Kifizetőt terhelő adók dolgozói juttatások után

Kérdés: Szakmai segítséget szeretnénk kérni az Szja-tv. 69. §-ának (1) bekezdése, a 70. § "Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások", valamint a 71. § "Béren kívüli juttatások után az adót a kifizetőt terheli" jogszabály értelmezésére. A saját dolgozóknak nyújtott ingyenes vendéglátást (étkezés) terheli-e járulékfizetési kötelezettség? Költségvetési szerv vagyunk, intézményünk minden évben egyszer megvendégeli saját dolgozóit (pl. pedagógusnap, köztisztviselői nap stb.), beépítettük a csapatépítő tréninget, ahol szintén ebédet kaptak munkatársaink. A számla a munkáltatónk nevére szól. Szerintünk mindkét juttatási forma után kell járulékot fizetni.
Önkormányzati rendezvények esetében csak az itt említettekre mi vonatkozik?
- Fellépők megvendégelése, illetve virágcsokor átadása;
- idős emberek köszöntésére adott virágcsokor, csokoládé;
- sportrendezvényeken vagy tanulmányi versenyeken szabadidős rendezvényeken részt vevőknek nyújtott ajándék (könyv vagy csokoládé);
- végzős diákoknak ingyenes strandbelépő jutalomként.
Munkáltató által adott védőital palackos kiszerelésben, valamint szódagéphez patron, cateringszolgáltatás után keletkezik-e adófizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A jelenleg hatályos személyijövedelemadó-törvény szerint béren kívüli juttatásnak csak a SZÉP-kártya-juttatás minősül, ezért béren kívüli juttatásként nem adhat a munkáltató étkezési, vendéglátási szolgáltatást a dolgozóknak. Ha a munkahelyen van dolgozói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 3.

Rovatrend

Kérdés: Önkormányzatunk saját konyhát üzemeltet (nem intézményi keretek között), ahonnan biztosítjuk az óvodai, az iskolai ellátottak és a szociálisan rászoruló időskorúak étkeztetését. Emellett az önkormányzat és intézményei dolgozói is igénybe veszik az étkezést. A dolgozói étkeztetés kiadásainak és bevételeinek elszámolására csak a 096025 Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben kormányzati funkció szerepel a 68/2013. (XII. 29.) NGM rendeletben, amely kormányzati funkció csak a köznevelési intézményben foglalkoztatott dolgozók étkeztetésének elszámolására szolgál. A nem köznevelési intézményben dolgozó önkormányzati (pl.: takarítónő) és önkormányzati intézményi dolgozók (pl.: tanyagondnok, óvónő) munkahelyi étkeztetését hol és milyen kormányzati funkción számoljuk el? Az önkormányzati intézményben dolgozó étkezhet-e munkahelyi étkeztetés keretében az önkormányzat fenntartásában lévő konyhán alaptevékenység keretében? Az önkormányzattal jogviszonyban nem állók - ún. külső étkezők - étkeztetését milyen kormányzati funkción és szakfeladaton kell elszámolni? Ezen étkeztetés besorolható-e az alaptevékenységbe? Idetartoznak-e az általános iskolai köznevelési intézmény dolgozói? Ugyanis az általános iskolai pedagógusok munkáltatója a KLIK, és nem az önkormányzat, és itt nem valósul meg a munkahelyi étkeztetés. Az étkeztetésért a teljes önköltséget fizetik meg az igénybevevők, és az étkeztetésük nem haszonszerzés céljából történik.
Részlet a válaszából: […] Álláspontunk szerint, ha az önkormányzatnak van konyhája, tehát nem külön költségvetési szervként működik a konyha, és ez az önkormányzati konyha látja el az óvodát, iskolát és a szociálisan rászoruló időseket, akkor az adott intézményeknél (óvoda, iskola, szociális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 20.

Vállalkozásba adott gyermekétkeztetés

Kérdés: Önkormányzatunknak nincs konyhája, ezért a gyermekétkeztetést vállalkozásba adta. Hogyan történik a vállalkozásba adott gyermekétkeztetés számviteli elszámolása?
Részlet a válaszából: […] Az étkeztetést vásárolt szolgáltatásként fogja nyújtani az önkormányzat az óvodások és a tanulók részére. A vásárolt élelmezés az 55221. Vásárolt élelmezés kiadása főkönyvi számlán kerül könyvelésre.A vásárolt élelmezés főkönyvi számlán kerülnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 26.

Szakfeladat

Kérdés: Az önkormányzat a gimnázium kezeléséből a közszolgáltató intézmény kezelésébe adta az 1400 adagos konyháját alaptevékenységként (más alaptevékenységünk strand, temető, sportpálya-üzemeltetés, takarítás, zöldterület-kezelés stb.). A konyha ellátja az általános iskola, a gimnázium, a kollégium, az óvoda és a szociális otthon étkeztetését. Eddigi információnk szerint az 562912. óvodai, 562913. iskolai, 562914. kollégiumi étkeztetés szakfeladatokat a szolgáltatást igénybe vevő intézményeknek kell használni (ők szedik be a térítési díjat, és számolják el az önkormányzattal a rezsiköltséget). Mi mint a konyha üzemeltetője egy összegben számlázzuk az intézmények felé a nyersanyag, a rezsi és az áfa összegét. Helyesen használjuk-e az 562920. Egyéb vendéglátás szakfeladatot, melyen az oktatási intézmények, óvoda, szociális otthon, és ezen intézmények dolgozói étkezését számoljuk el, a saját dolgozóink étkeztetéséhez pedig az 562917. Munkahelyi étkeztetés szakfeladatot használjuk? Ha mi csak az egyéb vendéglátás és a munkahelyi étkeztetés szakfeladatokat használjuk, kell-e 6-os számlaosztályt vezetni? Az 56/2011. NGM rendelet 3. sz. mellékletének 2.1.2. pontja alapján kell-e intézményünk alapító okiratában feltüntetni az iskolák által használt szakfeladatokat akkor is, ha mi nem számolunk el rajta kiadást, bevételt?
Részlet a válaszából: […] Az iskolának mindenféleképpen szerepeltetnie kell az 562913. Iskolai étkeztetés szakfeladatot, az óvodának az 562912. Óvodai étkeztetés szakfeladatot, és a kollégiumnak az 562914. Kollégiumi étkeztetés szakfeladatot, mivel az étkeztetés az adott költségvetési szerveknek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 30.

Étkeztetési támogatás könyvelése

Kérdés: Önkormányzatunknál önálló intézményként működik az ÁMK. Az óvodai és iskolai kedvezményes étkeztetésben részesülők után járó támogatást intézményfinanszírozásként adjuk át az ÁMK részére. Kérdésem, hogy az ÁMK-nál hogyan jelenik meg a könyvelésben az étkeztetési támogatás? Kell-e a támogatást könyvelni az 583224-es számlán, és ha igen, azt milyen módon?
Részlet a válaszából: […] Az önkormányzat az óvodai és iskolai kedvezményesétkeztetést végző ÁMK részére a jogosultság alapján megigényelt étkeztetésinormatíva összegét helyesen finanszírozásként utalja át, a költségvetésirendeletben található havi bontású finanszírozási ütemtervnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 28.

Szakfeladat

Kérdés: Az étkeztetéssel kapcsolatos szakfeladatok milyen elvek szerint határozhatók meg?
Részlet a válaszából: […] Az alapelvek tisztázásához szükséges értelmeznünk, hogy azétkeztetési tevékenységet a költségvetési szervek milyen formában látják el. Az étkeztetési szakfeladat esetében akkor beszélhetünkalaptevékenységről, ha a feladat ellátásáról, létrehozásáról törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 18.

Természetbeni juttatás

Kérdés: Saját konyhával rendelkező oktatási intézmény vagyunk. A költségvetésünkben 12 000 Ft/hó természetbeni juttatást tervezhettünk dolgozóink étkeztetésére. A munkahelyi vendéglátást igénybe vevőnél a havi étkezési díj csak 10 000 Ft. A maradék 2000 Ft-ból más, vendéglátóhelyről is elfogadható-e a megfelelően kiállított számla?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv.1. számú melléklet 8.17. pontja definiálja atermészetben biztosított adómentes étkeztetés feltételeit. Ennek értelmébentermészetbeni adómentes juttatásnak számít, amikor a munkáltató a munkavállalórészére vagy étkezőhelyi vendéglátást, munkahelyi étkeztetést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 30.

Egyházak társaságiadó-fizetési kötelezettsége

Kérdés: Egyházközségünk jogi személy, önálló adószámmal rendelkezik. Szervezeti egységei: lelkészi hivatal, oktatási (óvoda, gimnázium, diákotthon), szociális intézmény, és ezen intézmények ellátottai, dolgozói étkeztetését biztosító konyha (munkahelyi vendéglátás, közétkeztetés). A konyha szabad kapacitásának kihasználásával kb. 80 vendég étkeztetését végezzük. Az intézmények részben önállóan gazdálkodó szervek, külön adószámuk, önálló bankszámlájuk nincs. Az egyházközség könyvvezetési kötelezettségének kettős könyvvitellel tesz eleget. Egyszerűsített éves beszámoló mérlege és eredménykimutatása a 218/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet alapján történik. Az eddigiek folyamán Tao-tv. 9. §-a alapján készítettük el az adóbevallást, a konyha bevételét vállalkozási bevételnek minősítettük (éves árbevétele meghaladja az 50 millió Ft-ot, ezért könyvvizsgálatot kértünk). Az egyházak és jogi személyiségeik (egyházközség) közhasznú besorolással nem rendelkezhetnek, de a társaságiadó-alapot a közhasznú szervezetekre vonatkozó adózási szabályok alapján állapíthatják meg, ezt a módszert követve jártunk el eddig mi is. - A fentiek alapján az egyházközség helyesen járt-e el a Tao-tv. alapján, amikor az étkeztetés árbevételét vállalkozási tevékenységként kezelte? Vagy, mint az alaptevékenységet (hitéleti, oktatási tevékenység folytatása) szolgáló kiegészítő tevékenység nem vállalkozási bevétel, így nem adóköteles tevékenység? Kedvezményezett tevékenységek: Az egyház önálló képviseleti szervvel rendelkező (jogi személyiségű) szervezeti egységét a kedvezményezett tevékenységek tekintetétben 2001. január l-jétől választási jog illeti meg. Ha az egyház jogi személyiségű szervezeti egysége él e választási joggal, akkor nem minősül vállalkozási tevékenységnek: a) a hitéleti, nevelési-oktatási, kulturális, felsőoktatási, szociális és egészségügyi, sport-, gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység folytatása, valamint az ilyen tevékenységekhez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatásnyújtás (az étkeztetés idetartozik-e).
Részlet a válaszából: […] A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint azegyházakról szóló 1990. évi IV. törvény 18. §-ának (3) bekezdése tartalmazzaazokat a tevékenységeket, amelyek - ha az egyház végzi - nem minősülnekvállalkozási tevékenységnek. Ennek alapján nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.

Dolgozói étkeztetés

Kérdés: Intézményünk egy idősek otthona, mely melegkonyhával rendelkezik. Dolgozóink egy része igénybe veszi a kedvezményes étkezést, ők az élelmezési nyersanyagnorma 100 százalékát fizetik meg. A dolgozók másik része nem veszi igénybe az étkezést, részükre adható-e étkezési hozzájárulás? Ebben az esetben igénybe vehetik-e esetenként az étkezést a rezsiköltséggel növelt térítési díj megfizetése esetén?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató által nyújtott melegétkezés, illetve étkezésiutalvány - törvényben meghatározott mértékű - adómentességének nem feltétele,hogy valamennyi alkalmazott azonos formában kapja az étkezési juttatást. Ígynincs akadálya annak, hogy az alkalmazottak egy része...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 27.

Kedvezményes dolgozói étkeztetés

Kérdés: Intézményünk dolgozóinak a térítési díja a vendégétkeztetés 61 százaléka. Ez azt jelenti - egy korábbi válaszuk szerint -, hogy a két ár közötti különbözetre is meg kell fizetni a dolgozói étkeztetés utáni áfát. Jól értelmezem-e az Áfa-tv. 22. § (6) bekezdés ba) pontját, vonatkozik-e az intézményre, mert közalkalmazotti jogviszonyt nem konkretizál? Honnan lehetett volna tudni, hogy a 70 százalékos dolgozói étkeztetéshez viszonyítva nem aránytalanul alacsony? Mi határozza meg ennek a mértékét? Ha a dolgozói étkeztetés pl. 210 forint/adag, a vendégétkeztetés 300 forint/adag, akkor beleférünk a 70 százalékba, és ez esetben nem kell megfizetni a 90 forint után az áfát?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 22. § (6) bekezdése értelmében az adó alapja ellenérték helyett a nyújtott szolgáltatás adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában fennálló forgalmi értéke, ha - többek között - az ellenérték a nyújtott szolgáltatás forgalmi értékéhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.
1
2
3