1144 cikk rendezése:
11. cikk / 1144 Ingatlankisajátítás
Kérdés: A 2011. évi CXXXII. törvény 51/B. §-ának (1) bekezdése alapján a magyar állam kisajátította az önkormányzat 2 felépítményes ingatlanját (hulladékudvar, kerítés, kivett iskolaépület). Az Országgyűlés úgy rendelkezett, hogy az önkormányzat tulajdonában álló, a 2. melléklet B) része szerinti ingatlanok e törvény erejénél fogva a Módtv. 4. hatálybalépésének napjával, a 2. melléklet A) része szerinti ingatlanok a Módtv. 4. hatálybalépését követő 60. napon köznevelési, valamint felsőoktatási feladatokkal összefüggő tevékenység ellátása céljára az állam tulajdonába kerülnek. Az ingatlanok forgalmi értékét a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. független értékbecslő bevonásával, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. választása szerint piaci összehasonlító adatok elemzésén, hozamszámításon alapuló vagy költségalapú értékelési módszer alkalmazásával állapítja meg, és téríti meg az önkormányzat számára kártalanítás jogcímen a Módtv. 4. hatálybalépésének napjától számított 80. napig.
1. Ez az ügylet az Áfa-tv. szerint áfás vagy áfamentes ügyletnek minősül-e az ingatlanok Áfa-tv. szerinti besorolására való tekintettel? Ebben az esetben az ingatlanok forgalmi értékének megtérítése kártalanítás jogcímen az Áfa-tv. 13. § és 259. § 6. pontja alapján ellenértéknek minősül-e, vagy az ingatlanértékesítés szabályai szerint adózik?
2. Az MNV Zrt. részére kiállítandó számlán az Áfa-tv. szerint mi számít a teljesítés idejének jelen esetben? Mi a teljesítés ideje: az ingatlanok birtokba adásának napja vagy a számla kiállítását kérő rendelkező levél dátuma?
3. A birtokba adás napja 2024. 07. 23. és 2024. 07. 31. A földhivatali tulajdonjog-bejegyzés dátuma mindkét ingatlan esetében 2024. 06. 13. Az MNV Zrt. hivatalos értékbecslésről szóló kiértesítése még nem történt meg. A kártalanítás várható értéke: cca. 2,7 milliárd Ft, mely után a fizetendő áfa összege több mint 570 millió Ft. Amennyiben áfafizetési kötelezettség terheli a kártalanítás jogcímen kapott összeget, szükséges az önkormányzat tárgyhavi bevallását önellenőrizni, mely esetben önellenőrzési pótlékot vagyunk kötelesek fizetni? Van-e lehetőség arra, hogy – mivel a fenti helyzet nem az önkormányzatnak felróható okból állt elő – az önellenőrzési pótlék megfizetése alól felmentést kaphassunk? Amennyiben nincs erre lehetőség, átháríthatjuk-e ezt a fizetési kötelezettséget az MNV Zrt.-re?
1. Ez az ügylet az Áfa-tv. szerint áfás vagy áfamentes ügyletnek minősül-e az ingatlanok Áfa-tv. szerinti besorolására való tekintettel? Ebben az esetben az ingatlanok forgalmi értékének megtérítése kártalanítás jogcímen az Áfa-tv. 13. § és 259. § 6. pontja alapján ellenértéknek minősül-e, vagy az ingatlanértékesítés szabályai szerint adózik?
2. Az MNV Zrt. részére kiállítandó számlán az Áfa-tv. szerint mi számít a teljesítés idejének jelen esetben? Mi a teljesítés ideje: az ingatlanok birtokba adásának napja vagy a számla kiállítását kérő rendelkező levél dátuma?
3. A birtokba adás napja 2024. 07. 23. és 2024. 07. 31. A földhivatali tulajdonjog-bejegyzés dátuma mindkét ingatlan esetében 2024. 06. 13. Az MNV Zrt. hivatalos értékbecslésről szóló kiértesítése még nem történt meg. A kártalanítás várható értéke: cca. 2,7 milliárd Ft, mely után a fizetendő áfa összege több mint 570 millió Ft. Amennyiben áfafizetési kötelezettség terheli a kártalanítás jogcímen kapott összeget, szükséges az önkormányzat tárgyhavi bevallását önellenőrizni, mely esetben önellenőrzési pótlékot vagyunk kötelesek fizetni? Van-e lehetőség arra, hogy – mivel a fenti helyzet nem az önkormányzatnak felróható okból állt elő – az önellenőrzési pótlék megfizetése alól felmentést kaphassunk? Amennyiben nincs erre lehetőség, átháríthatjuk-e ezt a fizetési kötelezettséget az MNV Zrt.-re?
12. cikk / 1144 Önkormányzati ingatlan értékesítése
Kérdés: Önkormányzatunk áfaalany, és magánszemélynek kíván eladni egy – a tulajdoni lapon szereplő „kivett lakóház, udvar” – megnevezésű ingatlant. Jelenleg nincs rajta épület, de a telek a településen belül található, beépíthető. A törvény alapján 27%-os áfával állítanánk ki a számlát, és mivel havi áfabevallók vagyunk, a következő hónapban be kell vallani az áfát. Vagy más ingatlan-adózás alá esik, ha az önkormányzat elad egy ingatlant? Gondolok itt arra, hogy magánszemélyeknél, ha 5 éven belül ingatlanvásárlásra fordítja az eladó az eladásból származó bevételt, akkor a személyi jövedelemadója csökken.
13. cikk / 1144 Lakóingatlan értékesítése
Kérdés: Önkormányzatunk lakóingatlant értékesített magánszemély részére, melynek vételára részletekben fog megfizetésre kerülni több éven keresztül. A lakóingatlan birtokba adásra került, az önkormányzat tulajdonjog-fenntartással él a vételár teljes megfizetéséig. A számla ezek alapján került kiállításra. A fentebb ismertetett gazdasági eseménynek hogyan történik a helyes számviteli elszámolása?
14. cikk / 1144 Közcélú adomány
Kérdés: Az önkormányzat az általános forgalmi adó tekintetében az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja, 88. §-ának (4) bekezdése szerinti lehetőséggel élt, azaz a lakóingatlannak nem minősülő ingatlan (ingatlanrész) bérbeadása, haszonbérbe adása tevékenységünkre adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választotta. Esetünkben ingyenes haszonkölcsön-szerződést kötünk egy közhasznú szervezettel. Milyen nyilatkozatot kérjünk a közhasznú besorolásról, vagy elég, ha közhiteles adatbázisból lekérjük a közhasznú besorolást? Ebben az esetben mi történik az általános forgalmi adóval? A haszonkölcsön áfaköteles-e? Illetve az áfát kinek kell megfizetnie?
15. cikk / 1144 Haszonkölcsönbe adott önkormányzati ingatlan
Kérdés: Az önkormányzat haszonkölcsön-szerződésbe adta az ingatlanját egy közhasznú civil szervezetnek, aki az ingatlant használja és hasznosítja. Az ingatlant a civil szervezet felújítaná, a költségek egy részét a civil szervezet vállalja, a felújításhoz szükséges további részt az önkormányzat vállalja. Az önkormányzat nyújthat-e államháztartáson kívüli civil szervezetnek támogatást arra a célra, hogy az önkormányzat tulajdonában álló ingatlant felújítsa a civil szervezet? Háromoldalú megállapodásra kerülhet-e sor? Az aktiválás hogyan történik ebben az esetben (idegen ingatlanon végzett beruházás)? Az önkormányzat vagyona hogyan alakul?
16. cikk / 1144 Gépjármű-értékesítés
Kérdés: A Költségvetési Levelek 314. számában az 5580-as számú kérdésben szereplő gépjármű-értékesítés esetében, mely adómentesen fog történni, ezen ügyletről kell-e számlát kiállítani, vagy elegendő bizonylat az adásvételi szerződés, függetlenül attól, hogy cég vagy magánszemély veszi meg a gépjárművet?
17. cikk / 1144 Használt személygépkocsi utáni áfa
Kérdés: Németországban élő apa Magyarországon élő lányának ajándékba ad egy használt (15 éves Peugeot) személygépkocsit. Ez az ügylet az Áfa-tv. hatálya alá tartozik-e Magyarországon? Ha igen, akkor mentes-e az áfa alól, vagy keletkezik-e az új tulajdonosnak Magyarországon áfafizetési kötelezettsége? Véleményem szerint nem, azonban a regisztrációs adó adatlapjának TARIC-számában a nemzeti kiegészítő kód 2. karakterét a két választható kategóriából 6-osra (27% áfa) javíttatta a hatóság 9-esről (áfamentes), ezért merült fel a kérdés.
18. cikk / 1144 Kifestőfüzetek elszámolása
Kérdés: Intézményünk (bábszínház) gyermekek részére 1000 db foglalkoztató- (kifestő-) füzet értékesítését tervezi (a kifestőket készletként tartanánk nyilván), melyhez 2 szállítószámla kapcsolódna. Az egyik számla a kifestők tervezését tartalmazná, a másik számla pedig a nyomdai kivitelezés költségeit. A fenti gazdasági eseményt saját kivitelezésű készlet előállításaként kell könyvelni? Ha nem, mi a helyes számviteli elszámolása?
19. cikk / 1144 Támogatói bál szervezése
Kérdés: Önkormányzati fenntartású bölcsődénk bált rendez. Támogatói jegyet lehet vásárolni, amelyért cserébe vacsorát kapnak a vendégek. A támogatói jegy bevételét nyugtán tervezik bevételezni. Ez így rendben van? Háztartástól átvett pénzeszközként tervezzük a bevételt lekönyvelni. A bálon felszolgált vacsorát hova könyveljük?
20. cikk / 1144 Határon átnyúló alanyi adómentesség 2025. január 1-jétől
Kérdés:
Községi önkormányzatunk az Áfa-tv. 7. §-a szerinti közhatalmi tevékenységen túl gazdasági tevékenységet is végez, amely tevékenységére alanyi adómentességet választott az önkormányzat (a közhatalmi tevékenységen túli gazdasági tevékenységeinkből származó bevétel évek óta nem haladja meg az alanyi adómentesség 12 millió forintos értékhatárát). Ezen tevékenységünk keretében kizárólag belföldi partnereink vannak, külföldi teljesítési helyű ügyletek nem fordultak elő, azonban ilyen ügyletekre a jövőben sor kerülhet. Ismereteink szerint 2025. január 1-jétől változnak az alanyi adómentesség szabályai. Milyen változások várhatóak? Mennyiben érintik a módosítások önkormányzatunkat?
