Önkormányzati társulások tárgyieszköz-nyilvántartása

Kérdés: Több önkormányzat társulást kíván létrehozni. A társuló önkormányzatok osztatlan közös tulajdonban lévő vagyonnal (tárgyi eszközzel) rendelkeznek, melyet a társulás részére kívánnak átadni. A társulás egyedüli feladata ennek a vagyonnak a működtetése lesz. Az önkormányzatok felhatalmazása alapján az osztatlan közös tulajdon jelenleg egy önkormányzat nyilvántartásában szerepel a társulás megalakulásáig, majd pedig ez az önkormányzat adja át a vagyont a társulásnak. A társulás ezeket az eszközöket üzemeltetésbe kívánja adni, üzemeltetési szerződést kíván kötni közfeladat ellátására.
1. Milyen jogcímen tudja az önkormányzat a nyilvántartásában szereplő osztatlan közös tulajdont a társulás részére átadni, ezt a vagyont a továbbiakban kinek a mérlegében kell szerepeltetni, az écs. elszámolása hol történik?
2. Az átadásnak van-e áfavonzata?
3. A társulásnak a működtetett vagyonról kell-e adatot szolgáltatni a tag önkormányzatok részére?
4. A Mötv. alapján, amennyiben törvény másképp nem rendelkezik, a helyi önkormányzat társulásba bevitt vagyonát a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani, a vagyonnövekmény a társult helyi önkormányzatok közös vagyona. Ebben az esetben hogyan érvényesül a jogszabály ezen pontja?
Részlet a válaszából: […] ...könyvekből kivezetni, illetve azokba felvenni.A társulás és az önkormányzat közötti térítésmentes eszköz átadás-átvétel számviteli elszámolása az Áhsz. 14. §-ának (4) bekezdése alapján eredménysemlegesen történik, a 412. Nemzeti vagyon változásai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Pedagógusok új életpályája

Kérdés: A Púétv. 157. §-ának (11) bekezdése szerint a (10) bekezdésben meghatározott illetmény 2023. július 1-jéig visszamenőleg jár az érintetteknek. Ez a rendelkezés vonatkozik-e arra a foglalkoztatottra is, aki nem fogadta el a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban történő foglalkoztatást, és erről 2023. szeptember 29-ig írásban nyilatkozott? A 2023. július 1. és 2023. november 1. napja közötti illetmény-különbözetet részére is ki kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...10-én már nem áll fenn a közalkalmazotti jogviszony (munkaviszony), ez esetben a különbözetet a jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó elszámolás keretében, az Mt. 80. §-ának (2) bekezdése alapján kell kifizetni. E szabály értelmében: "(2) A munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Megszűnő önkormányzati intézmény elszámolása

Kérdés: Intézményünk egy szociális helyi önkormányzat által fenntartott intézmény, melybe 2023. 02. 01-i dátummal beolvadt egy másik szociális költségvetési intézmény.
A megszűnő intézmény záró főkönyvi kivonatában
- a 3657 Folyósított, megel. tb és családtám. elsz. főkönyvi számon T 159 678 Ft,
- a 36711 Túlfizetések, téves és visszajár. főkönyvi számon K 277 854 Ft szerepelt.
Intézményünk 2023. 09. 30-i főkönyvi kivonatában:
- a 3657 Folyósított, megel. tb és családtám. ellátások elsz. főkönyvi számon T 159 678,
- a 36711 túlfizetések, téves és visszajár. főkönyvi számon K 277 854 szerepelnek ugyanezek az összegek.
A direkt könyvelésben 2023. 02. 01-i dátummal történt a tételek lekönyvelése:
- T 3657 – K 495 159 678
- T 495 – K 36711 277 854
Ennek a két főkönyvi tételnek a különbözete adta a korrigált záró pénzkészlet összegét, mely 118 176 Ft. A megszűnő intézmény korrigált záró pénzkészletének pénzforgalom nélküli elszámolását az alábbiak szerint elvégeztük.
A megszűnő költségvetési szerv korrigált záró pénzkészletének elszámolása a megszűnés fordulónapjára pénzforgalom nélküli támogatásként a pénzügyi számvitel szerint
a) Követelésként T 3511 – K 922
b) Teljesítésként T 3653 – K 3511
A sajátos elszámolások összevezetése a pénzügyi számvitelben T 3673 – K 3653.
A fenntartó előirányzatként csak a korrigált záró pénzkészletértéket adta meg.
A 2023. 09. 30-i főkönyvi kivonatban a 3673 Más szervezetet megillető bevételek elszámolása főkönyvi számon szerepel a 118 176 Ft Tartozik egyenleggel. A főkönyv KGR rendszerbe történő feltöltésekor, egyeztetés után ez az összeg hibaként jelent meg, mind a mérlegben, mind az időközi költségvetési jelentésben. Ez a tétel megfelelően lett-e lekönyvelve, illetve maradt-e olyan könyvelési mechanizmus, ami kimaradt, és ezért nincs egyezés?
Részlet a válaszából: […] A kÚrdÚsben szerepl§ informßciĄk alapjßn nem t÷rtÚnt meg a jogel§d k÷nyvelÚsÚben az +hsz. 44. ž-a (2) bekezdÚsÚnek l) pontja szerinti elszßmolßs.A megszűn§ k÷ltsÚgvetÚsi szervnÚl, amennyiben nem t÷rtÚnik meg a pÚnzeszk÷z÷k ßtadßsa a megszűnÚs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Kegyeleti eljárás díjának elszámolása

Kérdés: A hivatal, volt dolgozója temetésére, koszorút vásárol. Ez reprezentációként könyvelendő-e? Ha nem, akkor milyen rovatra kell elszámolni? Adókötelezettség terheli-e?
Részlet a válaszából: […]

A koszorú mint kegyeleti ellátás az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.6. pontja alapján adómentes. A koszorúvásárlást az Áhsz. 15. melléklete alapján a K312. Üzemeltetési anyagok beszerzése rovaton javasoljuk elszámolni.

(Kéziratzárás: 2024. 01. 05.)

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Pótbefizetés, osztalék

Kérdés: Önkormányzatunk tulajdonában álló gazdasági társaság (100%-ban áll az önkormányzat tulajdonában) egyszerűsített végelszámolással megszűnik. A várható bevételeket és kiadásokat számításba véve előreláthatólag közel 40 millió forint vagyona marad a kft.-nek, amelyből a pótbefizetéseket (amelyet az önkormányzat mint tulajdonos az évek során befizetett) "visszakapja" az önkormányzat. A pótbefizetések visszafizetése után maradt nyereség, amely körülbelül 2 millió forint, osztalék címén kerül az önkormányzathoz. Milyen módon kell könyvelni ezen tételeket, és terheli-e az önkormányzatot az osztalék után befizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A pótbefizetést annak nyújtásakor az önkormányzatnál a K512. Egyéb működési célú támogatások államháztartáson kívülre rovaton kellett elszámolni, és egyidejűleg a gazdasági társaság visszafizetési kötelezettségét mérlegen kívüli tételként mint függő követelést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Víziközművagyon térítésmentes átadása

Kérdés:

A Vszktv. 2021. 06. 13. napján hatályba lépett módosítása értelmében az ellátásért felelős önkormányzat a víziközművagyon, illetve a tulajdonában álló víziközmű-működtető eszköz tulajdonjogát térítésmentesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel is átruházhatja az államra, ha a víziközműrendszeren kizárólagos vagy az állammal közös tulajdonnal rendelkezik. Önkormányzatunk élt a lehetőséggel, és a víziközművagyont átadta az állam részére. A tárgyi eszközökön kívül át kellett adni a víziközműszámlán található, vízmű által fizetett használati díjból fel nem használt összeget is az állam javára, vagy nyilatkozni kellett, hogy nincs fel nem használt összeg. Mi a helyzet a 160/1995. Korm. rendelet alapján megszűnt víziközmű-társulattól átvett ingó és ingatlan vagyonnal? Az átvett pénzeszközök számára egy teljesen új bankszámlát kellett nyitnia az önkormányzatnak. Véleményünk szerint ezt a pénzösszeget nem kell átadni a magyar állam javára, mivel nem a használati díjból beszedett összegeket tartalmazza. Ugyanakkor a víziközművagyon részévé válik/vált a társulat által létrehozott vagyon. A társulat megszűnésekor az általa az önkormányzatnak átadott iratokból nem derül ki egyértelműen a követelések és kötelezettségek összege (pedig véleményünk szerint az átvett kötelezettségeket kellene tartalmaznia az átvett pénzösszegnek), a mérleg nem tartalmazza ezeket. Mire lehet az ezen a számlán átvett összeget felhasználni? Elköltheti ezt az önkormányzat bármire, vagy kizárólagosan olyan tevékenységre, amire a víziközmű-társulat korábban létrejött?

Részlet a válaszából: […] ...állapotban – a külön törvény szerinti tulajdonos állam vagy települési önkormányzat részére átadta, az e rendeletben meghatározott elszámolási eljárást kell lefolytatnia.A társulat követeléseinek érvényesítése és tartozásainak kiegyenlítése után az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Képzőművészeti alkotás

Kérdés: Önkormányzatunk egy iparművész egyéni vállalkozóval készíttetett műkőből domborművet több millió forint értékben, amely a helyi kilátóépület falára került ünnepélyes keretek között kifüggesztésre. Az elkészült dombormű képzőművészeti alkotásnak minősül-e, mely után nem számolható el terv szerinti értékcsökkenési leírás? Az Szt. ugyanis nem határozza meg a képzőművészeti alkotás fogalmát, így nem tudjuk, milyen szempontoknak kell megfelelni, illetve, hogy egy alkotás képzőművészeti alkotás-e vagy sem? Kérjük, sorolják fel azokat a szempontokat, ami alapján egy alkotás képzőművészeti alkotásnak minősül!
Részlet a válaszából: […] Az Szt. nem határozza meg a képzőművészeti alkotás fogalmát, így konkrét válasz a kérdésre nem adható, máshol fellelhető meghatározásokból lehet esetleg elindulni. A képzőművészet a Magyar értelmező kéziszótár szerint tágabb értelmezésben olyan művészet, amelynek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Elhunyt személy, illetve civil szervezet részére adományozott jutalom

Kérdés: Az önkormányzat rendelet alapján kitüntetéssel járó pénzjutalmat adományoz. Milyen módon kell helyesen eljárni a következő esetekben (adózás, alátámasztó dokumentumok)?
a) Elhunyt részére,
b) civil szervezet részére.
Véleményünk szerint az elhunyt részére kifizetendő összeg az örökösnek számfejthető, de milyen jogcímen? A civil szervezet pedig a teljes összeget vissza nem térítendő támogatásként kapná meg, elszámolási kötelezettség nélkül, támogatói okirat alapján. Helyes-e ez így? Ha nem, akkor hogyan járjunk el?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 60. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint a közszolgálati jogviszony megszűnik a köztisztviselő halálával. A Kttv. alapján tehát fenn nem álló jogviszonyban, elhunyt köztisztviselő (illetve örököse) részére jutalom, elismerés nem adható. Szintén kizárt a Kttv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Bérbe adott ingatlan felújítási költsége

Kérdés: Önkormányzatunk a saját ingatlanja bérbeadását áfamentesen számlázza ki. A bérlő felújítást hajtott végre a bérelt ingatlanon. A bérlő áfalevonásra jogosult. Szerződés szerint, a bérleti díj 50%-áig beszámításra került a felújítás nettó értéke. Megkeresés érkezett, hogy módosítsuk a szerződést úgy, hogy a bérlő a felújítás összegét nettó+áfa összegben kiszámlázza az önkormányzat felé, így a felújítás bruttó értéke kerüljön kompenzálásra az áfamentesen kiszámlázott bérleti díj 50%-ával szemben. Ez utóbbi esetben önkormányzatunk a felújítás nettó összegét tudja aktiválni, a felújítás áfatartalmát nem tudja visszaigényelni, így az áfa összege pluszkiadás. Mikor járunk el helyesen, ha az eredeti szerződés szerint (nettó felújítás összegével) vagy az új megkeresés szerint (bruttó felújítás összegével) kerül beszámításra a bérleti díjba a felújítás költsége?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatást nyújt az önkormányzatnak. Mindkét félnek számlázni kell a saját szolgáltatását. Az önkormányzatnak a bruttó elszámolás elve alapján le kell könyvelnie a bérletidíj-bevételt, és le kell könyvelnie a felújításról kapott számlát. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

EU-s támogatások elszámolása

Kérdés: Társulásunk bölcsődei felújításra nyert EU-s támogatást. A támogatási szerződés megkötését követően folyósításra fog kerülni az előleg. Mivel fejlesztési célú támogatásról van szó, el kell határolni a kapott támogatásnak megfelelő összeget. Ezzel kapcsolatban lenne szükségem pontosításra. Jól tudom, hogy halasztott bevételre csak aktiváláskor a bekerülési értékkel megegyező összeget kell könyvelni? Mivel jelenleg nem tudom, hogy mennyi lesz a bekerülési érték a beruházás végén (1-2 év múlva), ezért a támogatás összegét a bevételek passzív időbeli elhatárolása soron tervezem nyilvántartani, és aktiváláskor a bekerülési értéknek megfelelő összeget átvezetni a halasztott bevételek közé. Helyes ez az elgondolás?
Részlet a válaszából: […] Igen, helyesen járnak el. Az Áhsz. 14. §-ának (12) bekezdése szerint az eredményszemléletű bevételek passzív időbeli elhatárolása között kell kimutatni a felhalmozási célú támogatások eredményszemléletű bevételeit (B25. Egyéb felhalmozási célú támogatások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.
1
2
3
203