Előrehozott öregségi nyugdíj

Kérdés: Női dolgozónk 1947. 04. 23-án született. 2004. 04. 23-án előrehozott nyugdíjba kíván menni. 38 év szolgálati jogviszonnyal rendelkezik. Részére a felmentési időt 2004. 04. 23-a előtt kell kiadni, vagy csak utána?
Részlet a válaszából: […] ...amennyiben rendelkezik az előírt szolgálati idővel – jogosult előrehozott öregségi nyugellátásra.Kérdésként az merült fel, hogy nyugdíjazás címén mikor és hogyan kerülhet sor a munkaviszony megszüntetésére. A munkáltató csak akkor mentheti fel jelen esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.

Nyugdíjazás mellett járó juttatások

Kérdés: Ha a közalkalmazott (vagy a köztisztviselő) nyugdíjba vonul, és folyamatosan dolgozik tovább ugyanabban a munkakörben, akkor a tényleges munkaviszony megszűnésekor a jubileumi jutalom kifizetése mellett még jár-e a részére a felmentési időre járó átlagkereset?
Részlet a válaszából: […] ...valamilyen jogcímű nyugellátását, és azt részére folyósítsák.A jogviszony ezt követően több jogcímen is megszűnhet, a kérdés a nyugdíjazás címén történő felmentésre irányul. Az alább felsorolandó juttatások nem vagylagosan, hanem egymás mellett illetik meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 3.

Előrehozott öregségi nyugdíj igénybevétele

Kérdés: Mikor kell a munkavállalónak nyugellátása iránti kérelmét benyújtania ahhoz, hogy az őt megillető felmentési időt igénybe tudja venni? Konkrétan: 2004. július 24-én, 57 éves koromban előrehozott öregségi nyugdíjba szeretnék menni, 6 havi felmentésre számíthatok. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság előre hoz megállapító határozatot kérelmemre még ebben az évben, hogy januártól a felmentést igénybe tudjam venni? (A 38 év szolgálati időm 2004. január 26-án lesz meg.)
Részlet a válaszából: […] ...mikor mentheti fel a munkáltató a munkavállalót. Úgy tűnik, hogy a kérdező azt szeretné, ha munkáltatója már 2004. januártól nyugdíjazás címén felmentené, s így mire betölti 57. életévét, már a 6 hónap felmentési idő letelne, és ekkortól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 3.

Versenybíró utazási költségének megtérítése

Kérdés: Versenybíró közreműködik az oktatási intézmény sportrendezvényén. Részére versenybírói díjat és utazási költségtérítést fizet az intézmény. A versenybíró főállású jogviszonya egy megyei sporthivatalban van. Amikor az oktatási intézménynél elszámol az útiköltséggel, akkor a megyei sporthivataltól származó útiszámlát ad le. A kiküldetés teljesítésének igazolását az oktatási intézmény vezetője végzi. Helyesen jár-e el a bíró, amikor a költségének elszámolásához a saját munkahelyéről kapott nyomtatványt használja? A kifizető megtagadhatja-e ennek elfogadását, és kérheti-e, hogy helyette kimutatást készítsen?
Részlet a válaszából: […] ...és az oktatási intézmény, illetőleg a versenybíró és az oktatási intézmény között milyen tartalmú szerződés jött létre a bíró díjazására, illetőleg a költségtérítés kifizetésére vonatkozóan. A kérdést csak ezen kiegészítő információk birtokában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.

Túlóradíj

Kérdés: Adminisztratív dolgozónk "rendszeresen" végez túlmunkát a délutáni órákban. Jogszerű-e az 50 százalékkal megemelt túlóradíj kifizetése?
Részlet a válaszából: […] ...hanem azonfelül történő munkavégzés a munkavállalóra nagyobb megterheléssel jár, így hátrányosabb, ezért ennek fejében külön díjazás jár – fő szabályként – bérpótlék formájában. Természetesen ilyenkor is megilleti a munkavállalót a rendes munkabére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 28.

Nyugdíjba vonuláskor adható adómentes ajándék

Kérdés: Intézményünk igazgatónője 3 éve saját jogú nyugdíját igényelte. A nyugdíja mellett tovább dolgozott. Most bejelentette, hogy lemond közalkalmazotti jogviszonyáról és nem kíván tovább dolgozni. Mivel a nyugdíjazáskor nem kapott egyszeri természetbeni adómentes ajándékot, most, mikor igazán "nyugdíjba vonul", megszünteti munkaviszonyát, adható-e részére adómentes ajándék?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.18. pontja a nyugdíjba vonulásnak, nem pedig a nyugdíj megállapításának az időpontjához köti az adómentes ajándékozás lehetőségét. Ezért a kérdéses esetben a munkaviszony megszüntetése miatt ténylegesen "nyugdíjba vonuló"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 16.

Szakértői tevékenység

Kérdés: Az igazságügyi szakértői tevékenység 2003. január 1-jétől kikerült az áfakörből. Ez azt jelenti, hogy a nyomozó hatóság, bíróság, más hatóság által kirendelt szakértők díjait ezentúl csak számla ellenében lehet kifizetni, a díjjegyzék nem elegendő? Mi a szakértő státusa az áfa szempontjából? Mely esetben állítja ki a számlát az intézet, és mikor az alkalmazásában álló szakértő? Mi a szakértői díjról kiállított számlán a teljesítési időpont, mivel a szakértés időpontjában a díj még nem ismert, arról az eljáró hatóság később hoz határozatot? Lehet-e gazdasági társasági formában folytatni a szakértői tevékenységet?
Részlet a válaszából: […] ...díjat, amely magát az intézetet illeti meg. Ilyenkor a szakértő munkaviszony keretében adja a szakértői véleményt, részére külön díjazás nem jár.A szakértő adóalanyisága az Áfa-tv. 5. §-ának (2) bekezdése alapján nem áll fenn, adóalanynak az intézet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 26.

Megbízási szerződés

Kérdés: Az Áht-vhr. 59. § (9) bekezdése rendelkezik a saját dolgozó díjazásának lehetőségéről. Ennek értelmében a saját dolgozónak munkaköri leírásában nem szereplő, ill. a munkaköri leírása szerint számára nem előírható feladat elvégzéséért a megbízó és a megbízott között létrejött megbízási szerződés alapján, a munka elvégzését követően megbízási díj fizethető. Mit kell érteni megbízási szerződésen? Csak a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyra vonatkozó megbízási szerződést, vagy a Ptk.-ban szabályozott valamennyi megbízási jogviszonyt? Ez utóbbi esetben ugyanis nincs kizárva, hogy a saját dolgozónak egyéni vállalkozóként, számla ellenében fizessünk megbízási díjat, ugyanakkor betéti társaság tagjaként már nem.
Részlet a válaszából: […] Az Áht-vhr. költségvetési szervről, mint megbízóról, és általában a megbízottról rendelkezik. Nem nevesíti külön, ill. nem határolja be, hogy a megbízott csak természetes személy lehetne, vagy akár egyéni vállalkozás is. A feltétel, amit meghatároz annyi, hogy előzetesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 26.

Román állampolgárságú doktoranduszhallgatók adókötelezettsége

Kérdés: Egyetemünk az elmúlt években több román állampolgárságú doktoranduszhallgatóval kötött megbízási szerződést az egyes tanszékeken végzendő munkákra. Helyesen jártunk-e el akkor, amikor a részükre kifizetett megbízási díjból nem vontunk adóelőleget? A hallgatók egy része időközben letelepedési engedélyt és magyar állampolgárságot kapott, de továbbra is megbízási szerződés alapján foglalkoztatjuk őket. A kifizetésekből most már adóelőleget vonunk a kifizetőre megállapított szabályok szerint. Helyes-e az eljárásunk?
Részlet a válaszából: […] ...XCIX. törvény 21. cikke alapján a romániai illetőségű diák vagy gyakornok Magyarországon való tartózkodása idején kapott bármilyen díjazás adómentes, feltéve hogy annak összege nem haladja meg a 2500 USD-nek megfelelő forintösszeget, és a tevékenység a tanulmányaihoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.

Oktatási tevékenység áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Milyen esetekben marad tárgyi adómentes az oktatás 2003. július 1-jétől? Az óraadó tanárok továbbra is tárgyi mentesen folytathatják-e tevékenységüket?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszony keretében végzik, amely a megbízó felelősségével alá- és fölérendeltségi helyzetet jelent a teljesítés feltételeiben és díjazásában. Így annak, akinek tevékenysége az Áfa-tv. értelmében nem minősül gazdasági tevékenységnek, e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.
1
41
42
43
44