Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

7 találat a megadott engedményezés tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Engedményezés

Kérdés: Egy vállalkozóval szerződést kötöttünk nettó összeg + áfa megbontásban. A szerződés teljesítésének egy részét engedményezte két vállalkozóra, ezért a fizetést háromfelé kellett megbontanunk. Az engedményesek közül az egyik vállalkozó alanyi mentes. Állásfoglalás alapján az utalást úgy kellett megoldanunk, hogy az alanyi mentes vállalkozóra jutó áfát is a fővállalkozó kapta meg, ezáltal a nettó értékünk megváltozott, mivel csak áfát nem tudtunk könyvelni. Hogyan kellene megoldanunk a fennálló helyzetet?
Részlet a válaszból: […]engedményes az eredeti jogosult (engedményező) helyére lép. Az engedményezési szerződésben kellett rögzíteni, hogy melyik engedményest mekkora összeg illeti meg.Nem a szolgáltatás teljesítését, hanem annak ellenértékét, a követelést engedményezi a szolgáltató. A?számlázott nettó összeg nem változhat azáltal, hogy más jogosult részére történik a számla kiegyenlítése.A szerződés alapján[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. november 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4585
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

2. találat: Engedményezés

Kérdés: Hogyan történik egy EU-s pályázat engedményezése, amikor a támogató a pénzösszeget a kivitelezőnek utalja? A szállítónak támogató által utalt összeget a kötelezettségek között ki kell mutatni és a mérlegben szerepeltetni?
Részlet a válaszból: […]szükséges. A finanszírozó szervezet közvetlenül a szállító felé rendezi a benyújtott számlák után járó támogatást. Az utófinanszírozásban részesülő kedvezményezettnek az erről kapott értesítést követően kell egyszerre költségvetési kiadásként és megkapott támogatás értékű bevételként elszámolni a gazdasági eseményt a könyveiben.Amennyiben a támogatási szerződés saját erőt, önrészt is meghatároz a projekt megvalósításához, akkor azt a kedvezményezett az elszámolás előtt köteles pénzügyileg rendezni a szállítónak. A pénzügyi rendezésre csakis és kizárólag szakmai teljesítést követően kerülhet sor. Ez a saját erő viszont pénzforgalomban kerül elszámolásra a könyvekben. A lebonyolítási pénzforgalmi számlára az általános forgalmi adó és a saját erő összegét nem utalhatja át a kedvezményezett. Ezt az összeget a szállító részére közvetlenül kell átutalni.A támogatási programnál az engedményezés elszámolása:A szállítói kötelezettség rendezése beszámítással bruttó módon, azonos vevő esetébena szállító számlájának beérkezése után a kötelezettség előírásaT 41231, 41331 - K 441, 442, 443szállítói tartozás kiadásként történő elszámolásaközgazdasági osztályozás szerintT 1-5 forg. - K 499számlákfunkcionális osztályozás szerintT 66,72, - K átvezetési számláka kiadásokkal azonos bevétel elszámolásaközgazdasági osztályozás szerintT 499 - K 46... teljesítési számlákfunkcionális osztályozás szerintT 479 - K 992szállítói kötelezettség kivezetéseT 441, 442, 443 - K 41231, 41331A szállítói finanszírozáskor a kifizetési igényléshez a kedvezményezettnek mellékelnie kell az eredeti számlák hitelesített másolatát, a számlák kifizetését igazoló, az elszámolást alátámasztó dokumentumok másolatát,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. január 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3598
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

3. találat: Ingyenes átadás

Kérdés: A kérdésünk az önkormányzati követelésállomány 100%-ban önkormányzati tulajdonú kft.-nek történő ingyenes átadására, valamint a követelés engedményezésének könyvekben való szerepeltetésére vonatkozik a kft. szempontjából. Helyes-e az eljárásunk, illetve hogyan történik számviteli elszámolása? A követelést nem ismerték el.
Részlet a válaszból: […]következményeinek elhárítása vagy enyhítése érdekében,c) helyi önkormányzat javára törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglalt feladatai elősegítése érdekében,d) többcélú kistérségi társulás javára feladatai ellátásának elősegítése érdekében,e) külön törvény szerinti közhasznú szervezet javára, az általa átvállalt állami vagy önkormányzati közfeladat ellátásának elősegítése érdekében, valamint a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia javára törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglalt feladatai elősegítése vagy az általa átvállalt állami közfeladat ellátásának elősegítése érdekében,f) az MNV Zrt. által peres eljárásban kötött, bíróság által jóváhagyott egyezség keretében állami vagyonba tartozó dolog tulajdonjogáról való lemondás esetén."Ezért aggályosnak ítéljük meg azt a tényt, hogy az önkormányzat a vagyonának részét képező követelésállományát ingyenesen a kft.-jének adja. A kft. hiába 100%-os önkormányzati tulajdonú, de mivel gazdasági társasági forma, ezért államháztartáson kívüli szervezetnek minősül, és a kft. a behajtásért sem felel.A követelések a Ptk. rendszerében engedményezéssel ruházhatóak át. A jogosult (engedményező) a kötelezettel szemben fennálló, jövőbeli vagy feltételesen keletkező, "harmadik féllel" szembeni követelését szerződéssel másra (engedményes) átruházhatja. A követelésátruházással való megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím és a követelés engedményezése szükséges. Az engedményezés csak írásban érvényes.Az engedményezési szerződés gyakorlata a költségvetési szerveknél is előfordul, ami a speciális jogügyletek közé[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. november 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3576
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Engedményezési szerződés

Kérdés: Hogyan történik az engedményezési szerződéssel létrejött engedményezés számviteli elszámolása költségvetési szerv mint engedményes részéről, ha a követelés, illetve a kötelezettség kiegyenlítése kompenzálással, illetve anélkül történik? Az engedményezés követelésvásárlással történik.
Részlet a válaszból: […]elszámolása kiadásként közgazdasági osztályozás szerint   T 5632 K 311, 321, 3311 funkcionális osztályozás szerint   T 72, 751 K 599 Vevőkövetelés állományba vétele   T 282 K 4132 Ha az engedményezés követelésvásárlással történik, akkor az Áfa-tv. 13. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerint az engedményezés nem minősül szolgáltatásnyújtásnak. Mivel a követelés vásárlása ellenérték megtérítésével történik, ezért az ügylet nem lesz áfaköteles. Kompenzálással történő engedményezés számviteli elszámolása: Szállítói kötelezettség rendezése beszámítással, bruttó módon, azonos vevő esetén Tartozás elszámolása kiadásként közgazdasági osztályozás szerint   T 1-5 telj. K 499 számlák funkcionális osztályozás szerint   T 72, 751 K 199, 599 szállítói kötelezettség kivezetése   T 441 K4122, 4132     Vevőkövetelés rendezése bruttó módon, azonos szállító esetén Vevőkövetelés elszámolása bevételként közgazdasági osztályozás szerint   T 499 K bevételi számlák funkcionális osztályozás szerint   T átv. számlák K 992, 9951 követelés kivezetése   T 4122, 4132 K 28 Ha az engedményezésnél a követelés és a kötelezettség kiegyenlítése nem kompenzálással történik, akkor a gazdasági esemény számviteli elszámolása pénzforgalom szerint történik. Szállítói kötelezettség keletkezése […] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. július 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3228
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Engedményezés

Kérdés: Önkormányzatunk megállapodást kötött egy beruházó céggel a tulajdonunkban lévő telek használati jogának több évtizedre vonatkozó átadásának tárgyában. A megállapodás szerint a szolgáltatás ellenértékét a beruházó nem pénzben fizetné meg, hanem az önkormányzat tulajdonában lévő céggel szemben fennálló követelés engedményezésével. (Megjegyzem, a követelés tárgya nagyobb a használati jog megállapodásban megállapított ellenértékénél.) E jogügylettel összefüggésben bizonytalanok vagyunk abban, hogy az engedményezésre az Áfa-tv. engedményezésről szóló 13. § (3) bekezdése alkalmazható-e, és ennek eredményeként az Áfa-tv. hatálya alá nem tartozó ügylet valósul-e meg?
Részlet a válaszból: […]leírt esetben a beruházó által annak az önkormányzattal szemben fennálló bérleti jogviszonyból származó követelésének az önkormányzat részére történő engedményezése azért történik, hogy a beruházó az önkormányzat felé fennálló megállapodásban is rögzített jogalapon fennálló tartozását ekképpen rendezze. A kérdésben megjelölt jogszabályhely az adott esetben nem alkalmazható, mivel az engedményezés megvásárlása nem pénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel történik. Az Áfa-tv. 13. § (1) bekezdése alapján szolgáltatásnak minősül a használati jog ellenérték fejében történő átengedése. Az Áfa-tv. 258. § 6. pontjában foglaltak alapján pedig ellenértéknek minősül bármilyen vagyoni előny, ideértve a meglévő követelés mérséklésére elismert vagyoni érték is, de ide nem értve[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. június 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2938
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Engedményezés

Kérdés: Az Áfa-tv. 186. § (4) bekezdés b) pontjának értelmezésével összefüggésben kérem segítségüket. Mit jelent a jelzett bekezdés "jogosulatlanul visszatartott" fordulata? Az elmúlt évben fizetési nehézségeink voltak. Sikerült azonban megoldani ezt a helyzetet, de az egyik beszerzésünkkel kapcsolatosan úgy tudtunk megállapodni a beszállítónk engedményesével, hogy eltekint a teljes ellenérték megtérítésétől, ha annak 60%-át rövid időn belül átutaljuk. Ezt írásba foglaltuk, és meg is történt a kifizetés, ám kérdés, hogy levonásba helyezhetjük-e a számlában feltüntetett teljes összeget? Esetleg annak arányos részét lehet ilyen esetben?
Részlet a válaszból: […]megállapított negatív előjelű különbözet abszolút értékben kifejezett összegét - legfeljebb annak erejéig - csökkenteni köteles az erre az ügyletre jutó levonható előzetesen felszámított adó teljes összegével. Az Áfa-tv. 186. § (4) bekezdés b) pont alapján pedig a 186. § (2) bekezdést csak a jogosulatlanul visszatartott összeg adótartalmára kell alkalmazni, ha az adóalanyt jogszabály szerint - ideértve a jogszabályi előírásoknak megfelelő megállapodást is - megilleti az ellenérték visszatartásának joga. A leírtak szerinti esetben a beszerzéseiből származó tartozása azáltal szűnt meg, hogy megfizette a kötelezettségének 60%-át annak, akire az eredeti terméket értékesítő adóalany engedményezte követelését. Tekintettel arra, hogy a felek abban állapodnak meg, hogy a tartozás ennek az összegnek a megtérítésével[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. március 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2303

7. találat: Engedményezés minősítése

Kérdés: Hogyan kell minősíteni az engedményezést az áfa-visszaigénylési szabályoknál?
Részlet a válaszból: […]tárgyieszköz-beszerzésre azt nem alapíthatja, amelyre ellenérték-engedményezés történt. E törvényhely ugyanis feltételként állítja a megfizetettséget, a pénzügyi teljesítést, amellyel együtt jár a vevő pénzeszközállományának tényleges csökkenése. A Ptk. 328. §-a szerint ugyanis az engedményezés során az eredeti jogosult a követelését másra átruházza, vagyis az eredeti jogviszonyt tekintve a jogosult személyét érintő módosulásról van szó. Az engedményezési szerződés már annak megkötésével érvényesen létrejön, csupán a kötelezettel szembeni hatályossága függ a kötelezett értesítését. Ugyanakkor az érvényesen létrejött és a kötelezettel szemben is hatályossá váló engedményezési szerződés ellenére korántsem biztos a kiegyenlítés tényleges megtörténte. Ha a visszaigénylési jog a 4 millió forintos bevételiküszöb-érték túllépésére vagy egyéb kifizetett tárgyieszköz-beszerzésekre alapozva megnyílt, akkor a 48. § (5) bekezdés szabályai szerint a visszaigényelhető adó összegének meghatározásakor nem kell az engedményezett követeléssel érintett beszerzés tekintetében csökkentő tétellel számolni. A 48. § (5) bekezdése ugyanis megengedőbb szabályt fogalmaz meg azzal, hogy a követelésmérsékléssel történő ellenérték-kiegyenlítést[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. szeptember 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 438
Kapcsolódó tárgyszavak: ,