498 talált cikk a díjazás kifejezésre

Kérdés: Egy kutatóintézet a nyár folyamán többnapos vidéki kutatómunkát szervezett, ahova az intézeti munkatársakon kívül önkéntes diákokat is toborzott. Az intézeti munkatársaknak belföldi kiküldetés keretében a szállás-, illetve útiköltség térítésre került, napidíjat nem kaptak. Az önkéntesek a munkájukért díjazásban nem részesültek, viszont az étkeztetésüket, hideg élelmiszer vásárlását, az intézet fizette. Az élelmiszer-vásárlás a kiküldetésben lévő dolgozók étkeztetését is fedezte. Hogyan kell minősíteni a két esetet, mi a helyes főkönyvi elszámolás, és mi ezeknek az adóvonzata?

Kérdés: Önkormányzatunk képviselő-testülete úgy határozott, hogy a község általános iskolájába járó gyermekek közül azokat, akik a megyei tanulmányi versenyeken jó helyezést értek el, és az őket felkészítő pedagógusokat többnapos külföldi tanulmányútban részesíti. Az önkormányzat nevére 9 db repülőjegy megnevezéssel szóló számlát küldött az utazási iroda. Kérdésem, hogy ezt milyen kiadásnemre kell elsődlegesen könyvelni az önkormányzatnál a tanulók, illetve a pedagógusok tekintetében, annak fényében, hogy az iskola fenntartását január 1-jétől a Klebelsberg Intézményfenntartó látja el? Továbbá kapcsolódik-e a kifizetéshez adó- és járulékfizetési kötelezettség az önkormányzat részéről?

Kérdés: 2014. március 30-án lesz meg a 40 éves munkaviszonyom. Közalkalmazottként 8 hónap felmentési idő jár, amelyből 4 hónapot kötelező kiadni. Tehát 2013. december 1-jétől nem kellene dolgoznom. Kérdésem, hogy változott-e valami most július 1-jétől? Vagy az elindított nyugdíjazásra már nem vonatkozik az esetleges változás? Nekem a 8 hónap 2013. augusztus 1-jével kezdődne, ezért a munkahelyemre már beadtam a kérelmemet.

Kérdés: Általános iskolában a tanulóknak év végén, a tanulmányi eredmény alapján, illetve év közbeni versenyek díjazásaként adott jutalomkönyv, egyéb eszköz elszámolásának mi a módja? Pontosan hogyan könyveljük? Kell-e erről a NAV-nak adatot szolgáltatni? Ha igen, milyen módon és adattartalommal? (A gyerekek többségének nincs adóazonosító jele.)

Kérdés: Polgármesteri hivatal köztisztviselője 1973. július 1-jétől áll munkaviszonyban. Ebben az évben július 1-jén a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság szolgálatiidő-beszámítása alapján a nők (40 év) kedvezményes öregségi teljes nyugdíjához szükséges szolgálati idővel rendelkezik, s ezen időponttól nyugdíjba szeretne menni. 1973. július 1-jétől 1976. február 15-éig termelőszövetkezetben dolgozott. Munka­könyvéből csak annyi derül ki, hogy munka­viszonya megszűnt, annak módját nem írták bele, és a dolgozó sem tudja igazolni, hogy áthelyezés történt-e. Az 1976. február 15-e óta fennálló (több mint 37 év) jogviszonya mindvégig folyamatos köztisztviselői jogviszony. Helyesen jár el a munkáltató, ha a jogszabályváltozásra való tekintettel nem fizeti ki a 40 éves jubileumi jutalmat? Köztisztviselőknél van-e lehetőség arra, hogy ebben az esetben a több mint 37 éves közszolgálati jogviszonya alapján a nyugdíjazására tekintettel megkapja a 40 éves jubileumi jutalmat, vagy ez a lehetőség csak a közalkalmazottaknál maradt érvényben?

Kérdés: Polgármesteri hivatalunk köztisztviselője 2015-ben szeretné a nők 40 éves kedvezményes teljes nyugdíját igénybe venni. 2016. 07. 19-én lenne esedékes a 40 éves jubileumi jutalom kifizetése. A hatályon kívül helyezett Ktv. 49/E. §-a (5) bekezdésének d) pontja szerint a fenti jogcímen járt volna a kifizetés. A 2011. évi CXCIX. tv. nem rendelkezik a hasonló esetekről. Jár-e munkatársunknak a nyugdíjba vonulásakor a jubileumi jutalom?

Kérdés: Jogosan járt-e el a munkáltatóm, amikor elküldött a nők 40 éves nyugdíjazásával akaratom ellenére? 2012. szeptember 3-án értesítettek, hogy július 31-ével megszüntették a közalkalmazotti jogviszonyomat, és aláírásom nélkül postán küldték el. Meddig orvosolható, ha jogellenesen jártak el?

Kérdés: Nyugdíjazáskor a köztisztviselő által az évek során ki nem vett évi rendes szabadságot ki kell-e fizetni, ha igen, hány évre visszamenőleg? Elévül-e a ki nem vett szabadság? Létezik, hogy csak az 5 éven túli évül el?

Kérdés: Költségvetési intézményünkben bevett gyakorlat szerint a túlórára 150% óradíj, a készenlétre 20% óradíj került kifizetésre. Az új Mt. a bérpótlékok mértékét 50, 40 és 20%-ban határozza meg. Kérdésem egyrészt a fogalmak értelmezése a nem pedagógus közalkalmazottakra vonatkozóan: túlóra, készenlét, ügyelet, illetve a helyettesítés – amit nem találok az új Mt.-ben –, valamint az ezért járó juttatások számfejtése a dolgozók részére. Konkrét eset: az intézményben szombaton rendezvény van, emiatt egy takarítónő ügyel 8-14 óráig, nyitja és zárja a rendezvényt, a munkarendje hétfőtől péntekig tart, bére havi fix 98 000 Ft.

Kérdés: 2013. júniusban nyugdíjba vonuló önkormányzati köztisztviselő 2012. évben igénybe nem vett szabadságát meg lehet-e váltani, vagy ki kell adni részére?