Jótékony célú ajándékozás adókötelezettsége

Kérdés: Hogyan alakul az adókötelezettség, ha a magánszemély részére egy alapítvány szervez jótékony célú közadakozást?
Részlet a válaszából: […] A pandémiás helyzetben különösen sok jótékony célú ajándékozásra kerül sort. Ahhoz azonban, hogy meg tudjuk állapítani az adókötelezettséget, az alábbiakra kell tekintettel lenni.Abban az esetben, ha a magánszemély a támogatást magánszemélyektől kapja, akkor a juttatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 29.

Szaloncukrot oszt az önkormányzat

Kérdés: Önkormányzat saját költségvetéséből a 70 éven felüli lakosai részére nem pénzbeli juttatásként szaloncukrot kíván kiosztani. Az ilyen jellegű juttatás az Szja-tv. 1. számú melléklet 8.1. pontja alapján adómentes juttatásnak minősül? A juttatás lakosok részéről való átvételét (a kiosztást) hogyan, milyen dokumentummal kell igazolni? Az átvétel a járványhelyzetre való tekintettel (a személyes érintkezés mellőzésével) hogyan igazolható?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 8.1. pontja szerint adómentes az állam, a helyi önkormányzat vagy az egyházi jogi személy forrásából nyújtott oktatási, egészségügyi és szociális ellátás (ideértve a gyermek, a tanuló, a beteg, illetve a szociális ellátásra jogosult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 15.

Önkormányzat követelésállománya

Kérdés: Kérném szíves állásfoglalásukat abban, hogy az önkormányzat/költségvetési szerv mérleg-alátámasztó leltárába az öt évnél régebbi követeléseket, melyeket még nem minősítettek behajthatatlanná, milyen módon kell alátámasztani, leltározni, hiszen arra korábban fizetési felszólítás és egyenlegközlő is kiment, de nem történt teljesítés, így a korábban megküldött felszólítás/egyenlegközlő lesz az alátámasztása? Abban az esetben, ha helyi önkormányzat képviselő-testülete egy kimutatás szerint dönt az öt évnél régebbi követelések önkormányzati könyvekből történő kivezetéséről, behajthatatlanná minősítéséről az Áhsz. alapján, tekintettel arra, hogy azok behajtása nem lehetséges, mert olyan kis összeg, hogy a behajtás költsége jóval meghaladja, akkor felmerülhet-e adófizetési kötelezettség akár az elengedő önkormányzat/költségvetési szerv, akár a magánszemély, adott esetben cég vonatkozásában, akinek a tartozását behajthatatlanná minősítik, elengedik? Pl. művelődési ház esetében a terembérletet több felszólításra sem fizeti meg a cég, amely korábban kibérelte x időre az intézmény valamelyik helyiségét, vagy például tipikusan az étkezési térítési díjak vonatkozásában, ahol többször felszólítják a nem fizető szülőt, de a Gyvt. korlátozó rendelkezése miatt a gyermekétkeztetést biztosítani kell annak is, akinek térítésidíj-tartozása van. Fentiekben kérném szíves segítségüket arra figyelemmel, hogy jelenleg a helyi önkormányzatok 99,9%-ának követelésállománya tele van a fentiekhez hasonló követelésekkel, melyek csak növekszenek évről évre, és a megfelelő leltározása elmarad, melyet sorra állapítanak meg a belső és külső ellenőrzések.
Részlet a válaszából: […] Minden év végén leltározás alapján kell a követelések állományát megállapítani. A követelések esetében a leltározást egyeztetéssel kell végrehajtani, ami a gyakorlatban egyeztető levelek kiküldését, a visszaérkező levelek feldolgozását, a nyilvántartással való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 26.

Kedvezményes strandbelépő juttatása

Kérdés: Önkormányzat egyszemélyes kft.-je kedvezményes áron strandbelépőt ad az önkormányzatnak. Mivel a szokásos piaci ár alatt van az ára, felmerül-e áfaprobléma? Ha természetbeni juttatásként kapja a dolgozó, betudható-e ez az 1 éven belüli csekély értékű ajándéknak? Ha a számlázott árat nézzük, belefér a keretbe, de ha a piaci árat, akkor nem. Járulékmentes-e ez a juttatás?
Részlet a válaszából: […] Az önkormányzat egyszemélyes kft.-je és az önkormányzat kapcsolt felek. A kft. társaságiadó-alany, ezért ha az önkormányzattal a szokásos piaci ártól eltérő áron köt szerződést, akkor a társaságnak a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 16.

Iskolakezdési támogatás nyújtása települési támogatásként

Kérdés: A Költségvetési Levelek 276. lapszámában a 4961. kérdésszám alatt megjelent válaszhoz kapcsolódóan szeretném megkérdezni, hogy a beiskolázási támogatás akkor is egyéb jövedelemnek minősül és adóköteles, ha azt önkormányzati rendelet állapítja meg mint települési támogatást?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 1.3. pontja szerint adómentes (többek között):– az állami szociális rendszer keretében, illetőleg a helyi önkormányzat, továbbá az egyházi jogi személy által nyújtott szociális segély,– a szociális igazgatásról és szociális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 16.

Önkormányzati pénzbeli támogatások alanyi jogon a lakosság részére

Kérdés: Alanyi jogon, meghatározott kort elért idősek részére az önkormányzat által nyújtandó pénzbeni támogatások esetén milyen adóvonzattal kell számolni?
Részlet a válaszából: […] Az alanyi jogon, nem szociális (rászorultsági) alapon nyújtott támogatások – legyen szó akár pénzbeli, akár természetbeni juttatásokról – alapvetően az Szja-tv. értelmében nem kedvezményezettek, azaz nem minősülnek adómentesnek. Mivel ilyen esetben az önkormányzat és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 16.

Önálló tevékenységhez adott támogatás

Kérdés: Az önkormányzat költségvetésének terhére 150 000 Ft összegű támogatást szeretne nyújtani egy mű fordításához a szerzőnek. A kérdésünk, hogy adható-e támogatás magánszemélynek, illetve adó szempontjából az önkormányzatnak, illetve a magánszemélynek milyen adófizetési kötelezettsége merül fel? Kell-e a magánszemélynek számlát benyújtani az elszámoláshoz?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett támogatási cél önálló tevékenységhez adott támogatás (művészek). Az Szja-tv. 17. §-ának (3) bekezdése alapján az önálló tevékenység bevételével szemben elszámolhatók az Szja-tv. 3. sz. melléklete szerint a tevékenységgel összefüggésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 5.

Támogatói jegyek sorsoláson való részvétele

Kérdés: Községi rendezvényen támogatói jegyek árusítását tervezzük, melynek elsődleges célja a programok költségeihez való lakossági hozzájárulás. A programok egyébként ingyen lesznek látogathatók. A támogatói jegyek sorsoláson is részt vennének, ahol kisebb-nagyobb tárgyakat, felajánlásokat lehetne vele nyerni. A tervezett nyereménysorsolásnak milyen szabályai vannak? (Pl. be kell jelenteni a NAV-hoz, vagy valamilyen más szervhez?) Milyen adminisztratív és nyilvántartási kötelezettség keletkezik az önkormányzatnál a nyeremények vonatkozásában? Milyen adózási vonzata lesz a nyereményeknek?
Részlet a válaszából: […] A kérdés kapcsán először is azt kell eldönteni, hogy az Szjtv. hatálya alá tartozó szerencsejátékról, vagy üzletpolitikai célú nyereményjátékról van-e szó. Előbbi esetében a lényeg a játékban való részvétel, a szervezőnek a játék értékesítéséből származik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 26.

Egyéb jövedelem járulékfizetési kötelezettsége

Kérdés: Önkormányzatunk az alábbi jogcímeken teljesít kifizetéseket olyan magánszemélyek részére, akikkel nem áll foglalkoztatási jogviszonyban: szakmai munka elismeréseként egyszeri jutalom; önkormányzat által alapított városi kitüntetéssel járó pénzjutalom.
Létrejön-e az önkormányzat és a magánszemély között a fenti esetekben biztosítotti jogviszony, azaz az ilyen jogcímen teljesített kifizetések után a kifizetőnek csak szja-előleget, vagy nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot is kell vonnia a magánszemélytől?
Kell-e nyilatkoztatni a magánszemélyt, hogy van-e biztosítotti jogviszonya máshol (például főállás, vállalkozó stb.)?
Dönthet-e a magánszemély arról, hogy a kifizető biztosítotti jogviszonyként vagy anélkül teljesítse a kifizetést?
Részlet a válaszából: […] A biztosítási jogviszony mindig egy másodlagos jogviszony, ugyanis a biztosítás törvényi előírás (Tbj-tv. 5. §) alapján, az alapul szolgáló, elsődleges jogviszonnyal egyidejűleg jön létre. Biztosítási jogviszony létrejötte esetén az egyéni járulékok a biztosítottat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.

Emlékérme mint fizetőeszköz juttatása dolgozók, üzleti partnerek részére

Kérdés: Intézményünk idén ünnepli fennállásának 150. évfordulóját. Ennek tiszteletére az MNB emlékérmét bocsát ki (10 000 Ft és 2000 Ft-os címletekben). Az érmék fizetőeszközként használhatók. Az intézmény megvásárol ezekből 350, illetve 4800 db-ot. A dolgozók juttatásként kapnak a 10 000 Ft-os érméből, egy részét az ünnepségre meghívott díszvendégek és egyéb támogatók kapják, egy részét forgalomba helyezzük oly módon, hogy a pénztárakban a fizetéskor (visszaadáskor), aki kéri, a 2000 Ft-os bankjegy helyett választhatja a 2000 Ft-os érmét. Milyen rovat(ok)ra és hogyan kell lekönyvelni a megvásárolt emlékérméket?
Részlet a válaszából: […] A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 4. §-ának (2) bekezdése szerint az MNB jogosult Magyarország hivatalos pénznemében bankjegy- és érmekibocsátásra. Az MNB által Magyarország hivatalos pénznemében kibocsátott bankjegy és érme – ideértve az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 20.
1
2
3
5