Társadalmi megbízatású alpolgármester jubileumi jutalma

Kérdés: A képviselő-testület állapíthat-e meg jutalmat társadalmi megbízatású alpolgármester részére? A Kttv. 225/K. §-ának (1)-(7) bekezdései az alábbiakról rendelkeznek:
225/K. § (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a polgármesteren az alpolgármestert, a vármegyei közgyűlés elnökét, alelnökét, a főpolgármestert, a főpolgármester-helyettest is érteni kell.
(2) A polgármester a foglalkoztatási jogviszonyból származó igényének érvényesítése érdekében közvetlenül a közigazgatási ügyben eljáró bírósághoz fordulhat.
(3) A polgármester a munkáltatói intézkedésről szóló irat kézbesítésétől számított harminc napon belül, egyéb esetekben az igény érvényesítésére vonatkozó elévülési időn belül fordulhat a bírósághoz.
(5) A társadalmi megbízatású polgármester nem jogosult jubileumi jutalomra, napidíjra, valamint az egyéb juttatásokra.
(6) Ahol jogszabály munkaviszonyt említ, ott - eltérő rendelkezés hiányában - a foglalkoztatási jogviszonyt is érteni kell.
(7) A polgármester illetménye, tiszteletdíja és egyéb juttatása közérdekű adat.
Amennyiben megerősítést nyer az a vélemény, hogy nem részesíthető az alpolgármester jutalomban, akkor van-e arra vonatkozó javaslatuk, hogy milyen formában ismerheti el a képviselő-testület az alpolgármester többletteljesítményét? Kérem szíves állásfoglalásukat a jogszabály értelmezésével kapcsolatban!
Részlet a válaszából: […] A társadalmi megbízatású alpolgármester nem jogosult jubileumi jutalomra, napidíjra és egyéb juttatásra. Véleményünk szerint egyéb juttatás alatt a Kttv.-ben említett egyéb juttatásokat kell érteni, a jutalom nem tartozik e körbe, így nem kizárt, hogy társadalmi megbízatású...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Földtulajdonosi közösség természetes személy tagjait megillető haszonbérleti díj adózása

Kérdés: Költségvetési szervünk alkalmazottjánál kérdésként merült fel, hogy a földtulajdonosi közösség természetes személy tagjait megillető haszonbérleti díjat milyen adókötelezettség terheli? Az Szja-tv. 28. §-a (7) bekezdésének a) pontja alapján egyéb jövedelemnek minősül, vagy az Szja-tv. 73. §-ában foglalt, a termőföld bérbeadásából származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint kell teljesíteni az adókötelezettségeket?
Részlet a válaszából: […] Az egyéb jövedelemmel összefüggésben ki minősül az Art. 7. §-ának 31. pontja szerinti kifizetőnek, kit terhel a személyijövedelemadó-előleg levonásának és a szociális hozzájárulási adó megfizetésének kötelezettsége? Minősülhet-e kifizetőnek a földtulajdonosok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Behajtási díj elszámolása

Kérdés: A kórházunk területére személygépkocsival történő behajtás díjfizetés ellenében történik. A vizsgálatra érkező személyek, illetve látogatók részére napi behajtási díj került megállapításra (750 Ft), a kórházban dolgozók pedig éves behajtási bérlet megvásárlásával (12.000 Ft) hajthatnak a kórház területére, továbbá a külső partnerek is vásárolhatnak éves behajtási engedélyt (40.000 Ft). Felmerült az igény, hogy a tartós, hosszú távú kezelésre szoruló betegek a kezelőorvos igazolása mellett a kezelések időtartama alatt térítésmentesen vagy egy kedvezményes összegű, időszakos behajtási engedéllyel hajtsanak be a kórház területére. A kedvezmény az éves dolgozói behajtási díj arányosított részének felelne meg, például, ha a beteg két hétig jár kezelésre mindennap, akkor a két hét időtartamra arányosított díjat szükséges fizetnie. A fenti eljárás bevezetéséhez kapcsolódóan az alábbi kérdéseink vannak: Az Áfa-tv., illetve az Szja-tv. ad-e lehetőséget ilyen esetben az "adómentességre"? Amennyiben nem, az adózásnál melyik értéket kell figyelembe venni abban az esetben, ha a csökkentett összegű díj beszedése történik meg: a napi behajtási díjhoz szükséges számítani az adott kedvezményt, a dolgozói éves bérlethez, vagy a külsős éves bérlethez? Mi számít piaci árnak a kórház behajtási díjának megállapításakor? A dolgozói éves bérlet is kedvezménynek minősül-e, terheli-e a kórházat áfafizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 3. § 9. pontja szerint szokásos piaci érték: az az ellenérték, amelyet független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének. A dolgozóknak adott kedvezményes bérlet esetében piaci árnak a független...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Térítésmentesen kapott építési telek utáni adókötelezettség

Kérdés: Felmerül-e személyijövedelemadó- és illeték-fizetési kötelezettség abban az esetben, amikor egy önkormányzat azon magánszemélyek részére, akik CSOK-ot vesznek igénybe, térítés-mentesen adna építési telket?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 2.1.3. pontja az adott juttatással összefüggésben nem alkalmazható. Az önkormányzat nem támogatást folyósít, hanem vagyoni értéket juttat. A telek ingyenes juttatása tehát nem felel meg a hivatkozott rendelkezésben foglaltaknak.Abban az esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Idősügyi program keretében nyújtott szolgáltatások

Kérdés: Önkormányzatunk "Aktív időskor" európai uniós pályázati forrásból indított idősügyi programot, melynek keretében a kerületi állandó lakcímmel rendelkező 60 év feletti idős emberek, nyugdíjasok részére szabadidős programokat szervez, nyelvtanfolyamot, informatikai oktatást, torna- és jógatanfolyamon való részvételt, mentálhigiénés tanácsadást, kézműves-foglalkozásokat, a színházba járó program keretében színházbérletet biztosított ingyenesen, esetenként kedvezményes térítési díj fizetése mellett. Az önkormányzat a projekt elszámolását követően a fenntartási szakaszban is biztosította a pályázat keretében kidolgozott és megvalósított program működését, és annak leteltét követően is folytatni és működtetni szeretné az idősügyi programot, biztosítva ezzel a kerületi lakosok részére az aktív időskor eltöltéséhez a különböző programokat. A pályázat fenntartási szakaszát követően az idősügyi program keretében továbbra is biztosításra kerülő ingyenes, kedvezményes - fent leírt - programok, szolgáltatások nyújtása az önkormányzat, illetve a nyugdíjas résztvevők részére keletkeztet-e adófizetési kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 8.28. pontja szerint adómentes a kifizető által ugyanazon magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott:a) a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet,b) kulturális szolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Segítségnyújtás az ukrán háborús zónából menekülőknek

Kérdés: Önkormányzatok, illetve különböző vállalkozások nem segélyszervezeteken vagy közhasznú tevékenységet ellátó szervezeteken keresztül, hanem közvetlenül nyújtanak segítséget (szállás, melegétkezés, élelmiszer, ruhaneműk, készpénz) az ukrán háborús zónából menekülő magánszemélyeknek. A magánszemélyek részére közvetlenül átadott termékek, illetve nyújtott szolgáltatások, továbbá a készpénz juttatása után keletkezik-e az önkormányzatoknak, vállalkozásoknak jövedelemadó- és egyéb közteherfizetési kötelezettségük?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.5. pontja alapján a nem pénzben kapott juttatások közül adómentes az, amelyet a szociálisan rászorult magánszemély kap.Az Szja-tv. 3. §-ának 36. pontja szerint szociálisan rászoruló az a magánszemély, akinek (eltartottainak)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Pedagógusok számára juttatott ingyenes leves

Kérdés: A képviselő-testületi ülésen jelezték, hogy a felső tagozatos iskolások körében jelentősen csökken az étkezést igénybe vevők száma, illetve negatív jelzéssel látják el az addig szívesen fogyasztott ételeket a gyerekek. Ennek ellensúlyozására egyes alapítványi iskolákban olyan gyakorlatot vezettek be, hogy a tanárok ingyen fogyaszthatják el a levest (csak a levest!), ezzel a magatartással példát mutatva az étel elfogyasztására.
a) Milyen adóvonzata van az így elfogyasztott ételnek? (A tanárok nem a költségvetési szervünk alkalmazottjai.)
b) Ha a mi költségvetési szervünkben (az óvodában) is lehetővé tesszük a pedagógusok számára az ingyenes levesfogyasztást, akkor mi annak az adóvonzata? Illetve mi a helyzet a többi óvodai alkalmazottal (dajka, takarítónő), akik nem pedagógusok? (Az egyenlő bánásmód elve hogyan érvényesül?)
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 70. §-a határozza meg az egyes meghatározott juttatásokat, az Szja-tv. 71. §-a szerint jelenleg béren kívüli juttatásnak csak a Széchenyi Pihenő Kártya minősül. A kérdéses juttatás egyik kategóriá-ba sem tartozik, ezért az összevonandó jövedelem szabályai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

Jótékony célú ajándékozás adókötelezettsége

Kérdés: Hogyan alakul az adókötelezettség, ha a magánszemély részére egy alapítvány szervez jótékony célú közadakozást?
Részlet a válaszából: […] A pandémiás helyzetben különösen sok jótékony célú ajándékozásra kerül sort. Ahhoz azonban, hogy meg tudjuk állapítani az adókötelezettséget, az alábbiakra kell tekintettel lenni.Abban az esetben, ha a magánszemély a támogatást magánszemélyektől kapja, akkor a juttatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 29.

Szaloncukrot oszt az önkormányzat

Kérdés: Önkormányzat saját költségvetéséből a 70 éven felüli lakosai részére nem pénzbeli juttatásként szaloncukrot kíván kiosztani. Az ilyen jellegű juttatás az Szja-tv. 1. számú melléklet 8.1. pontja alapján adómentes juttatásnak minősül? A juttatás lakosok részéről való átvételét (a kiosztást) hogyan, milyen dokumentummal kell igazolni? Az átvétel a járványhelyzetre való tekintettel (a személyes érintkezés mellőzésével) hogyan igazolható?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 8.1. pontja szerint adómentes az állam, a helyi önkormányzat vagy az egyházi jogi személy forrásából nyújtott oktatási, egészségügyi és szociális ellátás (ideértve a gyermek, a tanuló, a beteg, illetve a szociális ellátásra jogosult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 15.

Önkormányzat követelésállománya

Kérdés: Kérném szíves állásfoglalásukat abban, hogy az önkormányzat/költségvetési szerv mérleg-alátámasztó leltárába az öt évnél régebbi követeléseket, melyeket még nem minősítettek behajthatatlanná, milyen módon kell alátámasztani, leltározni, hiszen arra korábban fizetési felszólítás és egyenlegközlő is kiment, de nem történt teljesítés, így a korábban megküldött felszólítás/egyenlegközlő lesz az alátámasztása? Abban az esetben, ha helyi önkormányzat képviselő-testülete egy kimutatás szerint dönt az öt évnél régebbi követelések önkormányzati könyvekből történő kivezetéséről, behajthatatlanná minősítéséről az Áhsz. alapján, tekintettel arra, hogy azok behajtása nem lehetséges, mert olyan kis összeg, hogy a behajtás költsége jóval meghaladja, akkor felmerülhet-e adófizetési kötelezettség akár az elengedő önkormányzat/költségvetési szerv, akár a magánszemély, adott esetben cég vonatkozásában, akinek a tartozását behajthatatlanná minősítik, elengedik? Pl. művelődési ház esetében a terembérletet több felszólításra sem fizeti meg a cég, amely korábban kibérelte x időre az intézmény valamelyik helyiségét, vagy például tipikusan az étkezési térítési díjak vonatkozásában, ahol többször felszólítják a nem fizető szülőt, de a Gyvt. korlátozó rendelkezése miatt a gyermekétkeztetést biztosítani kell annak is, akinek térítésidíj-tartozása van. Fentiekben kérném szíves segítségüket arra figyelemmel, hogy jelenleg a helyi önkormányzatok 99,9%-ának követelésállománya tele van a fentiekhez hasonló követelésekkel, melyek csak növekszenek évről évre, és a megfelelő leltározása elmarad, melyet sorra állapítanak meg a belső és külső ellenőrzések.
Részlet a válaszából: […] Minden év végén leltározás alapján kell a követelések állományát megállapítani. A követelések esetében a leltározást egyeztetéssel kell végrehajtani, ami a gyakorlatban egyeztető levelek kiküldését, a visszaérkező levelek feldolgozását, a nyilvántartással való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 26.
1
2
3
5