507 talált cikk a díjazás kifejezésre

Kérdés: A köztisztviselő előrehozott nyugellátásban részesül 2001 óta. A 40. évi közszolgálati jogviszonyát 2005. évben érné el, amikor jogosult lenne öthavi jubileumi jutalomra. A létszámleépítésnél kérdésként merült fel, hogy ha az említett munkatársunknak 2003. 11. 30-án megszűnt a jogviszonya, akkor a Ktv. 49/E. § (5) bekezdés d) pontja alapján jár-e neki a jubileumi jutalom?

Kérdés: Női dolgozónk 1947. 04. 23-án született. 2004. 04. 23-án előrehozott nyugdíjba kíván menni. 38 év szolgálati jogviszonnyal rendelkezik. Részére a felmentési időt 2004. 04. 23-a előtt kell kiadni, vagy csak utána?

Kérdés: Ha a közalkalmazott (vagy a köztisztviselő) nyugdíjba vonul, és folyamatosan dolgozik tovább ugyanabban a munkakörben, akkor a tényleges munkaviszony megszűnésekor a jubileumi jutalom kifizetése mellett még jár-e a részére a felmentési időre járó átlagkereset?

Kérdés: Mikor kell a munkavállalónak nyugellátása iránti kérelmét benyújtania ahhoz, hogy az őt megillető felmentési időt igénybe tudja venni? Konkrétan: 2004. július 24-én, 57 éves koromban előrehozott öregségi nyugdíjba szeretnék menni, 6 havi felmentésre számíthatok. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság előre hoz megállapító határozatot kérelmemre még ebben az évben, hogy januártól a felmentést igénybe tudjam venni? (A 38 év szolgálati időm 2004. január 26-án lesz meg.)

Kérdés: Versenybíró közreműködik az oktatási intézmény sportrendezvényén. Részére versenybírói díjat és utazási költségtérítést fizet az intézmény. A versenybíró főállású jogviszonya egy megyei sporthivatalban van. Amikor az oktatási intézménynél elszámol az útiköltséggel, akkor a megyei sporthivataltól származó útiszámlát ad le. A kiküldetés teljesítésének igazolását az oktatási intézmény vezetője végzi. Helyesen jár-e el a bíró, amikor a költségének elszámolásához a saját munkahelyéről kapott nyomtatványt használja? A kifizető megtagadhatja-e ennek elfogadását, és kérheti-e, hogy helyette kimutatást készítsen?

Kérdés: Adminisztratív dolgozónk "rendszeresen" végez túlmunkát a délutáni órákban. Jogszerű-e az 50 százalékkal megemelt túlóradíj kifizetése?

Kérdés: Intézményünk igazgatónője 3 éve saját jogú nyugdíját igényelte. A nyugdíja mellett tovább dolgozott. Most bejelentette, hogy lemond közalkalmazotti jogviszonyáról és nem kíván tovább dolgozni. Mivel a nyugdíjazáskor nem kapott egyszeri természetbeni adómentes ajándékot, most, mikor igazán "nyugdíjba vonul", megszünteti munkaviszonyát, adható-e részére adómentes ajándék?

Kérdés: Az igazságügyi szakértői tevékenység 2003. január 1-jétől kikerült az áfakörből. Ez azt jelenti, hogy a nyomozó hatóság, bíróság, más hatóság által kirendelt szakértők díjait ezentúl csak számla ellenében lehet kifizetni, a díjjegyzék nem elegendő? Mi a szakértő státusa az áfa szempontjából? Mely esetben állítja ki a számlát az intézet, és mikor az alkalmazásában álló szakértő? Mi a szakértői díjról kiállított számlán a teljesítési időpont, mivel a szakértés időpontjában a díj még nem ismert, arról az eljáró hatóság később hoz határozatot? Lehet-e gazdasági társasági formában folytatni a szakértői tevékenységet?

Kérdés: Az Áht-vhr. 59. § (9) bekezdése rendelkezik a saját dolgozó díjazásának lehetőségéről. Ennek értelmében a saját dolgozónak munkaköri leírásában nem szereplő, ill. a munkaköri leírása szerint számára nem előírható feladat elvégzéséért a megbízó és a megbízott között létrejött megbízási szerződés alapján, a munka elvégzését követően megbízási díj fizethető. Mit kell érteni megbízási szerződésen? Csak a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyra vonatkozó megbízási szerződést, vagy a Ptk.-ban szabályozott valamennyi megbízási jogviszonyt? Ez utóbbi esetben ugyanis nincs kizárva, hogy a saját dolgozónak egyéni vállalkozóként, számla ellenében fizessünk megbízási díjat, ugyanakkor betéti társaság tagjaként már nem.

Kérdés: Egyetemünk az elmúlt években több román állampolgárságú doktoranduszhallgatóval kötött megbízási szerződést az egyes tanszékeken végzendő munkákra. Helyesen jártunk-e el akkor, amikor a részükre kifizetett megbízási díjból nem vontunk adóelőleget? A hallgatók egy része időközben letelepedési engedélyt és magyar állampolgárságot kapott, de továbbra is megbízási szerződés alapján foglalkoztatjuk őket. A kifizetésekből most már adóelőleget vonunk a kifizetőre megállapított szabályok szerint. Helyes-e az eljárásunk?