28 találat a megadott értékesítés tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]mégpedig a fuvarozással érintett ügylet eladója által teljesített értékesítésre vonatkozik a 26. §.Az Áfa-tv. 27. §-ának (3) bekezdése rögzíti, hogy az (1) bekezdésben meghatározott termékértékesítések közül azokra, amelyeka) megelőzik azt a termékértékesítést, amelynek teljesítési helye megállapítására a 26. § alkalmazandó, a teljesítési helye az a hely, ahol a termék - a beszerző nevére szóló rendeltetéssel - a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor van;b) követik azt a termékértékesítést, amelynek teljesítési helye megállapítására a 26. § alkalmazandó, a teljesítési helye az a hely, ahol a termék a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van.Figyelemmel a kérdésben vázolt tényállásra, mely szerint az áruk feladási helye harmadik ország (2021. január 1-jétől az Egyesült Királyság harmadik országnak minősül a hozzáadottértékadó-szabályok alkalmazásában, azzal a kitétellel, hogy az Észak-Írország viszonylatában létrejött termékértékesítések és termékbeszerzések továbbra is közösségi ügyletnek tekintendők, Észak-Írország pedig a termékértékesítések szempontjából EU-tagállamként kezelendő), valamint arra, hogy az import megszakítja a láncolatot, az egyes értékesítések teljesítési helyét nem az Áfa-tv. 26-27. §-ai alapján kell meghatározni, hanem az Áfa-tv. 28. §-át kell alkalmazni. Az Áfa-tv. 28. §-a kimondja, hogy a 26. §-tól eltérően, ha a termék a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor a Közösség területén kívül van, az importáló általi termékértékesítés teljesítési helye a Közösség azon tagállama, ahol a termék importja teljesül. E rendelkezés alapját Héa-irányelv 32. cikkének második fordulata képezi, amely rögzíti, hogy amennyiben a termék feladásának vagy fuvarozásának megkezdése szerinti hely harmadik területen vagy harmadik országban található, akkor a 201. cikk értelmében adófizetésre kötelezettként kijelölt vagy elismert importőr általi termékértékesítés teljesítési helyének, valamint a további termékértékesítés teljesítési helyének azt a tagállamot kell[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]teljesítési hely megállapításához mindenekelőtt azt kell megvizsgálni, hogy a láncügyletben melyik értékesítéshez kapcsolódik a fuvarozás. Figyelemmel arra a vélelemre, hogy a fuvarozást a német társaság végzi, a fuvarozás a kínai fél és a német társaság közötti értékesítéshez kapcsolódik. Ebből következően a fenti jogszabályhelyek alapján - tekintve, hogy ezt az értékesítést nem előzi meg másik ügylet - a 26. § szabálya erre az értékesítésre alkalmazandó, tehát az első értékesítés teljesítési helye Kína.Mindezekből az is következik, hogy a német társaság értékesítésének teljesítési helyét az Áfa-tv. 27. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján kell meghatározni, azaz a német társaság egy belföldi teljesítési helyű értékesítést teljesít a magyar társaság felé, amely miatt adóalanyként be kell jelentkeznie Magyarországon.Amennyiben a magyar társaság ad megbízást a vámkezelésre, akkor a magyar társaság minősül importőrnek, amelynek a kérdéses esetben import után adófizetési kötelezettsége keletkezik. Emellett a német társaság által a részére teljesített belföldi értékesítés kapcsán a német társaság által felszámított áfa megfizetésével kétszeres adóteher merülne fel.Nem kell azonban feltétlenül áfát felszámítania a német társaságnak a belföldi értékesítés miatt, amennyiben a beadványban szereplő esetben az Áfa-tv. 112. §-a (1) bekezdésének a) vagy b) pontja alkalmazható. Az Áfa-tv. 112. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy mentes az adó alól:a) a 24. § (1) bekezdése szerint importált termék értékesítése abban az esetben, ha az a termék teljes vámmentességgel járó ideiglenes behozatali vagy külső árutovábbítási eljárás, vagyb) a 24. § (2) bekezdése szerint importált termék értékesítése abban az esetben, ha az a termék belső közösségi árutovábbítási eljáráshatálya alatti állására nincs befolyással.A termékimport alapesetét az Áfa-tv. 24. §-ának (1) bekezdése tartalmazza, mely szerint termék importja: olyan terméknek a Közösség területére történő behozatala vagy egyéb módon való bejuttatása, amely - az Európai Közösséget létrehozó szerződés (a továbbiakban: szerződés) 24. cikkének értelmében - nincs szabad forgalomban. Az Áfa-tv. 24. §-ának (2) bekezdése rögzíti, hogy termék importja az is, ha a szabad forgalomban levő terméket a Közösség vámterületének azon területrészéről hozzák be, vagy egyéb módon juttatják be a Közösség más területére, amely területrész az Áfa-tv. alkalmazásában harmadik állam területével esik egy tekintet alá.Figyelemmel arra, hogy a magyar társaság által teljesített import nem tartozhat a 24. § (2) bekezdése alá, így a 112. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti mentesség nem alkalmazható a német társaság által teljesített termékértékesítésre, azonban, ha a terméket külső árutovábbítási eljárás alá vonják, akkor a 112. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti mentesség alkalmazható. Az, hogy a kérdéses esetben külső árutovábbítási eljárás hogyan alkalmazható - alkalmazható-e egyáltalán -, további vizsgálat tárgyát képezi.Annak megítélése, hogy szabad forgalomba helyezés után az áru továbbra is a német társaság tulajdonában marad-e, a felek megállapodásának a függvénye, nem adójogi kérdés. (Egy termékimport teljesítése nem eredményezi automatikusan, hogy az importált termék az importáló tulajdonába is kerül.) A számla kibocsátásának határidejéről az Áfa-tv. 163. §-a rendelkezik. A német társaságnak a feleknek a teljesítés időpontjára vonatkozó megállapodására is figyelemmel a 163. §-ban meghatározottak szerint kell kibocsátania a számlát.A konszignációs raktárra vonatkozó kérdéssel kapcsolatban a következő mondható el. A konszignációs raktár Áfa-tv. által szabályozott formája a vevői készlet, amelyre vonatkozó szabályok csak közösségi viszonylatban, két tagállam közötti termékmozgatás esetén alkalmazhatóak. Ebből következően - tekintve, hogy a termék Kínából érkezik közvetlenül Magyarországra - az Áfa-tv. vevői készletre vonatkozó szabályai nem alkalmazhatóak.Az arra vonatkozó kérdés, hogy milyen dokumentációra van szükség a számlán kívül az ügylet alátámasztására, nem egyértelmű. Amennyiben a kérdés arra vonatkozik, hogy a magyar társaság által teljesített termékimport "alátámasztásához" milyen dokumentum szükséges, akkor ez a dokumentum az importhatározat. [Amennyiben a kérdés az adólevonási jog gyakorlásához szükséges dokumentumokra vonatkozik, akkor a magyar társaságnak[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy általában, vállalkozásától idegen célok elérésére ingyenesen felhasználja, illetőleg azt más tulajdonába ingyenesen átengedi, feltéve, hogy a termék vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészében vagy részben adólevonási jog illette meg.Fontos kiemelni, hogy nem ahhoz köti az Áfa-tv. az adófizetési kötelezettséget, ha az adóalany ténylegesen levonta az ingyenesen átadott termék beszerzési áfáját, hanem ha az Áfa-tv. szerint megillette az áfalevonási jog részben (arányosítással) vagy egészében.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]munkaviszony, munkaviszony jellegű jogviszony vagy olyan munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végeznek, amelyben a jogosult irányítása és felelőssége mellett a kötelezett alárendelt helyzetben van a tevékenység végzése eredményének, díjazásának, valamint egyéb feltételeinek és körülményeinek meghatározásában.A hivatkozott jogszabályi előírások együttes értelmezése alapján a munkavállaló a munkáltatóval kapcsolt fél, az aránytalanul alacsony áron adott ételre vonatkozik az a törvényi előírás, hogy szokásos piaci áron kell az adóalapot meghatározni. Az Áfa-tv. 255. §-ának (1) bekezdése szerint szokásos piaci ár az a teljes pénzösszeg, amelyet tisztességes versenyfeltételek mellett az adott termékértékesítéssel vagy szolgáltatásnyújtással összehasonlítható körülmények között a teljesítés helye szerinti államban és a teljesítés időpontjában a beszerzőnek vagy az igénybe vevőnek fizetnie kellene egy tőle független értékesítőnek vagy nyújtónak. Az Áfa-tv. 255. §-ának (2) bekezdése szerint összehasonlítható körülmények hiányában - az (1) bekezdéstől eltérően - a szokásos piaci ár:a) termék értékesítése esetében nem lehet alacsonyabb a termék vagy az ahhoz hasonló termék beszerzési áránál, ilyen ár hiányában pedig a teljesítés időpontjában megállapított előállítási értékénél;b)[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kapcsolatos, az Áfa-tv.-ben foglalt jogok és kötelezettségek őt illetik, illetve terhelik. Ezen túlmenően a társaságnak sem a szerzéskor, sem azt követően nem volt/nincs olyan jogállása, amely természeténél fogva összeegyeztethetetlen lenne e kötelezettségek teljesítésével, vagy annak csorbítására lenne alkalmas. Az üzletág nem tartalmaz ingatlant, valamint mind az átadó, mind a társaság adólevonásra jogosító adóköteles gazdasági tevékenységet végeznek, illetve az üzletág tevékenysége is adóköteles gazdasági tevékenységnek minősül az Áfa-tv. szerint.A kérdésben részletezett esetben - álláspontunk szerint - az üzletág valamennyi fogalmi elemére vonatkozó előírás teljesül, tekintve, hogy- a tranzakció során átvett vagyonelemek egy komplett, alumíniumipari eszközök forgalmazására képes üzletágat testesítenek meg, amely az átadó vállalkozásának szervezeti szempontból független, működő gazdasági egysége volt, aminek tevékenységét a jövőben a társaság folytatja tovább;- az ügylet során nem csupán bizonyos eszközök vagy árukészlet kerül értékesítésre, hanem az üzletág működéséhez szükséges valamennyi vagyonelem (berendezés, eszköz, készlet, szerződéses pozíció, szellemi alkotás, know-how, üzleti titok, technológia, adatbázis, munkavállaló és harmadik személyekkel szemben fennálló tartozások). Álláspontunk szerint az üzletágként történő minősítésen nem változtat az a körülmény, hogy bizonyos, az üzletág működtetéséhez nem szükséges vagyonelemek nem kerültek átadásra, továbbá az sem, hogy a társaság az üzletágban foglalkoztatott korábbi négy munkavállalóból a tranzakció során csak két munkavállalót vett át az átadótól, tekintettel arra, hogy az átvett munkavállalók voltak azok, akik kizárólagosan csak az üzletág működtetésével kapcsolatos feladatokat láttak el. Ebből következően az üzletág további működtetése az átvett két munkavállalóval is biztosítható;- meglátásunk szerint a társaság minden olyan vagyon-elemet megszerzett a tranzakció során, amely összességében nézve szervezeti szempontból független gazdasági egységként értelmezhető, és képes az önálló gazdasági tevékenység tartós és folyamatos működésére. (Kizárólag néhány olyan vagyonelem átadására nem került sor, amelyek nem szükségesek az üzletág további működéséhez.)Az üzletág-átruházással kapcsolatos további szabályokat a 18. § (1)-(2) bekezdései tárgyalják. Az itt meghatározott feltételek fennállása esetén nem áll be az üzletág-átruházáshoz mint termékértékesítéshez fűződő joghatás. A 18. § (1) bekezdése kimondja, hogy az üzletág-átruházás [17. § (4) bekezdés] útján szerzett vagyon (vagyonrész) és vagyoni értékű jog (e paragrafus alkalmazásában a továbbiakban együtt: vagyon) tekintetében a szerzőnek a következő feltételeknek kell egyidejűleg megfelelnie:a) a szerzéskor vagy annak közvetlen következményeként belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen;b) kötelezettséget vállal arra, hogy a szerzéshez és a szerzett vagyonhoz fűződő, az e törvényben szabályozott jogok és kötelezettségek - a (2) bekezdésben említett eltéréssel - a szerzéstől kezdődően jogutódként őt illetik és terhelik;c) sem a szerzéskor, sem azt követően nincs olyan, e törvényben szabályozott jogállása, amely természeténél fogva összeegyeztethetetlen lenne a b) pontban említett kötelezettségek teljesítésével, vagy annak csorbítására lenne alkalmas.A 18. § (1a) bekezdése kimondja, hogy üzletág-átruházás esetében a 17. § (4) bekezdése alkalmazásának további feltétele, hogya) az üzletág keretében folytatott gazdasági tevékenység kizárólag adólevonásra jogosító termék-értékesítés, szolgáltatásnyújtás, ésb) ha a szerzett vagyon olyan ingatlant (ingatlanrészt) tartalmazba) amelyre vonatkozóan az üzletágat átruházó adóalany élt a 88. §-ban említett választási jogával, vagybb) amelynek értékesítése az üzletág-átruházás időpontjában a 86. § (1) bekezdése j) pontjának ja) vagy jb) alpontja hatálya alá tartozna,az üzletágat megszerző adóalany a 88. § szerinti adófizetési kötelezettséget válasszon. Az üzletágat megszerző adóalanynak ezen választásáról legkésőbb azon a napon kell bejelentést tennie az állami adóhatóságnak, amelyen a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához fűződő joghatás beállna, ha a 17. § (4) bekezdése nem lenne alkalmazható.Az Áfa-tv. 17. §-ának (4) bekezdésében, valamint a 18. §-ának (1) és (1a) bekezdéseiben foglalt feltételek álláspontunk szerint teljesülnek, figyelemmel a kérdésben megadott alábbi információkra:- a társaság a szerzéskor belföldön nyilvántartásba vett adóalanynak minősül;- az üzletág-átruházási szerződésben a társaság az Áfa-tv. 17. és 18. § (1) bekezdése[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]megtett út alatt részben vagy egészében felhasznál - nem tekinthető úgy, mint amelyet elfuvaroznak vagy feladnak, így az üzemanyag-értékesítés teljesítési helyét az általános szabály alapján kell meghatározni, vagyis az üzemanyag-értékesítés teljesítési helye az a hely, ahol a termék az értékesítés teljesítésekor ténylegesen van.A fent kifejtettek alapján, amennyiben az üzemanyag-értékesítés Magyarországon történik, az üzemanyag értékesítését általános forgalmi adó terheli. Ez alól kivételt képeznek az alábbi esetek.1. Az Áfa-tv. 104. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy mentes az adó alól a kizárólag vagy túlnyomó részben a nemzetközi légi kereskedelmi forgalomban részt vevő vállalkozás által használt légi közlekedési eszköz üzemeltetését, fedélzeti ellátását szolgáló termék értékesítése. E rendelkezés alapján, amennyiben a vevő kizárólag vagy túlnyomó részben a nemzetközi légi kereskedelmi forgalomban részt vevő vállalkozás, akkor a részére történő üzemanyag-értékesítés mentes az áfa alól. Nemzetközi légi kereskedelmi forgalom alatt a nemzetközi járatokat üzemeltető gazdasági szereplők által végzett személy- és teher(rakomány)-szállítási szolgáltatást kell érteni.Fontos, hogy az Áfa-tv. 104. §-ában foglalt szabály alkalmazásakor figyelemmel kell lenni az Európai Bíróság C-185/89. számú ítéletében foglaltakra is, amelynek értelmében az Áfa-tv. 104. §-a alapján csak azon termékértékesítés, illetve szolgáltatásnyújtás élvezhet adómentességet, amely közvetlenül a nemzetközi légi kereskedelmi forgalomban részt vevő vállalkozás (üzemeltető) részére történik. (Arra vonatkozóan, hogy az adott vállalkozás esetében milyen jelentős a nemzetközi, illetve nem nemzetközi tevékenysége, különösen az üzleti forgalma adhat eligazítást - az Európai Bíróság C-382/02. számú ítélete.)2. Az Áfa-tv. 107. §-a (1) bekezdésének c) pontja kimondja, hogy mentes az adó alól a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása abban az esetben, ha az az Észak-atlanti Szerződés tagállamának belföldön állomásozó fegyveres ereje - ide nem értve a Magyar Honvédséget - részére történik, feltéve, hogy az a közös védelmi erőfeszítés keretében a fegyveres erő, illetőleg az azt kísérő polgári állomány használatára, vagy éttermük, kantinjuk ellátására szolgál. E rendelkezés értelmében - a Magyar Honvédség kivételével - a NATO tagállamának belföldön állomásozó fegyveres ereje részére történő üzemanyag-értékesítés mentes az áfa alól.A fenti két pontban említett kivételeken túl a vevő tevékenységének jellege (például az egészségügyi mentőrepülés), valamint a vevő székhelye az üzemanyag-értékesítés áfakötelezettségét nem befolyásolja.Az üzemanyag-értékesítésnek a fent részletezett áfarendszerbeli megítélése alapján álláspontunk szerint nem felel meg az Áfa-tv. előírásainak az a - kérdésében röviden vázolt - jelenlegi[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]elszámolás a 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet V. Vásárolt készletekkel kapcsolatos elszámolások fejezet, Csökkenések rész, B) Anyag-, áruértékesítés elszámolása cím alatt leírtak szerint fogják elszámolni:1. Könyv szerinti érték kivezetése a pénzügyi számvitel szerint T813 - K211/2122. S zámlázott eladási ár a költségvetési számvitel szerinta) Nettó érték T094012 - K0041b) Általános forgalmi adó T094062 - K00413. Számlázott eladási ár a pénzügyi számvitel szerinta) Nettó érték T3514 - K912/9244b) Általános forgalmi adó T3514 - K364224. A számla kiegyenlítése a költségvetési számvitel szerinta) Nettó érték T005 - K094013b) Általános forgalmi adó T005 -[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]tekintettel azon ország szabályai szerint merülhet fel adókötelezettség, ahol az üzletág-átruházás a héa-szabályok szerinti teljesül. Figyelemmel arra, hogy az üzletág-átruházás nem tekinthető pusztán birtokba vehető dolog átengedésének - mivel a vállalkozás működő egységének átruházása birtokba vehető dolog átengedésén túl jogok és kötelezettségek, valamint immateriális javak átszállását is magában foglalja -, így nem minősül termék-értékesítésnek. Az Áfa-tv. 13. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy szolgáltatásnyújtásnak minősül bármely olyan ügylet, amely az Áfa-tv. értelmében nem termék értékesítése. [Héa-irányelv 24. cikk (1) bekezdés: "Szolgáltatásnyújtás minden olyan tevékenység, amely nem minősül termékértékesítésnek."]A fent részletezettek alapján, amennyiben két, gazdasági céllal Olaszországban letelepedett társaság között történik szolgáltatásnyújtásnak minősülő üzletág-átruházás, akkor, tekintve, hogy a harmonizált héa-szabályok alapján vélelmezhetően Olaszországban[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]államháztartáson kívüli forrásból végezhet. A tevékenység besorolása tekintetében alapvető kérdés, hogy a költségvetési szerv azt haszonszerzési céllal végzi-e, illetve hogy az a szakmai alapfeladat ellátását segíti-e. Annak megállapításához, hogy a haszonszerzési cél megvalósul-e, meg kell határozni az adott termék vagy szolgáltatás önköltségét a számviteli törvény és az Áhsz. előírásai, valamint az intézmény önköltségszámítási szabályzata alapján. A közutak fenntartása, karbantartása a helyi önkormányzatok jogszabályban meghatározott alapfeladata, de a faértékesítés nem. Ez utóbbi megítélése attól függ, hogy megvalósul-e a haszonszerzési cél. Számvitelileg a kivágott fa saját előállítású készlet, amelyet az önköltségszámítás alapján megállapított előállítási értéken kell a könyvekbe felvenni, majd a készletek közül kivezetni az értékesítéskor. Áfában a fa értékesítése áfaköteles termékértékesítés, amelyet 27%-os áfa terhel. Az értékesítésről számlát kell kiállítani. A készletértékesítés bevételét az Áhsz. 25. §-a szerint az eredményszemléletű bevételek között, a B401 "Készletértékesítés ellenértéke" rovaton kell elszámolni. A készletre vétellel és termékértékesítéssel kapcsolatos könyvelési lépéseket a 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet tartalmazza az alábbiak szerint: A) Késztermékek készletre vétele elszámolása 1. Termelési költségek a pénzügyi számvitel szerint Kapcsolódó tétel: kiadásként elszámolandó pénzforgalom esetén a költségvetési számvitelben történő könyvelés T51-56 - K1-4 T6/7 K591 2. Késztermék készletre vétele a pénzügyi számvitel szerint T232 - K571 T591 K6/7 B) Félkész termékek állományba vételének elszámolása 1. Termelési költségek a pénzügyi számvitel szerint Kapcsolódó tétel: kiadásként elszámolandó pénzforgalom esetén a költségvetési számvitelben történő könyvelés T5 - K1-4 T6/7 K591 2. Félkész termék állományba vétele a pénzügyi számvitel szerint T231 - K571 T591 K6/7 Csökkenések A) Késztermékek értékesítésének elszámolása 1. Késztermék kivezetése a pénzügyi számvitel szerint T571 - K232 T6/7 K591 Amennyiben az előzőekben ismertetettek alapján a fa értékesítése nem haszonszerzési céllal történik, és szakmai alapfeladatai ellátását elősegítő más, nem haszonszerzés céljából végzett tevékenységnek minősül, akkor a 045160 "Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]a kérdéses termékeket kifejezetten azzal a céllal állították elő vagy vásárolták meg, hogy értékesítsék. Véleményünk szerint akkor is megvalósul az üzletszerűség, ha készleten tartják az árukat eladási szándékkal, de kevés a vevő, ritkán történik értékesítés. Az áfa rendszerében nem releváns, hogy az értékesítésen van-e haszon, vagy önköltségi, beszerzési áron történik-e az értékesítés. Áfaalany által értékesített termékek áfakötelezettséget vonnak maguk után.Az Áfa-tv. 5. §-ának (1) bekezdése határozza meg, hogy az általános forgalmi adó rendszerében ki minősül adóalanynak. Ezen rendelkezés értelmében adóalany az a jogképes személy vagy szervezet, aki (amely) saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére. Az Áfa-tv. 6. §-ának (1) bekezdése értelmében gazdasági tevékenység valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik. A múzeum által értékesített könyvek, képeslapok, ajándéktárgyak termékértékesítésnek minősülnek, amiről az Áfa-tv. előírásai szerinti bizonylatot kell kiállítani.Az online pénztárgép használatával kapcsolatos kérdésére válaszolva tájékoztatjuk, hogy a pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint az OPG rendelet 1. §-ának (1) bekezdése alapján az OPG rendelet 1. melléklete sorolja fel azt a kötelezetti kört, akik nyugtaadási kötelezettségüknek kizárólag pénztárgéppel tehetnek eleget. Az OPG rendelet 1.[…] részlet vége a válaszból.