2339 talált állásfoglalás az elszámolás kifejezésre

Kérdés: A gazdálkodó szervezetek, különösen a költségvetési szervek és intézmények pénzforgalmában évtizedek óta ismert fogalom volt a "pénzeszközátadás", amely mindenkor ellenérték nélkül került a kedvezményezetthez. Ma viszont már minden esetben csak támogatásról beszélünk. A pénzeszközök ellenérték nélküli átadása minden esetben támogatásnak minősül-e? Szótárunkból tehát törölnünk kell a pénzeszközátadást?

Kérdés: Költségvetési szerv utazásiköltség-térítést fizetett dolgozójának magángépjármű szolgálati célú használatával megvalósuló belföldi kiküldetés után. Elszámolhatja-e a MÁV-, illetve a Volán-díjszabás alapján, vagy bizonylat hiányában csak a 60/1992. Korm. rendelet előírásait lehet alkalmazni? (Ez esetben a felmerült költségeket a kifizető a számviteli elszámolásban bevételeivel szemben költségként érvényesítheti, és adóköteles bevétel nem jelentkezik, szja-fizetési kötelezettség nincs.)

Kérdés: Egy közalapítvány választott tisztségviselőinek költségátalánya hogyan adózik, milyen járulékok terhelik? Nyilatkozhatnak-e, hogy tételesen kívánnak a költségeikkel elszámolni, 90%-os vagy csak 100%-os jövedelmet lehet figyelembe venni? A közalapítvány kuratóriumi titkárának tiszteletdíját a vállalkozásában – számla ellenében – el lehet-e számolni? Közalapítvány esetében a külföldi kiküldetés napidíja hogyan adózik, milyen járulékokat kell megfizetni? Költségvetési intézmény személygépkocsiüzemanyag-elszámolásánál az üzemanyag-megtakarítás elszámolható-e a 60/1992. Korm. rendelet szerint, illetve a megtakarítás ebben az esetben kifizethető-e?

Kérdés: Dönthet-e a költségvetési szerv számviteli politikájában arról, hogy tárgyi eszközei értékcsökkenését, a 249/2000. Korm. rendelet 30. § (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően, az előírt leírási kulcsok alapján számított használati időnél rövidebb idő alatt írja le? A polgármesteri hivatal dolgozói munkavégzéséhez vásárolt mobiltelefonok várható használati ideje a gyakorlat szerint átlagosan 3-4 év. Tekintettel arra, hogy a mobiltelefonok az 1-es számlaosztályban az egyéb gépek, berendezések és felszerelések között kerülnek kimutatásra, használati idejük – a 14,5% leírási kulcsot figyelembe véve – 7 évben került megállapításra. A 249/2000. Korm. rendelet 30. § (5) bekezdése lehetőséget ad arra, hogy az államháztartás szervezete a tervezett használati idő figyelembevételével kisebb mértékben állapítsa meg az általa alkalmazott lineáris leírási kulcsot, viszont ennek ellenkezőjére nem tér ki. Alkalmazható-e 20% vagy 33% leírási kulcs a mobiltelefonok esetén?

Kérdés: Intézményünk saját épületén kívül még másik két épületet is fűt gázkazánnal. A másik két intézménynek a gázfogyasztást, karbantartási díjakat és a fűtők bérét (járulékokkal) számlázzuk tovább. Nincs külön mérőóra, hanem a fenntartó által meghatározott arányban történik a továbbszámlázás. A továbbszámlázás áfásan vagy áfamentesen történjen? (Alaptevékenységünk tárgyi mentes.)

Kérdés: Önkormányzatunk tanyagondnoki szolgálat keretében ebédet szállít időseknek. Egy-egy útvonalon – 60-70 km – 38-40 esetben megáll, amíg az ebédet és a vásárolt élelmiszert beviszi az ellátottnak. Nevezhető-e akadályozott forgalomnak, és alkalmazható-e ezen útszakaszra a 60/1992. Korm. rendelet 2. sz. melléklet 6. pontjában az ún. "akadályozott forgalom" 0,9-es szorzója? Hol és mit jelent az akadályozott forgalom elnevezés?

Kérdés: Gyakran kérdésként merül fel, hogy az adózási forma változása esetén a korábban beszerzett termékekkel kapcsolatban keletkezik-e adófizetési kötelezettség, 1. ha megszűnik az adott szervezet adóalanyisága (pl. jogutód nélküli megszűnés, jogutódlással történő megszűnés, a 4/A § szerinti közhatalmi tevékenység folytatása miatti adóalanyiság megszűnése), 2. ha az adott szervezet adóalanyisága nem szűnik meg, de az adóalanyi státusa megváltozik (pl. az általános szabályok szerint adózó adóalany alanyi adómentességet választ), 3. ha az adott szervezet adóalanyisága nem szűnik meg, az adóalany státusa sem változik, de a szóban forgó terméket adólevonásra nem jogosító (pl. tárgyi adómentes) tevékenységekhez való felhasználási aránya megváltozik (pl. az adóalany egyéb ingatlan-bérbeadásra vonatkozóan adókötelezettséget választ tárgyi adómentesség helyett, illetve fordítva, ha az ingatlant átminősítik, ha a felhasználási arány az államháztartási támogatás folyósítása miatt változik meg). A kérdés különösen akkor merül fel, ha a termékkel kapcsolatos előzetesen felszámított adó levonható volt, és az adólevonási jog gyakorlását kizáró változás ezt követően következik be.

Kérdés: Munkáltatói bértámogatásban részesülünk, amit havonta folyósítanak. A december hónapra jutó támogatás csak következő év január végén érkezett meg bankszámlánkra. Kérdés, hogy ha havi áfabevallók vagyunk, és tárgyévi arányszámmal göngyölítéses módszerrel számolunk, tárgyi adómentes tevékenységünk nincs, akkor a december hónapra járó, de csak januárban érkezett támogatási összeg a decemberi vagy a januári arányosításhoz kapcsolódik-e? Kell-e alkalmazni ilyenkor az Áfa-tv. 3. számú mellékletének 5., illetve 6. pontját? Ha nem egész évben, hanem csak az utolsó negyedévtől kezdve havonta kapjuk a bértámogatást, és az előző hónapokban csak adóköteles bevételünk volt, akkor a göngyölítést attól a hónaptól kell-e megkezdeni, amikor először kaptunk támogatást, vagy az előtte lévő időszakot is figyelembe kell-e venni? A levonási hányad számításánál a 2 tizedesjegy-pontosságot hogyan kell érteni?

Kérdés: Pályázat útján minisztériumoktól kapunk támogatásokat meghatározott feladatok ellátására. A támogatás pénzügyi rendezése utólagos elszámolás és a megvalósult támogatási program elfogadása után történik. A pályázati szerződésben áfalevonási jogunkról nyilatkoztunk. Az elszámoláskor csak a ráfordítások áfa nélküli összegét vehetjük figyelembe?

Kérdés: Amennyiben általános iskolai tanulónak nyújtanak adómentesen (szja) ételt, italt, szállást, utazást, hol kell a könyvvitelben elszámolni?