1289 talált állásfoglalás az ellenérték kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk lakóingatlannak nem minősülő ingatlan bérbeadása, haszonbérbe adása tevékenységére adómentesség helyett az adókötelessé tételt választotta. Az önkormányzat egy épületében több bérlő a bérleti díjat és a közüzemi díjnak egy részét megállapodás alapján megfizeti. A közvetített szolgáltatások (áram-, víz-, gáz-, internetdíj) továbbszámlázása a bérbeadás mint főszolgáltatás miatt 27%-os áfakulccsal kerülnek kiszámlázásra. Az áfa hatályán kívüli és az 5%-os tételeket egyaránt 27%-kal hárítjuk át. Az áram- és a vízszámlákban átalányt fizetünk meg a szolgáltatóknak, és ezt számlázzuk tovább. Amennyiben túlfizetésünk keletkezik a szolgáltatónál az áramdíj tekintetében, akkor a bérbevevő következő havi fizetendő közüzemi díját csökkentjük. Ebben az esetben is az áfa hatályán kívüli összegre is fel kell számítanunk a 27%-os áfát, és így kell csökkentenünk a vevő befizetendő összegét? Amennyiben nem lakóingatlan használatáért nem kell bérleti díjat fizetni egy intézménynek, csak a közüzemi díjakat kell megállapodás alapján továbbszámlázni, akkor hogyan számlázzuk az áfa hatályán kívüli, mentes vagy 5%-os tételeket?

Kérdés: A munkavállaló az Mt. hatálya alá tartozik. Két munkajogviszonya van. Az egyikben a „normál” adózási szabályok szerint vonják le tőle, illetve fizetik meg utána a közterheket (szja, tb-járulék, szocho). A másikban a tevékenysége FEOR-száma miatt teljes mértékben az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás adózási formáját választotta. Az Ekho-tv. 1. §-ának (1) bekezdése alapján ez az adózási forma a tevékenység ellenértékeként fizetett bevételre alkalmazható. Ha a munkavállaló keresőképtelen lesz, a foglalkoztatási forma szerint betegszabadságra jogosult az Mt. 126. §-ának (1) bekezdése értelmében. A kérdés az lenne, hogy a betegszabadságra fizetett távolléti díj beleérthető-e a „tevékenység ellenértéke” kifejezésbe, vagy az csak a tényleges munkavégzés kapcsán kapott munkabér lehet, tehát ha a munkavállaló a munkáját keresőképtelensége okán ellátni nem tudja, akkor az ekhóra jogosító tevékenységet sem végzi?

Kérdés: Költségvetési szervként együttműködési megállapodást szeretnénk kötni egy vállalkozással. Az együttműködés keretében a vállalkozás forrást biztosítana egy kiadvány létrejöttéhez, a kiadványt, könyvbemutatót saját kommunikációs csatornáin népszerűsítené, és segítené konferenciák, kereskedelmi bemutatók szervezését. A költségvetési szerv vállalása, hogy kedvezményeket (ingyenes belépés, szolgáltatási díjból kedvezmény), valamint a kiadványból meghatározott példányszámot biztosítana a vállalkozás részére. Ilyen esetben a támogatás összege ellenérték fejében nyújtott támogatásnak minősül, a vállalkozás áfás számla ellenében teljesít a költségvetési szerv részére, mely B402 és B406 rovatokon kerül kimutatásra, vagy az együttműködés ellenérték nélkülinek minősül, és B65 rovaton szükséges könyvelni a támogatás teljes összegét?

Kérdés: Egy társaság belföldi telephelyén közvámraktárat üzemeltet. A társaság egyik megbízója, egy magyar gyár – amely szintén belföldi adóalany – harmadik országból importál alapanyagot. Az importált alapanyag a harmadik országból történő behozatalt követően – szabad forgalomba helyezés nélkül – közvetlenül (vagy belföldi telephely érintésével, de végig vámfelügyelet alatt, T1 árutovábbítási okmánnyal) a társaság által üzemeltetett közvámraktárba kerül betárolásra, vámraktározási eljárás (vámjogi státusz) hatálya alatt. Az áru a közvámraktárban történő tárolás alatt nem kerül szabad forgalomba helyezésre, azon kizárólag a vámjogszabályok által megengedett szokásos kezelési módok (válogatás, csomagolás) valósulnak meg. A tárolást követően az alapanyagot a társaság megbízója a saját gyárába szállíttatja át, ahol az aktív feldolgozási eljárás alá kerül. Álláspontunk szerint a társaság nem ingatlan-bérbeadást, hanem komplex logisztikai szolgáltatást végez, amelyhez a megbízó részére kizárólagos használatú raktárterületet biztosít. A díjszabás az elvégzett logisztikai műveletek és a tárolt mennyiség alapján történik, így a szolgáltatás az Áfa-tv. 37. §-ának (1) bekezdése szerinti főszabály alá tartozik.
1. Tekintettel arra, hogy a szolgáltatás megrendelője, a megbízó belföldi adóalany, a teljesítés helye az Áfa-tv. 37. §-ának (1) bekezdése alapján belföld. Helyesen jár-e el a társaság, ha a belföldi teljesítési hely ellenére a raktározási és a kapcsolódó manipulációs szolgáltatást adómentesen (0%-os áfa felszámításával) számlázza ki a megbízó felé az Áfa-tv. 111. §-a (1) bekezdésének b) pontja (vámraktározási eljárás hatálya alatt álló termékhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásnyújtás) alapján, figyelemmel arra, hogy a termék végig vámfelügyelet alatt áll, és nem történt meg a szabad forgalomba helyezése?
2. Hogyan alakul a számlázási kötelezettség a két belföldi vámhelyszín közötti áruszállítás (fuvardíj) esetében a láncolatban, figyelemmel az Áfa-tv. 102. §-ának (1) bekezdésére, valamint a közvetlen jogviszonyra vonatkozó bírósági joggyakorlatra (EUB C-288/16. sz. ügy)? A társaság felé teljesítő alvállalkozó fuvarozónak – mivel nincs közvetlen jogviszonyban a termék importőrével (a gyárral), csak a társasággal mint speditőrrel – 27%-os áfával kell-e kiállítania a számlát a társaság felé? A társaság a megbízó (a gyár) felé a fuvardíjat és a speditőri díjat adómentesen (0%-os áfával) számlázhatja-e ki az Áfa-tv. 102. §-ának (1) bekezdése alapján, amennyiben ez a fuvardíj igazoltan beépül a termék későbbi importáfaalapjába?

Kérdés: Költségvetési szervünk közszolgáltatási szerződést kötött a felügyelete alá tartozó, állami tulajdonú nonprofit gazdasági társasággal oktatási és oktatásszakmai közfeladatok ellátására. A szerződés a feladatellátást egyéves időszakra írja elő. A szerződés alapján a közszolgáltatási ellentételezés teljes egészében a szerződés aláírását követően kerül kifizetésre. A szerződés rendelkezik arról, hogy előfinanszírozás keretében kerül teljesítésre a szerződés szerinti ellentételezés. A társaság a feladat teljesítéséről és a felhasznált összegről a szerződésben meghatározott határidőig utólag köteles elszámolni. A szerződés nem tartalmaz rendelkezést az általános forgalmi adóról, valamint nem írja elő előlegszámla kiállítását. A gazdasági társaság a szerződés aláírását követően a teljes szerződéses összegről „áfakörön kívüli” megjelöléssel számlát állít ki. Ha a közszolgáltatási szerződés alapján fizetett ellentételezés az Áfa-tv. alkalmazásában nem minősül termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás ellenértékének, és az ügylet az Áfa-tv. hatályán kívül esik, akkor a társaság jogszerűen jár-e el, amikor a szerződés aláírását követően a teljes összegről „áfakörön kívüli” számlát bocsát ki, vagy ilyen esetben előlegszámla kibocsátása lenne szükséges? A fent ismertetett jogviszonyban alkalmazható-e az „áfakörön kívüli” minősítés?

Kérdés: Az önkormányzat köthet-e rendezvényszervezésre szerződést a 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő (saját) nonprofit kft.-vel? Ha igen, ez esetben hogyan alakul az áfa kérdése, és milyen releváns jogszabályi rendelkezésekre kell figyelemmel lenni a szerződéskötéskor? Ha nem köthető szerződés, akkor milyen jogszabály zárja ezt ki? A szerződés értéke: 30 millió forint + áfa.

Kérdés: Önkormányzatunk tábort szervez a helyi gyermekeknek. A tábor célja, hogy segítséget nyújtson azoknak a szülőknek, akiknek problémát jelent a gyermekeik nyári felügyelete. A költségek nagy részét az önkormányzat fizeti, jelképes 15.000 forintot kell befizetni a szülőknek a gyermek után. Ki kell számlázni ezt a díjat a szülők felé mint szolgáltatást? Ha igen, akkor az áfabevallásban ennek a kiadási oldala is megjeleníthető, mint visszaigényelhető áfa? Könyvelése megfelelő a B402-es rovaton?

Kérdés:

Az önkormányzat és egy magánszemély között csereszerződés jött létre építési telek vonatkozásában. A szerződésben kölcsönösen 2 millió forintot állapítottak meg és fogadtak el forgalmi értéknek. Rögzítették továbbá, hogy értékkülönbözet nem keletkezett, így egymásnak értékkülönbözetet nem kell megfizetni. Hogyan kell helyesen ezt az ügyletet a főkönyvi könyvelésben lekönyvelni, számlázni? Hogyan kell áfa szempontjából kezelni? Kell-e illetéket fizetni? Az általános forgalmi adó kérdésére nem tértek ki a szerződésben, nem is fizette meg az önkormányzat felé a magánszemély. Hogyan lehet ezt utólag orvosolni?

Kérdés:

Intézményünk költségvetési szervként 2026 szeptemberétől az egyik általunk fenntartott iskola konyhai berendezéseinek használatáért használati díjat kíván számlázni az önkormányzat részére. Kérjük szíves szakmai állásfoglalásukat a fenti ügylet általános forgalmi adó szempontjából történő megítélésével kapcsolatban. Tájékoztatásul jelezzük, hogy intézményünk és az önkormányzat között a közüzemi költségek vonatkozásában költségmegosztási megállapodás van hatályban. Továbbá a konyhai berendezéseket intézményünk szerezte be, amelyek beszerzéséhez kapcsolódó előzetesen felszámított áfát levonásba nem helyeztünk.

Kérdés: Az Ávr. 59. §-a (5) bekezdésének a) pontja alapján nem kell utalványozni a B402, B406 rovatain elszámolandó költségvetési bevételeket. Szabálytalanságot követünk-e el, ha ezek a tételek is utalványozásra kerülnek? A kincstári ellenőrzés ezt hibaként tárta fel.