170 cikk rendezése:
1. cikk / 170 Iskolai étkeztetés kedvezménye
Kérdés: Önkormányzatunknál az iskolai étkeztetési feladatot az önkormányzat látja el. Jelenleg teljes térítési díjat és 50%-os kedvezményes díjat fizető étkezők vannak. Önkormányzati testületünk kedvezményesebb díjakkal kívánja segíteni a településen iskolába járók családjait. Milyen jogszerű módja van annak, hogy az iskolai étkeztetést teljesen ingyenessé tegyük a településen, vagy egy olyan verziónak, hogy aki eddig 50%-ot fizetett, az ingyenes legyen, aki teljes díjat fizetett, az pedig 50%-os kedvezményt kaphasson belőle?
2. cikk / 170 Gyermeksportnapi étkezés adómentessége
Kérdés: Országos nemzetiségi önkormányzat vagyunk, a Miniszterelnökség támogatásával gyerekeknek 2 napos sportnap került megrendezésre az egyik általunk fenntartott iskola közreműködésével. Ebben az esetben kell-e az étkezés, csokoládé, innivalók stb. után kifizetői adót fizetni?
3. cikk / 170 Civil szervezet támogatása
Kérdés: Civil szervezeteket támogat önkormányzatunk. Az elszámolásban elfogadható-e olyan eurós bizonylat, mely csak nyugta, nem számla, nem tartalmazza a támogatott civil szervezet nevét? Le kell ezt szabályozni valahol, amennyiben elfogadjuk? A civil szervezet nem áfa-visszaigénylő.
4. cikk / 170 Adómentes bevételek
Kérdés: Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.22. pontjával kapcsolatban kérem állásfoglalásukat. Tankerületi központunk fenntartásában lévő köznevelési intézmény pedagógusai háromnapos diákolimpiára kísérték diákjaikat. A rendezvényen szállást és étkezést is kaptak, a szolgáltató számláján külön soron jelenik meg a pedagógusok és a diákok étkezése. Jól értelmezzük a jogszabályt, hogy a fenti költségek mentesek a személyi jövedelemadó alól, s egyben járulékfizetési kötelezettséggel sem járnak? Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.22. pontjában megjelölt „saját bevételéből” szókapcsolatot az intézmény teljes költségvetésére kell-e értelmezni (mely a fenntartó költségvetésének része), avagy kizárólag a költségvetési számviteli értelemben vett saját bevételt kell érteni alatta, ami csak egy része a teljes intézményi költségvetésnek? A jogalkotói szándék arra irányult-e, hogy pénzügyi forrástól függetlenül mentesítse az adó alól a fenti oktatási feladat elvégzését (tanulók kísérete), vagy szándékosan csak a „saját bevételből” finanszírozott költségeket kívánja mentesíteni?
5. cikk / 170 Közcélú adomány
Kérdés: Az önkormányzat az általános forgalmi adó tekintetében az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja, 88. §-ának (4) bekezdése szerinti lehetőséggel élt, azaz a lakóingatlannak nem minősülő ingatlan (ingatlanrész) bérbeadása, haszonbérbe adása tevékenységünkre adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választotta. Esetünkben ingyenes haszonkölcsön-szerződést kötünk egy közhasznú szervezettel. Milyen nyilatkozatot kérjünk a közhasznú besorolásról, vagy elég, ha közhiteles adatbázisból lekérjük a közhasznú besorolást? Ebben az esetben mi történik az általános forgalmi adóval? A haszonkölcsön áfaköteles-e? Illetve az áfát kinek kell megfizetnie?
6. cikk / 170 Dolgozónak juttatott wellnessutalvány
Kérdés: A dolgozó X éves jubileuma alkalmából wellnessutalványt kap (lefoglalta a szállást, és a cég kifizeti). A számla a cég nevére szól. Ebben az esetben bérként vagy reprezentációként adózik a számla értéke?
7. cikk / 170 Fordított adózású számla könyvelése
Kérdés: Kettes adószámmal rendelkező egyházi jogi személy 100 ezer forint összegű fordított adózás alá eső számlát kapott, melynek áfatartalma nem vonható le. Kérem, vezessék le a számla helyes könyvelési tételeit a számla érkeztetésétől az áfabevallás benyújtásával bezárólag, mely levonható pozícióban áll!
8. cikk / 170 Utazási kedvezmények
Kérdés: Szeretnék iránymutatást kérni a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 38/2024. (II. 29.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése a) pontjának alkalmazásával összefüggésben. Jogosult-e a kormányrendelet 1. mellékletében meghatározott kedvezményű utazásra a 7. § (1) bekezdésének a) pontja alapján:
1. a kulturális ágazatba tartozó önkormányzati költségvetési szerv alkalmazottja, aki jogszabályi kötelező rendelkezés alapján közalkalmazotti jogviszonyból az Mt. hatálya alá került 2020. november 1. napjától?
2. a kulturális ágazatba tartozó önkormányzati költségvetési szerv fizikai alkalmazottként (takarító) munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozója?
3. az önkormányzat által fizikai alkalmazottként (takarító, közterület-gondozó) munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozó?
4. az önkormányzat által munkaviszonyban, konyhai kisegítő munkakörben foglalkoztatott dolgozó?
5. a főállású polgármester?
1. a kulturális ágazatba tartozó önkormányzati költségvetési szerv alkalmazottja, aki jogszabályi kötelező rendelkezés alapján közalkalmazotti jogviszonyból az Mt. hatálya alá került 2020. november 1. napjától?
2. a kulturális ágazatba tartozó önkormányzati költségvetési szerv fizikai alkalmazottként (takarító) munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozója?
3. az önkormányzat által fizikai alkalmazottként (takarító, közterület-gondozó) munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozó?
4. az önkormányzat által munkaviszonyban, konyhai kisegítő munkakörben foglalkoztatott dolgozó?
5. a főállású polgármester?
9. cikk / 170 Igazgatói feladatok ellátása
Kérdés: Óvodánk igazgatójának vezetői megbízása 2023. december 18. napjától 2028. augusztus 15. napjáig szól. Az igazgató asszony kisbabát vár, április végéig dolgozott, utána táppénzen, szülési szabadságon, majd gyermekgondozási célú fizetés nélküli szabadságon lesz. Ki lehet-e írni, illetve hogyan kell kiírni a pályázatot az igazgatói megbízásra, valamint meddig és hogyan látható el helyettesítéssel az igazgatói feladat? Ebben az esetben csak az SzMSz szerinti helyettesítés jöhet szóba? Új igazgatói pályázat abban az esetben írható ki, ha az intézménynek nincs igazgatója. Tartós helyettesítés akkor lehetséges, ha a munkakör nincs betöltve, a pályázati vagy álláshirdetési eljárás idejére, vagy sikertelen pályázati vagy álláshirdetési eljárás esetén.
10. cikk / 170 Vásárolt élelmezés elszámolása
Kérdés: Kettes adószámmal rendelkező egyházi jogi személy, akinek az étkezés tekintetében van csak levonási joga, vásárolt élelmezéssel oldja meg a gyermekétkeztetést. A le nem vonható áfát tartalmazó bejövő számláját hogyan számolja el helyesen, ha a teljes bruttó értéket költségként számolja el az 5-ösbe, vagy pedig külön nettó + áfa, és az áfarésze ráfordításként a 8-asba?
