2142 cikk rendezése:
21. cikk / 2142 Ajándékutalványok elszámolása
Kérdés:
Önkormányzatunk, intézményeink évente több alkalommal vásárolnak ajándékutalványt, mely felhasználható étel, ruházat stb. vásárlására. Pontosan hogyan kell kezelnünk a számla beérkezésétől a felhasználásáig a folyamatot? Lehet-e a számlát pl. K48-as rovatra tenni, mert abból a keretből szeretnénk vásárolni? De a tényleges felhasználás nem csak segély jogcímen történik. Meg kell-e osztani a számlán szereplő összeget a két rovat közt? Az utalványok kiosztását saját dolgozóink felé feladjuk a KIRA-ban járulékfizetési kötelezettség miatt „is”, de ezt meg a K1107-es rovaton könyveljük. Valamint az utalványokra vonatkozó nyilvántartási kötelezettség hogyan valósuljon meg?
22. cikk / 2142 Élelmezésvezető pályáztatása
Kérdés: Élelmezésvezető személyi változása miatt felmerült a kérdés intézményünknél, hogy a szakácsként dolgozó személy lánya élelmezésvezető munkakört betöltené, az összeférhetetlenség felmerül-e, illetve szükséges-e pályázat kiírása a munkakör betöltéséhez?
23. cikk / 2142 Összetört intézményi gépkocsi javításának elszámolása
Kérdés: A biztosító kártérítését nettó összegben vagy bruttó összegben kell elszámolni a B410 rovaton abban az esetben, ha a fizetési megoszláson költség + áfa szerepel? Vagy az áfarészt a B406 rovaton kell, és ez be nem fizetendő áfa lenne?
24. cikk / 2142 Ingatlan-bérbeadás és -bérlet
Kérdés: Költségvetési szervünk alkalmazottja magánszemélyként bérel egy, a lakóhelyétől eltérő megyében található lakóingatlant, a bérleti szerződés több évre szól. Szintén magánszemélyként kiadni tervez egy másik lakóingatlant, a bérleti szerződés itt is több évre fog szólni. Ez esetben a bérbe adott lakás bérleti díjából levonható a bérbe vett lakás díja. Viszont, ha a magánszemély az ingatlant kifizetőnek – jellemzően nem magánszemélynek, hanem gazdasági társaságnak – adja bérbe, akkor már év közben élhet ezzel a bevételcsökkentési lehetőséggel. Ez esetben magánszemélynek történik a bérbeadás. Ez azt jelenti, hogy csak a következő évtől (év elejétől) élhet a magánszemély ezzel a bevételcsökkentési lehetőséggel?
25. cikk / 2142 Bérleti díj visszatérítése
Kérdés: Önkormányzatunktól a 2023. évi bérleti díj visszafizetését kéri egy cég, mivel a 2023. második féléves időszakra már nem számlázhattunk volna. Kérése jogos. 2024. évben azonban nem rendelkezünk olyan bevétellel (K402), amelyből könyvelésileg vissza tudnánk venni, a bevételek nem mehetnek mínuszba. Az előző évi támogatások visszafizetése K355 rovaton történhetnek. A partner cég ragaszkodik a számviteli bizonylat kiállításához. Mi a helyes számviteli megoldás? Milyen bizonylatot tudok kiállítani, illetve hogyan tudjuk lekönyvelni?
26. cikk / 2142 Lakóingatlan értékesítése
Kérdés: Önkormányzatunk lakóingatlant értékesített magánszemély részére, melynek vételára részletekben fog megfizetésre kerülni több éven keresztül. A lakóingatlan birtokba adásra került, az önkormányzat tulajdonjog-fenntartással él a vételár teljes megfizetéséig. A számla ezek alapján került kiállításra. A fentebb ismertetett gazdasági eseménynek hogyan történik a helyes számviteli elszámolása?
27. cikk / 2142 Iskolagyümölcs-programban részt vevő intézmény
Kérdés: Országos nemzetiségi önkormányzat vagyunk, iskolagyümölcs-programban részt veszünk, illetve az idei tanévtől az iskolatejprogramban is. A beérkezett szállítói számlákat kell-e könyvelni, ha igen, hogyan? Pénzforgalom nincs mögötte, csak megkapjuk a szállítólevelek alapján kiállított számlákat. 2018-as NGM tájékoztató alapján nem kerültek könyvelésre. Idézem: „11. Az iskolatej- és iskolagyümölcs-programban igényelhető támogatás számviteli elszámolásával kapcsolatos változások. Az óvoda- és iskolatejprogram szabályozásáról szóló 21/2017. (IV. 26.) FM rendelet és az iskolagyümölcs- és iskolazöldség-program végrehajtásáról szóló 29/2017. (VI. 7.) FM rendelet 2018. december 7-én hatályba lépett módosítása alapján a fenti rendeletek szerinti támogatások formája nem szállítói finanszírozás, így a programban részt vevő államháztartásba tartozó fenntartók és költségvetési szerveik 2018. évi számviteli elszámolásaiban sem jelenhetnek meg a fenti programokhoz tartozó bevételek és kiadások.” Viszont most lesz ellenőrzésünk, ahol nyilatkoznunk kell, hogy könyveltük-e és hogyan.
28. cikk / 2142 Vásárolt parkolóőrök elszámolása
Kérdés: Intézményünk parkolóőröket szerzett be, melyeket egyelőre anyagköltségként tartunk nyilván (elszámolva K312 rovaton), valamint a parkolóőrök telepítésére egy külsős szolgáltatót vettünk igénybe, aki a betonozást, illetve az eszközök rögzítését végezte (elszámolva K337 rovaton). Véleményünk szerint az eszköz, amely éven túl szolgálná az intézmény működését, csak az igénybe vett szolgáltatással együtt látja el funkcióját. Helyes-e, hogy saját kivitelezésű beruházásként számoljuk el könyveinkben a két számla összegének értékében a parkolóőrök beszerzését és telepítését?
29. cikk / 2142 Kifestőfüzetek elszámolása
Kérdés: Intézményünk (bábszínház) gyermekek részére 1000 db foglalkoztató- (kifestő-) füzet értékesítését tervezi (a kifestőket készletként tartanánk nyilván), melyhez 2 szállítószámla kapcsolódna. Az egyik számla a kifestők tervezését tartalmazná, a másik számla pedig a nyomdai kivitelezés költségeit. A fenti gazdasági eseményt saját kivitelezésű készlet előállításaként kell könyvelni? Ha nem, mi a helyes számviteli elszámolása?
30. cikk / 2142 Köztisztviselő távmunkavégzése
Kérdés: Köztisztviselőt lehet-e távmunkában foglalkoztatni rész- vagy teljes munkaidőben? Lehet-e a napi 8 órát úgy ledolgozni, hogy például 6 órát a munkahelyén tölt, a maradék 2 órát pedig az otthonában kell ledolgoznia? Emiatt szükséges-e szerződést módosítani? Illetve, hogyan lehet ezt bebizonyítani (kell-e), hogy elvégezte a munkáját?
