Találati lista:
281. cikk / 299 Behajthatatlanná vált egyéb követelés leírása
Kérdés: Irodánk év végi beszámolójának (01 űrlap) mérlegjelentésében szereplő egyéb követelések (B/II./32.) sor egyrészt az iroda tevékenységéből adódó, másrészt a volt munkavállalókkal kapcsolatos peres ügyek lezárása után meghozott, jogerős bírósági ítéletekből eredő, részünkre megítélt és meg nem fizetett perköltségek, kártérítések összegét tartalmazza. Ezek esetenként 1500-10 000 forint körüliek, de előfordult már 1 000 000 forintos tétel is.Az analitikus nyilvántartás számítógépes programmal, adósonként (főként magánszemélyek) történik. Nagy részük felszólításaink ellenére sem fizeti meg a tartozását, ami több éven keresztül halmozódik és szerepel mérlegtételenként. Ezzel kapcsolatban a következőket szeretnénk megtudni:1. A mérlegben történő beállításhoz a bíróság által megítélt perköltséget el kell-e ismertetni az adóssal? 2. Ha a jogerős bírói ítélet ellenére is el kellene ismertetni, amit nem tudok végrehajtani, mert a legtöbb adós magánszemély, aki a levelet át sem veszi, akkor be lehet-e állítani követelésként?3. Jogi iránymutatás alapján a követelés érvényesíthető végrehajtással, de ha így sem térül meg, a végrehajtás összegével csak tovább növelem a költségeket (a 2000 forintos perköltség végrehajtása akár 20 000 forint is lehet). Ebben az esetben milyen összeghatártól lehet ezt az utat választani?4. Az érvényben lévő számviteli szabályok alapján milyen leírási vagy kivezetési lehetősége, illetve elévülése van a több éve húzódó, behajthatatlan, ilyen jellegű tartozásoknak?
282. cikk / 299 Tartalékként beszerzett számítógép-tartozékok nyilvántartása
Kérdés: Hová kell könyvelni a tartalékba vett CD-ROM-ot, alaplapot vagy billentyűzetet, amit csak később építek be egy számítógépbe? Önálló egységként nem használhatom, ha beépítem a gépbe, természetesen ráaktiválom, de addig egyéb készletként kezelem, és költségként elszámolom? Mi történik, ha csak a következő évben építem be a számítógépbe? Mi történik, ha pl. 2 monitort veszek, aminek az ára az 50 000 forintot meghaladja, de még nem kerül használatba? Elkezdem magára a monitorra az értékcsökkenést elszámolni?
283. cikk / 299 Természetbeni étkezési hozzájárulás mértéke
Kérdés: Főzőkonyhával rendelkezünk, dolgozóink természetbeni étkezési hozzájárulásban részesülnek. A hozzájárulás mértéke 2003. január 1-jétől 2200 Ft-ról 4000 Ft-ra emelkedett, de a dolgozóknak nem kell kevesebbet fizetniük, a térítési díj változatlan maradt. Az élelmezésvezető szerint a nyersanyagnorma nem változott, ezért nem látszik a fizetendő térítési díjon a hozzájárulás mértékének változása. Jogos-e a dolgozók reklamációja? Hogyan érvényesíthető a hozzájárulás emelése, hogy a dolgozók ne érezzék magukat hátrányban?
284. cikk / 299 Alanyi adómentesség választására jogosító összeghatár
Kérdés: Alanyi adómentes tevékenység választása esetén milyen bevételek számítanak a 2 millió forintos bevételi határba? Beszámítanak-e pl. a bérleti díjak, a kártérítési díjak, az árfolyamnyereség, a kamatbevételek? Vagy nem is vonatkozik ránk a 2 millió forintos értékhatár, mert óvodánk saját konyhát üzemeltet?
285. cikk / 299 Saját dolgozónak adott ajándékutalvány
Kérdés: A reprezentációban kell-e elszámolni a saját dolgozónak adott évi 500 forintos adómentes ajándékutalványt? A TÁH jutalom jogcímen terheli vissza.
286. cikk / 299 Munkáltató ajándéka nyugdíjba vonuló dolgozónak
Kérdés: Önkormányzatunk egyik dolgozója ebben az évben nyugdíjba vonul. Szeretne az önkormányzati vezetés részére ajándékot venni. Van-e erre lehetőség úgy, hogy az ajándék után ne kelljen adót fizetni?
287. cikk / 299 Az alanyi adómentesség értékhatárának megállapítása
Kérdés: A befolyt bevételt vagy a kiszámlázott összeget alapul véve kell-e kiszámolni az alanyi adómentesség értékhatárát? Milyen tételek számítanak az értékhatárba?
288. cikk / 299 Adómentes természetbeni étkeztetés I.
Kérdés: Létezik-e még az úgynevezett kötelező étkezés konyhai dolgozók, óvónők, kollégiumi nevelők, napközis tanárok esetében? Helyesen jár-e el az intézmény akkor, ha a kötelező étkezésre hivatkozással az ott érintett dolgozóinak a természetben nyújtott étkezés értékéből 4000 forint/hó kedvezményt, míg az e körbe nem tartozóknak 2000 forint/hó értékű, fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalványt juttat?
289. cikk / 299 Adómentes természetbeni étkeztetés II.
Kérdés: Saját üzemeltetésű melegkonyha hiányában akkor valósulhat meg a természetbeni étkeztetés, ha a munkáltató valamely, a munkaközi szünetben elérhető közelségben lévő melegétkezést nyújtó szolgáltatóval "megállapodást" köt. Ha az intézménynek van saját melegkonyhája, mi helyettesíti a megállapodást, hiszen saját magával kellene megállapodnia?
290. cikk / 299 Áfabevallás gyakorisága
Kérdés: Tavaly alanyi mentes volt intézetünk. Az idén bejelentkeztünk az áfa hatálya alá. Milyen gyakorisággal kell áfabevallást adnunk?
