1191 kérdés-válasz az ertekesites kifejezésre

Bejelentkezés Előfizetés

Visszajelzés:
Segítsen nekünk a honlap jobbá tételében!

Nézze meg facebook oldalunkat

Előfizetés

1191 cikk rendezése:

11. cikk / 1191 Bérköltség területarányos költségmegosztása más fenntartó felé

Kérdés:

Költségvetési szervünk az önkormányzat tulajdonában álló ingatlan egy meghatározott részét használja (pontosabban fenntartásunkban lévő intézményünk oktatási tevékenységet végez), és azon a területen a működésből adódóan üzemeltetési, fenntartási feladatokat is ellát. Az ingatlan másik részét egy másik intézmény (külön fenntartó) használja. A közös használat miatt a teljes épületre vonatkozó egyes üzemeltetési feladatok összehangoltan, részarányos költségmegosztás alapján történnek költségmegosztási megállapodás alapján. Költségvetési szervünk alkalmazásában áll egy karbantartó munkavállaló, aki mindkét használati területhez kapcsolódó üzemeltetési feladatokat lát el (pl. javítás, hibaelhárítás stb.). A karbantartó bérköltsége részben azon a területen végzett tevékenységhez kapcsolódik, amelyet nem mi használunk. A költségmegosztási megállapodás alapján a bérköltség 20%-át a másik fenntartóra, havonta, részletes elszámolás alapján áthárítjuk. A fenti esetben – ahol a karbantartó munkavállaló költségvetési szervünk alkalmazottja, a költségmegosztás alapja a használati terület aránya, és az áthárítás nem tartalmaz nyereséget – alkalmazható-e az Áfa-tv. 71. §-a (1) bekezdésének c) pontja, és mentesül-e az áthárított költség az adó alól? Vagy a leírt helyzet alapján az áthárított költség szolgáltatásnyújtásnak minősül-e, amely után az általános szabályok szerinti áfafizetési kötelezettség keletkezik? A karbantartó jogilag költségvetési szervünk alkalmazottja, a másik fenntartó nem munkáltatója, és nem megrendelője a szolgáltatásnak. A bérköltség részarányos megtérítése költségátvállalásnak [71. § 1. bek. c) pont] vagy szolgáltatásnyújtásnak minősül? Az áthárított költség áfa szempontjából szolgáltatásnak minősül?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

12. cikk / 1191 Tehergépjármű értékesítése

Kérdés: Áfakörös helyi önkormányzat 2008-ban vásárolt tehergépjárművet (forgalmi engedélyben N1). Beszerzéskor az áfatartalom nem került levonásra. Most, 2025-ben értékesíti a tehergépjárművet. Értékesítheti-e áfamentesen, tekintettel arra, hogy 2008-ban nem élt a levonási lehetőséggel? Vagy mindenképpen áfás az ügylet?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

13. cikk / 1191 Távhőfogyasztás továbbszámlázása

Kérdés: Költségvetési szervünk (tankerületi központ) az önkormányzat tulajdonában álló ingatlan (iskola) fenntartását 2017-ben átvette. Mivel a melegítőkonyha nem volt része az átadásnak, ezért a felek vagyonkezelési szerződésben rögzítették az üzemeltetési költségek megosztását. Ennek részeként a távhőfogyasztás költségét kezdetben területi alapon százalékosan, majd almérő beépítése után tényleges hőmennyiség alapján osztjuk meg. Az eredeti és a továbbszámlázott áfakulcsok egyezőségét a távhő esetében is biztosíthatjuk, tekintettel arra, hogy a szerződés alapján egyértelműen látszik, hogy a szolgáltatás csak közvetítésre kerül, és nem válik a közvetítő fél saját szolgáltatásává? A távhőt változatlan formában, külön tételként és nem nyereséggel számlázzuk tovább. A melegítőkonyha almérője alapján mért távhő tényleges felhasználója az, akire továbbszámlázzuk. Másik kérdésünk azokra az Áfa-tv. hatályán kívüli tételekre vonatkozik, amelyeket az áramszolgáltató az áramszámláján feltüntet. Továbbszámlázhatjuk-e ezeket mi is áfán kívüli tételként, mivel közvetített szolgáltatás történik, vagy fel kell számolnunk rájuk a 27%-os áfakulcsot?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

14. cikk / 1191 Önkormányzati ingatlan értékesítése

Kérdés: Önkormányzatunk ingatlant értékesít. Az épület régi, adómentességet választottunk. (Az önkormányzat áfaalany.) Az önkormányzatnak az ingatlanértékesítésből származó bevétel után van más fizetési kötelezettsége?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

15. cikk / 1191 Építményi jog értékesítése

Kérdés: Önkormányzatunk építményi jogot értékesít. Ingatlan értékesítésekor nem vagyunk áfakörösek, csak szolgáltatásnál. Az építményi jog értékesítése felhalmozási bevételnek számít?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

16. cikk / 1191 Ingatlanfelújítási kiadások

Kérdés: Az önkormányzatunk fogorvosi rendelőt újított fel. A fogorvos bérbe veszi az ingatlant, amit a kötelező feladatellátás keretében is fog használni, de magánpraxist is fog végezni az épületben. A felújítás költségeinél áfa-visszaigénylés lehetséges-e, mivel lesz belőle az üzemeltetés során áfaköteles bevétel (az önkormányzat 2-es adószámmal rendelkezik, és a bérbeadásra is áfakörbe jelentkezett be), vagy arányosítani kell a hasznosítás függvényében, pl. a rendelési idő arányában?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

17. cikk / 1191 Magánszemély által értékesített villamos energia

Kérdés:

Költségvetési szervünk dolgozójánál kérdésként merült fel, hogy ha villamos energia értékesítéséből magánszemélyként adómentes bevétele keletkezett, akkor azt a személyijövedelemadó-bevallásban szerepeltetnie kell-e?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

18. cikk / 1191 Magánszemély ingatlanvásárlása

Kérdés: Költségvetési szervünk dolgozója ingatlant értékesített. Az ingatlant 2021-ben vásárolták, melyet megelőzött egy bérleti szerződés. A bérleti szerződésben szerepelt egy megállapodás is, miszerint, ha 2021. 08. 31-ig 38.500.000 Ft vételárért megvásárolják az ingatlant, akkor az addig fizetett bérleti díj felét beszámolja a bérbeadó a vételárba. Az adásvételi szerződés, mely 2021. 08. 18-án kelt, nem tartalmazza ezt az előzetes megállapodást, és 37.000.000 Ft vételár szerepel benne. Ebben az esetben figyelembe lehet venni a bérleti szerződést, mint „lízingszerződést”? Melyik év minősül a szerzés időpontjának?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

19. cikk / 1191 Terembérleti díj elszámolása

Kérdés: Költségvetési intézményünkben helyiséget béreltek egy 3 napos kiállítás megrendezésre. A kiállítás belépődíjas volt, melyet a kiállítás megrendezője szedett be a helyszínen. A 3 napos kiállításra az intézményünkkel (terem)bérleti szerződés került megkötésre, tehát az intézmény biztosította a termeket – a helyszínt –, a kiállítás megrendezője pedig szedte a bevételt saját maga javára. A szerződésben rögzítésre került, hogy a bérleti díj összege a rendezvény bruttó bevételének 40%-a. A partner meg is küldte az intézmény részére, hogy a 3 nap alatt mennyi bruttó bevétele keletkezett, és hogy annak 40%-a mennyi, amennyi az intézményt illeti bérleti díj jogcímen. A számlát ki is állította az intézmény a szerződésnek megfelelően az általa kiközölt és szerződésben rögzített bruttó 40% összegével. A kiállítás megrendezője azonban nem hajlandó kifizetni, mert véleménye szerint nem helyesen lett a számla kiállítva. Az intézmény 2-es adószámos, de a bérbeadásra nem választotta az adókötelezettséget, így amit kiközölt a partner bruttó 40% bevételnek, ugyanazon összeggel került a számla kiállításra mentesen, tekintettel arra, hogy a bérletre nem választott az intézmény adókötelezettséget. A partner azt kéri az intézménytől, hogy sztornózza a számlát, és a bruttó „nettójáról” állítsa ki a számlát. Az intézmény helyesen állította-e ki a számlát, ha egyszer a szerződésben az volt rögzítve, hogy a bruttó bevétel 40%-a illeti meg?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 2.

20. cikk / 1191 Tárgyi eszközök nyilvántartása

Kérdés: Intézményünkben új gazdasági rendszer bevezetését tervezzük. A rendszer bemutatásakor láttuk, hogy a tárgyi eszközök nyilvántartásában különálló eszközként kezeli a program a nagy értékű tárgyi eszközöket és külön eszközként a tartozékokat. A jelenleg használt gazdasági rendszerben a tartozék az eszköz részét képezi (hiszen önálló eszközként nem működik, csak a főeszközzel), a tartozék értéke az eszköz értékét növeli, az értékcsökkenés az eszköz jellegétől függően kerül elszámolásra (14,5%, 33% stb.). Az új gazdasági rendszer kapcsán elbizonytalanodtunk. Szabályos lehet-e az (természetesen a számviteli politikában részletezve), ha a tartozékokat különálló eszközként kezeli a program, mivel így jellemző lesz az, hogy egy nagy értékű eszköznek lehet kis értékű tartozéka (pl. ultrahangkészülék és a hozzá tartozó ultrahangfejek)?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 2.