72 talált cikk az elismerés kifejezésre

A Kit. 145. § (3) bekezdése b) pontjának értelmezésében kérném szíves segítségüket. Egy kormánytisztviselő a rendes nyugdíjkorhatárt 2024. július 14. napján fogja elérni, és előreláthatóan a kormányzati szolgálati jogviszonya a Kit. 107. § (1) bekezdése e) pontjának megfelelően – miután 2024. július 14-étől már nyugdíjasnak fog minősülni – felmentéssel fog megszűnni. Az érintett kormánytisztviselő a Debreceni Orvostudományi Egyetem elvégzését követően
– 1984. október 1-jétől 1999. október 31-ig kórházban főfoglalkozásban orvosként közalkalmazottként, illetve közszolgálati jogviszony keretében,
– 1999. november 1-jétől 2011. május 1-jéig központi költségvetési szervnél (NRSZH) főfoglalkozásban orvosként közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban,
– 2011. május 2-ától 2019. február 18-ig az Országos Vérellátó Szolgálatnál főfoglalkozásban orvosként közalkalmazotti jogviszonyban, majd
– 2019. február 19-étől jelenleg is egy megyei/vármegyei kormányhivatalnál főfoglalkozásban orvosként kormányzati szolgálati jogviszony keretében dolgozott/dolgozik.
Az érintett kormánytisztviselő 2019. évben jogosulttá vált a harmincöt év kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött idő esetén járó szolgálati elismerésre (jubileumi jutalom). Az elismerésre jogosító szolgálati jogviszony megállapítása során az 1984. október 1-jétől eltelt megszakítás nélküli közalkalmazotti, közszolgálati és kormányzati szolgálati jogviszonyban eltöltött idő került figyelembevételre. A kormánytisztviselő a nyugdíjkorhatár elérésekor 1984. október 1-jétől 2024. július 14-ig számítottan még nem éri el a 40 év kormányzati szolgálati jogviszonyt. Ugyanakkor az érintett kormánytisztviselő az egyetemi tanulmányai megkezdését megelőző években munkaviszony keretében, teljes munkaidőben, igazoltan
– 1974. június 24-e és 1974. augusztus 15-e között óvodában (foglalkoztató: BM HBM. TÁKISZ) 53 napot,
– 1975. július 7-e és 1975. augusztus 7-e között óvodában (foglalkoztató: BM HBM. TÁKISZ) 32 napot,
– 1976. július 1-je és 1976. augusztus 7-e között óvodában (foglalkoztató: DB MVT Költségvetési Elsz. Hivatal) 38 napot dolgozott.
A Kjt. hatálybalépése előtt – ha jól gondolom – a közalkalmazottak is munkavállalók voltak, és az akkor hatályos Mt. alá tartoztak. Az érintett dolgozó 1974–1975–1976. években – bár évente csak 1-2 hónapot – olyan jogi személynél (megyei TÁKISZ) dolgozott, mely a Kjt. hatálya alá került mint munkáltató. Helyesen értelmezzük-e a Kit. 145. §-a (3) bekezdésének b) pontjában foglaltakat, miszerint a kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött elismerésre jogosító idő megállapítása során a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban töltött időbe beleszámít a Kjt. hatálya alá került jogelődnél (megyei TÁKISZ) munkaviszony keretében ledolgozott idő is? Azaz a megyei TÁKISZ foglalkoztatónál eltöltött 123 munkanap figyelembevételével már 2024. július 14-én – a nyugdíjazást megelőzően – teljesülnek a szolgálati elismerés feltételei?

Önkormányzatunk képviselő-testülete a községért tett munka elismeréseként díszpolgári címet adományozott községünk egyik lakójának. Ajándékként gravírozott pecsétgyűrűt vásároltak, melynek értéke 165.000 forint. Az Szja-tv. alapján hova kell ezt az ajándékot besorolni, és milyen adók terhelik?

Az önkormányzati fenntartású szakrendelőnk dolgozója kérte a 30 éves szolgálati elismerésének kifizetését. A dolgozó 30 éves jogviszonyai között van egy közel 7 éves időtartamú, 2000. májustól induló munkajogviszony, amelyet egy háziorvos vállalkozásánál dolgozott le asszisztens munkakörben. A dolgozónk háziorvos vállalkozásánál eltöltött munkajogviszonya, szolgálati elismerésre való jogosultság szempontjából, egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött időnek minősül-e, és figyelembe vehető-e a szolgálati elismerési idő beszámításánál?

Településünkön a háziorvosi praxist az önkormányzat működteti 2018. 09. 01. óta. A körzeti ápolónőt jelenleg egészségügyi szolgálati jogviszonyban alkalmazzuk, 2021. január 1. napjától. Az ápolónő 1983. 08. 01. napjától 1991. 12. 31-ig a városi kórháznál dolgozott, ahonnan áthelyezéssel a polgármesteri hivatal alkalmazásába került 1995. 03. 01. napjáig, mely közalkalmazotti jogviszonya közös megegyezéssel került megszüntetésre. Ezt követően egy magánpraxisba, a háziorvos által működtetett betéti társaság alkalmazásába került 1995. 04. 01-től 2018. 08. 31-ig. Ez a munkaviszonya közös megegyezéssel került megszüntetésre. 2018. 09. 01-től az önkormányzat átvette a háziorvosi praxis működtetését, ahol munkaviszonya közös megegyezéssel megszűnt 2020. 12. 31. napjával. Az új egészségügyi törvény hatálybalépésével 2021. 01. 01-től jelenleg is az önkormányzatunk tovább alkalmazza. Jelenleg a munkavállalónk a 40 éves szolgálati viszonnyal nyugdíjazását kérte. Az új egészségügyi törvény alapján az egészségügyi szolgálati jogviszonyában jogosult-e jubileumi jutalomra?

A Kjt. hatálya alatt dolgozónknak egyetemi végzettsége mellett további szakképesítésként második felsőfokú diplomája a Kjt. 66. §-ának (2)–(3) bekezdése alapján elismerésre került. A Kjt. szerint a további szakképesítés alapja az (1) bekezdés szerinti garantált illetmény, amely 2008 óta nem változott. A Kjt. 66. §-ának (9) bekezdése leírja kiegészítésül a garantált illetmény fogalmát, mely mindig legalább a garantált bérminimum. Mi minősül a további szakképesítés alapjának? Véleményünk szerint a további szakképesítés alapja a (9) bekezdésben megjelölt garantált minimálbér (jelen esetben 296.400 forint), és erre kell rászámolni a további szakképesítés után járó 10%-ot (29.640 forint). Más ellenkező vélemény szerint a további szakképesítés számítási alapját a Kjt. 66. §-ának (1)–(2) bekezdése szerinti – régi – garantált illetmény képezi. Ami kevesebb összegében, mint a (9) bekezdés alapján elvárt garantált minimálbér. Megjegyzésünk: Abban az esetben, ha a Kjt.-bértábla szerinti bér lenne az alap, akkor a minimálbérre történő kiegészítés "benyeli" – lényegében figyelmen kívül hagyja – a további szakképesítés után járó illetménynövekedést. Feltételezzük, hogy a törvényalkotónak nem lehetett ilyen szándéka, amikor a további szakképesítés elismerését kötelezően előírta. A jogszabályalkotó eredeti és valós célja feltehetően az volt, hogy adott dolgozó több felsőfokú szakképesítését többletbérrel ismerje el, azt ilyen módon honorálja.

Fül-orr-gégész szakorvos dolgozik nálunk heti 4 órában úgy, hogy heti 40 órás főállása van a városi kórházban. A 664/2021. Korm. rendelet alapján decemberben megkapta a városi kórháztól a 25 éves jubileumi jutalmát, és véleménye szerint a heti 4 órás foglalkoztatása miatt itt is megilleti a jubileumi jutalom arányos része. A hivatkozott jogszabály 2. §-ának (4) bekezdése alapján ha több egészségügyi szolgáltatónál fennálló egészségügyi szolgálati jogviszonya van, abban az esetben is csak egy alkalommal illeti meg szolgálati elismerés. A mi értelmezésünk szerint ez azt jelenti, hogy csak egy helyen veheti fel a jubileumi jutalmát, és mivel a főállású munkahelyén azt megkapta, nekünk nincs jubileumijutalom-fizetési kötelezettségünk.