Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

8 találat a megadott egyenes adózás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Régészeti megfigyelés, feltárás áfája

Kérdés: Múzeum régészeti megfigyelést végzett építésiengedély-köteles beruházáshoz. A vállalkozó szerint fordított áfával kellene kiállítani a számlát, szerintünk egyenes adózás vonatkozik erre. Melyik megoldás a helyes?
Részlet a válaszból: […]átalakítására vagy egyéb megváltoztatására - ideértve az ingatlan bontással történő megszüntetését is - irányul, feltéve hogy az ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása, egyéb megváltoztatása építési hatóságiengedély-köteles, építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz vagy egyszerű bejelentéshez kötött, amelyről a szolgáltatás igénybevevője előzetesen és írásban köteles nyilatkozni a szolgáltatás nyújtójának.A múzeum által végzett régészeti megfigyelés nem irányul új ingatlan létrehozatalára, sem meglévő épület átalakítására, bővítésére stb., és nem minősül építési, szerelési munkának sem. Ebből következően nem tartozik a fordított adózás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. május 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4475
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Tűzcsap létesítése

Kérdés: Önkormányzat tulajdonában lévő társasház területén tűzcsapot létesítünk. A tűzcsap létesítése fordított vagy egyenesen adózó ügyletnek minősül?
Részlet a válaszból: […]142. § (1) bekezdésének b) pontja alá tartozik-e (és így tekintetében a fordított adózás szabályai alkalmazandók), három feltételt szükséges vizsgálni, melyek a következők: 1. A szolgáltatás építési-szerelési, egyéb szerelési munkának minősül. 2. A szolgáltatás ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására - ideértve az ingatlan bontással történő megszüntetését is - irányul. 3. Maga az ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása vagy egyéb megváltoztatása építési hatóságiengedély-köteles. A tűzcsap létesítése szerelési munkának minősül. A tűzcsap a Ptk. 95. §-ának (1) bekezdése szerinti alkotórésznek minősül a kérdés szerinti ingatlan tekintetében, ezért annak létrehozatala az ingatlan megváltoztatására irányul. Azonban a tűzcsap létesítése nem építési hatóságiengedély-köteles tevékenység, ezért önmagában a tűzcsap létesítésére az "egyenes" adózás szabályait kell alkalmazni. Más az ügylet megítélése, ha a tűzcsap létesítését a vállalkozó például egy társasház létesítése során, az ingatlan építése keretében végzi el. Ez esetben nem azt kell vizsgálni, hogy a tűzcsap létesítése építési hatóságiengedély-köteles tevékenység-e, hanem azt, hogy az a munka, amely keretében a tűzcsap létesítését végzi a vállalkozó, építési hatósági engedélyhez kötött-e.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. február 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3090
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

3. találat: Liftcsere áfája

Kérdés: A polgármesteri hivatal saját épületében liftcserét végzett. A kicserélt liftszerkezet számlázásával adódtak gondjaink. A számlát egyenes vagy fordított adózás szerint kell-e a cégnek kiállítania? A berendezés ára 3-40 millió forint között mozog. Az ár magában foglalja a felvonó beszerelésének díját is. A szolgáltatás a teljes díjnak 20-30%-át teszi ki. A társaság fő tevékenységként liftek értékesítésével foglalkozik.
Részlet a válaszból: […]megváltoztatása építési hatóságiengedély-köteles, amelyről a szolgáltatás igénybevevője előzetesen és írásban köteles nyilatkozni a szolgáltatás nyújtójának. A jogszabályhely értelmében csak az építési, illetve építési-szerelési szolgáltatások esetében merül fel a fordított adózás alkalmazásának kötelezettsége. A kérdésben megadott információk alapján, véleményünk szerint, az adott ügylet nem minősíthető úgy, hogy a társaság szerelési szolgáltatást nyújt, és a felvonó értékesítése csak a szerelési szolgáltatás érdekében történne, mivel a társaság fő profilja szerint felvonóberendezéseket gyárt, ezeket értékesíti, és az értékesítés elősegítése céljából szereli be azokat. Az adott szerelési munka bonyolultsága, értéke alatta marad magának a felvonónak az értékétől, a felvonó legyártásának munkaigényétől. Ezért az értékesítés részeként kezelendő, mellékszolgáltatásként, az általa legyártott felvonó beszerelése a vevő ingatlanába. Az adott esetben a társaság a szerelési szolgáltatást a termékértékesítés elő­segítéseként végzi, és nem fordítva. Nem jár el szabályszerűen a társaság, ha a termékértékesítés helyett szerelési szolgáltatást számláz. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 1. §-ának (7) bekezdése értelmében a szerződést,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. február 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3089
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

4. találat: Garanciális javítás adózása

Kérdés: Kérdésünk arra irányulna, hogy ha létrehozunk egy ingatlant, amely beruházásról a számlát a fordított adózás szabályai szerint állítják ki, a felmerült garanciális javításról a számlát az egyenes vagy a fordított szabályok szerint kell-e kiállítani?
Részlet a válaszból: […]szolgáltatás igénybevevője előzetesen és írásban köteles nyilatkozni a szolgáltatás nyújtójának. A kérdés alapján nem lehet tudni, hogy a garanciális, szavatossági munkákat még a munkálatok befejezése előtt (ingatlan műszaki átadása előtt) végezték el, illetve a munkálatok befejezése után. Ha az alvállalkozó a munkálatok befejezése előtt végzi el a garanciális, szavatossági javítást, akkor az az ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására, bontására vagy egyéb megváltoztatására irányul. Mivel az építési hatóságiengedély-köteles munka ez esetben még nincs befejezve, a garanciális, szavatossági munkák az építésihatóságiengedély-köteles munka részének tekintendők, így ezen munkálatok is építésihatóságiengedély-kötelesnek minősülnek. Amennyiben a garanciális, szavatossági munka építési-szerelési, egyéb szerelési munkának minősül, a garanciális, szavatossági javítás fordítottan adózik. Amennyiben az ingatlan építésihatóságiengedély-köteles létrehozatala, bővítése, átalakítása vagy egyéb megváltoztatása az ingatlan jegyzőkönyvvel igazolt átadásával lezárult, az alvállalkozó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. január 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3083
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

5. találat: Önkormányzat - generálkivitelezés (fő- és melléktevékenység adózásbeli elkülönítése)

Kérdés: Önkormányzat megbízásából generálkivitelezés valósul meg. A generálkivitelezés - többek között - magában foglalja az önkormányzati épületegyüttesek külső homlokzati felújításait, belsőépítészeti átalakításait, valamint a közműveken végzett építési-szerelési szolgáltatásokat. A kivitelezés jellege szerint a belsőépítészeti átalakítások és a közműveken végzett építési-szerelési szolgáltatások nem számítanak építésiengedély-köteles beruházásnak. A kivitelezés során az eltérő szolgáltatások adójogi szempontból hogyan minősülnek?
Részlet a válaszból: […]ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása vagy egyéb megváltoztatása építési hatóságiengedély-köteles, amelyről a szolgáltatás igénybevevője előzetesen és írásban köteles nyilatkozni a szolgáltatás nyújtójának. Amennyiben tehát olyan engedélyköteles tevékenységről van szó, amelyhez építési, bontási tartalmú engedély kiadása szükséges, akkor az annak során kifejtett építési-szerelési és egyéb szerelési munkával megvalósuló szolgáltatás - az arra vonatkozó egyéb feltételek fennállása esetén - fordított adózás hatálya alá esik, függetlenül az engedély elnevezésétől, illetve hogy az ágazati jogszabály az azt kiadó hatóságot építésügyi hatóságnak tekinti-e vagy sem. A fordított adózás szabályai alá tartozást főszabály szerint az Áfa-tv. 142. § (1) bekezdés alá tartozó szolgáltatásnyújtások tekintetében a szolgáltatásnyújtó, valamint a szolgáltatást igénybe vevő között létrejött ügylet jellegadó-tartalma határozza meg. Amennyiben az ügylet több, egymáshoz kapcsolódó részből áll, az adózás szempontjából jelentősége van annak is, hogy ezen részek közül valamelyik tekinthető-e főtevékenységnek vagy sem. Ebben az értelemben főtevékenységnek az tekinthető, ami miatt a felek egymással szerződéses kapcsolatba lépnek. Két tevékenység egymással fő- és melléktevékenység viszonyban áll, amennyiben valamely tevékenység vállalásának és megvalósulásának következményeként valamely másik tevékenység szokásosan előfordul, azt kiegészíti, a melléktevékenység költségei az Áfa-tv. 70. § (1) bekezdés b) pontja alapján osztják a főtevékenység adójogi sorsát. A kérdésben felvetett, a külső homlokzat átalakítására a fordított adózás szabályai alkalmazandók, amennyiben a felek az Áfa-tv. 142. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelnek. E törvényi szakasz alapján a fordított adózás alkalmazásának feltétele, hogy az ügylet teljesítésében érintett felek: a) mindegyike belföldön nyilvántartásba[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. február 1.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2833
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

6. találat: Tűzvédelmi rendszer beépítése és a fordított adózás viszonya

Kérdés: Fordított adózást kell-e alkalmazni az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan tűzvédelmi rendszerének alvállalkozó bevonásával történő beépítése során?
Részlet a válaszból: […]szükséges, mert az alvállalkozó a riasztó és tűzvédelmi rendszerhez egy további, olyan szükséges berendezést értékesít és szerel be, mely elengedhetetlen a rendszer egészének működéséhez, kérdés, hogy ha egy adott ügylet során termékértékesítés és bizonyos szolgáltatásnyújtás együttesen teljesül, akkor az Áfa-tv. 142. § (1) bekezdés b) pontja alkalmazható-e? Az Áfa-tv. 142. § (1) bekezdésének b) pontja értelmében az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti a szolgáltatás nyújtásának minősülő olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munka esetében, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására - ideértve az ingatlan bontással történő megszüntetését is - irányul, feltéve hogy az ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása vagy egyéb megváltoztatása építési hatósági engedélyköteles, amelyről a szolgáltatás igénybevevője előzetesen és írásban köteles nyilatkozni a szolgáltatás nyújtójának. Mivel az Áfa-tv. 142. § (1) bekezdés b) pontja szolgáltatásnyújtásokra vonatkozik, a nyílászáróra szereléssel történő termékértékesítés esetén első körben az vizsgálandó, hogy a felek közötti szerződés - függetlenül annak elnevezésétől - elsődlegesen mire irányul. Annak vizsgálatakor, hogy egy komplex ügylet szolgáltatásnyújtási vagy termékértékesítési jogcímen adózik vagy sem, nem döntő jelentőségű, hogy adott esetben a beépített anyagköltség[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. október 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2749

7. találat: Építési tevékenység bejelentése

Kérdés: A 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 1. számú mellékletének IV. oszlopa szerint a bejelentés (a tevékenység megkezdése mellett) építési hatósági engedélynek minősül-e, és egyéb feltételek megléte esetén az ilyen jellegű építési tevékenység fordítottan adózik-e?
Részlet a válaszból: […]és bejelentési eljárás között (utóbbiakra vonatkozóan 2010. május 29-étől külön szabályokat is tartalmaz a Korm. rendelet 45/C. §-a). Tekintettel arra, hogy a bejelentés - figyelemmel a Korm. rendelet 2009. október elsejétől hatályos 16. § (1) bekezdésére - nem minősül építésügyi hatósági engedélynek, álláspontom szerint az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 142. § (1) bekezdés b) pontja alapján nem fordul meg az adófizetési kötelezettség[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. augusztus 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2730

8. találat: Lift értékesítésének adózása

Kérdés: Vállalkozási szerződés keretében az általunk megadott paraméterek figyelembevételével felvonó létesítését rendeltük meg irodaépületünkbe. A szolgáltató arra vállalkozott, hogy a tervezéstől kezdve a kivitelezésen át minden szükséges feladatot elvégez. Ennek megfelelően az engedélyezési és telepítési terveket is elkészíti, legyártja a felvonókat és a tornyokat, beszabályozza a berendezéseket, elintézi a műszaki hatósági átadás során felmerülő feladatokat, lebonyolítja az engedélyezési eljárást. A 113/1998. (VI. 10.) Korm. rendelet egyértelműen rendelkezik arról, hogy a felvonók létesítéséhez építésügyi hatósági engedélyezésre vonatkozó szabályokat alkalmazni kell. A létesítést követően használatbavételi engedélyre van szükség. Vita támadt mindezen tények ellenére, hogy fordított adózás alá tartozik-e ez az ügylet, melynek eldöntésében kérem segítségüket.
Részlet a válaszból: […]részeként kezelték. Ennek megfelelően az ügylettel összefüggésben az adófizetésre kötelezett személyének megállapítása érdekében vizsgálni szükséges, hogy a termékértékesítés vagy a szerelési szolgáltatás minősül főtevékenységnek. Ennek megállapításakor elsődlegesen arra kell figyelemmel lenni, hogy melyik szolgáltatás tekinthető olyannak, amely miatt a felek egymással szerződéses kapcsolatba lépnek. Két tevékenység egymással fő- és melléktevékenység viszonyban áll, amennyiben valamely tevékenység vállalásának és megvalósulásának következményeként valamely másik tevékenység szokásosan előfordul, azt kiegészíti, illetve elősegíti annak megvalósulását, és az járulékos költségként beépül a főszolgáltatás adóalapjába. Mindezeken túlmenően figyelembe vehető a tevékenységek közötti értékarány is, ugyanakkor kiemelendő, hogy a főtevékenység értéke nem kizárólagosan nagyobb a melléktevékenység ellenértékénél. Amennyiben a fenti szempontok alapján a főtevékenységnek minősülő szolgáltatás az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének b) pontja hatálya - a fordított adózás hatálya - alá tartozott, a melléktevékenységnek minősülő szolgáltatásnyújtásra, illetőleg termékértékesítésre is a fordított adózás szabályait kellett alkalmazni. Amennyiben a főtevékenységnek minősülő szolgáltatásnyújtás vagy termékértékesítés nem tartozott a fordított adózás hatálya alá, úgy a komplex ügylet egészére nem volt alkalmazható a fordított adózás, helyette az egyenes adózás szabályait kellett alkalmazni. Az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. augusztus 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2721