298 talált cikk az értékhatár kifejezésre

Kérdés: Iskolánknál működő közhasznú alapítványhoz évente kb. 1-1,5 millió Ft támogatás érkezik. Semmilyen vállalkozást nem folytat az alapítvány, dolgozója nincs, személyi jellegű kifizetései sincsenek. Az alapító okirat szerint az iskola személyi és tárgyi feltételeinek javítására hozták létre. Ha pénzügyi nehézsége akad az iskolának, konkrét célra jegyzőkönyv szerint átutal az iskola részére. Ez így lehetséges? Kötelező-e áttérni a kettős könyvvitelre, ha csak a fenti pénzforgalmi műveleteket könyvelik?

Kérdés: Intézményünk magánszemélytől vesz bérbe ingatlant. Ilyen esetben nekünk kizárólag 20 százalék adót kell levonnunk a kifizetett bérleti díjból, vagy 38 százalék adóelőleget, tekintettel arra, hogy a bérbeadó önálló tevékenységet folytató magánszemélyként végzi ezt a tevékenységet adószám birtokában?

Kérdés: 2003. évben, illetve az idén megkötött szerződésekkel értékesített ingatlanok esetén a 2004. január 1-jétől életbe lépő szabályok és átmeneti rendelkezések alapján milyen áfakulcsot kell alkalmaznunk, vagy az önkormányzatnak a közhatalmi tevékenység miatt már nem kell az áfára tekintettel lennie?

Kérdés: Intézményünk sportnapokat fog szervezni, melyek keretében hivatásos mérkőzésvezetőket kértünk fel az egyes mérkőzések vezetésére. Kérjük szíves ismertetésüket a kifizetett összegből történő helyes adóelőleg-levonási szabályokat illetően!

Kérdés: Önsegélyező pénztár tagja vagyok. A munkáltatóm az adómentes értékhatárig (53 ezer forintig) vállalná a munkáltatói hozzájárulás befizetését minden olyan dolgozójánál, aki tagja a pénztárnak. Ha a pénztártól rendszeresen lakásfenntartási támogatást kapnék úgy, hogy a pénztár ezt az összeget a bankszámlámra utalná át havonta, akkor ez a támogatás adómentes lenne?

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk, szükséges-e közösségi adószámot igényelnünk? Ha igen, milyen további kötelezettséggel jár? Gondolok arra, hogy az áfabevalláson kívül havi adatszolgáltatásra is kötelezettek leszünk, annak ellenére, hogy nem történik intézményünk részéről Unión belüli kereskedés?

Kérdés: A polgármesteri hivatal dolgozói közül többen a 6000 forintos étkezési hozzájárulást veszik igénybe. 1. Lehetséges-e, hogy több számlával számol el a dolgozó, és a számlák különböző melegétkeztetést biztosító vendéglátóegységektől származnak? 2. A dolgozónk egy hónapban 4500 forint értékű meleg ételt fogyaszt el, mely összegről számlát hoz. Ilyen esetben a fennmaradó 1500 forint elveszik, vagy átvihető-e a következő hónapra úgy, hogy éves szinten a 12 hó x 6000 forint összeghatárt ne lépje túl?

Kérdés: Mi a változás 2004. május 1-jétől az alanyi áfamentes, illetve a kizárólag tárgyi mentesként bejelentkezett költségvetési szerv áfaadózásában? A közhatalmi tevékenység miatt az adóalanyiságból kijelentkezett költségvetési szervnek kell-e áfát fizetnie Közösségen belüli beszerzéseire?

Kérdés: 2004-ben módosult az Szja-tv. 3. § 72. i) pont rendelkezése, mely alapján már csak olyan tevékenység lehet adóterhet nem viselő járandóság, amely oktatás, kutatás, valamint az e tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatás. Kérdésünk arra vonatkozik, hogy ha olyan hallgatóval kötnek megbízási szerződést, aki a hallgatói munkadíjra jogosult, de az intézmény egyéb bevételi forrásból fizeti, pl. terembérbeadásból, és a feladat teremfelügyelet, és a megbízó azt igazolja, hogy nem a hivatkozott paragrafus i) pontjában meghatározott tevékenység ellenértékét fizeti ki, akkor a szerződést megbízási szerződésként (önálló tevékenység) vagy hallgatói munkadíjként (egyéb jövedelem) kell megítélni? További kérdésünk az, hogy hogyan kell megállapítani az adókötelezettséget, ha a hallgató 2003-ban megkötött szerződése alapján 2003-ban elvégzett tevékenysége ellenértékeként 2004-ben szerez hallgatói munkadíjat, valamint hogyan kell eljárni, ha a hallgató egyszerre több hónapra járó hallgatói munkadíjnak minősülő kifizetésben részesül?

Kérdés: A kórházi dolgozóink üdültetésére – kollektív szerződésben rögzítetten – több megoldás létezik: a) kórház saját tulajdonú, belföldi üdülőjében,b) szakszervezet saját tulajdonú, belföldi üdülőjében, c) kórház által bérelt belföldi üdülőben,d) szakszervezet által bérelt belföldi üdülőben,e) kórház által bérelt külföldi üdülőben (belföldi utazási irodától),f) szakszervezet által bérelt külföldi üdülőben (belföldi utazási irodától).A fenti üdülési lehetőségeket kórházi üdültetés esetében valamennyi munkavállaló, ill. szakszervezeti üdültetés esetében valamennyi szakszervezeti tag egyenlő feltételekkel igényelheti.A 2003. évben amennyiben az igénybevevő által befizetett üdülési díj nem érte el a tervezett önköltséget, a munkáltató, ill. a szakszervezet mint természetbeni juttatás után adózott. 2004-ben változott az Szja-tv. idevonatkozó része. Az 1. sz. melléklet 8.33. pontja nem tér ki a bérelt belföldi, ill. külföldi üdülőkben történő üdültetésre, így kérdésünk, hogya) a munkáltató által bérelt belföldi és külföldi üdülőkben történő üdültetéskor a dolgozó által meg nem fizetett önköltség után, illetveb) a szakszervezet által bérelt belföldi és külföldi üdülőkben történő üdültetéskor a szakszervezeti tag által meg nem fizetett önköltség után kit terhel adókötelezettség?