Találati lista:
1. cikk / 1219 Bizonyítványmásodlatért fizetett díj elszámolása
Kérdés: Az iskolák által kiállított bizonyítványmásodlatért az oktatási hivatal tájékoztatója szerint 3000 Ft térítési díjat kell fizetni. Ezt a térítési díjat a B402. Szolgáltatások ellenértékére vagy a B405. Ellátási díjakra kell könyvelni?
2. cikk / 1219 Eseti közterület-használati díj számlázása
Kérdés: Önkormányzatunk közterület-használati engedélyben állapítja meg a közterület-használatért járó díjat, amelyről számla is készül. Milyen dátumot kell feltüntetni a számlázás során (nem folyamatos teljesítés, csak eseti) teljesítés dátumaként, ha például október 31. és november 02. között vették igénybe a közterületet, illetve mi lesz a fizetési határideje a számlának, ha az engedélyben az a szöveg szerepel, hogy „A díjat a határozat véglegessé válását követő 5 napon belül kell megfizetni”? Ilyen esetben mi lesz a véglegessé válás napja, amihez képest számolni kell a fizetési határidőt?
3. cikk / 1219 Kriptoeszközzel végrehajtott ügyletekből származó jövedelem adózása
Kérdés:
Költségvetési szervünk dolgozója bitcoint vásárolt és adott is el az adóéven belül. Milyen adókötelezettsége keletkezik, ha nyereséggel adta el a kriptoeszközt, valamint alkalmazhatóak-e az ügylet kapcsán az ellenőrzött tőkepiaci ügyletre vonatkozó adózási szabályok?
4. cikk / 1219 Földterület használatának átengedése
Kérdés: Az önkormányzati vagyongazdálkodásért felelős, 100 százalékos önkormányzati tulajdonban álló társaság vagyunk. Társaságunk fő tevékenysége az önkormányzati tulajdonban álló ingóságok és ingatlanok hasznosítása. Egy telekommunikációs cég adótornyot kíván létesíteni az önkormányzat tulajdonában álló egyik földterületen, amelynek használatáért a telekommunikációs cég díjat fog fizetni. A földterület, illetve a földterület egy részének rendelkezésre bocsátása ingatlan-bérbeadásnak tekinthető-e, függetlenül attól, hogy a szerződésben használati jog átengedéséről tervezünk megegyezni a céggel? Ha az előző tevékenység bérbeadásnak tekintendő, akkor az adóköteles vagy adómentes ügyletnek minősül? A telekommunikációs céget a megállapodás alapján annak időtartama alatt kizárólagos használati jog illeti meg a megállapodásban rögzített célra a rendelkezésére bocsátott földterület vonatkozásában.
5. cikk / 1219 Tanulmányi szerződés keretében nyújtott támogatások
Kérdés: Polgármesteri hivatal mint munkáltató tanulmányi szerződést kötött a köztisztviselőjével. A képzés iskolarendszerű képzés, a köztisztviselő hallgatói jogviszonyban áll a képzőintézménnyel.
A munkáltató által nyújtott támogatás:
– a képzés önköltségének, költségtérítésének (beiratkozási, vizsga- és tandíjának) viselése,
– a tankönyvek, jegyzetek költségének viselése,
– a képzési helyre történő utazási költségek viselése.
A köztisztviselő kötelezte magát, hogy a tanulmányai alatt és azok befejezését, illetve a képzettség megszerzését követően 3 éven keresztül közszolgálati jogviszonyát lemondással nem szünteti meg. A beiratkozási, vizsga- és tandíjakat, a tankönyvek, jegyzetek költségét bruttósítva, munkaviszonyból származó jövedelemként számfejtettük. A köztisztviselő adóelőleg-nyilatkozata alapján személyijövedelemadó- és társadalombiztosításijárulék-kedvezményt érvényesít. A képzés költségének számfejtésekor a bruttó járandóság nettó kifizetést jelent. Azért, hogy a havi illetmény kifizetésénél a kedvezményektől ne essen el, a számfejtés nettó összegét megbontottuk, a számla összegét a számla kiállítójának utaltuk, az adókedvezmény összegét pedig a köztisztviselőnek. Az utazási költséget szintén fel kell bruttósítani, vagy kiküldetési rendelvény alapján elszámolható, és nem kell jövedelemként figyelembe venni? Abban az esetben, ha a kiküldetési rendelvény alapján elszámolható az útiköltség, de a helyi utazásra szóló jegyről nincs számlája a köztisztviselőnek, az elszámolható-e?
A munkáltató által nyújtott támogatás:
– a képzés önköltségének, költségtérítésének (beiratkozási, vizsga- és tandíjának) viselése,
– a tankönyvek, jegyzetek költségének viselése,
– a képzési helyre történő utazási költségek viselése.
A köztisztviselő kötelezte magát, hogy a tanulmányai alatt és azok befejezését, illetve a képzettség megszerzését követően 3 éven keresztül közszolgálati jogviszonyát lemondással nem szünteti meg. A beiratkozási, vizsga- és tandíjakat, a tankönyvek, jegyzetek költségét bruttósítva, munkaviszonyból származó jövedelemként számfejtettük. A köztisztviselő adóelőleg-nyilatkozata alapján személyijövedelemadó- és társadalombiztosításijárulék-kedvezményt érvényesít. A képzés költségének számfejtésekor a bruttó járandóság nettó kifizetést jelent. Azért, hogy a havi illetmény kifizetésénél a kedvezményektől ne essen el, a számfejtés nettó összegét megbontottuk, a számla összegét a számla kiállítójának utaltuk, az adókedvezmény összegét pedig a köztisztviselőnek. Az utazási költséget szintén fel kell bruttósítani, vagy kiküldetési rendelvény alapján elszámolható, és nem kell jövedelemként figyelembe venni? Abban az esetben, ha a kiküldetési rendelvény alapján elszámolható az útiköltség, de a helyi utazásra szóló jegyről nincs számlája a köztisztviselőnek, az elszámolható-e?
6. cikk / 1219 Főkönyvi számlák záró egyenlege
Kérdés: A kilencedik havi költségvetési jelentés és mérlegjelentés feladása után, a kincstártól azt a visszajelzést kaptuk, hogy: a mérlegben a 4211. Költségvetési évben esedékes kötelezettségek személyi juttatásokra sornak, valamint a 4212. Költségvetési évben esedékes kötelezettségek munkaadókat terhelő járulékokra és szociális hozzájárulási adóra sornak nem lehet záró egyenlege. Ez valamelyik jogszabályban, rendeletben van előírva? Esetleg változás volt ebben a közelmúltban? A könyvelésben ezeken a sorokon olyan bizonylatok vannak, melyek számfejtése a 9. hónapban, de kifizetésük a 10. hónapban történt.
7. cikk / 1219 Önkormányzati alkalmazásban álló munkavállaló foglalkoztatása
Kérdés:
100% önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság – turisztikai vállalkozói tevékenységéhez (strandüzemeltetés) kapcsolódóan – igénybe vehet-e önkormányzati alkalmazásban álló munkavállaló karbantartót és takarítót (ugyanabban a munkakörben)? Mik ennek szabályai? A gazdasági társaság vállalkozói tevékenysége mellett végez önkormányzattól átvett településüzemeltetési feladatokat, így bevételének jelentős részét önkormányzati működési támogatás teszi ki. Ennek megfelelően a dolgozó bére közvetlenül vagy közvetetten mindenképpen az önkormányzatot terhelné, ez alapján a gazdasági társaság és az önkormányzat közötti pénzmozgásnak nincs értelme, csak növelné a költségeket. A gazdasági társaság az önkormányzat dolgozóját elsősorban vállalkozási tevékenységéhez venné igénybe, kisebb mértékben pedig a településüzemeltetésben. Ezen esetekre külön szabályok vonatkoznak-e, vagy mindkét esetre együttműködési megállapodás köthető? Hogyan szükséges dokumentálni?
8. cikk / 1219 Bérelt ingatlan felújítása
Kérdés: Az önkormányzat a tulajdonában lévő ingatlant bérbe adja úgy, hogy két bérlő van az ingatlanban, akik 1/3, illetve 2/3 arányban bérelnek. Az önkormányzat döntése szerint bérleti díjat nem fizetnek, csak a rezsiköltség kerül nekik kiszámlázásra a bérletük arányában. Az egyik bérlő 1-es adószámos, a másik bérlő 2-es adószámos. Az önkormányzat 2-es adószámos, de a bérletre nem választott adókötelezettséget. A bérlők, saját költségen, felújítást szeretnének a bérelt ingatlanon. Ablakokat cserélnének, laminált padlóznának stb.
1. Az önkormányzati tulajdonban lévő, bérelt ingatlanon a bérlő(k) által elvégzett felújításnak milyen szabályai vannak?
2. Hogyan kell a fentieket számvitelileg helyesen elszámolni, könyvelés és számlázás egyaránt?
3. Keletkezik-e áfafizetési kötelezettsége a tulajdonos önkormányzatnak vagy a bérlőknek?
1. Az önkormányzati tulajdonban lévő, bérelt ingatlanon a bérlő(k) által elvégzett felújításnak milyen szabályai vannak?
2. Hogyan kell a fentieket számvitelileg helyesen elszámolni, könyvelés és számlázás egyaránt?
3. Keletkezik-e áfafizetési kötelezettsége a tulajdonos önkormányzatnak vagy a bérlőknek?
9. cikk / 1219 Művelődési központ átépítése
Kérdés: Egy önkormányzati fenntartású költségvetési szerv (művelődési központ és könyvtár) megállapodást kíván kötni egy piaci szereplővel, miszerint a cég az egyik helyiséget 25 millió forint értékben átépítené konferenciateremmé, ellenben annak eseti használatáért nem fizetne bérleti díjat a költségvetési szervnek. Hogyan alakul ebben az esetben az ellenérték egymás felé történő elszámolása, számlázása?
10. cikk / 1219 Épületfelújítás során visszanyert haszonanyagok értékesítése
Kérdés: Az önkormányzat épületén energetikai felújítást hajtanak végre. A folyamat során a régi ablakok helyett újak kerülnek beépítésre. A régi ablakokat az önkormányzat értékesíti magánszemélyeknek, és számlát állít ki róla. Milyen bevételi számlán kellene megjelenítenünk az ellenértéket? Mi a gazdasági esemény könyvelésének szabályos menete?
