2339 talált állásfoglalás az elszámolás kifejezésre

Kérdés: Az Szt-vhr. 22. § (1) bek. b) pontja szerint a követelések között kell kimutatni többek között az adósokkal szembeni követeléseket, amelyek tulajdonképpen az államháztartás szervezetei által előírt, de még be nem folyt összegeket (ideértve az illetékek meg nem fizetéséből származó hátralékot is) jelentik. A 32/1999. PM rendelet 3. §-a a követelés fogalma alatt két kifejezést is megemlít: – Kintlevőség (követelés): előírt és nem teljesített fizetési kötelezettség fizetési határidőre való tekintet nélkül. – Hátralék (illetéktartozás): a kintlevőségből a végrehajtás alá vont vagy vonható fizetési kötelezettség. Első kérdésünk arra vonatkozik, hogy a fenti két fogalom között nincs-e ellentmondás, illetve melyik az, amelyik kimeríti a könyvvezetésről szóló rendeletben megfogalmazott követelményeket? Az általános szabályok szerint a követelések állományának változását a 2812 "Tárgyévi adósokkal szembeni követelések" számlán kell könyvelni a 412 "Tőkeváltozásokkal" szemben. A második kérdésünk arra vonatkozik: előfordulhat-e, hogy az illetékhivatal által nyilvántartott adósállomány – mint "idegen követelés" – nem minősül tartós forrásnak, tehát a változása sem érinti a saját tőkét? Következésképpen lehetséges-e, hogy az adósokkal – mint forgóeszközökkel – szemben a mérleg forrás oldalán a passzív pénzügyi elszámolások állnak?

Kérdés: Intézményünk önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Saját bér- és tb-kifizető helyként működik. Minden évben gondot okoz a december havi bérek kifizetése, hogy az a pénzmaradványt ne terhelje. (Bérre módosítani nem lehet, ill. nem tervezhetnek 11 hónapra.) Hogyan kell ezt a kifizetést elszámolni?

Kérdés: Az Szt. a könyvelési bizonylatok megőrzési idejét 8 évben állapítja meg. Ugyanakkor a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. évi MKM rendelet – ez tartalmazza a nevelési-oktatási intézmények irattári tervét – a gazdasági ügyeken belül a könyvelési bizonylatok megőrzési idejét 5 évben határozza meg. Az oktatási intézménynek melyiket kell figyelembe venni?

Kérdés: Intézményünk ebben az évben iskolakezdési támogatás címén 10 000 Ft-ot fizetett ki az érintett dolgozóinak. Kérdésünk, hogy az iskolakezdési támogatást melyik főkönyvi számlára könyveljük?

Kérdés: Önkormányzatunk szakmai utat szervez – falusi turizmus témakörben –, melyen munkatársak, illetve 1-1 hozzátartozó is részt vesz. Utazásuk, étkezésük ingyenes. Adóköteles-e ezen rendezvény? Számviteli elszámolása, bizonylatolása hogyan történik?

Kérdés: Szeretnénk az önök véleményét is megismerni az étkezési utalvány főkönyvi könyvelésben történő elszámolásával kapcsolatban. Önkormányzatunk teljes intézményi körre közbeszerzési eljárást folytatott le az étkezési utalványok beszállítói körére. A költségvetés egységesen 4000 Ft/fő étkezési hozzájárulást biztosít a foglalkoztatási körbe tartozó köztisztviselő, közalkalmazottak és a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozók számára. A közbeszerzési eljárást elnyerő cég a 4000 Ft-os vásárlási utalványt 3800 Ft-ért számlázza úgy, hogy a beszállító telephely 4000 Ft/hó/főről kiállítja a számlát, majd a központi telephely a 200 Ft/hó/főről jóváíró számlát küld. A szerződés szerint önkormányzatunknak a két számlából értékkülönbözetet kell kiegyenlíteni, azaz a 3800 Ft/hó/fő összeget. Szeretnénk tudni, hogy a kincstári bérszámfejtésnek milyen összeggel jelentsük az utalványt, a dolgozóval milyen értékben vetessük át?

Kérdés: Intézményünknél néhány közalkalmazott élt a választás lehetőségével, és a felmentés helyett a prémiumévek programban kíván részt venni. Kérem, szíveskedjenek megerősíteni, hogy helyesen járunk-e el, amikor a 2004. évi CXXII. törvény 4. § (4) bek. alapján folyósított juttatás elszámolásakor a juttatást bérjövedelemként kezeljük, az szja-előlegnél érvényesítjük az adójóváírást és levonjuk az 1% munkavállalásit, valamint a 8,5% nyugdíjjárulékot, és nem vonunk 4% egészségbiztosítási járulékot.

Kérdés: Éves karbantartási munkák során elektromos zárakat vásároltunk meglévő ajtókhoz (darabonként bruttó 53 000 forint értékben), illetve a gépjárművekhez téli gumit (darabonként bruttó 80000 forint értékben). A költségvetési szerv nem jogosult áfa-visszaigénylésre, tehát a bruttó összeg a beszerzés költsége. A beszerzett terméket az 54-es számlacsoportba, karbantartás anyag, alkatrészként el lehet-e számolni, vagy mint nagy értékű tárgyi eszközt, az 1-es számlaosztályban kell nyilvántartani?

Kérdés: Dolgozóinknak nőnapra adómentesen adható "kis értékű" ajándékot vásároltunk. Melyik főkönyvi számon kell ezt kimutatni?

Kérdés: Az önkormányzat használatában lévő épületek helyiségeinek alkalomszerű és rendszeres igénybevételéért költség-hozzájárulást kérünk (takarítás, víz, villany, fűtés költsége). Bérbe nem adhatjuk, mert nem az önkormányzat tulajdonát képezik az épületek. Az épületek a magyar állam tulajdonában vannak, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság kezelésében, az önkormányzatot ingyenes használati jog illeti meg. Helyesen járunk-e el, ha a költség-hozzájárulást az áfa szempontjából adómentes tevékenységnek ítéljük meg? Ha a költség-hozzájárulás nem adómentes, akkor milyen mértékű áfa terheli?