561 talált cikk a biztosított kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk egy pályázaton szeretne elindulni, melynek kapcsán szerbiai testvérvárosunkból egy táncegyüttest hívna meg községünkbe. A következő kérdések merülnek fel:
1. A táncegyüttes szerb (adózás szempontjából „harmadik ország”), és fellépne községünkben (Magyarországon). Tehát a teljesítés helye Magyarország. A fellépéséről (művelődési tevékenység) számlát állítana ki. Hogyan kell kiállítania a számlát? Mivel a teljesítés helye Magyarország, 27%-os áfával? Ha adómentes a táncegyüttes, akkor adómentesen kiállítható a számla? Mivel harmadik országbeli a számla kiállítója, felmerül valamilyen plusz bevallási kötelezettség? Az áfabevallás mely során kell szerepeltetni ezt a számlát? Mi a szabályos eljárás a számla befogadását követően önkormányzatunknak?
2. A táncegyüttes szállítása a következő módon valósulna meg. A táncegyüttes bérelne kisbuszt Szerbiában (harmadik országbeli vállalkozótól), a számlát az önkormányzatunkra (magyar) állítaná ki. Ezt a számlát hogyan fogadhatja be szabályos feltételek mellett az önkormányzatunk? Szerb áfával kell a számlát kiállítani? Bruttó módon (a számla teljes összege) történik a könyvelés (áfa könyvelése nélkül)? Erre kell még magyar áfát (27%) felszámítani? Ha igen, hogyan könyvelendő? A számla reprezentációs jellegű lesz, tehát a személyi jellegű kiadások között kell elszámolni, és az egyes meghatározott juttatások szerint adózik [×1,18×(0,15 + 0,13)]?
3. A táncegyüttes szállását és étkeztetését az önkormányzatunk vállalná. Ebben az esetben ezek a gazdasági események is személyi jellegű juttatásnak minősülnek, és egyes meghatározott juttatásként adóznának?

Kérdés:

Önkormányzatunk dolgozója egy nagyobb összegért vásárol kriptovalutát, melyet több részletben értékesít. Mikor és mi után keletkezik személyijövedelemadó-kötelezettség?

Kérdés:

Az önkormányzat feladatellátási szerződést kötött a praxisengedéllyel rendelkező háziorvossal mint egészségügyi szolgáltatóval. A jogszabályi előírások alapján az önkormányzat az önkormányzati tulajdonban álló ingatlanban található rendelőt ingyenes használatba adta az egészségügyi szolgáltatónak. A feladatellátási szerződés rögzíti, hogy az egészségügyi szolgáltató a részére térítésmentesen biztosított rendelőt saját költségén köteles rendszeresen karbantartani, takarításáról gondoskodni, továbbá viselni a rendelő működésével járó rezsiköltségeket. A rendelő felújítása azonban az önkormányzat kötelezettsége marad. Az egészségügyi szolgáltató 2021. szeptember 1. napjától fizetési kötelezettségének számla hiányában nem tett eleget. Az önkormányzat a rendezetlen helyzet megoldására különmegállapodást kívánt kötni, amelynek alapján átalánydíjas elszámolás került volna bevezetésre. Ez az átalánydíj kedvezőbb lett volna, mint a ténylegesen igénybe vett szolgáltatások díja. Az egészségházban működő hét egészségügyi szolgáltató közül kettő a megállapodást nem írta alá. Ennek hiányában az önkormányzat 2025. július 1-jétől a meglévő feladatellátási szerződés alapján kiszámlázta a közüzemi díjakat (víz- és szennyvízdíj, villamosenergia-, gáz-, vezetékes- és mobiltelefon-szolgáltatás, internet, hulladékszállítás), a tűzoltósági távfelügyeleti díjat, a takarítással kapcsolatos személyi juttatásokat, a tisztítószerek költségét, valamint a szőnyegtisztítás díját. Az egészségügyi szolgáltató a számlákat visszaküldte, arra hivatkozva, hogy azoknak nincs szerződéses jogalapja. Az önkormányzat vitatja ezt az indokolást, és követelését az egészségügyi szolgáltatóval szemben fenntartja. Mit tehet az önkormányzat annak érdekében, hogy a követelés könyvviteli elszámolása megfeleljen a vonatkozó szabályoknak? Továbbá milyen jogi lépésekkel érvényesítheti követelését az egészségügyi szolgáltatóval szemben?

Kérdés: Az egyik kis nemzetiségi önkormányzat a bankszámlájához bankkártyával rendelkezik. Sajnos későn jelzik a bankkártya használatát, így a számla elkészültéhez képest néhány nappal később születik meg az utalványlap, így később kerül aláírásra az utalványozás, érvényesítés. Van-e esetleg erre gyakorlat, hogy ez megelőzhető legyen bankkártyás vásárlás esetén?

Kérdés: Köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló óvodapedagógusunk a „nők 40” kedvezményes nyugdíjjal szeretne élni szeptember 1-től (még messze van a 65. életévtől).
Jogviszonyai:
– 1985. 09. 01-től 1987. 11. 21-ig óvónő.
– 1987. 11. 22. és 1988. 08. 31. közötti időszakra felénk nem igazolt semmit. (A nyugdíjfolyósító által kiadott igazolása alapján: Biztosítás megszűnését követő pénzbeli ellátás van neki erre az időszakra feltüntetve. Tehát véleményünk szerint ebben az időszakban nem volt óvodapedagógus.)
– 1988. 09. 01-től jelenleg is óvodapedagógus.
A 40 éves szakmai gyakorlat 2026 júniusában lenne meg a hiányzó időszak miatt. A nyugdíjintézetben azt tanácsolták, hogy kérje a 40 éves jutalmát, mert beleszámít a nyugdíjának összegébe. Jogviszonya nem szűnik meg, a felmentési idejével nem kíván élni. Kifizethető részére a köznevelési foglalkoztatotti jutalom?

Kérdés:

Intézményünknél több külföldi munkavállalót foglalkoztatunk, akik különböző EU-tagállamokból érkeznek. A gyakorlatban két tipikus esettel találkozunk, amelyek kapcsán – bár a jogszabályi háttér ismert (az Európai Parlament és a Tanács 883/2004/EK rendelete, valamint a 987/2009/EK végrehajtási rendelet) – a tényleges megvalósítás során számos gyakorlati kérdés merült fel. 
Első eset: A munkavégzés helye Magyarország, azonban a munkavállalók a saját államukban is rendelkeznek foglalkoztatási jogviszonnyal, és ezt A1-es igazolással támasztják alá. Ebben az esetben a járulékfizetést és az adatszolgáltatást a munkavállaló biztosításának helye szerinti államban kell teljesíteni. Ez azonban a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden érintett tagállamban külön regisztráció, nyilvántartás, járuléklevonás és -befizetés, valamint bevallás teljesítése szükséges – a helyi nyelven, a helyi szabályok szerint. Intézményünknél havonta mintegy 50-60 munkavállalót érint ez a helyzet több tagállamból, ami jelentős adminisztratív terhet jelent. Van-e Magyarországon kialakult gyakorlat arra, hogy az intézmények ilyen esetben hogyan járnak el? Valóban minden tagállam társadalombiztosítási szervénél külön regisztráció, havi adatszolgáltatás és járulékfizetés szükséges? Van-e lehetőség központi adminisztratív egyszerűsítésre, vagy a feladat átvállalására szolgáltatón (pl. nemzetközi ügyvédi vagy könyvelőiroda) keresztül? Az elévülési szabályok kapcsán milyen kockázatokat kell mérlegelnünk?
Második eset: Előfordul, hogy a munkavállaló – bár EU-tagállam polgára – nem lép Magyarország területére, hanem teljes egészében a saját államában végzi a munkáját (például távmunkában vagy az egyetem kihelyezett karán). Ebben az esetben Magyarországon nem válhat biztosítottá, tajszámot sem kaphat. Ilyenkor is kötelező-e vizsgálni, hogy az adott tagállamban biztosított-e, és ha rendelkezik A1 igazolással, akkor ugyanúgy kell-e eljárni, mint az első esetben? Amennyiben nincs biztosítása az adott államban, intézményünknek van-e bejelentési kötelezettsége az adott állam társadalombiztosítási hatósága felé? Konkrét példa: egy román-magyar kettős állampolgár az egyetem romániai kihelyezett karán dolgozik hosszú évek óta, így Magyarországon nem biztosított, Romániában sem, és az egyetem sem jelentette be a román társadalombiztosítási szervhez. Jogilag előfordulhat-e ilyen helyzet, hogy valaki munkaviszonyban áll az EU-ban, de egyáltalán nem válik biztosítottá? Vagy ebben az esetben is a fenti rendeletek alkalmazásával az adott tagállamban kötelező lenne a biztosítási bejelentés?

Kérdés:

Önkormányzatunk dolgozójánál kérdésként merült fel, hogy hány százalék adót kell fizetni a kriptovaluta adás/vétel után? Például, ha egy kriptotőzsdén vált át a magánszemély kriptovalutát dollárra, majd azt kiutalja a Revolutra, majd onnan továbbküldi forintra átváltva a belföldi számlájára, akkor devizakereskedésről beszélhetünk? Ha igen, milyen adókötelezettség keletkezik?

Kérdés: Költségvetési intézményünkben helyiséget béreltek egy 3 napos kiállítás megrendezésre. A kiállítás belépődíjas volt, melyet a kiállítás megrendezője szedett be a helyszínen. A 3 napos kiállításra az intézményünkkel (terem)bérleti szerződés került megkötésre, tehát az intézmény biztosította a termeket – a helyszínt –, a kiállítás megrendezője pedig szedte a bevételt saját maga javára. A szerződésben rögzítésre került, hogy a bérleti díj összege a rendezvény bruttó bevételének 40%-a. A partner meg is küldte az intézmény részére, hogy a 3 nap alatt mennyi bruttó bevétele keletkezett, és hogy annak 40%-a mennyi, amennyi az intézményt illeti bérleti díj jogcímen. A számlát ki is állította az intézmény a szerződésnek megfelelően az általa kiközölt és szerződésben rögzített bruttó 40% összegével. A kiállítás megrendezője azonban nem hajlandó kifizetni, mert véleménye szerint nem helyesen lett a számla kiállítva. Az intézmény 2-es adószámos, de a bérbeadásra nem választotta az adókötelezettséget, így amit kiközölt a partner bruttó 40% bevételnek, ugyanazon összeggel került a számla kiállításra mentesen, tekintettel arra, hogy a bérletre nem választott az intézmény adókötelezettséget. A partner azt kéri az intézménytől, hogy sztornózza a számlát, és a bruttó „nettójáról” állítsa ki a számlát. Az intézmény helyesen állította-e ki a számlát, ha egyszer a szerződésben az volt rögzítve, hogy a bruttó bevétel 40%-a illeti meg?

Kérdés:

Önkormányzatunknál (vármegyei) az elnök és alelnökök, valamint a jegyző is jogosult az önkormányzati vagy hivatali tulajdonban lévő személygépjárművek magáncélú használatára. Az önkormányzat a cégautóadót megfizeti. Dönthet-e úgy az önkormányzat, hogy ezen személygépjárművek magáncélú használatáért nem kér semmilyen ellenértéket, hanem azt természetbeni juttatásként nyújtja? Illetve, ha úgy dönt az önkormányzat, hogy a magáncélú használat ellenértékét megfizetteti, akkor a 60/1992-es Korm. rendeletben meghatározott üzemanyagnormán kívül milyen költségeket kell kötelezően beleszámolnia?

Kérdés:

Önkormányzatunk egyik külső bizottsági tagja bruttó 90.000 Ft összegű tiszteletdíjban részesül havonta, mellyel szemben nyilatkozatban kérte a 10%-os költséghányad figyelembevételét az adóelőleg-alap megállapításánál. A járulékalapot képező jövedelme így 81.000 Ft havonta. Ez nem éri el a Tbj-tv. 6. §-ában meghatározott járulékalapot képező jövedelem összegét (a minimálbér 30%-át). A hölgy 2025. júniusban szült. Ebben az esetben jogosult-e a CSED igénybevételére, vagy célszerű inkább lemondania a tiszteletdíjról?