Adománygyűjtés magánszemély számára

Kérdés: Önkormányzatunk egy, a településhez kötődő kiskorú, súlyos beteg gyermek szülei részére támogatást kíván nyújtani, jótékony céllal, a gyermek külföldi gyógykezelésének megteremtése érdekében. Egy alapítványon keresztül történő adományozás lehetősége merült fel, ez esetben kérdeznénk, hogy a Mötv. 41. §-ának (9) bekezdése alapján alkotott rendelet szerint az államháztartáson kívüli forrás átadásáról és átvételéről szóló önkormányzati rendelet alapján kell-e eljárni?
Illetve, hogy maga az alapítvány hogyan tud elszámolni a számára nyújtott adománnyal? Elégséges-e, ha egy bizonylaton átadják a család számára a pénzösszeget, amit az önkormányzattól kaptak? (Az önkormányzat 1.000.000 forint adományt kíván nyújtani.) Az önkormányzat hogyan, milyen feltételekkel tud a településen gyűjtést szervezni? (Gondolunk itt a pár száz forintos lakossági készpénz-adománygyűjtés megszervezésére.) Továbbá, van-e arra lehetőség, hogy az önkormányzat közvetlenül adja át a támogatást, s annak mi a jogi formája? Az adóhatósághoz a támogatásgyűjtést milyen feltételek alapján kell bejelenteni, s azt hogyan kell megtenni? A magánszemélynek kell-e bármiféle kötelezettséget teljesítenie a jótékonysági szándékkal gyűjtött pénzadomány elfogadása esetén, amennyiben a támogatás meghaladja az akár több millió forintot is?
Részlet a válaszából: […] ...(fizetett) vagyoni érték; nem alkalmazható e rendelkezés, ha a juttatás (a fizetés) a magánszemély vagy más által teljesített termékértékesítésre (vagyoni érték átengedésére), szolgáltatásnyújtásra tekintettel vagy azzal összefüggésben történik.Amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.

Eszközvásárlás során speciális helyzet

Kérdés: Intézetünknél pár éve felügyeletiszerv-váltás volt. Az addig beszerzett eszközök az előző felügyeleti szerv tulajdonában maradtak, de továbbra is a mi használatunkban, vagyis a 0-s főkönyvi számokon szerepel a nyilvántartásainkban. Ezeket az eszközöket most megvásároljuk egy bizonyos összegért, ami összességében, nagyjából a jelenlegi nettó (könyv szerinti) értéküknek felel meg. Ebből az eszközök nagy része már több éve teljesen leíródott. A 0-s számlaosztályból így vissza kell vezetnünk az 1-es számlaosztályba, de a mostani beszerzési (piaci) értékük eltérő a nyilvántartásban szereplő értékektől. Mit javasolnának az eszközök bekerülési értékével kapcsolatban? Mi lenne a legoptimálisabb felosztás vagy a legjobb megoldás ebben az esetben? A felügyeletiszerv-váltás előtt nálunk 1-es számlaosztályban voltak nyilvántartva ezek az eszközök. Ekkor kerültek át más tulajdonába, 1-ből kivezetésre kerültek, át a 0-s számlaosztályba. Szerződés alapján használói maradtunk az eszközöknek. Nagyságrendileg 1800 db-ot érint a vásárlás.
Részlet a válaszából: […] ...az eszközöket most fogják megvásárolni, a vásárolt eszközökre vonatkozó előírások alapján kell azokat nyilvántartásba venni, az értékesítésről szóló számla alapján. Az Áhsz. 16. §-ának (3) bekezdése szerint vásárolt eszközök bekerülési értéke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.

Ingó vagyontárgyak

Kérdés: Önkormányzatunk vagyonrendeletében az önkormányzati vagyon hasznosításával, értékesítésével kapcsolatos részben említést tesz, és rendelkezik az ingó vagyontárgyakról. Itt szeretném kérni az ingó vagyontárgy megfogalmazásának pontosítását: pénzügyi számvitelben az 13-as számlaosztályban szerepeltetett vagyonelemek közül a kis és nagy értékű eszközök tartoznak ide, melyek a leltárban szerepelnek?
Részlet a válaszából: […] Az ingó dolog fogalmát a vagyontörvény nem határozza meg, a Ptk.-ban sem található rá fogalmi meghatározás. Általánosságban az ingó dolgok azok, amelyek nem ingatlanok, de tárgyiasult formában jelennek meg, illetve azon dolgok, melyek állaguk sérelme nélkül egy helyről egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.

Önkormányzati támogatású civil szervezetek

Kérdés: Önkormányzatunk támogat civil szervezeteket, alapítványokat. Milyen formában tehetjük ezt meg, illetve ezen szervezeteknek van-e elszámolási kötelezettsége az önkormányzatunk felé? Minden esetben kell támogatási szerződést kötni? Tudomásunk szerint egyesület állíthat ki számlát. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] ...mint bármely más adóalany, állíthat ki számlát, helyesebben számlaadási kötelezettsége keletkezik az általa teljesített termék-értékesítés, szolgáltatás után. De a kapott támogatás, adomány, segély, felajánlás nem tartozik az áfatörvény hatálya alá, mert...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.

Kivágott fa értékesítése

Kérdés: Önkormányzatunk nem rendelkezik vállalkozói tevékenységgel és kft.-vel sem. A képviselők részéről felmerült, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő utak mentén a fákat ki kellene vágatnunk. Az elképzelés szerint a kivágást és a fák tuskózását egy vállalkozás végezné, tekintettel arra, hogy az út helyreállítása csak így lehetséges. Az önkormányzat jogilag hogyan értékesíthet fát, milyen adózás szükséges e körben? Milyen egyéb, nem pénzügyi feltételek betartásai szükségesek? Lehet-e olyan megoldás, hogy a fát kivágó vállalkozó számára értékesítünk, ez mely jogi szempontok szerint aggályos?
Részlet a válaszából: […] ...lekönyveli költségnek, és amennyiben áfaalany, az áfáját levonásba helyezi. Az áfaalany önkormányzat pedig kiszámlázza a faértékesítést a vállalkozó részére áfásan. Amennyiben az önkormányzat alanyi adómentes, akkor értelemszerűen nincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.

Önkormányzati törzsvagyonba tartozó út értékesítése

Kérdés: Az önkormányzatnál egy magánszemély jelezte, hogy az önkormányzati törzsvagyonba tartozó önkormányzati út mindkét oldalán földtulajdonnal rendelkezik. Elképzelése szerint szeretné az út területét megvásárolni és felszántani, esetlegesen egy helyrajzi szám alá összevonatni. Van-e az önkormányzati törzsvagyonként nyilvántartott terület értékesítésére lehetőség, ha igen, milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] ...önkormányzat tulajdonában álló tereket stb.Amennyiben a kérdéses út nem közút, és az önkormányzat vagyonrendelete lehetővé teszi az értékesítést, akkor az értékesítésnek nincs jogi akadálya. Az értékesítésről testületi döntés kell. Az értékesítési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.

Kárátalány elszámolása

Kérdés:

2021-ben az önkormányzat adásvételi szerződést kötött egy kft.-vel. A szerződés tárgya: kivett ipari park megnevezésű külterületi ingatlan értékesítése. Kedvezményes vételár került megállapításra 1.500.000 forint + áfa összegben, melyről a számlát az önkormányzat kiállította, az áfát befizette. A kedvezményes vételár feltételekhez volt kötve (beruházásmegvalósítás, folyamatos üzemeltetés, munkaerő-foglalkoztatás), melyeket a vevő nem teljesített. Az önkormányzat a fentiek alapján elállt a szerződéstől. A szerződés erre vonatkozó pontja a vételárra vonatkozóan az alábbiakat tartalmazza: az eladó (önkormányzat) köteles az általa kapott vételár visszaadását felajánlani, melyből a korábbi kedvezményes nettó vételár x százalékának megfelelő kárátalányt visszatart. Az önkormányzat úgy döntött, hogy a kárátalány összegével csökkentett vételárat ad vissza. Az általunk kapott vételár 1.500.000 forint + áfa volt. Ezen összeg nettó 10%-a kárátalány, melyet visszatartunk. Tekintettel arra, hogy az áfát anno megfizettük, a „felajánlott vételár” összege hogyan kerül megállapításra: 1.500.000–150.000 = 1.350.000 forint + áfa, vagy pedig az 1.350.000 már a bruttó összeg? Jól gondoljuk, hogy ebben az esetben a vevő számlát kell, hogy kiállítson az önkormányzatnak a felajánlott vételárról, és azt az önkormányzat kvázi ingatlanvásárlásként könyveli?

Részlet a válaszából: […] ...szerződéstől elállás esetén az eredeti állapotot kell helyreállítani, azaz mintha nem történt volna meg az értékesítés. Ennek érdekében érvényteleníteni/sztornózni kell az eredeti számlát, az eredeti számlaszám feltüntetésével, röviden pedig szükséges ráírni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.

Jótékonysági bál belépőjének számlázása

Kérdés: Önkormányzatunk 2-es adószámmal rendelkezik. Nyári rendezvénysorozatunk keretében jótékonysági bált szervezünk, melynek teljes bevételét egy alapítvány javára ajánljuk fel. A rendezvény nem ingyenes, belépőjegyet árusítanánk. Mindenképpen szükséges áfás számlát kiállítanunk az értékesített belépőjegyekről? Van mód arra, hogy ún. támogatói jegyeket értékesítsünk? Ha igen, milyen módon tehetjük ezt szabályosan?
Részlet a válaszából: […] ...a szolgáltatásairól köteles számlát kiállítani. A rendezvény belépőjegyes, ezért 27%-os áfát fel kell számítani. A belépőjegyek értékesítése áfaköteles tevékenység, még akkor is, ha a bevételt jótékony célra kívánják fordítani.Az Áfa-tv. 166....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.

Otthonteremtési támogatás visszafizetése

Kérdés:

Önkormányzatunk alkalmazottja használt lakás felújításához, bővítéséhez kapott otthonfelújítási támogatásból újított fel ingatlant. Egy másik alkalmazottunk pedig új lakás vásárlásához, építéséhez családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) felhasználásával épített ingatlant. Mindkét alkalmazottunk értékesíti az ingatlanokat az elidegenítési és terhelési tilalom fennállásának időszakában (ez általában 10 év), így a kapott támogatásokat vissza kell fizetniük. A használt lakás felújításához, bővítéséhez kapott otthonfelújítási támogatás esetében, a támogatás összegéből megvalósított munkálatokkal kapcsolatos, számlával igazolt kiadások elszámolhatók-e értéknövelő beruházásként az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem megállapítása során, azokkal csökkenthető-e az ingatlan átruházásából származó bevétel? Az új lakás építéséhez kapott CSOK-kal szerzett ingatlan esetében az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem kiszámítása során az átruházásból származó bevétel csökkenthető-e a támogatásként folyósított összeggel, vagy esetleg a büntetőkamatot is tartalmazó visszafizetett összeggel?

Részlet a válaszából: […] ...költségként elszámolható, függetlenül attól, hogy támogatásból valósult meg, vagy sem.A CSOK igénybevételével épített ingatlan értékesítése esetén, először azt szükséges vizsgálni, hogy az Szja-tv. 62. § (1) bekezdés c) pontja mit szabályoz.Az Szja-tv. 62...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Hivatali személygépjármű tankolási költségei

Kérdés: Alanyi adómentes központi költségvetési szerv vagyunk. Évekkel ezelőtt az a gyakorlat alakult ki, hogy a saját személyautóinkba tankolt üzemanyag árát bruttó összegben a K312 rovatra könyvelték. Az Áfa-tv. azon rendelkezésére hivatkozva, hogy a személygépjármű üzemanyagköltségének áfája nem igényelhető vissza. Valóságban alanyi adómentesként semminek az áfáját nem igényeljük vissza. Helyesen járnánk-e el, ha a jövőben a K312 rovatra kizárólag a vételár kerülne (vagyis az áfa nélküli összeg), és a K351-re könyvelnénk az áfa összegét, mint minden más áfát tartalmazó dologi kiadás esetében? (Természetesen a le nem vonható áfa összege hó végén átvezetésre kerül ráfordításra.) Ha az eddig követett gyakorlatunk mégis helyes, az egyéb személygépjárművekkel kapcsolatos kiadások (szerelés, alkatrész-, gumibeszerzés... stb.) szintén bruttó módon az adott rovatra kerüljenek könyvelésre? Mivel ez utóbbi kiadások esetében a nettó összeg került a megfelelő rovatra, az áfa összegét a K351 rovatra könyvelték.
Részlet a válaszából: […] ...Áhsz. alapján a vételár a termékek, szolgáltatások beszerzése, értékesítése után fizetett, kapott, felárral növelt, engedményekkel csökkentett, általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenértéke. A le nem vonható áfa tehát nem része a vételárnak, függetlenül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.
1
2
3
…
111