztályozás szerint tényleges bevétel T 321 - K 931231 funkcionális osztályozás szerint T 999 - K 992, 9951 bruttó érték kivezetése T 4122 - K […] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. április 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2873

6. találat: Fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei utáni befizetési kötelezettség

Kérdés: Fejezeti kezelésű előirányzatnál kell-e a bevételek meghatározott köre után befizetést teljesíteni?
Részlet a válaszból: […]központi költségvetési szerv megnevezésen belül maga az intézmény vagy a fejezeti kezelésű előirányzat teljesítette. A fejezeti kezelésű előirányzatoknál szolgáltatási, termékértékesítési bevételek rendkívül ritkán fordulhatnak
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. június 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1396

7. találat: Összhangba hozhatók-e a 9. számlaosztály és az adósok főkönyvi számlái?

Kérdés: A költségvetési szerv által kiállított számla (bizonylat) alapján befolyt összegeket a 91. Intézményi működési bevételek, a 92. Önkormányzatok működési bevételei, illetve a 93. Felhalmozási és tőkejellegű bevételek számlacsoport forgalmi számláin kell kimutatni. Ugyanakkor negyedévente a számla (bizonylat) összegét követelésként is elő kell írni, vagy az adósok, vagy a vevők között. Vagyis minden számla (bizonylat) összekapcsolható bevétel miatt a 9-es számlaosztály valamely számlájával, állományváltozás miatt a 28-as számlaosztály valamely számlájával. A 941-es és a 921-926-ig főkönyvi számok az adósokhoz tartoznak, de ezenkívül vannak esetek, mikor nem tudjuk eldönteni, hogy adósok vagy a vevők közé kell-e felvenni a követelést. Egyértelműen beazonosíthatók-e a 9-es alosztálybeli főkönyvi számok, amelyekhez kapcsolódó számla (bizonylat) összegét a 281. Adósok főkönyvi számlára kell könyvelni?
Részlet a válaszból: […]hogy milyen főkönyvi számlára kell könyvelni a befolyt bevételt. Az Útmutató alapján a beszedhető bevételek vevők vagy adósok közé sorolásához az Szt-vhr. 22. §-ának (1) bekezdése szerinti előírás ad eligazítást a következők szerint: A követelések között kell kimutatni: "a) azokat a szerződésből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett (és kiszámlázott - általános forgalmi adót is tartalmazó - fizetési igényeket, amelyek az államháztartás szervezete által már teljesített és az igénybevevő által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódnak (vevők); b) az adósokkal szembeni követeléseket, melyek az államháztartási szervezetek alaptevékenysége keretében a külön jogszabályokban meghatározott és az államháztartás szervezete által előírt, még be nem folyt összegek (ideértve a térítési díjakból, a helyi adókból és az illetékek meg nem fizetéséből származó hátralékot is)." Az adósok, illetve a vevők számlái és a 9. számlaosztály főkönyvi számlái közötti kapcsolatot a bevételi jogcím figyelembevételével az államháztartás szervezetének kell meghatároznia az intézményi számlarendben. Erre az Szt. a következő előírást rögzíti: "161.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. november 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1233
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

8. találat: A következő évet illető, de tárgyévben beérkezett bevétel elszámolása

Kérdés: Bankszámlánkra a tárgyévben beérkezett a következő évet illető alaptevékenységi bevétel. Lehet-e ezt a bevételt költségvetési függő bevételként elszámolni, mivel - bizonyítottan - ehhez kapcsolódóan csak a következő évben keletkeznek kiadások?
Részlet a válaszból: […]bevételt nem szabad függő bevételként elszámolni. A kérdésben szereplő alaptevékenységi bevételt a 9112. főkönyvi számlán kell elszámolni. A pénzmaradvány elszámolásánál
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2002. december 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 108