87 talált cikk az elismerés kifejezésre

Kérdés: Szociális és gyermekvédelmi intézményünk gondozói munkakörben, közalkalmazottként szeretne foglalkoztatni egy közel 20 évig Szerbiában, kollégiumi nevelőként dolgozó – magyar állampolgársággal rendelkező – pedagógust. Gondozói végzettséggel 2 éve rendelkezik. A közalkalmazotti besorolásnál figyelembe vehetjük-e a Szerbiában szerzett 20 éves jogviszonyt?

Kérdés: Az önkormányzati fenntartású szakrendelőnk dolgozója kérte a 30 éves szolgálati elismerésének kifizetését. A dolgozó 30 éves jogviszonyai között van egy közel 7 éves időtartamú, 2000. májustól induló munkajogviszony, amelyet egy háziorvos vállalkozásánál dolgozott le asszisztens munkakörben. A dolgozónk háziorvos vállalkozásánál eltöltött munkajogviszonya, szolgálati elismerésre való jogosultság szempontjából, egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött időnek minősül-e, és figyelembe vehető-e a szolgálati elismerési idő beszámításánál?

Kérdés: Településünkön a háziorvosi praxist az önkormányzat működteti 2018. 09. 01. óta. A körzeti ápolónőt jelenleg egészségügyi szolgálati jogviszonyban alkalmazzuk, 2021. január 1. napjától. Az ápolónő 1983. 08. 01. napjától 1991. 12. 31-ig a városi kórháznál dolgozott, ahonnan áthelyezéssel a polgármesteri hivatal alkalmazásába került 1995. 03. 01. napjáig, mely közalkalmazotti jogviszonya közös megegyezéssel került megszüntetésre. Ezt követően egy magánpraxisba, a háziorvos által működtetett betéti társaság alkalmazásába került 1995. 04. 01-től 2018. 08. 31-ig. Ez a munkaviszonya közös megegyezéssel került megszüntetésre. 2018. 09. 01-től az önkormányzat átvette a háziorvosi praxis működtetését, ahol munkaviszonya közös megegyezéssel megszűnt 2020. 12. 31. napjával. Az új egészségügyi törvény hatálybalépésével 2021. 01. 01-től jelenleg is az önkormányzatunk tovább alkalmazza. Jelenleg a munkavállalónk a 40 éves szolgálati viszonnyal nyugdíjazását kérte. Az új egészségügyi törvény alapján az egészségügyi szolgálati jogviszonyában jogosult-e jubileumi jutalomra?

Kérdés: A Kjt. hatálya alatt dolgozónknak egyetemi végzettsége mellett további szakképesítésként második felsőfokú diplomája a Kjt. 66. §-ának (2)–(3) bekezdése alapján elismerésre került. A Kjt. szerint a további szakképesítés alapja az (1) bekezdés szerinti garantált illetmény, amely 2008 óta nem változott. A Kjt. 66. §-ának (9) bekezdése leírja kiegészítésül a garantált illetmény fogalmát, mely mindig legalább a garantált bérminimum. Mi minősül a további szakképesítés alapjának? Véleményünk szerint a további szakképesítés alapja a (9) bekezdésben megjelölt garantált minimálbér (jelen esetben 296.400 forint), és erre kell rászámolni a további szakképesítés után járó 10%-ot (29.640 forint). Más ellenkező vélemény szerint a további szakképesítés számítási alapját a Kjt. 66. §-ának (1)–(2) bekezdése szerinti – régi – garantált illetmény képezi. Ami kevesebb összegében, mint a (9) bekezdés alapján elvárt garantált minimálbér. Megjegyzésünk: Abban az esetben, ha a Kjt.-bértábla szerinti bér lenne az alap, akkor a minimálbérre történő kiegészítés "benyeli" – lényegében figyelmen kívül hagyja – a további szakképesítés után járó illetménynövekedést. Feltételezzük, hogy a törvényalkotónak nem lehetett ilyen szándéka, amikor a további szakképesítés elismerését kötelezően előírta. A jogszabályalkotó eredeti és valós célja feltehetően az volt, hogy adott dolgozó több felsőfokú szakképesítését többletbérrel ismerje el, azt ilyen módon honorálja.

Kérdés: Fül-orr-gégész szakorvos dolgozik nálunk heti 4 órában úgy, hogy heti 40 órás főállása van a városi kórházban. A 664/2021. Korm. rendelet alapján decemberben megkapta a városi kórháztól a 25 éves jubileumi jutalmát, és véleménye szerint a heti 4 órás foglalkoztatása miatt itt is megilleti a jubileumi jutalom arányos része. A hivatkozott jogszabály 2. §-ának (4) bekezdése alapján ha több egészségügyi szolgáltatónál fennálló egészségügyi szolgálati jogviszonya van, abban az esetben is csak egy alkalommal illeti meg szolgálati elismerés. A mi értelmezésünk szerint ez azt jelenti, hogy csak egy helyen veheti fel a jubileumi jutalmát, és mivel a főállású munkahelyén azt megkapta, nekünk nincs jubileumijutalom-fizetési kötelezettségünk.

Kérdés: 1. Egészségügyi szolgálati jogviszonyba szeretnénk felvenni egy dolgozót, heti 6 órás részmunkaidőben foglalkoztatva (ezt a 6 órát heti egy napon dolgozza le). A részére járó szabadságokat hogyan kell helyesen kiírni, illetve számolni? Órában kell nyilvántartani? Mi lenne a törvényes módja? 2. Egészségügyi szolgálati jogviszonyban, 40 éves szolgálati elismeréshez beszámítható-e az egyéni vállalkozóként vagy más vállalkozási formában végzett (ugyancsak orvosi) tevékenység?

Kérdés: Önkormányzatunknál 2015. 02. 01-től foglalkoztatunk teljes állásban egy háziorvost. A háziorvos szolgálati idejének a kezdete 1993. 02. 02. Számításunk szerint 2018. évben jogosult volt már a jubileumi jutalomra, azonban ezt az önkormányzatunk elmulasztotta kifizetni. A dolgozó szerint a 664/2021. Korm. rendeletben előírtak alapján ő 2021-ben lett jogosult a 25 éves szolgálati elismerés összegére, kérte, hogy folyósítsuk neki az összeget. A dolgozó jogosult-e 25 éves jubileumi összegre 3 évre visszamenőleg, vagy a jutalom elévült már? Ha jogosult, melyik összeget kell számításba venni? A 2018. évre vonatkozó vagy az aktuális havi besorolási bérét?

Kérdés: Orvos munkavállalónknak ösztöndíjas hallgatói jogviszonyát nem számították be az előző munkahelyén sem a besorolás, sem a jubileumi jutalom alapját képező időkbe. Telefonon ugyan elismerték, hogy tudnak/tudtak róla, de ők nem vették számításba. Orvosunk 2021. január 1-jétől dolgozik nálunk, előző munkahelyén 30 évig volt állományban. Az előző munkahelyétől behajthatjuk-e a jubileumi jutalom összegét? Nekünk mint jelenlegi munkáltatónak a jubileum kifizetésekor a jelenlegi bérét kell alapul vennünk, vagy azt a bérét, amikor ki kellett volna neki fizetni, kamattal terhelten?

Kérdés: Egészségügyi intézmény antitestvizsgálatért az intézmény dolgozói részére alacsonyabb árat határoz meg, mint más, a szolgáltatást igénybe vevő, az intézménytől független személy/szervezet esetében. A dolgozók részére megállapított vizsgálati díj összege a vizsgálat önköltségi árát eléri/minimálisan meghaladja. Ilyen esetben keletkezik-e a saját dolgozó részére nyújtott szolgáltatás után adó- és járulékfizetési kötelezettsége az intézménynek? Ha igen, akkor az miként adózik?

Kérdés: Egy helyi önkormányzat a kimagasló tanulmányi eredményeket elérő tanulókat tanulmányaik elismeréseként jutalomban (mozijegy, ajándéktárgy) részesítette. Továbbá az önkormányzat által meghirdetett helyi fotópályázat, fociverseny, főzőverseny nyertesei meghatározott hipermarketben felhasználható ajándékutalványt kaptak. Milyen adókötelezettség keletkezik ezen juttatásokkal összefüggésben?