55 cikk rendezése:
11. cikk / 55 Családi kedvezmény érvényesítése az szja-bevallásban
Kérdés: Költségvetési szervünk dolgozójának csak az év egy részében volt munkaviszonya. Ez azt jelenti, hogy a személyijövedelemadó-bevallásában a családi kedvezményt csak arányosan veheti igénybe? Ha egész évben érvényesíthető a kedvezmény, akkor hogyan lehet a bevallási tervezetet kiegészíteni, módosítani?
12. cikk / 55 Tartósan beteg gyermek után ki nem adott szabadság
Kérdés: Köztisztviselőnk 2023. év elején jelezte, hogy tartósan beteg gyermekére tekintettel 2019 óta emelt összegű családi pótlékot kap. Nem volt róla tudomása, hogy évi plusz két nap szabadság jár a tartósan beteg gyermek után, így azt nem is jelezte a munkáltatónak. 2020. január 2-től van közszolgálati jogviszonya, így 2020., 2021. és 2022. évekre nem került megállapításra részére az évi plusz két nap szabadság. A 2023. évi vagy az azt követő évekre vonatkozó szabadságnapjainak száma növelhető-e a 2020–2022. években ki nem adott szabadságokkal, vagy azok már elévültek? Ha kiadhatók, akkor milyen "ütemezés" szerint?
13. cikk / 55 Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye II.
Kérdés: Költségvetési szervünk alkalmazottjánál kérdésként merült fel, hogy ha három vér szerinti gyermekével együtt neveli a férje előző kapcsolatából származó gyermekét is, akkor igénybe veheti-e a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét (NÉTAK)?
14. cikk / 55 30 év alatti anyák adóalap-kedvezménye I.
Kérdés: Melyik hónaptól jogosult kedvezményre az a 30 év alatti nő – önkormányzatunk alkalmazottja –, akinek a magzata a 91. napot 2022. évben töltötte be, de a gyermek 2023-ban születik meg?
15. cikk / 55 30 év alatti anyák adóalap-kedvezménye III.
Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottja jogosult-e a 30 év alatti nők kedvezményére, ha 28 évesen várandós, és a várandósság 29. hetében jár, a gyermek születése pedig 2023. márciusra várható?
16. cikk / 55 Családi kedvezmény
Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottja esetében a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő családokat megillető családi kedvezményre való jogosultság kapcsán az adóhatóság mely körülményeket vizsgálhatja?
17. cikk / 55 Emelt összegű családi kedvezmény
Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottjánál merült fel kérdésként, hogy a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegség fennállása önmagában megalapozza-e a magasabb összegű családi kedvezményre való jogosultságot, amennyiben szakorvos megállapítja és leigazolja a betegség, fogyatékosság fennállását?
18. cikk / 55 A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy utáni adókedvezmény
Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottjánál merült fel kérdésként, hogy a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személyként történő minősítés során van-e jelentősége annak, hogy a gyermek után folyósítanak-e magasabb összegű családi pótlékot vagy sem?
19. cikk / 55 Családi kedvezmény érvényesítése
Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottja egy háztartásban él a 60%-os mértékben csökkent munkaképességű gyermekével, aki saját jogán kap családi pótlékot, mellette pedig dolgozik. Ha munkatársunk gyermeke nem érvényesítené a családi kedvezményt, akkor munkatársunk megteheti-e, mivel az ő jövedelme magasabb?
20. cikk / 55 Magánszemély családi kedvezménye
Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottja a volt élettársával ügyvédi megállapodást kötött, amely szerint a családi adóalap-kedvezményt teljes mértékben ő veszi igénybe, a családi pótlékot pedig a volt élettársa kapja. 2021 decemberétől változás történt, a magánszemély és a volt élettársa részére 50-50 százalékban folyósítják a családi pótlékot. Alkalmazottunk, függetlenül a családi pótlék folyósításától, egész évben jogosult volt-e a családi kedvezményre, tekintettel arra, hogy a gyermeket közösen, felváltva nevelték.
