Összes cikk:
1. cikk / 154 Besorolási évek figyelembevétele az egészségügyi szolgálati jogviszonyban
Kérdés: A hatályos 2020. évi C. törvény 8. §-ának (9a) bekezdése alapján egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni a munkaviszonynak azt az időtartamát, amely alatt a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyában betöltendő munkaköréhez szükséges iskolai végzettséggel vagy képesítéssel rendelkezett. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha egy munkakört védőnői végzettséghez kötök (pl. "F" fokozat esetén), akkor a főiskolai diploma keltétől számítva minden évet be kell számolnom a fizetési fokozat megállapításához, függetlenül attól, hogy milyen tevékenységet végzett előtte a munkavállaló? (Például vállalkozó volt, vagy egyéb, Mt. hatálya alá tartozó munkakörben volt alkalmazva, akkor is?) Illetve, ha egy egészségügyi dolgozó a végzettsége megszerzését követően teljesen más munkakörben helyezkedik el, akkor azt az időszakot is be kell számítani előzményként? A törvény ezen módosítása 2021. 12. 01. naptól hatályos, ebben az esetben ezt a bővebb besorolást csak a 2021. 12. 01-ét követően belépők tekintetében kell alkalmaznunk, vagy a már korábban belépett és besorolt dolgozó esetében újra el kell végezni a besorolást?
2. cikk / 154 Közalkalmazott átsorolásával összefüggő gyakorlati jogértelmezési probléma
Kérdés: A Kjt. hatálya alatt dolgozónknak egyetemi végzettsége mellett további szakképesítésként második felsőfokú diplomája a Kjt. 66. §-ának (2)-(3) bekezdése alapján elismerésre került. A Kjt. szerint a további szakképesítés alapja az (1) bekezdés szerinti garantált illetmény, amely 2008 óta nem változott. A Kjt. 66. §-ának (9) bekezdése leírja kiegészítésül a garantált illetmény fogalmát, mely mindig legalább a garantált bérminimum. Mi minősül a további szakképesítés alapjának? Véleményünk szerint a további szakképesítés alapja a (9) bekezdésben megjelölt garantált minimálbér (jelen esetben 296.400 forint), és erre kell rászámolni a további szakképesítés után járó 10%-ot (29.640 forint). Más ellenkező vélemény szerint a további szakképesítés számítási alapját a Kjt. 66. §-ának (1)-(2) bekezdése szerinti - régi - garantált illetmény képezi. Ami kevesebb összegében, mint a (9) bekezdés alapján elvárt garantált minimálbér. Megjegyzésünk: Abban az esetben, ha a Kjt.-bértábla szerinti bér lenne az alap, akkor a minimálbérre történő kiegészítés "benyeli" - lényegében figyelmen kívül hagyja - a további szakképesítés után járó illetménynövekedést. Feltételezzük, hogy a törvényalkotónak nem lehetett ilyen szándéka, amikor a további szakképesítés elismerését kötelezően előírta. A jogszabályalkotó eredeti és valós célja feltehetően az volt, hogy adott dolgozó több felsőfokú szakképesítését többletbérrel ismerje el, azt ilyen módon honorálja.
3. cikk / 154 Egészségügyi kiegészítő pótlék
Kérdés: A szociális intézmény vezetője jogosult-e egészségügyi kiegészítő pótlékra? A kistérségi tárulás által fenntartott szociális intézmény a szociális alapszolgáltatásokon (nappali ellátás, házi segítségnyújtás, szociális étkeztetés, fogyatékosok nappali ellátása stb.) túlmenően bölcsődei feladatot és szociális szakosított (idősek bentlakásos ellátása) feladatot lát el. Az intézmény vezetője egészségügyi végzettséggel rendelkezik, és a vezetői feladatok mellett vezető ápoló feladatot lát el az idősek bentlakásos intézményében. A vezetőn kívül még egy fő lát el ápolási feladatokat egészségügyi végzettséggel, ő kapja az egészségügyi kiegészítő pótlékot. A bentlakásos intézmény 30 fős, bár a jogszabály nem írja elő az egészségügyi végzettséget, de jelenleg az ellátottak 80%-a demens, és mind a vezető ápoló, mind a további egy fő ápoló foglalkoztatása szükségszerű.
4. cikk / 154 Iskolarendszerű képzés költségének megtérítése
Kérdés: A diplomát adó képzésen részt vevő szállítói számláját mely rovaton kell könyvelni? Munkaköréhez nem kötelező képzés, nincs tanulmányi szerződés. Milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik az intézménynek a kifizetett számla után? A szállítói számla az intézmény nevére szól.
5. cikk / 154 Mérlegképes könyvelői pótlék
Kérdés: Milyen mértékű mérlegképes könyvelői pótlékot kaphatnak azok a köztisztviselők, akik könyvelői munkakörben dolgoznak, és az alábbi iskolai végzettséggel rendelkeznek?
- Szakirányú főiskolai diploma és OKJ-s képzésen szerzett mérlegképes könyvelői végzettség. A 249/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet II. Képzettségi pótlék 2. § 4. pótlék mértéke: c) pontja szerint 40%.
- Szakirányú középiskolai végzettség és OKJ-s képzésen szerzett mérlegképes könyvelői végzettség. A fenti kormányrendelet szerint a (4) bekezdés e) pontja szerint 30%.
Van, aki 2001-ben, 2004-ben (OKJ 54-gyel kezdődik) és 2011 után végezte. Meg kell különböztetni, hogy kinek milyen iskolai végzettsége van, és annak alapján adják az illetményalap százalékát? Ha főiskola, akkor 40%, ha középiskola, akkor 30%? Nem egyformán számít mindenkinél a pótlék mértéke? A tanfolyamokat annak idején hirdették felsőfokúnak, majd később emelt szintűnek. Már ez is okot adhat a pótlék mértékének?
- Szakirányú főiskolai diploma és OKJ-s képzésen szerzett mérlegképes könyvelői végzettség. A 249/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet II. Képzettségi pótlék 2. § 4. pótlék mértéke: c) pontja szerint 40%.
- Szakirányú középiskolai végzettség és OKJ-s képzésen szerzett mérlegképes könyvelői végzettség. A fenti kormányrendelet szerint a (4) bekezdés e) pontja szerint 30%.
Van, aki 2001-ben, 2004-ben (OKJ 54-gyel kezdődik) és 2011 után végezte. Meg kell különböztetni, hogy kinek milyen iskolai végzettsége van, és annak alapján adják az illetményalap százalékát? Ha főiskola, akkor 40%, ha középiskola, akkor 30%? Nem egyformán számít mindenkinél a pótlék mértéke? A tanfolyamokat annak idején hirdették felsőfokúnak, majd később emelt szintűnek. Már ez is okot adhat a pótlék mértékének?
6. cikk / 154 Középfokú közművelődési szakképzettséggel rendelkező szakember foglalkoztatása
Kérdés: 1. Önkormányzatainknál a 20/2018. (VII. 9.) EMMI rendelet alapján a közösségi színtér működésének személyi feltétele legalább középfokú közművelődési szakképzettséggel (szakképesítéssel) rendelkező szakember foglalkoztatása. A munkakör betöltéséhez szükséges, OKJ 54 345 02 azonosító számon elvégzett (Közművelődési szakember II. szakirány) felső középfokú szakképesítés, amelyhez az érettségi vizsga megléte alapkövetelmény - régi elnevezéssel felsőfokú szakképzésnek számít-e? Ha igen, akkor közalkalmazotti besorolásnál az "E" fizetési osztály a megfelelő?
2. Közösségi Ház esetében - amely nem intézményként működik - a foglalkoztatott közalkalmazott rendelkezik "háztartásökonómiai-életvitel" szakos tanári diplomával, de nem rendelkezik a 475/2020. Korm. rendelet alapján elvárt, a fizetési osztálynak megfelelő közművelődési szakképesítéssel vagy felsőfokú közművelődési szakképzettséggel, emiatt a közalkalmazott besorolásánál a legmagasabb iskolai végzettséget, a gimnáziumi érettségit vettük figyelembe, "C" fizetési osztályba soroltuk be. Megfelelő-e a besorolási osztály?
2. Közösségi Ház esetében - amely nem intézményként működik - a foglalkoztatott közalkalmazott rendelkezik "háztartásökonómiai-életvitel" szakos tanári diplomával, de nem rendelkezik a 475/2020. Korm. rendelet alapján elvárt, a fizetési osztálynak megfelelő közművelődési szakképesítéssel vagy felsőfokú közművelődési szakképzettséggel, emiatt a közalkalmazott besorolásánál a legmagasabb iskolai végzettséget, a gimnáziumi érettségit vettük figyelembe, "C" fizetési osztályba soroltuk be. Megfelelő-e a besorolási osztály?
7. cikk / 154 Állami ünnepen fellépő előadóművész díja
Kérdés: Hogyan kell elszámolni számvitelileg az önkormányzat augusztus 20-i rendezvényén nyújtott előadó-művészeti szolgáltatást, illetve van-e adóvonzata? A zenei szolgáltatásról a vállalkozó számlát állított ki.
8. cikk / 154 Szociálishozzájárulásiadó- kedvezmény
Kérdés: Jár-e a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény a dolgozóknak folyosóra kihelyezett ballonos víz után?
9. cikk / 154 A munkavállaló részére éles látást biztosító szemüveg
Kérdés: Az 50/1999. EüM rendelet 5. §-a szerint ha a foglalkozás-egészségügyi orvos megállapítja, hogy a munkavállaló részére éles látást biztosító szemüveg szükséges, a munkavállalót szemészeti szakvizsgálatra beutalja. Dolgozóink közül a védőszemüveg-költségtérítés kifizetéséhez többen hoztak igazolást optikából, szemvizsgáló szalonból, melyen diplomás optometrista, kontaktológus, látszerész igazolta, hogy a páciens részére a szemüveg viselése javasolt/szükséges. Elfogadható-e ez az igazolás? Az előbbiekben felsorolt szakemberek végezhetik-e az EÜM rendelet szerinti szakorvosi vizsgálatot?
10. cikk / 154 Bölcsődei dolgozó besorolása
Kérdés: Bölcsődében dolgozó kisgyermeknevelőnk jogviszonya intézményünkben 2019 januárjában kezdődött. Feladatát kezdetben középfokú végzettséggel látta el, és mivel közalkalmazotti jogviszonnyal addig nem rendelkezett, E/1 kategóriába került besorolásra. Dolgozónk 2020 júliusában megszerezte diplomáját, ezáltal pedagógusi besorolásba került. Az Ép. rendelet 6. §-ának (3) bekezdése alapján, mivel rendelkezett korábbról más munkáltatótól szerzett, több mint 6 év munkaviszonnyal, Pedagógus I. fokozatba kerülhetne besorolásra. A Kjt. alapján a pedagógusok fizetési fokozatának megállapításakor a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt kell figyelembe venni (a törvény felsorolja, mi tekinthető közalkalmazotti jogviszonynak). Ped. I. kategóriába a legalább 3 év közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező dolgozó kerülhet a pedagógus-bértábla alapján. Jelölt dolgozónk közalkalmazotti jogviszonnyal korábban nem, intézményünkben is csupán 1 év 8 hónapja rendelkezik, így ennek alapján nem tudjuk Ped. I. kategória alá besorolni. Kérnénk szíves segítségüket a dolgozó besorolásával kapcsolatban.
