Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

19 találat a megadott családi pótlék tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Kérdések az szja-visszatérítéssel összefüggésben

Kérdés: Költségvetési szervként foglalkoztatunk magánszemélyeket. Az alábbi kérdések merültek fel a gyermekes dolgozók személyijövedelemadó-visszatérítése kapcsán.
1. Az elvált szülőknél kinek jár az szja-visszatérítés?
2. Elvált szülők esetén, ha a gyermeket felváltva gondozzák - amiről van bírósági döntés -, de az apa lemondott a családi pótlékról, akkor kaphat-e visszatérítést?
3. Kérhető-e hitelszámlára, külföldi bankszámlára vagy külföldi címre az szja-visszatérítés?
4. A felek az idei évben elváltak, a férj csak két hónapig volt családi pótlékra jogosult. Ő is visszakapja az egész évi adóját a felső határig, vagy csak arányosan?
5. Jogosult-e szja-visszatérítésre az a várandós nő, aki pontosan december 31-én tölti be a várandósság 91. napját?
6. Hogyan kell kiszámolni az szja-visszatérítést, ha a magánszemély az első házasok kedvezményét és a személyi kedvezményt is szeretné érvényesíteni?
7. Az szja-visszatérítést a közös lakcím megléte befolyásolja? Ha nincs közös lakcím, de közösen élnek a gyerekkel, akkor ő a Cst. 4. §-ának k) pontja szerinti saját háztartásban nevelt, gondozott gyermeknek minősül-e?
Részlet a válaszból: […]szabályozott családi kedvezmény érvényesítése szempontjából nem bír joghatással, ezért a családi pótlékra való jogosultsága továbbra is fennáll. Ez azt jelenti, hogy családi kedvezményre is jogosult, s így az szja-visszatérítésre is.3. Ha a magánszemély a 2021. év bármely napján jogosult volt családi kedvezményre, jogosult az szja-visszatérítést is érvényesíteni. Az szja-visszatérítést azonban csak belföldi fizetési számlaszámra, vagy belföldi postai utalási címre utalja ki a NAV.4. Mivel a 2021. év során volt olyan nap, amikor családi pótlékra volt jogosult a közös gyermekük után a férj is, ez azt jelenti, hogy ő is jogosult az szja--visszatérítésre.5. Az Szja-tv.-ben található hatályos szabályozás alapján a magánszemély a fogantatás 91. napjától válik jogosulttá a családi kedvezményre, s mivel a kérdésben szereplő esetben ez a nap még 2021-re esik, így jogosulttá válik az szja-visszatérítésre mind a várandós nő, mind pedig a vele közös háztartásban élő házastársa.6. Az szja-visszatérítés az összevont adóalap személyi jövedelemadójának az igénybe vett kedvezmények levonása után fennmaradó összegére érvényesíthető. Mindez azt jelenti, hogy először a személyi kedvezmény, majd az első házas kedvezmény érvényesíthető, a fennmaradó összeg adója után - ha családi kedvezményt nem érvényesít a magánszemély, de jogosult rá - érvényesíthető az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. december 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5630
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

2. találat: Családi kedvezmény érvényesítése

Kérdés: Január hónapban felvett alkalmazottunk a családi kedvezmény érvényesítését kérte. Elmondása szerint két gyermeke után teljes összegű családi pótlékot kap, emellett a korábbi házasságában született gyermeke után is kap ellátást, de az csak a fele az egyébként járó családi pótléknak. Ilyen esettel még nem találkoztunk. Milyen összegű kedvezményt vehetünk figyelembe nála? A korábbi munkahelyén három gyermek után járó kedvezményt érvényesített.
Részlet a válaszból: […]családi kedvezményre is 50-50 százalékban jogosultak. Ilyen esetben a felváltva gondozott gyermek mindkét szülőnél (és a szülő házastársánál is) kedvezményezett eltartottnak minősül. A gyermeket felváltva gondozó szülők az őket megillető 50 százalékos mértékű családi kedvezményt egymás között nem oszthatják meg.Feltételezhetően a kérdéses esetben is arról van szó, hogy munkavállalójuk a volt házastársával felváltva gondozza az egyik gyermekét. A 2013. évben hatályos törvény még nem szabályozta azt a kérdést, hogy az 50 százalékos mértékű családi pótlékban részesülő szülők milyen arányban érvényesíthetik a kedvezményt, és azt sem zárta ki, hogy ilyen esetben a szülők közösen vegyék igénybe a felváltva gondozott gyermek után járó kedvezmény összegét. Így lehetséges, hogy a családi kedvezményt teljes egészében a munkavállalójuk érvényesítette 2013. évben.A 2014. évben hatályos rendelkezések alapján megállapítható,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. február 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3642
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Családi kedvezmény

Kérdés: Egy dolgozónknak két középiskolás és egy egyetemista gyermeke van. 2011-ben 2 x 206 250 forint kedvezményt vettünk figyelembe havonta. A szülő jelezte, hogy az egyetemista gyermeke 2012 első félévére halasztást kért, így ebben a félévben passzív lesz a hallgatói jogviszonya. Ebben az esetben hány eltartottat lehet figyelembe venni, azaz ebben a félévben milyen mértékű családi kedvezményre jogosult a dolgozónk?
Részlet a válaszból: […]következtében 2012-ben az eltartotti minősítés szempontjából már lényegtelen, hogy az ellátást folyósító szerv a rendszeres jövedelemmel nem rendelkező, első alap- vagy mesterképzésben részt vevő egyetemistát ténylegesen figyelembe veszi-e a vele közös háztartásban élő két kisebb testvérének járó családi pótlék összegének a megállapításánál akkor, ha az ellátási törvény alapján egyébként figyelembe vehető. A kérdéses esetben azonban olyan egyetemistáról van szó, aki félévet halaszt. A passzív hallgatói jogviszonyban álló egyetemistát nem lehet figyelembe venni[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. március 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3134

4. találat: Család- és iskoláztatási támogatás elszámolása eseti gondnok kijelölése esetén

Kérdés: A Gyvt. alapján a jegyző családi pótlék természetbeni folyósításáról döntött. A családi pótlékot nem a jogosultnak utalják, hanem az önkormányzat Magyar Államkincstárnál nyitott számlájára (a MÁK-tól kapunk bankszámlakivonatot). A beérkezett összeget az eseti gondnok készpénzben felveszi, majd abból például élelmiszert, gyógyszert vásárol a gyermek részére. Az idegen pénzeszközök közt megtaláltuk a szerintünk alkalmazandó főkönyvi számlát, 35117. Családtámogatások lebonyolítási számla. Hogyan könyveljük a számlára érkezett családi pótlékot, annak felvételét a számláról, és ha szükséges könyvelni, akkor az azzal való elszámolást? Az eseti gondnok egy táblázat kitöltésével és a számlák csatolásával számol el a jegyző felé. Tekintettel arra, hogy az 50 órát meghaladó igazolatlan hiányzás esetén kötelezően alkalmazandó gyámhatósági eljárásról van szó, ezért kérdésem közérdeku lehet.
Részlet a válaszból: […]a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet tartalmazza. Ennek alapján a természetben nyújtott családi pótlék nem fordítható a család számára egyéb jogcímen nyújtható szociális és gyermekvédelmi ellátások, támogatások kiváltására. Az eseti gondnokot tevékenységéért munkadíj nem illeti meg, indokolt és számlával igazolt kiadásainak költségét azonban az őt kirendelő jegyző megtéríti. A költségtérítés mértéke havonta nem haladhatja meg az adott gyermek után járó családi pótlék összegének 10%-át. Ez a költségtérítés nem vonható le a családi pótlék összegéből. A további konkrét eljárási rendet, ideértve a felhasználási jogcímeket a kormányrendelet 91/B., 91/C. és 91/D. paragrafusai tartalmazzák. Az eseti gondnok részére történő kiutalásokat alapvetően kétféle módon lehet könyvelni, mely attól függ, hogy az eseti gondnok rendelkezik-e bankszámlával, vagy nem. 1. esetben: az eseti gondnok rendelkezik bankszámlával Beérkezik a családi pótlék és az iskoláztatási támogatás az idegen pénzeszközszámlákra T 35117 és 35125 - K 481117 és 4881125 Kiutalás az eseti gondnok bankszámlájára T 399 - K 35117 és 35125 Az eseti gondnok elszámol a felhasználásokról. (Itt minden esetben a védelembe vett gyerekek nevére szóló számlákat szabad elfogadni.) Bruttó módon az előleg visszavételezése T 35117, 35125 - K 399 Kiadások elszámolása T 4881117 - K 35117 és T 4881125 - K 35125 A fel nem használt összeget az eseti gondnok visszautalja a számlákra T 35117 - K 4881117 T 35125 - K 488125 2. esetben: az eseti gondnok nem rendelkezik bankszámlával, és a készpénzt az önkormányzat (polgármesteri hivatal) házipénztárából kell részére kiadni Beérkezik a családi pótlék és az iskoláztatási támogatás az idegen pénzeszköz számlákra T 35117 - K 4881117 és […] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. november 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3020
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Családi kedvezmény érvényesítése elvált szülők esetén

Kérdés: Jogosult-e a gyermektartást fizető elvált szülő a családi kedvezmény megosztott érvényesítésére a volt házastársánál elhelyezett gyermekekre tekintettel?
Részlet a válaszból: […]érvényesítésére is az a szülő jogosult, akinél a gyermekeket elhelyezték. A külön háztartásban élő, gyermektartási díjat fizető szülő a volt házastársánál elhelyezett
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. március 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2865
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Családtámogatás

Kérdés: A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény alapján a gyámhatóság a családi pótlék, illetve az iskoláztatási támogatás természetbeni nyújtását rendeli/rendelheti el. Ugyanezen törvény 37. § (5) bekezdése alapján a települési önkormányzat részére a Kincstárban megnyitott családtámogatási folyószámlára történik fenti jogcímeken az utalás. Továbbá az önkormányzatok e területet érintő feladatait - közöttük a pénzügyi lebonyolítást is - a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 91/F-L. § pontja szabályozzák, mely szerint eseti gondnok rendelkezik a támogatás felett, melynek felhasználásáról a jegyzőnek számol el. Milyen főkönyvi számlaszámon kell kezelni a Kincstárban megnyitott családtámogatási folyószámlát? Hogyan kell e tételeket az önkormányzatnak könyvelnie, milyen főkönyvi számlákat kell alkalmaznia? [Milyen bevétel a családtámogatási számlára megérkező pénz? Az eseti gondnok által természetbeni ellátásra fordított kiadása(i) milyen kiadási jogcímen jelenik/jelennek meg az önkormányzat könyveiben?]
Részlet a válaszból: […]folyósításának felfüggesztését, valamint védelembe nem vett gyermek esetén a gyermek védelembevételét. Az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének időtartama alatt a gyermek után járó iskoláztatási támogatást a családtámogatási folyószámlán kell gyűjteni. A felfüggesztés megszüntetését követően a felfüggesztés időtartama alatt a családtámogatási folyószámlán összegyűlt iskoláztatási támogatás teljes összegét - a felfüggesztés időtartamával megegyező számú hónapra elosztva - havi részletekben, természetbeni formában kell a gyermek számára nyújtani. Az iskoláztatási támogatás természetbeni formában történő nyújtását a jegyző által kirendelt eseti gondnok biztosítja. Az iskoláztatási támogatás természetbeni formában történő nyújtása érdekében a jegyző megkeresi a gyermekjóléti szolgálatot, hogy 10 munkanapon belül készítse el a családtámogatási folyószámlán eddig összegyűlt vagy ezt követően arra átutalt iskoláztatási támogatás felhasználására vonatkozó pénzfelhasználási tervet, és tegyen javaslatot az eseti gondnok személyére. Az eseti gondnok kijelölését követően az eseti gondnok jogosult arra, hogy a gyermeket megillető összegnek megfelelően a gyermek számára legszükségesebb iskoláztatási támogatás természetbeni nyújtását, például ruházatot, tanszereket, élelmiszert számára biztosítsa. A gyermek, tanuló részére vásárolt és természetben nyújtott ellátásokról a gyermek nevére szóló számlával tud elszámolni a gyámhatóság felé. Az iskoláztatási támogatás összege az önkormányzatnak nem a gazdálkodásával kapcsolatos, nem őket, nem költségvetésüket megillető összeg. Ennek megfelelően a gyermekek, tanulók iskoláztatási támogatásának összegét a főkönyvi könyvelésben a 35. Belföldi idegen pénzeszközök között kell szerepeltetni. Az idegen pénzeszközök számlacsoport között többféle pénzforgalmi számla található, ilyenek a különféle önkormányzati feladatok lebonyolítására megnyitott számlák, mint például a 35117. Családtámogatások lebonyolítási számlái. Ezen a számlán kell az önkormányzatnak azokat a bevételeket könyvelni, és a kiadások teljesülését[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. március 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2857
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Tankönyvtámogatás

Kérdés: Igényelhető-e ingyenes tankönyvtámogatáshoz normatív kedvezmény olyan tanuló után, akit nevelőszülő nevel, és a tanuló tartósan beteg, vagy 3 gyermekes családban él?
Részlet a válaszból: […]vagy többgyermekes családban él, - nagykorú, saját jogán családi pótlékra jogosult, - rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül. Az ő részükre a tankönyveket tehát ingyen, normatív kedvezményként kell biztosítani. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) II. fejezete tartalmazza azokat a meghatározásokat, melyeket a normatív kedvezményre való jogosultság elbírálásánál figyelembe kell venni. Tehát hogy kit kell tartósan beteg, súlyosan fogyatékos, három- vagy többgyermekes családban élő, nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosultnak tekinteni. Sajátos nevelési igényűnek azt a gyermeket, tanulót kell tekinteni, aki a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121. § (1) bekezdés 29. pontja szerint a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján - testi, érzékszervi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével, - a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd. Az iskola a normatív kedvezményre való jogosultságot akkor tudja leginkább megállapítani, ha a családi pótlék folyósításáról szóló dokumentumot (családipótlék-szelvény vagy lakossági folyószámlára utalás esetén a dokumentum bemutatása, másolat leadásával) megvizsgálja. A családi pótlék összege ugyanis kellő információt ad arra vonatkozóan, hogy aki után a folyósítása történik, az például tartósan beteg, három- vagy többgyermekes családban él. A családi pótlékról szóló dokumentum kétséget kizáróan igazolja az esetleges kedvezményre jogosultság jogcímét. A Cst. 7. § (1) bekezdése határozza meg, ki jogosult családi pótlékra. Többek között jogosult a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs. Továbbá az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyerekeket örökbe kívánja fogadni, és erre irányuló eljárás már folyamatban van. Jogosult még a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám, továbbá az a személy, akihez a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvtv.) 72. § (1) bekezdése alapján ideiglenes hatállyal elhelyezték. Mindezek alapján úgy értelmezhető, hogy a nevelőszülő által nevelt és tartósan beteg vagy háromgyerekes családban élő tanuló jogosult a normatív kedvezményre. A Tankönyvpiaci tv. 8. § (4) bekezdése szerint a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő, ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmenetileg vagy tartós nevelésbe vett tanuló után viszont nem igényelhető az ingyenes tankönyvtámogatás.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. június 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2397
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Családi adókedvezmény

Kérdés: Családi pótlékra jogosult a Cst. 7. § (1) bekezdése alapján a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van (a továbbiakban együtt: szülő), a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám, továbbá az a személy, akihez a Gyvt. 72. §-ának (1) bekezdése alapján a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték. Az Szja-tv. 40. § (6) bekezdése alapján családi kedvezmény érvényesítésére jogosult az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult, továbbá a várandós nő és vele közös háztartásban élő házastársa. Nem jogosult azonban a családi kedvezmény érvényesítésére az a magánszemély, aki a családi pótlékot mint vagyonkezelői joggal felruházott gyám, illetőleg mint vagyonkezelő eseti gondnok a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel kapja, valamint a szociális intézmény vezetője, ha a családi pótlékot az intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel kapja. Jogosult-e a családi adókedvezmény igénybevételére a nevelőszülő/hivatásos nevelőszülő?
Részlet a válaszból: […]a személy, aki speciális foglalkoztatási jogviszonya keretében saját háztartásában gondozza a gyámhivatal jogerős határozatával nála elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket és az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttet. A törvény 7. §-a rendelkezik a családi pótlékra való jogosultságról, mely szerint családi pótlékra jogosult a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, az a személy, aki saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és erre irányuló eljárás már folyamatban van, a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám, továbbá az a személy, akihez a gyermeket az 1997. évi XXXI. törvény (Gytv.) alapján ideiglenes hatállyal elhelyezték. Az Szja-tv. 40. §-a rendelkezik a személyi és családi kedvezmények[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. április 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2322
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

9. találat: Gyermekotthonként kapott családi pótlék kezelése

Kérdés: Gyermekotthonként működő intézmény vagyunk. A gyermekek után járó családi pótlékot - a vonatkozó jogszabályok alapján - az intézmény kapja. Kérdés, hogy keletkezett-e támogatás miatti arányosítási kötelezettségünk a 2006. január 1-jét megelőző időszakokra tekintettel, mivel a családi pótlék - véleményünk szerint - államháztartási támogatásnak minősül?
Részlet a válaszból: […]biztosítja a személyre szóló felhasználást. Tekintettel arra, hogy a Cst. rendelkezései alapján az elhelyezett gyermekre tekintettel kapott családi pótlék nem az intézményt illeti meg, hanem az intézmény vezetőjének kezelésébe kerül, de olyan módon, hogy azt az intézmény költségvetésétől elkülönítetten kell kezelni, és kizárólag az elhelyezett gyermek meghatározott szükségleteire lehet felhasználni, ezért[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. március 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1655
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

10. találat: Családi kedvezmény elszámolása

Kérdés: A családi kedvezmény új szabályait áttekintettem. Egy kérdésben bizonytalan vagyok. Milyen összegű kedvezményt kell elszámolni annál a dolgozónál, akinek várhatóan márciusban születik meg a harmadik gyermeke?
Részlet a válaszból: […]kedvezmény illeti meg a várandós nőt. A családi pótlékban részesülő két gyermeke után, gyermekenként havi 4000 forint kedvezményre jogosult. Így január és február hónapban havonta összesen 18 000 forint családi kedvezményre jogosult az említett személy. Attól a hónaptól kezdődően pedig, amikor a születendő
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. január 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1293
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
| 1 - 10 | 11 - 19 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést