Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

35 találat a megadott értékesítés tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Ingyenes rendezvények költsége

Kérdés: Önkormányzati finanszírozású kulturális központ vagyunk. Intézményünk áfa-visszaigénylési joggal rendelkezik. Fő feladataink közé tartozik a közösségi művelődési tevékenység, közösségi rendezvények lebonyolítása. Rendezvényeink nagy részét a nagyközönség számára ingyenesen biztosítjuk, mint például falunapok, nyárbúcsúztatók, irodalmi műsorok, sportrendezvények, koncertek, színházi előadások, játszóházak stb. E rendezvényeink esetén élhetünk-e áfa-visszaigénylési (áfalevonási) jogunkkal? Az ilyen rendezvényeken jellemzően előadói költségek, technikai kiszolgálási költségek, színpadfedés, biztonsági őrzés, mobil--WC, szemétszállítás, szakmai anyag költségei merülnek fel. Ha az Áfa-tv. 120. §-át kell alkalmaznunk, és nem élhetünk áfalevonási jogunkkal a rendezvény ingyenessége miatt, azt minden költségtípusra értelmezni kell, vagy csak az előadói költségekre? Ha nem élhetünk az ingyenesség miatt áfalevonási jogunkkal, megtehetjük-e, hogy egy 2-3 milliós vagy akár még nagyobb költségvetésű rendezvényünkre jelképes belépődíjat, pl. 100 forintot határozunk meg? Ebben az esetben levonásba helyezhető az áfa? Ilyen rendezvényünk például a nyugdíjasoknak tartott idősek világnapi előadásaink.
Részlet a válaszból: […]adólevonásra jogosító és arra nem jogosító termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást is, akkor az előzetesen felszámított adó kizárólag az adólevonásra jogosító termékértékesítésének, szolgáltatásnyújtásának betudható részében vonható le. Fő szabály szerint a beszerzéseket el kell különíteni tételesen. Az arányos megosztás akkor lehetséges, ha a tevékenység jellege miatt a tételes elkülönítés nem alkalmazható.A kérdéses esetben pontosan megállapítható, hogy az előadói költségek, technikai kiszolgálási költségek, színpadfedés, biztonsági őrzés, mobil-WC, szemétszállítás, szakmai anyag költségei ingyenes műsorhoz kapcsolódóan merültek fel, ezért ezek áfáját nem helyezhetik levonásba.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. november 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5594

2. találat: Bivalyélőállat-, illetve bivalyhús-értékesítés

Kérdés: Önkormányzatunk vizes élőhelyek karbantartása érdekében bivaly- (magyar házi bivaly [Bubalus]) állományt telepített. A felesleges szaporulatot értékesíti. A rendelkezésre álló információk alapján 27%-os áfakulccsal kerülnek kiállításra az értékesítésre vonatkozó számlák. Egyik lehetséges vásárló kifogásolta az áfa mértékét arra hivatkozva, hogy a szarvasmarhára vonatkozó áfakulcs 5%. Az Áfa-tv. 82. §-ának (2) bekezdése alapján az 5% adómértékű termékeket és szolgáltatásokat a törvény 3. számú melléklete tartalmazza. A kérdéses mellékletben felsorolt vtsz.-számokat áttekintve az nem tartalmazza a bivaly vtsz.-számát (0102 31 és 0102 39). Erre való tekintettel alkalmazza önkormányzatunk a 27%-os áfakulcsot számlázása során. Jól határozzuk meg a bivaly vtsz.-számát? Milyen áfakulcs alkalmazandó a magyar házi bivaly (Bubalus) értékesítése tekintetében?
Részlet a válaszból: […]törvényben alkalmazott SZJ-szám, továbbá mennyisége, feltéve, hogy az természetes mértékegységben kifejezhető.Az Art. 45. §-a határozza meg, hogy a kereskedelmi vámtarifaszám (vtsz.) 2018. évi január 1. napján hatályos állapotát kell alkalmazni az áfatörvény szempontjából. A vtsz.-besorolás szerint a fajtiszta tenyészállat bivaly a 0102 31 00, a háziasított bivaly a 0102 39 10, más bivaly a 0102 39 10 szám alá tartozik.Az Áfa-tv. 3. sz. mellékletének I. fejezete sorolja fel a vtsz.-számra hivatkozással az 5%-os adómérték alá tartozó termékeket, ebben a bivaly vtsz.-száma nem szerepel. Ebből következően az élő állat értékesítése 27%-os adómérték alá tartozik.Ugyanakkor a levágott állat húsának értékesítése 5%-os adómértékkel[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. augusztus 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5538
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

3. találat: Önkormányzati ingatlan eladása

Kérdés: 1. Az önkormányzat értékesített egy ingatlant. Adásvételi szerződés kelte: 2021. 01. 11. Földhivatali határozat kézhezvétele: 2021. 04. 08. Földhivatali határozat kelte: 2021. 03. 01. Adásvétel bejegyzés dátuma: 2021. 01. 18. A vevő az értékesítésről kiállított számlát 2021. február hónapban kiegyenlítette. Mikor és milyen dátummal kell kivezetni az ingatlant az ingatlan-nyilvántartásból? Ha van értékcsökkenés, azt melyik időpontig kell elszámolni? 2. Az önkormányzat értékesített egy ingatlant, szerződés szerint a vevő részletekben egyenlíti ki a vételárat. Adásvételi szerződés kelte: 2021. 04. 15. Szerződés szerinti vételár megfizetése: 2021. 07. 14., 2022. 03. 30. Az önkormányzat a tulajdonjogát az ingatlanra fenntartja a teljes vételár átvételéig. A felek közösen kérik a "tulajdonjog-fenntartással történő adásvétel" tényének bejegyzését. Mikor és milyen dátummal kell kivezetni az ingatlant az ingatlan-nyilvántartásból, illetve elszámolni az értékcsökkenést? 3. Mi a teendő abban az esetben, ha az adásvétel meghiúsul, de a számla már kiállításra került?
Részlet a válaszból: […]bérlőként veszi meg az ingatlant, akkor a tulajdonosi átíráshoz való hozzájárulás napja a teljesítés napja, ez általában megegyezik az adásvétel földhivatali bejegyzése dátumával.A számlát a teljesítésig vagy attól számított legkésőbb 8 napon belül kell kiállítani. Az előlegről, foglalóról annak megfizetésekori teljesítési nappal kell a számlát kiállítani. Ha a birtokbaadást követő részlet-fizetésben állapodnak meg, akkor is a teljes ellenértéket kell számlázni.2. Ha az eladó a teljes vételár kiegyenlítéséig fenntartja a tulajdonjogot, akkor a birtokbaadás, tulajdon-átruházás a vételár kiegyenlítése után történik meg. Ezt megelőzően fizetett vételárrészleteket az áfában előlegként kell kezelni, tehát a vételárrészlet vevő általi kiegyenlítésének napjával mint teljesítési időponttal kell az előlegszámlákat kiállítani. A végén végszámlát kell kiállítani a birtokbaadás napjával.A kivezetés dátumát mind a két esetben azonosan kell meghatározni. Az eszközt akkortól kell kimutatni a vevőnek a könyveiben, vagyis számviteli szempontból az a teljesítési időpont, amikor az eszköz a vevő birtokába kerül, azaz az önkormányzat a vevő használatára rendelkezésére bocsátotta, függetlenül[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. július 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5513

4. találat: Építési telek értékesítése

Kérdés: Önkormányzatunk tulajdonában álló 5 darab belterületi építési telket kínálunk értékesítésre. Az építési telkek iránt magánszemélyek és vállalkozások egyaránt érdeklődnek. Az építési telkeket az önkormányzatnak [Áfa-tv. 86. § (1) bekezdés k) pontja alapján] áfásan vagy áfamentesen kell értékesítenie?
Részlet a válaszból: […]vonatkozik, mivel az a hivatkozott jogszabályhelyen kivételként szerepel. Az előzőekre tekintettel és egyéb különös rendelkezés hiányában az építési telek értékesítése - az Áfa-tv. általános szabályainak megfelelően - 27%-os adómérték felszámításával adóköteles.
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. július 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5511
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

5. találat: Ingatlan értékesítése

Kérdés: Önkormányzatunk megosztás után értékesíteni kívánja a következő ingatlant: 11 ha 8944 m2 nagyságú, kivett telephely megnevezésű ingatlan megosztásra kerül az alábbiak szerint:
- kivett telephely 1 ha 4157 m2 nagyságú,
- kivett telephely 10 ha 4175 m2 nagyságú ingatlanokra, továbbá
- 612 m2 nagyságú terület beolvad a szomszédos kivett közterület megnevezésű ingatlanba.
A megosztás után kialakuló 1 ha 4157 m2 nagyságú ingatlant lakóépületek építésére az önkormányzat eladásra kínálja, mely területen jelenleg egyetlen 115 m2-es nagyságú, autószerelő műhelyként bérbe adott épület található, melynek területaránya a teljes értékesíteni kívánt telek összterületéhez képest 0,8%. Az önkormányzat hatályos építési szabályzata alapján a terület lakóövezet beépítésre szánt terület besorolású. Önkormányzatunk az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének I) pontja alapján a lakóingatlannak minősülő és a lakóingatlannak nem minősülő ingatlan (ingatlanrész) bérbeadása, haszonbérbe adása tevékenységére adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választotta, ingatlanértékesítés vonatkozásában azonban nem élt az adókötelessé tétel lehetőségével. Tekintettel arra, hogy az 1 ha 4157 m2 nagyságú lakóépület céljára értékesíteni kívánt ingatlanon egy 115 m2 nagyságú épület áll, ingatlanértékesítés tekintetében beépített ingatlannak vagy építési teleknek tekinthető-e?
Részlet a válaszból: […]fogalommeghatározásból adódóan építménynek minősülnek a lakó- és nem lakóingatlanokon túl az egyéb építmények is, például a csővezetékek, elektromos berendezések, kerítés stb.Az Áfa-tv. az értelmező rendelkezései között meghatározza az építési telek fogalmát (259. § 7. pont). E szerint építési telek az olyana) telek, amely beépítésre szánt területen fekszik, az építési szabályoknak megfelelően kialakított, a közterületnek gépjármű-közlekedésre alkalmas részéről az adott közterületre vonatkozó jogszabályi előírások szerint, vagy önálló helyrajzi számon útként nyil-vántartott magánútról gépjárművel közvetlenül, zöldfelület, illetve termőföld sérelme nélkül megközelíthető, és amelynek a közterülettel vagy magán-úttal közös határvonala legalább 3,00 m, továbbá amely egyúttal nem minősül beépített ingatlannak,b) telek vagy telkek csoportja, amely a nyomvonal jellegű építmények elhelyezésére szolgál (építési terület), és amely egyúttal nem minősül beépített ingatlannak.Ingatlanértékesítésnél először mindig azt kell meghatározni, hogy az értékesítendő ingatlan beépített vagy beépítetlen.Beépített ingatlannak az olyan ingatlan minősül, amelyen, illetve amelynek a tulajdoni lapján szerepel valamilyen felépítmény. A kérdésben szereplő autószerelő műhely is felépítménynek minősül. Az ingatlan minősítését az adásvétel időpontjában fennálló tényleges helyzet alapján kell megítélni. Ha pl. bontási engedély van az ingatlanra, de nem bontották le ténylegesen, akkor beépített ingatlan értékesítése történik. Ha van a földterületen építmény, de nem szerepel a tulajdoni lapon, azt rendezni kell, de ténylegesen beépített ingatlanként viselkedik az áfában. Arra vonatkozóan sem az áfatörvényben, sem a Ptk.-ban,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. június 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5496
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

6. találat: Nem független felek közötti értékesítés

Kérdés: Felsőoktatási intézmény saját tulajdonú (100%-ban az intézmény által alapított) kft.-től megvásárolná azokat az eszközöket, berendezéseket, bútorokat, melyeket használ, de a kft. tartja nyilván a könyveiben. Amelyeknek nincsen értéke, azokat térítés nélkül veszi át, amelyiknek még van értéke, azokat pedig piaci áron. Megvásárolhatja-e a saját tulajdonú társaságától az egyetem? Milyen szabályok vonatkoznak rá? A szokásos piaci ár vizsgálata szükséges?
Részlet a válaszból: […]aránytalanul alacsony a termék, szolgáltatás szokásos piaci árához képest, és a termék beszerzőjét, szolgáltatás igénybevevőjét az adólevonási jog nem egészében illeti meg;c) az ellenérték aránytalanul alacsony a termék, szolgáltatás szokásos piaci árához képest, és a termék értékesítőjét, szolgáltatás nyújtóját az adólevonási jog nem egészében illeti meg, valamint a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása a 85. § (1) bekezdése, 86. § (1) bekezdése és 87. §-a szerint mentes az adó alól.A térítés nélkül átadott eszközöknél figyelembe kell venni, hogy az Áfa-tv. 11. §-ának (1) bekezdése szerint ellenérték fejében teljesített termékértékesítés [2. § a) pontja] az is, ha az adóalany a terméket a vállalkozásából véglegesen kivonva, azt saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére, vagy általában vállalkozásától idegen célokra használja.Az előzőek alapján a térítés nélkül átadott eszközök esetében adófizetési kötelezettség keletkezik abban az esetben, ha intézményüknek volt adólevonási joga az átadott eszközökkel kapcsolatban. Fontos hangsúlyozni, hogy nem az alapozza meg az áfafizetést, hogy ténylegesen éltek-e az áfalevonással, hanem az a körülmény, hogy az Áfa-tv. 120. §-a szerint volt-e levonási joguk, tehát részben vagy egészében adóköteles bevételszerző tevékenység érdekében használták-e az átadott[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. június 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5491
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

7. találat: Az Áfa-tv. 10. §-ának a) pontja szerinti ügylet teljesítési időpontja

Kérdés: Egy orvosi műszerek és orvosi műszerekhez szükséges alkatrészek gyártásával foglalkozó magyarországi székhelyű adóalany (társaság) esetében a következő kérdések merültek fel. A műszerek és alkatrészek megfelelő előállításához legtöbbször egy speciális gyártóberendezés, szerszám szükséges, melynek beszerzéséről a társaság és a különböző tagállami beszállítói külön állapodnak meg. A megállapodások alapján a gyártóberendezéseket - amelyeken az orvosi műszerek és az alkatrészek előállítása történik - a társaság megvásárolja a beszállítóktól, és a későbbiekben továbbértékesíti azokat a végső vevők (partnerek) részére, de a gyártás során ezen berendezések végig a társaság magyarországi telephelyein maradnak.
A társaság a beszerzett gyártóberendezéseket, szerszámokat több részletben értékesíti az Európai Unió különböző tagállamaiban székhellyel rendelkező partnereinek. Az értékesítés következményeként a gyártóberendezések, szerszámok továbbra is Magyarországon maradnak, így az ügylet teljesítése során a társaság áfát számít fel, és azt továbbhárítja a partnerének a kiállított számlájában.
Az értékesített gyártóberendezések, szerszámok a későbbiekben Magyarországon kerülnek felhasználásra a partner által. A vázolt tényállással kapcsolatban több kérdés is felmerült.
1. A gyártóberendezések, szerszámok partner részére történő rendelkezésre bocsátásával áfa szempontból tényállásszerűen megvalósul az ügylet, azaz teljesítés történik, így az ügylet teljesítési időpontja áfa szempontból eltérő időpontra esik a tulajdonjog átszállásának időpontjától. Helyesen jár-e el a társaság, ha a felek között létrejött jogviszonyban az áfa szempontú teljesítési időpontot a termékek tényleges átadásának időpontjában állapítja meg, amely eltér a szerződésben rögzített tulajdonjog átszállásának időpontjától?
2. Helyesen jár-e el a társaság, amikor úgy állítja ki a számlát, hogy azon áfa szempontú teljesítési időpontként a gyártóberendezések, szerszámok tényleges átadásának időpontját szerepelteti?
3. Helyesen jár-e el a társaság, amikor az ügyletet tanúsító számlán meghatározott teljesítési időpontban érvényes MNB-devizaárfolyam alapján határozza meg forintban a fizetendő adó összegét?
Részlet a válaszból: […]esetében.A fentiektől eltérően a részletfizetéses konstruk-ciók teljesítési időpontja az Áfa-tv. 10. §-ának a) pontja segítségével határozható meg. Az Áfa-tv. 10. §-ának a) pontja kimondja, hogy termék értékesítésének minősül továbbá a termék birtokbaadása olyan ügylet alapján, amely a termék határozott időre szóló bérbeadásáról vagy részletvételéről azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a jogosult a tulajdonjogot legkésőbb a határozott idő lejártával, illetőleg az ellenérték maradéktalan megtérítésével megszerzi.Az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontját az Áfa-tv. 55. §-ának (1) bekezdése határozza meg, amely rendelkezés kimondja, hogy az adófizetési kötelezettséget annak a ténynek a bekövetkezése keletkezteti, amellyel az adóztatandó ügylet tényállásszerűen megvalósul (a továbbiakban: teljesítés).Az Áfa-tv. 10. §-a a) pontjának és 55. §-a (1) bekezdésének együttes értelmezése alapján tulajdonképpen a részletfizetéses konstrukciók - mint például zárt végű lízingügylet - tényállásszerű megvalósulása akkor történik meg, amikor a részletfizetés tárgyául szolgáló termék birtokba adása megtörténik, függetlenül az ellenérték megtérítésétől. Tehát a számlát a birtokba adás napjával mint teljesítési időponttal a termék teljes ellenértékéről kell kibocsátani (és így a fizetendő adót is ezzel az időponttal kell megállapítani), függetlenül attól, hogy a vételár megfizetése még maradéktalanul nem történt meg.A fent írtak alapján, amennyiben a társaság a gyártóberendezéseket, szerszámokat a partner birtokába adja úgy, hogy az átadott termékek felett a partner tulajdonosként való rendelkezésre jogosult, a teljesítés időpontja a termékek birtokba adásának időpontja, függetlenül attól, hogy a tulajdonjog átszállásának időpontja a birtokba adás időpontjától eltér.2. Az Áfa-tv. 169. §-ának g) pontja kimondja, hogy a számlán kötelezően fel kell tüntetni az Áfa-tv. 163. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett időpontot, ha az eltér a számla kibocsátásának keltétől. E rendelkezés értelmében - tekintve, hogy a levelében előleg fizetéséről nincs szó - helyesen jár el a társaság, ha a számlán a teljesítés időpontjaként a termékek birtokba adásának időpontját tünteti fel.3. Az Áfa-tv. 80. §-ának (1) bekezdése értelmében termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása, valamint termék Közösségen belüli beszerzése esetében, ha az adó alapja külföldi pénznemben kifejezett, a forintra történő átszámításhoz azt a (2) bekezdésben meghatározott árfolyamot kell alkalmazni, amelya) termék Közösségen belüli beszerzése, illetőleg előleg fizetése esetében, valamint a 60. §-ban említett esetekben a fizetendő adó megállapításakor,b)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. június 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5474

8. találat: Termékimportot is magában foglaló láncértékesítés teljesítési helye a Brexitet követően

Kérdés: Egy kerti munkagépek értékesítésével foglalkozó vállalatcsoport belföldön nyilvántartásba vett adóalany tagja (a továbbiakban: magyar társaság) egy háromszereplős értékesítési lánc végső vevőjeként a cégcsoport francia székhelyű vállalkozásától (a továbbiakban: importőr) termékeket szerez be oly módon, hogy az importőr az Egyesült Királyságban letelepedett szállítójától beszerzett termékeket értékesíti tovább. A fuvarozás az egyesült királyságbeli eladótól közvetlenül a magyar társaság nevére szóló rendeltetéssel történik. A fuvarozást az importőr szervezi. A tervek szerint a Brexitet követő átmeneti időszak elteltével az Egyesült Királyságból fuvarozott termékeket Francia-országban bocsátja az importőr szabad forgalomba, a termékeket ezt követően szállítják le a magyar társaság részére. Jól gondolom, hogy 2021. január 1-jétől, azaz a Brexitre irányadó átmeneti szabályok lejártától kezdődően, amennyiben az áru a fuvarozás megkezdésekor az Egyesült Királyságban, azaz a Közösség területén kívül van, akkor a láncügylet egyes értékesítési tranzakciói-nak teljesítési helyét nem csupán a láncügyletekre vonatkozó általános szabályok, vagyis az Áfa-tv. 26-27. §-ai alapján kell megállapítani, hanem figyelemmel kell lenni az Áfa-tv. 28. §-ára is? Ennek megfelelően jól gondolom, hogy amennyiben a termékek szabad forgalomba bocsátására Franciaországban kerül sor, az Áfa-tv. 28. §-a értelmében az importőr értékesítésének teljesítési helye nem Magyarország, hanem Franciaország lesz?
Részlet a válaszból: […]mégpedig a fuvarozással érintett ügylet eladója által teljesített értékesítésre vonatkozik a 26. §.Az Áfa-tv. 27. §-ának (3) bekezdése rögzíti, hogy az (1) bekezdésben meghatározott termékértékesítések közül azokra, amelyeka) megelőzik azt a termékértékesítést, amelynek teljesítési helye megállapítására a 26. § alkalmazandó, a teljesítési helye az a hely, ahol a termék - a beszerző nevére szóló rendeltetéssel - a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor van;b) követik azt a termékértékesítést, amelynek teljesítési helye megállapítására a 26. § alkalmazandó, a teljesítési helye az a hely, ahol a termék a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van.Figyelemmel a kérdésben vázolt tényállásra, mely szerint az áruk feladási helye harmadik ország (2021. január 1-jétől az Egyesült Királyság harmadik országnak minősül a hozzáadottértékadó-szabályok alkalmazásában, azzal a kitétellel, hogy az Észak-Írország viszonylatában létrejött termékértékesítések és termékbeszerzések továbbra is közösségi ügyletnek tekintendők, Észak-Írország pedig a termékértékesítések szempontjából EU-tagállamként kezelendő), valamint arra, hogy az import megszakítja a láncolatot, az egyes értékesítések teljesítési helyét nem az Áfa-tv. 26-27. §-ai alapján kell meghatározni, hanem az Áfa-tv. 28. §-át kell alkalmazni. Az Áfa-tv. 28. §-a kimondja, hogy a 26. §-tól eltérően, ha a termék a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor a Közösség területén kívül van, az importáló általi termékértékesítés teljesítési helye a Közösség azon tagállama, ahol a termék importja teljesül. E rendelkezés alapját Héa-irányelv 32. cikkének második fordulata képezi, amely rögzíti, hogy amennyiben a termék feladásának vagy fuvarozásának megkezdése szerinti hely harmadik területen vagy harmadik országban található, akkor a 201. cikk értelmében adófizetésre kötelezettként kijelölt vagy elismert importőr általi termékértékesítés teljesítési helyének, valamint a további termékértékesítés teljesítési helyének azt a tagállamot kell[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. május 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5465
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

9. találat: Importot is magában foglaló láncértékesítés

Kérdés: Egy magyar társaság acélipari termékeket vásárol egy német társaságtól, amely a termékeket egy kínai cégtől szerzi be Kínából. Felmerült, hogy a leszállított termékkészletet konszignációs készletként kezeljék a vevői felhasználásig. A német társaság közvetlenül Kínából szállítja a termékeket a magyar társaság raktárába. A számlázást a német partner olyan ütemben kívánja elvégezni, ahogyan a vevő kitárolja a terméket raktárából felhasználásra. A vám- és áfajogi szabad forgalomba hozatal Magyarországon történik megbízott vámügynökségen keresztül. Az importtal kapcsolatban két variáció lehetséges, ezekkel kapcsolatban kérem a segítségét.
1. Az első esetben felmerült, hogy a vámkezelésre a megbízást a magyar társaság adja, ún. vámszámla alapján megtörténik a szabad forgalomba bocsátás, és vámhatározat alapján a magyar vevő megfizeti az áfát, melyet majd saját bevallásában levonásba helyezhet.
- Szabad forgalomba helyezés után az áru továbbra is a német társaság tulajdonában marad, vagy azonnal el kell készítenie a végleges számlát?
- Megvalósulhat az az eset, hogy ezt a terméket konszignációs készletként kezelik a felek? Ebben az esetben a német társaság a raktárból történő kitárolások alkalmával milyen értékesítésről kell, hogy számlát adjon? Belföldi értékesítés, importértékesítés vagy Közösségen belüli értékesítés?
- Milyen dokumentációra van szükség az értékesítési számlán kívül az ügylet alátámasztására?
2. Másik lehetőségként felmerült, hogy a vámkezelésre a megbízást a német társaság adja, végleges vámkezelés valósulhat meg közvetett vámjogi képviselet keretében. Megtörténik a vámkezelés, ezek után a terméket a vevő raktárába szállítják.
- A német társaság milyen számlát kell, hogy kiállítson: belföldi értékesítés, közösségi értékesítés vagy import?
- A német társaságnak ebben az esetben be kell jelentkezni adószámért a NAV-hoz?
- Ha az ügylet közösségi értékesítésnek minősül, akkor alkalmazhatóak lennének-e a vevői készletre vonatkozó előírások?
- Milyen dokumentációra van szükség az értékesítési számlán kívül az ügylet alátámasztására?
Részlet a válaszból: […]teljesítési hely megállapításához mindenekelőtt azt kell megvizsgálni, hogy a láncügyletben melyik értékesítéshez kapcsolódik a fuvarozás. Figyelemmel arra a vélelemre, hogy a fuvarozást a német társaság végzi, a fuvarozás a kínai fél és a német társaság közötti értékesítéshez kapcsolódik. Ebből következően a fenti jogszabályhelyek alapján - tekintve, hogy ezt az értékesítést nem előzi meg másik ügylet - a 26. § szabálya erre az értékesítésre alkalmazandó, tehát az első értékesítés teljesítési helye Kína.Mindezekből az is következik, hogy a német társaság értékesítésének teljesítési helyét az Áfa-tv. 27. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján kell meghatározni, azaz a német társaság egy belföldi teljesítési helyű értékesítést teljesít a magyar társaság felé, amely miatt adóalanyként be kell jelentkeznie Magyarországon.Amennyiben a magyar társaság ad megbízást a vámkezelésre, akkor a magyar társaság minősül importőrnek, amelynek a kérdéses esetben import után adófizetési kötelezettsége keletkezik. Emellett a német társaság által a részére teljesített belföldi értékesítés kapcsán a német társaság által felszámított áfa megfizetésével kétszeres adóteher merülne fel.Nem kell azonban feltétlenül áfát felszámítania a német társaságnak a belföldi értékesítés miatt, amennyiben a beadványban szereplő esetben az Áfa-tv. 112. §-a (1) bekezdésének a) vagy b) pontja alkalmazható. Az Áfa-tv. 112. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy mentes az adó alól:a) a 24. § (1) bekezdése szerint importált termék értékesítése abban az esetben, ha az a termék teljes vámmentességgel járó ideiglenes behozatali vagy külső árutovábbítási eljárás, vagyb) a 24. § (2) bekezdése szerint importált termék értékesítése abban az esetben, ha az a termék belső közösségi árutovábbítási eljáráshatálya alatti állására nincs befolyással.A termékimport alapesetét az Áfa-tv. 24. §-ának (1) bekezdése tartalmazza, mely szerint termék importja: olyan terméknek a Közösség területére történő behozatala vagy egyéb módon való bejuttatása, amely - az Európai Közösséget létrehozó szerződés (a továbbiakban: szerződés) 24. cikkének értelmében - nincs szabad forgalomban. Az Áfa-tv. 24. §-ának (2) bekezdése rögzíti, hogy termék importja az is, ha a szabad forgalomban levő terméket a Közösség vámterületének azon területrészéről hozzák be, vagy egyéb módon juttatják be a Közösség más területére, amely területrész az Áfa-tv. alkalmazásában harmadik állam területével esik egy tekintet alá.Figyelemmel arra, hogy a magyar társaság által teljesített import nem tartozhat a 24. § (2) bekezdése alá, így a 112. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti mentesség nem alkalmazható a német társaság által teljesített termékértékesítésre, azonban, ha a terméket külső árutovábbítási eljárás alá vonják, akkor a 112. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti mentesség alkalmazható. Az, hogy a kérdéses esetben külső árutovábbítási eljárás hogyan alkalmazható - alkalmazható-e egyáltalán -, további vizsgálat tárgyát képezi.Annak megítélése, hogy szabad forgalomba helyezés után az áru továbbra is a német társaság tulajdonában marad-e, a felek megállapodásának a függvénye, nem adójogi kérdés. (Egy termékimport teljesítése nem eredményezi automatikusan, hogy az importált termék az importáló tulajdonába is kerül.) A számla kibocsátásának határidejéről az Áfa-tv. 163. §-a rendelkezik. A német társaságnak a feleknek a teljesítés időpontjára vonatkozó megállapodására is figyelemmel a 163. §-ban meghatározottak szerint kell kibocsátania a számlát.A konszignációs raktárra vonatkozó kérdéssel kapcsolatban a következő mondható el. A konszignációs raktár Áfa-tv. által szabályozott formája a vevői készlet, amelyre vonatkozó szabályok csak közösségi viszonylatban, két tagállam közötti termékmozgatás esetén alkalmazhatóak. Ebből következően - tekintve, hogy a termék Kínából érkezik közvetlenül Magyarországra - az Áfa-tv. vevői készletre vonatkozó szabályai nem alkalmazhatóak.Az arra vonatkozó kérdés, hogy milyen dokumentációra van szükség a számlán kívül az ügylet alátámasztására, nem egyértelmű. Amennyiben a kérdés arra vonatkozik, hogy a magyar társaság által teljesített termékimport "alátámasztásához" milyen dokumentum szükséges, akkor ez a dokumentum az importhatározat. [Amennyiben a kérdés az adólevonási jog gyakorlásához szükséges dokumentumokra vonatkozik, akkor a magyar társaságnak[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. április 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5448
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

10. találat: Önkormányzati utánfutó értékesítése

Kérdés: Önkormányzatunk használt utánfutóját szeretné térítésmentesen egy 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő nonprofit kft. tulajdonába adni. Ez a tevékenység termékértékesítésnek minősül-e, és áfaszempontból milyen kötelezettségekkel jár?
Részlet a válaszból: […]alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy általában, vállalkozásától idegen célok elérésére ingyenesen felhasználja, illetőleg azt más tulajdonába ingyenesen átengedi, feltéve, hogy a termék vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészében vagy részben adólevonási jog illette meg.Fontos kiemelni, hogy nem ahhoz köti az Áfa-tv. az adófizetési kötelezettséget, ha az adóalany ténylegesen levonta az ingyenesen átadott termék beszerzési áfáját, hanem ha az Áfa-tv. szerint megillette az áfalevonási jog részben (arányosítással) vagy egészében.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5439
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 35 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést