35 talált cikk az eszközbeszerzés kifejezésre

Kérdés: Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (Áhsz.) 2014. január 1-jétől jelentősen szűkítette a befektetett eszközök bekerülési értékében figyelembe vehető tételek körét. A helyes nyilvántartás, könyvelés érdekében a bekerülési érték gyakorlati meghatározásához, alkalmazásához szeretnénk szakmai iránymutatást, megerősítést kérni az alábbiakban felsoroltakat is figyelembe véve.
1. Az Áhsz. 16. §-ának (3) bekezdése szerint a vásárolt, rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök bekerülési értéke a beszerzés, a létesítés áfát nem tartalmazó vételára (továbbiakban: vételár), kisajátítás útján szerzett ingatlan esetén a kártalanítás összege.
Jól értelmezzük, hogy:
– Az eszköz vételárát tartalmazó számlában szereplő egyéb (szállítási, kezelési stb.) járulékos tételek nem részei a bekerülési értéknek?
– Ingatlanvásárlás esetén nem része az ingatlan bekerülési értékének a megvásárolt ingatlanhoz egyedileg hozzákapcsolható, az üzembe helyezésig felmerült, bizonylattal igazolt földhivatali eljárási díj, egyéb ingatlan-nyilvántartási eljárás díj, értékbecslés, szakértői díj?
2. Az Áhsz. 16. §-ának (3b) bekezdése szerint az idegen vállalkozó által előállított, rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök esetén a beruházás bekerülési értéke az eszköz létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tervezési, szállítási, rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési munkák együttes vételára.
Számos támogatással megvalósuló ingatlanberuházás költségvetése tartalmazza az alábbi projektelemeket:
– előkészítési költségek (megvalósíthatósági tanulmány, tervezés, tervellenőri feladatok, közbeszerzés lebonyolítása, hatósági díjak, projektmenedzsment-díj);
– kivitelezési költségek (építési, szerelési költségek, eszközbeszerzés);
– szakmai szolgáltatások költségei (műszaki ellen­őrzés, könyvvizsgálat, nyilvánosság, régészeti tevékenység).
A kormányrendelet tükrében jól értelmezzük, hogy a fentiekben felsorolt, beruházást érintő tételek közül kizárólag a kivitelezési munkák és a tervezés lehet a bekerülési érték része?
Az Áhsz. 16. §-ának (3b) pontjában felsorolt, az üzembe helyezés érdekében az üzembe helyezésig, raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tervezési, szállítási, rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési munkák a vételárat is tartalmazó bizonylat alapján, vagy a vételártól elkülönülten, szerződéssel és számlával igazoltan is figyelembe vehetők a bekerülési értéknél?
3. Az Áhsz. 16. §-ának (3d) bekezdése szerint a már használatba vett, illetve a mérlegben nem szerepeltethető tárgyi eszközökön idegen vállalkozó által végzett, az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 8. pontja szerinti felújítási munkák bekerülési értéke azok vételára. Jól értelmezzük, hogy a felújítási munkák bekerülési értéke az idegen vállalkozó által végzett építési, szerelési munkák értéke, és nem tartalmaz az üzembe helyezés érdekében az üzembe helyezésig felmerült tervezési, szállítási, egyéb munkákat, díjakat?
4. 2014. január 1-jét megelőzően megkötött – ingatlanberuházásra, -felújításra vonatkozó, esetleg már megkezdett pályázathoz kapcsolódó –, de 2014. évre áthúzódó adásvételi szerződések, vállalkozási szerződések esetében mi a rendező elv, a bekerülési értéket a régi vagy az új szabályozás szerint kell meghatározni?

Kérdés: Egy projekt aktiválása esetén az alábbiak közül melyek képezik a bekerülési érték részét: általános menedzsment feladatok, közbeszerzés, tanulmányok és vizsgálatok készítése, szeizmikus vizsgálatok, geofizikai mérések kiértékelése, geológiai, hidrológiai, hőterjedési modell készítése, megvalósulási tanulmány költségei, környezetvédelmi engedélyezési dokumentációk, mérnöki feladatok, műszaki ellenőrzés, tájékoztatás és nyilvánosság költsége, használatbavételi és üzemeltetési engedélyek költségei?

Kérdés: Egy központi költségvetési szerv EU-s projektet hajt végre, melynek kb. 40%-a építés, 40%-a eszközbeszerzés, a többi szolgáltatás igénybevétele. A projekthez a következő tevékenységek, ki­adások kapcsolódnak: projektmenedzsment bére (külső; számla), projektadminisztrátor (belső; megbízási díj), közbeszerzési szakértő, nyilvánosság, könyvvizsgálat, műszaki ellenőr, kivitelező, eszközbeszerzés (100 E Ft alatti tételek), eszközbeszerzés (100 E Ft feletti tételek), tervező.
A kifizetések közül melyik könyvelendő az 5-ös számlaosztályba, melyik tételt kell a beruházásra könyvelni, majd aktiválni, van-e olyan tétel, amely közvetlenül a tárgyi eszközre könyvelhető?

Kérdés: A költségvetési szervként működő többcélú kistérségi társulás több település társult önkormányzataiból jött létre 2004-ben. Az évek során több, eszközbeszerzésre irányuló pályázatot is nyertünk, amelyek keretében a társult önkormányzatok részére használatra átadtuk ezeket az eszközöket (közmunkapályázatok stb.), mivel a feladatellátás ott valósul meg. Több éve már, hogy használják ezeket az eszközöket, és az önkormányzatok úgy döntöttek, hogy ezekre vonatkozóan szeretnék a tulajdonjogot megszerezni. Társulásunk a működése óta alanyi mentes az áfakört tekintve, és az eszközök beszerzésekor sem igényeltünk vissza áfát, ezek fedezete is adómentes volt. Az alábbi esetekben keletkezik-e áfabefizetési kötelezettségünk, van-e számlakibocsátási kötelezettségünk? Illetve az átvevő önkormányzatoknak van-e áfabefizetési kötelezettsége?
1. Térítésmentesen adjuk át az eszközöket az önkormányzatoknak.
2. A társulás könyveiben szereplő értéken (értékcsökkentett) vagy megegyezés alapján egy bizonyos összegért adjuk át az eszközöket az önkormányzatoknak. Illetve mivel egy épületről is szó van, amelynek forgalmi értéke 20 000 000 Ft, ebben az esetben van-e következménye áfastátuszunkra az átadás-átvételnek?

Kérdés: Önkormányzati fenntartású iskolánk felesleges eszközeit felajánlja a többi önkormányzati intézménynek. Kell-e áfát fizetni a térítésmentes átadás esetén? Ha kell, mi az áfa alapja?

Kérdés: Intézményünk központi költségvetési szerv, a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) keretében kedvezményezettként támogatást nyert. A támogatás mértéke a projekt elszámolható költségének 100 százaléka. A számlák támogatási összegének kifizetése az irányító hatóság lebonyolítási számlájáról közvetlenül a szállítók részére történik. A kiadások és bevételek pénzforgalom nélküli tételként az alábbiak: A kiadások elszámolása – közgazdasági osztályozás szerinti kiadások elszámolása T 1-5. Ki ei. telj. számlái – K 499. Pénzforg. nél. B és Ki sajátos elsz. – funkcionális osztályozás szerinti kiadások elszámolása T 662. Struk A tám. Ki – K 1-5. Átvezetési számlák – ha eszközbeszerzés történt, állományba vétele T 1-2. Eszköz állományi számlája – K 4122. Tőkeváltozások (pénzf) kötelezettség kivezetése T 441. Szállítók – K 4122 Tőkeváltozások (pénzf) Az IH/KSZ-től kapott támogatás elszámolása (IHSZ-értesítés alapján) közgazdasági osztályozású bevételek elszámolása T 499. Pénzforg. nél. B és Ki sajátos elsz. – K 46422 Működési célú támogatásértékű bevétel fejezeti kezelésű előirányzatból – K 46522. Felhalm. célú támogatásértékű bevétel fejezeti kezelésű előirányzatból funkcionális osztályozású bevételek elszámolása T 479. Tám. PÁ átvezetési számlája – K992. Alaptev. szakfeladatának bevételei Kérdésünk: A pénzforgalom nélküli bevétel és kiadás elszámolásához kapcsolódik-e előirányzat-módosítás? A könyvelési tételeknek meg kell-e jelenniük a pénzforgalmi jelentésben?

Kérdés: Kórházunk az INTERREG Közösségi Kezdeményezés Programok keretei között meghirdetett pályázatot nyert, amelynek finanszírozása utólag a szerződésben meghatározott szakaszonként történik, vagyis meg kell előlegezzük a pályázatban foglaltak megvalósításához szükséges pénzeszközöket. Hogyan kell könyvelni a megtérülésig teljesített kiadásokat, és hogyan kell szerepeltetni a költségvetési beszámolóban? (A pályázat megvalósulási időtartama több év.)

Kérdés: Az önkormányzat kis értékű tárgyi eszköz beszerzése esetén melyik könyvelési megoldás jogszerű: T eszközbeszerzés ktg.-e – K bankszámla T befejezetlen beruh. szla – K bankszámla T tárgyi eszköz számla – K befejezetlen beruh. szla T értékcsökkenés ktg. szla – K tárgyi eszköz szla kapcsolódó tételek

Kérdés: 2005. január 1-jén módosult a 249/2000. Korm. rend. 9. sz. melléklet (4) bek. d) pontja. A nem számlázott szállítások számlán kell kimutatni negyedév és év végén a beérkezett, teljesült, de negyedév (év) végéig nem számlázott szállítások értékét. A sima szállítói állományszámlákra csak a negyedév (év) utolsó napjáig beérkezett szállítói számlákat lehet könyvelni? A később érkezőket már csak a nem számlázott szállításokra lehet elszámolni?

Kérdés: Költségvetési kutatóintézet vagyunk, adóköteles tevékenységet folytatunk. Támogatottságunk aránya 40%, a működéshez szükséges további 60% bevétel adóköteles tevékenységből származik. Tárgyieszköz-beszerzésre pályázatot nyertünk 50 millió forint összegben, amelyhez 5 milliós (10%) saját forrást adóköteles tevékenységből kell biztosítanunk. Hogyan történik az áfaelszámolás az APEH felé, ha a támogató felé úgy nyilatkozunk, hogy: a) áfalevonási jogunk nincs, b) áfalevonási jogunk van, c) áfalevonási jogunk saját forrás arányában van? A 45 M Ft eszközbeszerzési támogatás kiutalását az arányosítás áfatartalma hogyan módosítja?