35 találat a megadott értékesítés tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]adólevonásra jogosító és arra nem jogosító termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást is, akkor az előzetesen felszámított adó kizárólag az adólevonásra jogosító termékértékesítésének, szolgáltatásnyújtásának betudható részében vonható le. Fő szabály szerint a beszerzéseket el kell különíteni tételesen. Az arányos megosztás akkor lehetséges, ha a tevékenység jellege miatt a tételes elkülönítés nem alkalmazható.A kérdéses esetben pontosan megállapítható, hogy az előadói költségek, technikai kiszolgálási költségek, színpadfedés, biztonsági őrzés, mobil-WC, szemétszállítás, szakmai anyag költségei ingyenes műsorhoz kapcsolódóan merültek fel, ezért ezek áfáját nem helyezhetik levonásba.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]törvényben alkalmazott SZJ-szám, továbbá mennyisége, feltéve, hogy az természetes mértékegységben kifejezhető.Az Art. 45. §-a határozza meg, hogy a kereskedelmi vámtarifaszám (vtsz.) 2018. évi január 1. napján hatályos állapotát kell alkalmazni az áfatörvény szempontjából. A vtsz.-besorolás szerint a fajtiszta tenyészállat bivaly a 0102 31 00, a háziasított bivaly a 0102 39 10, más bivaly a 0102 39 10 szám alá tartozik.Az Áfa-tv. 3. sz. mellékletének I. fejezete sorolja fel a vtsz.-számra hivatkozással az 5%-os adómérték alá tartozó termékeket, ebben a bivaly vtsz.-száma nem szerepel. Ebből következően az élő állat értékesítése 27%-os adómérték alá tartozik.Ugyanakkor a levágott állat húsának értékesítése 5%-os adómértékkel[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]bérlőként veszi meg az ingatlant, akkor a tulajdonosi átíráshoz való hozzájárulás napja a teljesítés napja, ez általában megegyezik az adásvétel földhivatali bejegyzése dátumával.A számlát a teljesítésig vagy attól számított legkésőbb 8 napon belül kell kiállítani. Az előlegről, foglalóról annak megfizetésekori teljesítési nappal kell a számlát kiállítani. Ha a birtokbaadást követő részlet-fizetésben állapodnak meg, akkor is a teljes ellenértéket kell számlázni.2. Ha az eladó a teljes vételár kiegyenlítéséig fenntartja a tulajdonjogot, akkor a birtokbaadás, tulajdon-átruházás a vételár kiegyenlítése után történik meg. Ezt megelőzően fizetett vételárrészleteket az áfában előlegként kell kezelni, tehát a vételárrészlet vevő általi kiegyenlítésének napjával mint teljesítési időponttal kell az előlegszámlákat kiállítani. A végén végszámlát kell kiállítani a birtokbaadás napjával.A kivezetés dátumát mind a két esetben azonosan kell meghatározni. Az eszközt akkortól kell kimutatni a vevőnek a könyveiben, vagyis számviteli szempontból az a teljesítési időpont, amikor az eszköz a vevő birtokába kerül, azaz az önkormányzat a vevő használatára rendelkezésére bocsátotta, függetlenül[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]vonatkozik, mivel az a hivatkozott jogszabályhelyen kivételként szerepel. Az előzőekre tekintettel és egyéb különös rendelkezés hiányában az építési telek értékesítése - az Áfa-tv. általános szabályainak megfelelően - 27%-os adómérték felszámításával adóköteles.
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]fogalommeghatározásból adódóan építménynek minősülnek a lakó- és nem lakóingatlanokon túl az egyéb építmények is, például a csővezetékek, elektromos berendezések, kerítés stb.Az Áfa-tv. az értelmező rendelkezései között meghatározza az építési telek fogalmát (259. § 7. pont). E szerint építési telek az olyana) telek, amely beépítésre szánt területen fekszik, az építési szabályoknak megfelelően kialakított, a közterületnek gépjármű-közlekedésre alkalmas részéről az adott közterületre vonatkozó jogszabályi előírások szerint, vagy önálló helyrajzi számon útként nyil-vántartott magánútról gépjárművel közvetlenül, zöldfelület, illetve termőföld sérelme nélkül megközelíthető, és amelynek a közterülettel vagy magán-úttal közös határvonala legalább 3,00 m, továbbá amely egyúttal nem minősül beépített ingatlannak,b) telek vagy telkek csoportja, amely a nyomvonal jellegű építmények elhelyezésére szolgál (építési terület), és amely egyúttal nem minősül beépített ingatlannak.Ingatlanértékesítésnél először mindig azt kell meghatározni, hogy az értékesítendő ingatlan beépített vagy beépítetlen.Beépített ingatlannak az olyan ingatlan minősül, amelyen, illetve amelynek a tulajdoni lapján szerepel valamilyen felépítmény. A kérdésben szereplő autószerelő műhely is felépítménynek minősül. Az ingatlan minősítését az adásvétel időpontjában fennálló tényleges helyzet alapján kell megítélni. Ha pl. bontási engedély van az ingatlanra, de nem bontották le ténylegesen, akkor beépített ingatlan értékesítése történik. Ha van a földterületen építmény, de nem szerepel a tulajdoni lapon, azt rendezni kell, de ténylegesen beépített ingatlanként viselkedik az áfában. Arra vonatkozóan sem az áfatörvényben, sem a Ptk.-ban,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]aránytalanul alacsony a termék, szolgáltatás szokásos piaci árához képest, és a termék beszerzőjét, szolgáltatás igénybevevőjét az adólevonási jog nem egészében illeti meg;c) az ellenérték aránytalanul alacsony a termék, szolgáltatás szokásos piaci árához képest, és a termék értékesítőjét, szolgáltatás nyújtóját az adólevonási jog nem egészében illeti meg, valamint a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása a 85. § (1) bekezdése, 86. § (1) bekezdése és 87. §-a szerint mentes az adó alól.A térítés nélkül átadott eszközöknél figyelembe kell venni, hogy az Áfa-tv. 11. §-ának (1) bekezdése szerint ellenérték fejében teljesített termékértékesítés [2. § a) pontja] az is, ha az adóalany a terméket a vállalkozásából véglegesen kivonva, azt saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére, vagy általában vállalkozásától idegen célokra használja.Az előzőek alapján a térítés nélkül átadott eszközök esetében adófizetési kötelezettség keletkezik abban az esetben, ha intézményüknek volt adólevonási joga az átadott eszközökkel kapcsolatban. Fontos hangsúlyozni, hogy nem az alapozza meg az áfafizetést, hogy ténylegesen éltek-e az áfalevonással, hanem az a körülmény, hogy az Áfa-tv. 120. §-a szerint volt-e levonási joguk, tehát részben vagy egészében adóköteles bevételszerző tevékenység érdekében használták-e az átadott[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]esetében.A fentiektől eltérően a részletfizetéses konstruk-ciók teljesítési időpontja az Áfa-tv. 10. §-ának a) pontja segítségével határozható meg. Az Áfa-tv. 10. §-ának a) pontja kimondja, hogy termék értékesítésének minősül továbbá a termék birtokbaadása olyan ügylet alapján, amely a termék határozott időre szóló bérbeadásáról vagy részletvételéről azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a jogosult a tulajdonjogot legkésőbb a határozott idő lejártával, illetőleg az ellenérték maradéktalan megtérítésével megszerzi.Az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontját az Áfa-tv. 55. §-ának (1) bekezdése határozza meg, amely rendelkezés kimondja, hogy az adófizetési kötelezettséget annak a ténynek a bekövetkezése keletkezteti, amellyel az adóztatandó ügylet tényállásszerűen megvalósul (a továbbiakban: teljesítés).Az Áfa-tv. 10. §-a a) pontjának és 55. §-a (1) bekezdésének együttes értelmezése alapján tulajdonképpen a részletfizetéses konstrukciók - mint például zárt végű lízingügylet - tényállásszerű megvalósulása akkor történik meg, amikor a részletfizetés tárgyául szolgáló termék birtokba adása megtörténik, függetlenül az ellenérték megtérítésétől. Tehát a számlát a birtokba adás napjával mint teljesítési időponttal a termék teljes ellenértékéről kell kibocsátani (és így a fizetendő adót is ezzel az időponttal kell megállapítani), függetlenül attól, hogy a vételár megfizetése még maradéktalanul nem történt meg.A fent írtak alapján, amennyiben a társaság a gyártóberendezéseket, szerszámokat a partner birtokába adja úgy, hogy az átadott termékek felett a partner tulajdonosként való rendelkezésre jogosult, a teljesítés időpontja a termékek birtokba adásának időpontja, függetlenül attól, hogy a tulajdonjog átszállásának időpontja a birtokba adás időpontjától eltér.2. Az Áfa-tv. 169. §-ának g) pontja kimondja, hogy a számlán kötelezően fel kell tüntetni az Áfa-tv. 163. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett időpontot, ha az eltér a számla kibocsátásának keltétől. E rendelkezés értelmében - tekintve, hogy a levelében előleg fizetéséről nincs szó - helyesen jár el a társaság, ha a számlán a teljesítés időpontjaként a termékek birtokba adásának időpontját tünteti fel.3. Az Áfa-tv. 80. §-ának (1) bekezdése értelmében termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása, valamint termék Közösségen belüli beszerzése esetében, ha az adó alapja külföldi pénznemben kifejezett, a forintra történő átszámításhoz azt a (2) bekezdésben meghatározott árfolyamot kell alkalmazni, amelya) termék Közösségen belüli beszerzése, illetőleg előleg fizetése esetében, valamint a 60. §-ban említett esetekben a fizetendő adó megállapításakor,b)[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]mégpedig a fuvarozással érintett ügylet eladója által teljesített értékesítésre vonatkozik a 26. §.Az Áfa-tv. 27. §-ának (3) bekezdése rögzíti, hogy az (1) bekezdésben meghatározott termékértékesítések közül azokra, amelyeka) megelőzik azt a termékértékesítést, amelynek teljesítési helye megállapítására a 26. § alkalmazandó, a teljesítési helye az a hely, ahol a termék - a beszerző nevére szóló rendeltetéssel - a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor van;b) követik azt a termékértékesítést, amelynek teljesítési helye megállapítására a 26. § alkalmazandó, a teljesítési helye az a hely, ahol a termék a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van.Figyelemmel a kérdésben vázolt tényállásra, mely szerint az áruk feladási helye harmadik ország (2021. január 1-jétől az Egyesült Királyság harmadik országnak minősül a hozzáadottértékadó-szabályok alkalmazásában, azzal a kitétellel, hogy az Észak-Írország viszonylatában létrejött termékértékesítések és termékbeszerzések továbbra is közösségi ügyletnek tekintendők, Észak-Írország pedig a termékértékesítések szempontjából EU-tagállamként kezelendő), valamint arra, hogy az import megszakítja a láncolatot, az egyes értékesítések teljesítési helyét nem az Áfa-tv. 26-27. §-ai alapján kell meghatározni, hanem az Áfa-tv. 28. §-át kell alkalmazni. Az Áfa-tv. 28. §-a kimondja, hogy a 26. §-tól eltérően, ha a termék a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor a Közösség területén kívül van, az importáló általi termékértékesítés teljesítési helye a Közösség azon tagállama, ahol a termék importja teljesül. E rendelkezés alapját Héa-irányelv 32. cikkének második fordulata képezi, amely rögzíti, hogy amennyiben a termék feladásának vagy fuvarozásának megkezdése szerinti hely harmadik területen vagy harmadik országban található, akkor a 201. cikk értelmében adófizetésre kötelezettként kijelölt vagy elismert importőr általi termékértékesítés teljesítési helyének, valamint a további termékértékesítés teljesítési helyének azt a tagállamot kell[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]teljesítési hely megállapításához mindenekelőtt azt kell megvizsgálni, hogy a láncügyletben melyik értékesítéshez kapcsolódik a fuvarozás. Figyelemmel arra a vélelemre, hogy a fuvarozást a német társaság végzi, a fuvarozás a kínai fél és a német társaság közötti értékesítéshez kapcsolódik. Ebből következően a fenti jogszabályhelyek alapján - tekintve, hogy ezt az értékesítést nem előzi meg másik ügylet - a 26. § szabálya erre az értékesítésre alkalmazandó, tehát az első értékesítés teljesítési helye Kína.Mindezekből az is következik, hogy a német társaság értékesítésének teljesítési helyét az Áfa-tv. 27. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján kell meghatározni, azaz a német társaság egy belföldi teljesítési helyű értékesítést teljesít a magyar társaság felé, amely miatt adóalanyként be kell jelentkeznie Magyarországon.Amennyiben a magyar társaság ad megbízást a vámkezelésre, akkor a magyar társaság minősül importőrnek, amelynek a kérdéses esetben import után adófizetési kötelezettsége keletkezik. Emellett a német társaság által a részére teljesített belföldi értékesítés kapcsán a német társaság által felszámított áfa megfizetésével kétszeres adóteher merülne fel.Nem kell azonban feltétlenül áfát felszámítania a német társaságnak a belföldi értékesítés miatt, amennyiben a beadványban szereplő esetben az Áfa-tv. 112. §-a (1) bekezdésének a) vagy b) pontja alkalmazható. Az Áfa-tv. 112. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy mentes az adó alól:a) a 24. § (1) bekezdése szerint importált termék értékesítése abban az esetben, ha az a termék teljes vámmentességgel járó ideiglenes behozatali vagy külső árutovábbítási eljárás, vagyb) a 24. § (2) bekezdése szerint importált termék értékesítése abban az esetben, ha az a termék belső közösségi árutovábbítási eljáráshatálya alatti állására nincs befolyással.A termékimport alapesetét az Áfa-tv. 24. §-ának (1) bekezdése tartalmazza, mely szerint termék importja: olyan terméknek a Közösség területére történő behozatala vagy egyéb módon való bejuttatása, amely - az Európai Közösséget létrehozó szerződés (a továbbiakban: szerződés) 24. cikkének értelmében - nincs szabad forgalomban. Az Áfa-tv. 24. §-ának (2) bekezdése rögzíti, hogy termék importja az is, ha a szabad forgalomban levő terméket a Közösség vámterületének azon területrészéről hozzák be, vagy egyéb módon juttatják be a Közösség más területére, amely területrész az Áfa-tv. alkalmazásában harmadik állam területével esik egy tekintet alá.Figyelemmel arra, hogy a magyar társaság által teljesített import nem tartozhat a 24. § (2) bekezdése alá, így a 112. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti mentesség nem alkalmazható a német társaság által teljesített termékértékesítésre, azonban, ha a terméket külső árutovábbítási eljárás alá vonják, akkor a 112. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti mentesség alkalmazható. Az, hogy a kérdéses esetben külső árutovábbítási eljárás hogyan alkalmazható - alkalmazható-e egyáltalán -, további vizsgálat tárgyát képezi.Annak megítélése, hogy szabad forgalomba helyezés után az áru továbbra is a német társaság tulajdonában marad-e, a felek megállapodásának a függvénye, nem adójogi kérdés. (Egy termékimport teljesítése nem eredményezi automatikusan, hogy az importált termék az importáló tulajdonába is kerül.) A számla kibocsátásának határidejéről az Áfa-tv. 163. §-a rendelkezik. A német társaságnak a feleknek a teljesítés időpontjára vonatkozó megállapodására is figyelemmel a 163. §-ban meghatározottak szerint kell kibocsátania a számlát.A konszignációs raktárra vonatkozó kérdéssel kapcsolatban a következő mondható el. A konszignációs raktár Áfa-tv. által szabályozott formája a vevői készlet, amelyre vonatkozó szabályok csak közösségi viszonylatban, két tagállam közötti termékmozgatás esetén alkalmazhatóak. Ebből következően - tekintve, hogy a termék Kínából érkezik közvetlenül Magyarországra - az Áfa-tv. vevői készletre vonatkozó szabályai nem alkalmazhatóak.Az arra vonatkozó kérdés, hogy milyen dokumentációra van szükség a számlán kívül az ügylet alátámasztására, nem egyértelmű. Amennyiben a kérdés arra vonatkozik, hogy a magyar társaság által teljesített termékimport "alátámasztásához" milyen dokumentum szükséges, akkor ez a dokumentum az importhatározat. [Amennyiben a kérdés az adólevonási jog gyakorlásához szükséges dokumentumokra vonatkozik, akkor a magyar társaságnak[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy általában, vállalkozásától idegen célok elérésére ingyenesen felhasználja, illetőleg azt más tulajdonába ingyenesen átengedi, feltéve, hogy a termék vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészében vagy részben adólevonási jog illette meg.Fontos kiemelni, hogy nem ahhoz köti az Áfa-tv. az adófizetési kötelezettséget, ha az adóalany ténylegesen levonta az ingyenesen átadott termék beszerzési áfáját, hanem ha az Áfa-tv. szerint megillette az áfalevonási jog részben (arányosítással) vagy egészében.[…] részlet vége a válaszból.