2286 talált cikk az elszámolás kifejezésre

Kérdés: Önkormányzati hivatal a választásban részt vevő szavazatszámláló bizottság (SzSzB) tagjai után, a tagok munkáltatói részére megfizeti a választásban rész vevő SzSzB-tagok hétfői (választás utáni nap) távolmaradási díját. Ezt a díjat a Nemzeti Választási Iroda megelőzőleg leutal-ja a hivatal részére. Mely rovaton szükséges teljesíteni a kiadást, illetve a kapcsolódó bevételt?

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szervként (bölcsőde) a dolgozók munkaruha-juttatásra jogosultak. A dolgozók egyenként maguk szerzik be a szabályzatban, illetve jogszabályban meghatározott munkaruhát. A számla a munkáltató nevére szól, utólagos elszámolással pénztárból történő kifizetéssel. Készpénzes számla esetén fizethet-e a dolgozó saját bankkártyájával, vagy csak készpénzzel? Mivel az intézmény pénztárából a kifizetés készpénzben történik számla ellenében.

Kérdés: Önkormányzatunk díjazás ellenében megbízási szerződést kötött egy történésszel 70. évforduló alkalmából egy helytörténeti vonatkozású kiadvány megírására. A megbízott feladata a helytörténeti téma tudományos színvonalú feldolgozása és megírása. Az írott anyag elkészült, és az önkormányzat részére átadásra került. Következő lépésként az önkormányzat együttműködési megállapodást kötne a Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatalával (NEBH), akik közös kiadást szorgalmaznának. Az együttműködés keretében a NEBH vállalja az elkészült kiadvány szakmai lektorálását, korrektúráját, tördelését, grafikai elemek szerkesztését, nyomdakész fájl előállítását. Ezért önkormányzatunktól díjazást nem kér. Az önkormányzat vállalja a nyomdai munkálatok megrendelését, kifizetését 1000 példányszámban. 20 tiszteletpéldányként kell átadni részükre, további 500 példányt pedig értékesítenénk a NEBH részére.
1. Jogilag milyen szempontokat kell figyelembe vennie az önkormányzatnak, hiszen az „alapötlet”, illetve a kézirat az önkormányzat tulajdona?
2. Hova kell könyvelnie az önkormányzatnak a megírt kézirat költségét? Szellemi termék lesz, vagy a könyv önköltségi áraként kell nyilvántartásba venni? Ha a későbbiekben további példányszámokat nyomtatunk, akkor annak az önköltségi ára már csak a nyomdai költség lesz?
3. Az értékesítés vagy átadás a NEBH felé milyen módon és értéken, illetve milyen áfakulccsal történhet?

Kérdés: Az óvoda épületében működik, de önálló költségvetési szerv a konyha. Az óvoda bizonyos költségek (víz, gáz, internet, telefon stb.) meghatározott százalékát továbbszámlázza a konyhának megállapodás értelmében. Az óvoda alanyi adómentes áfa szempontjából, tehát az általa kiállított számlának nincs áfatartalma. A szolgáltatók által kibocsátott számlákat hogyan kell szabályosan érkeztetni? Pl. a gázszámlának a továbbszámlázásra kerülő bruttó összege a K335-ös rovatra kerül, vagy csak a nettó a K335-re, az áfa pedig a K351-re? Nyilván a bruttó összeget számlázzuk tovább adómentesen, tehát a B403-as rovatra a teljes összeg kerül. Információink szerint a Kincstár ellenőrzi a K335 rovaton és a B403 rovaton szereplő összegek egyezőségét, ami csak az első esetben áll fenn, úgy viszont a bejövő számla alap+áfa adatai nem egyeznek a tényleges adatokkal.

Kérdés: Az önkormányzat államháztartáson belül a tankerületi központtal az iskolákra vonatkozóan vagyonkezelési szerződést kötött. Jelenleg a vagyonkezelési szerződés módosult oly módon, hogy a konyhák visszakerültek az önkormányzathoz, nincs vagyonkezelésbe adva. Az elmúlt években a vagyonkezelő a konyhákra vonatkozóan beruházásokat eszközölt. Véleményünk szerint az önkormányzat könyveiben a visszavételt a nemzeti vagyon tőkeváltozásával szemben helyes könyvelni: T11 – K41221 az átadott értékre és a vagyonnövekményre vonatkozóan is. Kérném a visszavétellel kapcsolatosan szíves szakmai véleményüket!

Kérdés: Az Erasmus-program keretében elnyert támogatás teljes összegének 80%-át a támogatási szerződés aláírását követően kaptuk meg (B65-re előirányzatosítva), a fennmaradó 20%-ot megelőlegezzük, utófinanszírozással térítik meg a részünkre. Az utófinanszírozott támogatási összeget is a B65-re, vagy a B411-re (mint kiadás visszatérítése) könyveljük-e előirányzatként?

Kérdés: Önkormányzatunk költségelvű bérlakását 2022. 10. 01-től 2027. 09. 30-ig bérbe adta. A bérlő részére az egyösszegű bérleti díj befizetéséről kiállításra került a számla 2022. évben. A bérlő azonban jelezte, hogy a szerződés lejárata előtt, 2026. február 28-án vissza kívánja adni a bérleményt. A lakás visszavétele megtörtént. A kifizetett bérleti díjból adódó különbözetet kiszámoltuk. Ebben az esetben a számlát a befizetett összeg és a tényleges bérlés összegének különbözetéről kell kiállítani? A visszafizetett összeget a K355. Egyéb dologi kiadások rovaton kellene szerepeltetni, ott azonban olyan számlát nem tudunk könyvelni, ami bevétel mínusz összegről szól. Mi lenne a helyes könyvelése ennek a kiadási tételnek?

Kérdés: Önkormányzatunk a 2/2026. (I. 14.) Korm. rendelet alapján ingyenes tűzifát igényelt. Az Operatív Törzs döntése alapján a tűzifát ingyenesen biztosítják az erdőgazdaságok az önkormányzatok részére. A tűzifa kiszállítása az önkormányzat részére, az önkormányzat költségén meg is történt. A kormányrendelet tartalmazza, hogy az ingyenes tulajdonba adás során nem kell alkalmazni a Vtv.-nek, az Nvtv.-nek és az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendeletnek az állami vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházására vonatkozó szabályait. Az erdőgazdaságtól menet közben számlát kaptunk a kiszállított tűzifáról, mely számla megjegyzésében és a fizetési határ-időnél is tartalmazza, hogy a számla pénzügyi teljesítést nem igényel. A számlával önkormányzatunknak mi a teendője? Mi a helyes könyvelés menete a kapott ingyenes tűzifának?

Kérdés: A 2/2026. Korm. rendelet alapján az önkormányzat tűzifaigényt nyújtott be az ebr-rendszeren keresztül. Az illetékes erdőgazdaság adott tájékoztatást arról, hogy az operatív törzs döntése alapján az önkormányzat hány köbméter tűzifát kap ingyenesen. A hivatkozott jogszabály alapján a veszélyhelyzet ideje alatt a magyar állam a tulajdonában álló tűzifát – az operatív törzs kezdeményezése alapján – birtokátruházási jegyzőkönyv felvétele mellett ingyenesen ruházza át az önkormányzatra. A tűzifa szállítása megtörtént, a tűzifa térítésmentes átadás-átvételéről jegyzőkönyv készült. Az önkormányzat belső eljárásrendet alakított ki, mely tartalmazza a tűzifa igénylésére, a döntéshozatalra, a tűzifa kiosztására vonatkozó szabályokat. Az eljárásrendet a képviselő-testület hagyta jóvá. Mi a számviteli teendője ezzel kapcsolatban az önkormányzatnak, kell-e készletre venni az átvett tűzifát, és a kiosztási jegyzék alapján a készletről kivezetni, ha igen, akkor milyen értéken kell a tűzifát készletre venni, mert a pénzbeni értékét egyik dokumentum sem tartalmazza? Milyen könyvelési tételei vannak még a gazdasági eseménynek?

Kérdés: Önkormányzatunk fenntartásában álló napközi otthonos óvoda és bölcsőde igazgatói álláspályázatára a kiírás szerinti feltételeknek megfelelne egy pályázó (jelenleg is az intézmény alkalmazottja), azonban jelenleg a pályázó és a pályázó közeli hozzátartozója (lánya) is az intézmény alkalmazásában álló óvodapedagógus. Fennáll-e összeférhetetlenség, ha a pályázó pályázata pozitív elbírálását követően igazgatóként látná el a feladatait úgy, hogy a közeli hozzátartozója (lánya) továbbra is az intézmény alkalmazásában állna óvodapedagógusként, és ezzel a munkáltatói jogokat a pályázó gyakorolná felette? Amennyiben fennáll az összeférhetetlenség, hogyan lehet ezt feloldani annak érdekében, hogy mindegyik munkavállaló az intézmény alkalmazásában maradhasson, a pályázó intézményvezetőként, a lánya pedig óvodapedagógusként?