568 talált cikk a biztosított kifejezésre

Kérdés: A haltermelési létesítmény a Hhtv. 2. §-ának 11. pontja alapján nem minősül halgazdálkodási vízterületnek. A haltermelési létesítményre a Hhtv. 44. §-ának (2) bekezdése alapján területi jegy nem adható ki, mivel az csak nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre adható. A haltermelési létesítmény üzemeltetője nem minősül halgazdálkodásra jogosultnak, mert a Vhr. 1. §-ának 6. pontja alapján halgazdálkodásra jogosult az adott nyilvántartott halgazdálkodási vízterület halgazdálkodási jogának hasznosítására – a Hhtv.-ben meghatározott módon – jogosult természetes vagy jogi személy.
Ezen jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel, ha a haltermelési létesítmény üzemeltetője, haszonbérlője a taván horgászatra jogosító napijegyet, éves horgászjegyet árusít, az eladás áfaköteles-e? Ha igen, milyen áfakulccsal kell történnie? Ha áfaköteles, kérhető-e erre mentesség? Befolyásol-e valamit, ha az üzemeltető áfakörös (az adószámának a harmadik, kötőjel előtti számjegye 2-es)? Befolyásol-e valamit az áfafizetés kérdésében az, ha az üzemeltető horgászegyesület?

Kérdés: Önkormányzatunknál EU-s pályázatból (pl. Interreg-, TOP-pályázatok) finanszírozott szolgáltatást (vendéglátást) nyújtottunk külső résztvevőknek sajtótájékoztató keretében. Az Szja-tv. 1. mellékletének 4.27 pontja alapján úgy értelmezzük, hogy ez a szolgáltatás reprezentációs adó alól mentes lehet. Jól értelmezzük ezt az adómentességet?
Illetve további kérdéseink merültek fel az Szja-tv. 1. melléklet 4.25 és a 4.27 pontjait illetően:
1. Minden egyes EU-s projektre vonatkozik ez a szabály, pl. Interreg-, TOP-pályázatok esetében?
2. Amennyiben a projekten belül 15% az önerő, és a pályázat megoszlik EU-s és hazai forrásból elnyert támogatásra, akkor ebben az esetben is mentes teljes mértékben a vendéglátásszámla a reprezentációs adó alól?
3. Ha a munkavállalónk (4.25 pont) az EU-s és hazai projekt keretén belül külföldi kiküldetésen munkavacsorán vesz részt, és az önkormányzat pályázati pénzből finanszírozza a vacsora díját, akkor mentes a reprezentációs adó alól?
4. Az EU-s és hazai projektből finanszírozott külföldi kiküldetésnél a munkavállaló és külsős személyek esetében a szállásszámlán külön feltüntetett étkezések díja szintén mentes lehet a reprezentációs adó alól?

Kérdés: Gyermekétkeztetés keretében köteles-e az önkormányzati konyha gluténmentes étkezés biztosítására iskolai étkezés esetén? Az önkormányzat által működtett konyha nem alkalmas gluténmentes ételek előállítására (sem a személyi, sem a tárgyi feltételek nem adottak ehhez). A szülő kéri, hogy a gyermekének biztosítsák a napi egy meleg étkezést. Eddig az önkormányzat biztosította az ételt, vásárolt szolgáltatás útján, melyet a konyha részére számláztak ki. Mivel tartósan beteg a gyermek, így a térítési díj 50%-át fizeti ki, ami nem fedezi a gluténmentes étel beszerzési árát (1 ebédet beszerzünk 2900 forintért, a szülő pedig fizet 357 forintot). Nem kapunk akkora normatívát, hogy ez fedezze a két összeg különbözetét. Az idáig szerződött partnerünk felmondta a szerződést. A gyermek nagyon ritkán fogyasztja el az ételt, legtöbbször kidobásra kerül. A szülő ragaszkodik az étkezés biztosításához, hiszen szerinte ez 50%-os kedvezménnyel jár neki. A 37/2014. EMMI rendelet 15. §-ának (2) bekezdése alapján, ha az intézmény rendeli meg, kinek a költsége lesz (szülő vagy intézmény)?
1. Kötelesek vagyunk biztosítani a gluténmentes étkezést a gyermeknek?
2. Amennyiben az előző kérdésre igen a válasz, köteles-e a konyha ekkora árkülönbség mellett biztosítani a gluténmentes ebédet?
3. Lehetne-e úgy módosítani az étkezési térítési díj bevételéről szóló rendeletet, hogy a vásárolt szolgáltatás 50%-át szedje be a konyha térítési díjként?

Kérdés: Cégünknél a 2005. évi CXXXIII. törvény alapján egyéni vállalkozói minőségben látott el egy személy vagyonőri feladatokat. A tárgyhónapot követően az egyéni vállalkozó benyújtotta a számlát cégünkhöz, ahol a gazdasági szervezeti egység észlelte, hogy az egyéni vállalkozó adószáma és egyéni vállalkozói minősége korábban megszűnt. Cégünket az egyéni vállalkozó nem tájékoztatta az egyéni vállalkozói minősége, illetve adószáma megszűnéséről, és emiatt több napon is a fentiek hiányában teljesítette vagyonőri feladatait. Van-e jogszerű mód a vagyonőri feladatok ellenszolgáltatásának kifizetésére azon időszak tekintetében ténylegesen ellátott feladatok után, amely időszakban az érintett személy nem volt egyéni vállalkozó, és nem volt adószáma? Bár az érintett személy már újra egyéni vállalkozói minőséget szerzett, és új adószáma is van, kétségesnek tartjuk, hogy az új adószámmal, az új adószám kiadását megelőző időszakra számlát lehetne kiállítani.

Kérdés: Önkormányzatunk részéről az óvodai közétkeztetés keretében biztosított normatív kedvezmények igénybevételéhez kapcsolódó jövedelemvizsgálat gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretnénk állásfoglalást kérni. A hatályos szabályozás alapján az óvodai ellátásban részesülő gyermekek esetében a kedvezmény igénybevételéhez elegendő a szülő (törvényes kép-viselő) önbevalláson alapuló nyilatkozata az egy főre jutó jövedelemről. Ugyanakkor a fenntartó önkormányzatnak jelenleg nincs egyértelmű felhatalmazása arra, hogy a nyilatkozatban foglalt adatok valódiságát jövedelemigazolások bekérésével ellenőrizze. A gyakorlatban ez visszaélések lehetőségét is felveti. Példaként említhető olyan eset, amikor a gyermek bölcsődei ellátása során – ahol a térítési díj megállapításához kötelező a jövedelem igazolása – a szülő még térítési díjat fizetett, azonban az óvodai ellátásba kerülést követően már ingyenes étkezést vesz igénybe arra hivatkozva, hogy jövedelmi helyzete alapján jogosult a kedvezményre, melyet kizárólag nyilatkozattal támaszt alá.
Fentiekre tekintettel az alábbi kérdésekben kérjük szíves állásfoglalásukat:
1. Jogosult-e az intézmény (óvoda) a szülői nyilatkozatban szereplő jövedelmi adatok ellenőrzése érdekében jövedelemigazolás (pl. munkáltatói igazolás, NAV-igazolás) bekérésére?
2. Amennyiben az intézmény erre nem jogosult, mely szerv rendelkezik hatáskörrel a nyilatkozatok valóságtartalmának ellenőrzésére?
3. Van-e lehetőség hivatalból történő ellenőrzés kezdeményezésére, és ha igen, milyen eljárásrend szerint?

Kérdés: A kulturális ágazatot érintő béremelésről szóló 434/2025. Korm. rendelet részletezi a béremelés részét képező bérelemeket: „1. § (3) Az (1) bekezdés szerinti béremelést a 2025. november 30-án fennálló alapbér, a bérpótlék és egyéb bér-elemek együttes bruttó összegének, továbbá az illetmény – ideértve a fizetési osztály és a fizetési fokozat szerint megállapított illetményt, a munkáltató döntésén alapuló illetményrészt, az illetménykiegészítést, az illetménypótlékot és a rendszeres keresetkiegészítést – bruttó összegének alapulvételével kell megállapítani.” Egyéb bérelemként figyelembe kell venni a jutalmak összegét, tehát a meghatározott bértömegbe beletartozik-e a jutalom? Továbbá megerősítést kérnénk, hogy a bértömeg meghatározásakor a bértömeg részét nem képezi a cafeteriajuttatás, a közlekedési költségtérítés és a többletfeladat elvégzéséért járó megbízási díj.

Kérdés: A helyi önkormányzatoknál foglalkoztatott köztisztviselők illetményemeléséhez szükséges forrás biztosításáról szóló 1155/2025. Korm. határozat alapján a hivatalnak járó támogatás elszámolása során a Kincstár nem veszi figyelembe az ügykezelők illetményemelését. A kormányhatározat szerint a támogatás a köztisztviselői illetményemelés végrehajtásához használható fel. A Kttv. 254/A. §-ának (1) bekezdése szerint az önkormányzati hivatal működésének támogatása jogcímen kapott támogatásnak a Magyarország 2025. évi központi költségvetéséről szóló 2024. évi XC. törvény 21. §-ának (3) bekezdése szerinti, fajlagos összegű támogatás tárgyévi emelése szerinti növekményét az érintett települési önkormányzat kizárólag az önkormányzati hivatalban foglalkoztatott köztisztviselők illetményének 2025. július 1-jétől történő emelésére fordíthatja. A Kttv. 240. §-ának (1) bekezdése alapján a közszolgálati ügykezelő közszolgálati jogviszonyában a köztisztviselőkre vonatkozó, e törvényben meghatározott rendelkezéseket az e fejezetben foglalt eltérésekkel megfelelően kell alkalmazni. A Kttv. 240. §-ának (3) bekezdése sorolja fel a Kttv. azon rendelkezéseit, amelyek a közszolgálati ügykezelők közszolgálati jogviszonyában nem alkalmazhatók. Ez a felsorolás a Kttv. 254/A. §-át nem említi. Ebből jutottunk arra a következtetésre az illetmény-emeléskor, hogy az az ügykezelőket is érinti, az ő illetményüket is emelnünk kell a Kttv. 254/A. §-a alapján. A Kincstár által az illetményemeléssel kapcsolatban kibocsátott tájékoztató sem említette, hogy az illetményemelés nem vonatkozik az ügykezelőkre. (Míg azt külön kiemelte, hogy a fizikai dolgozók munkabére nem emelhető a támogatás terhére.) Kérem, hogy szíveskedjenek tájékoztatni arról, a fentiek ellenére miért nem vonatkozik mégsem a Kttv. 254/A. §-a az ügykezelőkre?

Kérdés: A település roma önkormányzati képviselője tiszteletdíjat kap a képviselői munkájáért, ugyanakkor a helyi önkormányzatnál közfoglalkoztatási jogviszonyban van. A közfoglalkoztatási jogviszony mellett felvett tiszteletdíj megfelel a jogszabályoknak? Szintén önkormányzati közfoglalkoztatott munkavállalók hétvégén besegítenek a szociális étkeztetési feladatokba, és ezért az Szja-tv. 1. sz. mellékletében nevesített szociális gondozói díjat kapnak. Mértéke éves szinten nem haladja meg az adómentes 180.000 forintos értékhatárt. A közfoglalkoztatási jogviszony mellett felvett szociális gondozói díj megfelel a jogszabályoknak?

Kérdés: Amennyiben a nemzetiségi önkormányzatok esetében bevételként realizált, Kvtv. 9. melléklete alapján nyújtott feladatalapú támogatás (B16/2 rovaton) 2025-ben nem teljes összegben került felhasználásra, szükséges-e a fel nem használt rész könyvelése halasztott eredményszemléletű bevételek passzív időbeli elhatárolásaként a 2025. évi könyvekben? Továbbá a fentiekhez hasonlóan szükséges-e a 2025-ben vagy a korábbi években kapott, települési önkormányzat költségvetési rendeletében biztosított támogatások (B16/6 rovat) fel nem használt összegeinek elhatárolása ugyanezen a módon?

Kérdés: Az önkormányzat rendelkezik egészségházzal, amelyben több egészségügyi szolgáltató működik. Az önkormányzat a III. számú háziorvosi körzetben a háziorvosi alapellátás biztosítására feladatellátási szerződést kötött egy háziorvossal. A feladatellátási szerződés szabályozza, hogy az önkormányzat térítésmentesen biztosítja az egészségügyi alapellátáshoz a rendelőt. A háziorvos egyéni vállalkozóként látja el a tevékenységét. A székhelye a településen kívül található, és telephelyet sem létesített a településen. A háziorvos kérelmet nyújtott be. Kérelme arra irányult, hogy az egyéni vállalkozásának és az érdekeltségi körébe tartozó gazdasági társaságok székhelye a rendelőintézetben legyen. Önkormányzati rendelet nem szabályozza a székhelylétesítés feltételeit az önkormányzati tulajdonú ingatlanok tekintetében. Véleményünk szerint az önkormányzat csak és kizárólag abban az esetben engedélyezhet székhelyhasználatot, ha a vállalkozás az ingatlan használatára vonatkozóan megfelelő jogcímmel (különösen bérleti szerződés, használati szerződés) rendelkezik, és a használat nem haladja meg a használati jogcímet biztosító szerződés kereteit. Álláspontunk szerint a feladat-ellátási szerződés alapján biztosított térítésmentes rendelőhasználat kizárólag az egészségügyi alapellátási tevékenység végzéséhez kapcsolódó használatra terjed ki, és nem alapoz meg automatikus jogosultságot az ingatlan székhelyként történő bejegyzésére, különösen más gazdasági társaságok vonatkozásában.
Fentiekre tekintettel kérem szíves állásfoglalásukat az alábbi kérdésekben:
1. Az önkormányzat a tulajdonában álló ingatlanok esetében csak és kizárólag használati jogcímet biztosító jogviszony alapján járulhat hozzá a székhelyhasználathoz?
2. Jogosult-e az önkormányzat a feladatellátási szerződés keretei között biztosított rendelő tekintetében megtagadni a székhelyként történő bejegyzéshez szükséges tulajdonosi hozzájárulást?
3. Kiterjedhet-e a rendelő székhelyként történő használata a háziorvos érdekeltségébe tartozó más gazdasági társaságokra is, amennyiben azok tevékenysége nem az önkormányzattal kötött feladatellátási szerződés teljesítéséhez kapcsolódik?