1150 talált cikk az értékesítés kifejezésre

Önkormányzatunk, intézményeink évente több alkalommal vásárolnak ajándékutalványt, mely felhasználható étel, ruházat stb. vásárlására. Pontosan hogyan kell kezelnünk a számla beérkezésétől a felhasználásáig a folyamatot? Lehet-e a számlát pl. K48-as rovatra tenni, mert abból a keretből szeretnénk vásárolni? De a tényleges felhasználás nem csak segély jogcímen történik. Meg kell-e osztani a számlán szereplő összeget a két rovat közt? Az utalványok kiosztását saját dolgozóink felé feladjuk a KIRA-ban járulékfizetési kötelezettség miatt „is”, de ezt meg a K1107-es rovaton könyveljük. Valamint az utalványokra vonatkozó nyilvántartási kötelezettség hogyan valósuljon meg?

Az Áfa-tv. 11. számú mellékletének 2025. január 1-jétől hatályos állapota szerint kell-e adatot szolgáltatni a kézi úton kiállított nyugtáról, amely
1. adómentes szolgáltatásnyújtáshoz, vagy termékértékesítéshez kapcsolódik, nincs benne fizetendő áfa,
2. adóköteles szolgáltatásnyújtáshoz vagy termékértékesítéshez tartozik, melyben van fizetendő áfa?

A 2011. évi CXXXII. törvény 51/B. §-ának (1) bekezdése alapján a magyar állam kisajátította az önkormányzat 2 felépítményes ingatlanját (hulladékudvar, kerítés, kivett iskolaépület). Az Országgyűlés úgy rendelkezett, hogy az önkormányzat tulajdonában álló, a 2. melléklet B) része szerinti ingatlanok e törvény erejénél fogva a Módtv. 4. hatálybalépésének napjával, a 2. melléklet A) része szerinti ingatlanok a Módtv. 4. hatálybalépését követő 60. napon köznevelési, valamint felsőoktatási feladatokkal összefüggő tevékenység ellátása céljára az állam tulajdonába kerülnek. Az ingatlanok forgalmi értékét a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. független értékbecslő bevonásával, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. választása szerint piaci összehasonlító adatok elemzésén, hozamszámításon alapuló vagy költségalapú értékelési módszer alkalmazásával állapítja meg, és téríti meg az önkormányzat számára kártalanítás jogcímen a Módtv. 4. hatálybalépésének napjától számított 80. napig.
1. Ez az ügylet az Áfa-tv. szerint áfás vagy áfamentes ügyletnek minősül-e az ingatlanok Áfa-tv. szerinti besorolására való tekintettel? Ebben az esetben az ingatlanok forgalmi értékének megtérítése kártalanítás jogcímen az Áfa-tv. 13. § és 259. § 6. pontja alapján ellenértéknek minősül-e, vagy az ingatlanértékesítés szabályai szerint adózik?
2. Az MNV Zrt. részére kiállítandó számlán az Áfa-tv. szerint mi számít a teljesítés idejének jelen esetben? Mi a teljesítés ideje: az ingatlanok birtokba adásának napja vagy a számla kiállítását kérő rendelkező levél dátuma?
3. A birtokba adás napja 2024. 07. 23. és 2024. 07. 31. A földhivatali tulajdonjog-bejegyzés dátuma mindkét ingatlan esetében 2024. 06. 13. Az MNV Zrt. hivatalos értékbecslésről szóló kiértesítése még nem történt meg. A kártalanítás várható értéke: cca. 2,7 milliárd Ft, mely után a fizetendő áfa összege több mint 570 millió Ft. Amennyiben áfafizetési kötelezettség terheli a kártalanítás jogcímen kapott összeget, szükséges az önkormányzat tárgyhavi bevallását önellenőrizni, mely esetben önellenőrzési pótlékot vagyunk kötelesek fizetni? Van-e lehetőség arra, hogy – mivel a fenti helyzet nem az önkormányzatnak felróható okból állt elő – az önellenőrzési pótlék megfizetése alól felmentést kaphassunk? Amennyiben nincs erre lehetőség, átháríthatjuk-e ezt a fizetési kötelezettséget az MNV Zrt.-re?

Önkormányzatunk áfaalany, és magánszemélynek kíván eladni egy – a tulajdoni lapon szereplő „kivett lakóház, udvar” – megnevezésű ingatlant. Jelenleg nincs rajta épület, de a telek a településen belül található, beépíthető. A törvény alapján 27%-os áfával állítanánk ki a számlát, és mivel havi áfabevallók vagyunk, a következő hónapban be kell vallani az áfát. Vagy más ingatlanadózás alá esik, ha az önkormányzat elad egy ingatlant? Gondolok itt arra, hogy magánszemélyeknél, ha 5 éven belül ingatlanvásárlásra fordítja az eladó az eladásból származó bevételt, akkor a személyi jövedelemadója csökken.