Kórházi alapítvány tevékenységének minősítése

Kérdés: Kórház által létesített alapítvány alaptevékenysége (célja) az alapító okirat szerint a kórház betegellátási színvonalának emelése, eszközbeszerzések, készletbeszerzések, képzések formájában. Az alapítvány az általa alapcélra beszerzett eszközöket a kórház részére bérbe adja önköltségi áron, nyereség realizálása nélkül, határozott időre, amelynek lejártával az eszközt az alapítvány a kórház részére ingyenes használatba adja. Az alapítvány a befolyt bérleti díjat újabb alapcél szerinti orvostechnológiai fejlesztésre (pl. eszközbeszerzés) használja fel. Az alapítvány alapcél szerinti tevékenységének minősül-e az alapító okiratban foglalt alapcélra beszerzett eszközök hasznosítása, bérbeadása a kórház számára, vagy az gazdasági-vállalkozási tevékenységnek tekintendő? [A 2011. évi CLXXV. törvény (Civil-tv.) 2. § 11. b) pontja alapján véleményünk szerint alapcél szerinti tevékenységnek minősül, nem meríti ki a gazdasági-vállalkozási tevékenység fogalmát.]
Részlet a válaszából: […] ...kérdés szerint az alapítvány alapító okirat szerinti alaptevékenysége a kórház betegellátási színvonalának emelése, eszközbeszerzések, készletbeszerzések, képzések formájában. A Civil-tv. 2. §-ának 11. pontja szerint gazdasági-vállalkozási tevékenység:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Adómentes Közösségen belüli termékértékesítéshez járulékosan kapcsolódó ügylet

Kérdés: Egy Németországban letelepedett társaság - mely Magyarországon sem áfaregisztrációval, sem letelepedettséggel nem rendelkezik - járműalkatrészek gyártásához szükséges eszközöket, szerszámokat szerzett be egy magyarországi értékesítőtől (magyar beszállító). A társaság által beszerzett eszközöket a magyar beszállító a társaság részére értékesített járműalkatrészek gyártásához használja. A legyártott alkatrészeket a társaság Németországban található gyártóüzemébe szállítják, ahol beépítésre kerülnek a társaság által gyártott járművekbe. A gyártás során használt eszközök kizárólagos tulajdonosa a társaság, melyek hasznos élettartamuk alatt (legfeljebb 8 év) mindvégig a magyar beszállító birtokában maradnak. Ezt követően az eszközöket megsemmisítik. Az ágazatban általánosan elfogadott és alkalmazott gyakorlat, hogy az alkatrészek gyártásához szükséges eszközöket, szerszámokat a beszállítók értékesítik a vevők számára, mivel azok jellemzően nagy értékűek, a kapcsolódó finanszírozási terheket a beszállítók pedig nem vállalják, figyelemmel arra, hogy maga az eszköz speciális, azzal általában csak az adott vevő számára tudnak alkatrészeket gyártani.
A járműalkatrészeket az értékesítéskor kiszállítják az EU másik tagállamába, Németországba, ezért az alkatrészeladások - a vonatkozó feltételek teljesítése mellett - az Áfa-tv. 89. §-ának (1) bekezdése alapján Közösségen belüli adómentes termékértékesítésnek minősülnek. A társaság az eszközöket, szerszámokat kizárólag a jármű-alkatrészek gyártása érdekében szerezte be, az eszközbeszerzés nem önálló gazdasági célként jelent meg a társaság részéről. Ebből következően - véleményünk szerint - az eszközök, szerszámok értékesítése a járműalkatrészek Közösségen belüli értékesítéséhez mint fő ügylethez kapcsolódó járulékos ügyletként kezelendő. Ebből az is következik, hogy a gyártáshoz szükséges eszközök, szerszámok értékesítése is adómentes Közösségen belüli termékértékesítésnek minősül az áfa rendszerében. Helyes ez az értelmezés?
Részlet a válaszából: […] Annak eldöntéséhez, hogy az ügyletnek a kérdésben leírt megítélése helyes-e, azt szükséges megvizsgálni, hogy az eszközök értékesítése akár önálló ügyletként, akár a beszállító által a társaság részére teljesített Közösségen belüli adómentes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 8.

Térítés nélkül átvett eszközök

Kérdés: Felsőoktatási intézmény szeretné átvenni a berendezéseket (bútorok, gépek) attól a cégtől, amelyet 100%-ban saját maga alapított. A központi költségvetési szerveknél jelenleg a bútorokra, berendezésekre vonatkozóan beszerzési tilalom áll fenn. Ingyenes eszközátadás formájában kivitelezhető az átadás?
Részlet a válaszából: […] ...kormány irányítása alá tartozó fejezetek költségvetési szerveinek eszközbeszerzéseiről szóló 1982/2013. (XII. 29.) Korm. határozat értelmében a kormány az irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervnél beszerzési tilalmat rendel el a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 9.

COFOG

Kérdés: Megyei önkormányzatunk több uniós és hazai támogatású pályázat megvalósításában vesz részt (TOP, EFOP stb.). A támogatói okiratok, szerződések tartalmazzák a támogatott fel-adat kormányzati funkció szerinti besorolását. Jól gondoljuk, hogy valamennyi pályázati kiadást (bér, járulék, eszközbeszerzés, szakmai megvalósítással összefüggő szolgáltatások stb.) azon a kormányzati funkción kell elszámolni, amely a támogatási szerződésben szerepel?
Részlet a válaszából: […] A 15/2019. PM rendelet 3. §-ának (1) bekezdése alapján a költségvetési számvitelben a bevételeket és kiadásokat azokon a kormányzati funkciókon kell elszámolni, amelyek érdekében azok felmerültek. Amennyiben a támogatói okirat a felhasználási cél szerinti kormányzati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 15.

Közterület-használati díj és piachely-használati díj

Kérdés: Önkormányzatunk közterület-használati díjat és piachely-használati díjat számláz áfamentesen. Más településen áfás számlát állítanak ki a hasonló bevételről. Mi a menete annak, hogy a piac helyhasználatáról áfás számlát állíthassunk ki, és a piaccal kapcsolatos kiadások áfáját visszaigényelhessük?
Részlet a válaszából: […] ...akkor a bérleti, használati díjakat áfásan kell számláznia, de a piaccal kapcsolatos fenntartási, karbantartási, felújítási, eszközbeszerzési stb. kiadások áfaköltségét levonhatja. A közutak, közterületek esetében a közterület-foglalási díj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Beruházás, felújítás, karbantartás

Kérdés: Egy épület azbesztmentesítése dologi kiadásként vagy beruházásként kezelendő?
Részlet a válaszából: […] ...rendszeres helyreállítását eredményezi.A beruházás esetében két nagy csoportot különböztethetünk meg:- az egyik csoport, ahol olyan eszközbeszerzés, eszközlétesítés történik, amely mennyiségi növekedéssel jár,- a másik csoport, ahol bővítés, átalakítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

Járdafelújítás

Kérdés: Önkormányzatunk járdafelújítást végez. Egy megrongálódott betonjárda helyére (250 m2) egy nagyobb teherbírású térkőből készült burkolat kerül, amelyhez még 120 m2 teljesen új burkolat lesz kiépítve. Ez a munkálat beruházás, felújítás (korszerűsítés) vagy vegyesen mindkettő? A kivitelező költségtervében szerepel a régi járda bontásának tétele is, ennek a vagyonnak van még nettó értéke. A bontási tétel a felújítás része? A felújítás teljes költségét a már meglévő bruttó értékhez aktiváljuk hozzá? Kérem, hogy az építménnyel kapcsolatos valamennyi gazdasági eseményt, illetve azok számviteli nyilvántartásba vételét teljeskörűen szíveskedjenek bemutatni.
Részlet a válaszából: […] ...az eszköz tényleges bővítése nélkül. A?beruházás is két nagy - egymástól jól elkülöníthető - csoportba sorolható:- egyrészt olyan eszközbeszerzés, eszközlétesítés, amelynek következtében a tárgyi eszközök állománya nő (mennyiségi növekedés),- másrészt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 12.

Tartozásátvállalásra irányuló szerződés

Kérdés: Önkormányzatunk járda és parkoló építését tervezi. A beruházás érint országos közterületet is. A konzorciumi megállapodásban a következő pont is szerepel: A vállalkozói szerződésben az országos közutat érintő munkarészek tekintetében a Magyar Közút, az egyéb munkarészek tekintetében az önkormányzat a megrendelő. A vállalkozói díjról szóló számlán ennek megfelelően az önkormányzatot érintő munkarész tekintetében az önkormányzatot, az országos közutat érintő munkarész tekintetében a Magyar Közutat kell vevőként megjelölni. Az önkormányzat kötelezettséget vállal arra, hogy az országos közutat érintő munkarészekre vonatkozó, Magyar Közút nevére szóló számlán feltüntetett vállalkozói díj összegét tartozásátvállalással a kivitelező részére megfizeti. Szabályos-e, hogy az önkormányzat kifizet olyan számlát, amelyen nem ő a vevő? Milyen módon tudjuk a tartozásátvállalást helyesen lekönyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...helyette.Számviteli elszámolásaA tartozásátvállalást a számvitelben az eredeti kötelezettnél - amennyiben a kötelezettség nem eszközbeszerzéshez kapcsolódik (pl. hitelhez, kölcsönhöz, tagi kölcsönhöz), illetve olyan eszközbeszerzéshez kapcsolódik, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Könyvtári könyv beszerzése

Kérdés: Helyesen járunk-e el, ha a 2014. január 1-jét követően a könyvtárba beszerzésre kerülő könyveket - feltételezve, hogy éven túli az elhasználódás és a bekerülési érték 200 ezer Ft alatt van - a kis értékű tárgyi eszközök között, a 13. számlacsoportban és a K6. Beruházások rovaton számoljuk el, majd ezzel egyidejűleg történik a 100%-os terv szerinti értékcsökkenési leírás? Amennyiben az elhasználódás éven belüli, akkor a dologi kiadások (K3. rovat) között történik az elszámolás? Az általunk leírtak helytállóak? Szeretnénk kérni a könyvtári könyvek beszerzésének mint gazdasági esemény számviteli elszámolásának levezetését.
Részlet a válaszából: […] Az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolni.Véleményünk az, hogy a könyvtári könyvekre épp az a jellemző és életszerű, hogy éven túl, tartósan vannak használatban. Ezért álláspontunk szerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 12.

Eszközök térítés nélkül átadása társult önkormányzatoknak

Kérdés: A költségvetési szervként működő többcélú kistérségi társulás több település társult önkormányzataiból jött létre. 2009-ben egy eszközbeszerzésre irányuló pályázatot is nyert a társulás, amelyek keretében a társult önkormányzatok részére használatra átadásra kerültek ezek az eszközök, mivel a feladatellátás ott valósul meg. Több éve már, hogy használják ezeket az eszközöket. A társulási tanács úgy döntött, hogy ezeket az eszközöket térítés nélkül át kívánja adni a társult önkormányzatoknak. A társulás a működése óta alanyi mentes az áfakört tekintve, és az eszközök beszerzésekor sem igényelt vissza áfát, ezek fedezete is adómentes volt. Térítés nélküli átadásnál keletkezik-e áfabefizetési kötelezettség, van-e számlakibocsátási kötelezettsége a társulásnak, ha igen, milyen érték szerepeljen a számlán? Ezen eszközök még nem íródtak le teljesen. Az átvevő önkormányzatoknak van-e áfabefizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] Az általános forgalmi adó alapvetően az ellenértékes ügyleteket adóztatja. Az ingyenes ügyletek csak meghatározott feltétellel kerülnek adóztatás alá, abban az esetben, ha az átadó adóalanyt áfalevonási jog illette meg az átadott termékkel kapcsolatban. Az Áfa-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 3.
1
2
3