Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

14 találat a megadott felmentési idő tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Felmentési idő kezdete nyugdíjazásnál

Kérdés: Közalkalmazottként foglalkoztatott, 1956. 06. 18-án született férfi, aki a törvény szerint 64 év és 183 nap után nyugdíjjogosult, mikortól jár neki a felmentési idő? Amikor nyugdíjasnak minősül, addigra már a felmentési idejét le is kell töltenie?
Részlet a válaszból: […]napján nyugdíjasnak minősül, azaz az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és rendelkezik a szükséges szolgálati idővel, vagy a korhatár betöltése előtt nyugellátásban részesül. Ekkor tehát onnan kezdheti meg a felmentési idő letöltését, hogy a nyugdíjasnak minősülés feltételei teljesülnek (jellemzően tehát betöltötte a korhatárt). Azaz nem lehet előbb megkezdeni a felmentési időt. A közalkalmazott felmentése egyébként ezen a címen nem kötelező[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. szeptember 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5279
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

2. találat: Nők kedvezményes nyugdíjazása

Kérdés: Köztisztviselő a nők 40 éves szolgálatiidő-kedvezménye igénybevételével menne nyugdíjba. A 2 hónap felmentési időt a munkában töltött utolsó naptól kell-e visszaszámolni, vagy előtte is kérheti annak kiadását úgy, hogy az időarányos szabadságát utána venné ki?
Részlet a válaszból: […]szükséges feltételeket a felmentési idő leteltekor teljesítő köztisztviselő nő kérelmezi. Ez tehát azt jelenti, hogy a felmentési idő utolsó napján kell teljesülnie a nyugdíjra való jogosultság feltételeinek.A felmentési idő 2 hónap, amely időtartam legkorábban a felmentés közlését követő napon kezdődhet. A felmentési idő felére kell mentesíteni a köztisztviselőt a munkavégzés alól. A kérdéses esetben a 2 hónapot[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. május 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5184

3. találat: Nyugdíjasnak minősülő közalkalmazott jogviszonyának megszüntetése

Kérdés: Mennyi felmentési idő illeti meg, illetve megilleti-e azt a közalkalmazottat, aki 2019. május 23-ával szeretne nyugdíjba menni? (1955-ben született.) A közalkalmazotti törvény 33. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével nem egységes a vélemény, az is elhangzott, hogy nem illeti meg a felmentési idő. A dolgozó határozatlan időre kinevezett közalkalmazott, és az alábbi jogviszonyai voltak:
1973. 08. 22.-1977. 04. 14. SZOT Szanatórium,
1977. 04. 15.-1983 .02. 09. SZOT 4. sz. Üzemegység,
1983. 05. 16.-1983. 09. 15. SZOT 4. sz. Üzemegység,
1987. 10. 08.-1988. 12. 31. ÉPSZAK-JAVSZER Vállalat,
1989. 02. 20.-1989. 09. 20. ÁFÉSZ,
1991. 07. 12.-1995. 05. 15. Magánvállalkozó,
1999. 05. 01.-1999. 12. 31. Városi Művelődési Ház és Könyvtár,
2000. 05. 15.-2000. 10. 15. Városi Művelődési Ház és Könyvtár,
2001. 05. 01.-2001. 10. 31. Városi Művelődési Ház és Könyvtár,
2002. 05. 08.-2002. 10. 31. Városi Művelődési Ház és Könyvtár,
2003. 05. 01.-2003. 06. 30. Városi Művelődési Ház és Könyvtár,
2003. 07. 01.-2018- Városi Művelődési Ház és Könyvtár
Részlet a válaszból: […]közalkalmazotti jogviszonyt. Amennyiben a közalkalmazott a "normál" öregségi nyugdíjat szeretné igénybe venni, úgy nem terheli felmentési kötelezettség a munkáltatót. Amennyiben viszont a munkáltató úgy dönt, megteheti, hogy felmentéssel szünteti meg a jogviszonyt. Ebben az esetben felmentési idő jár a Kjt. 33. §-a szerint.A felmentési időre jogosító közalkalmazotti jog-viszonyban töltött időbe a következő időtartamokat kell beszámítani:- a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál (tanácsi, önkormányzati, állami költségvetési intézményeknél) munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött idő (ideértve azt is, ha utóbb a Kjt. hatálya alá került),- Kttv., Áttv. hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, kormányzati szolgálati, közszolgálati jogviszonyban/állami szolgálati jogviszonyban töltött idő, Ktv., Ktjv. hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban,- a szolgálati jogviszony időtartama,- a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban töltött idő,- Kjt. hatálybalépése előtt áthelyezéssel keletkezett, korábbi munkaviszony időtartama, mindaddig, amíg a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyát nem szünteti meg,- a fentiekben felsorolt időtartamokon belül a munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony fennállásának azon időtartama, amely alatt a közalkalmazott nem végzett munkát, a közalkalmazotti jogviszony szünetelt (pl. 30 napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság, GYES, GYED ideje),- jogelődnél, illetve szervezeti jogállásváltozás esetén az átadónál eltöltött idő,- ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. január 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4872

4. találat: Szabadság felmentés esetén

Kérdés: A munkáltató mentesítette a közalkalmazottat a felmentési idő teljes tartamára a munkavégzési kötelezettség alól, ez az időtartam szabadságra jogosító időnek minősül-e?
Részlet a válaszból: […]időtartamot is ilyennek minősíti.E körbe tartozik az Mt. 55. §-a (1) bekezdésének k) pontja szerinti azon eset, amikor a munkavállaló munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott időtartamra mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. Tehát ha a munkáltató a Kjt. - mint munkaviszonyra vonatkozó szabály - 33. § (3) bekezdésének felhatalmazása alapján [megjegyzés: ez tartalmában megegyezik az Mt. 70. § (1)-(2) bekezdéssel] mentesítette a közalkalmazottat a felmentési idő teljes tartamára a munkavégzési kötelezettség alól, így a közalkalmazottnak az Mt. 55. §-a (1) bekezdésének k) pontja[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. június 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4744
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Felmondási időre járó távolléti díj - vezetői pótlék

Kérdés: Intézményvezetőnket még egy évre megbíztuk a vezetői feladatokkal 2016. augusztus 31-ig. Időközben kérte felmentését nyugdíjazása miatt, a munkavégzés alól 2016. augusztus 30-a után mentettük fel. A munkavégzés alóli felmentési időben (a hátralévő 4 hónapra) is járt neki a vezetői pótlék?
Részlet a válaszból: […]távolléti díjat az esedékesség időpontjában érvényes illetmény figyelembevételével kell meghatározni, az esedékesség időpontja pedig a távollét kezdő időpontja. Ha tehát 2016. augusztus 31-ig szólt a vezetői megbízás, és 2016. augusztus 31-től volt az érintett mentesítve a munkavégzés alól, akkor a távollét kezdő időpontja augusztus 31., tehát ez a nap irányadó a távolléti díj számítása szempontjából. Ekkor a vezetői pótlékra jogosultság fennállt, ezért erre a napra még a távolléti díjban figyelembe kell venni (az alapbérre vonatkozó szabályok szerint) a vezetői pótlékot.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. május 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4459
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

6. találat: Felmentési idő, jubileumi jutalom számításánál

Kérdés: A közalkalmazott felmentési ideje és jubileumi jutalma tekintetében mely jogviszonyok időtartama vehető figyelembe a következők közül?
- Városgazdálkodási Vállalat 1977. 10. 17.-1985. 07. 31.; (munkaviszony) áthelyezés
- Alkatrészgyár 1985. 08. 01.-1986. 11. 30.; (munkaviszony) áthelyezés
- Városgazdálkodási Vállalat 1986. 12. 01.-1993. 06. 30.; (munkaviszony) áthelyezés
(Ténylegesen költségvetési intézménnyé történő átalakulás, a dolgozók igazolást kaptak róla, hogy a jogviszonyuk folyamatosnak tekintendő.)
- Ingatlankezelő Iroda 1993. 07. 01.-1999. 09. 30.; (közalkalmazott) áthelyezés
- Polgármesteri Hivatal 1999. 10. 01.-2016. 04. 30.; (köztisztviselő) áthelyezés
- Önkormányzat 2016. 05. 01-jétől közalkalmazott.
Részlet a válaszból: […](1992. július 1-je) előtt áthelyezéssel keletkezett korábbi munkaviszonyok időtartama mindaddig, amíg a közalkalmazott a jogviszonyát nem szünteti meg, tehát ha azok az utolsó áthelyezésig folyamatosak.Tekintettel arra, hogy a kérdéses esetben a mai napig fennáll az áthelyezések "szakadatlan láncolata", a korábbi nem közszférába tartozó, illetve annak hatálya
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. augusztus 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4272
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

7. találat: Vezetői megbízás visszavonása és eredeti munkakörben történő továbbfoglalkoztatás jogutódlás esetén

Kérdés: Közművelődési intézmény vagyunk. Az önkormányzat döntése alapján 2015. április 1-jétől egy másik közművelődési intézmény gazdasági feladatait is a mi szervezetünk látja el. A másik intézménynél a gazdasági vezető megbízását visszavonták, ő azonban nem akar nálunk gazdasági szakalkalmazottként dolgozni. Hogyan kell rendezni az ő helyzetét, milyen jogai vannak?
Részlet a válaszból: […]költségvetési szerv gazdálkodási feladatainak ellátására létrehozott költségvetési szerv).Amennyiben az irányító szerv arról döntött, hogy a hivatkozott jogszabályi rendelkezés alapján az egyik közművelődési intézmény gazdasági feladatait április 1-jétől a másik intézmény látja el, és a dolgozók ezen intézményhez átkerülnek, akkor ez azt jelenti, hogy annál az intézménynél, ahol a gazdasági szervezet, a gazdasági feladatok ellátása megszűnik, a gazdasági vezető vezetői megbízását vissza kellett vonni április 1-jével, tekintettel a jogszabályi előírásra és az ez alapján meghozott irányító szervi, fenntartói döntésre. A vezetői megbízás visszavonása esetén az érintettet az eredeti munkakörében kell továbbfoglalkoztatni. Amennyiben az érintett közalkalmazotti jogviszonyát az eredeti szervezetnél nem szüntették meg átszervezés, létszámcsökkentés címén, őt a másik - jogutód szervnél - tovább kell foglalkoztatni az eredeti munkakörében, megegyező feltételekkel. A jogutódlásra az Mt. - közalkalmazotti jogviszonyban is alkalmazandó - 36-40. §-ai irányadók. Az Mt. 40. §-át a Kjt. 24. §-ában foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Ennek megfelelően a közalkalmazott lemondással megszüntetheti[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. május 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3964

8. találat: Intézmény által ellátott feladatok kiszervezése és annak munkajogi vonatkozásai

Kérdés: Az intézményünk által ellátott feladatokat egy cég veszi át. Mire jogosult az a közalkalmazott, aki nem szeretne átmenni a céghez dolgozni? Jár-e részére felmentési idő, végkielégítés? Köteles-e a cég átvenni a dolgozókat? Mi történik azzal a dolgozóval, aki az átadás tervezett időpontját köve­tően jogosult lesz a nők negyvenéves öregségi nyugdíjára, ezért jogviszonyát felmentéssel szüntetnék meg erre tekintettel még az átadást megelőzően? Kinek kell kifizetni részére a járandóságokat, meddig terjed a felmentési ideje?
Részlet a válaszból: […]szociális következményeiről, továbbá köteles a szakszervezettel és a közalkalmazotti tanáccsal (közalkalmazotti képviselővel) konzultációt kezdeményezni a közalkalmazottakat érintő tervbe vett egyéb intézkedésekről. A tájékoztatással egyidejűleg az átadó és az átvevő munkáltató köteles írásban tájékoztatni a közalkalmazottat arról, hogy az átadást követően a közalkalmazott foglalkoztatását az átvevő biztosítja. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a további foglalkoztatást biztosító munkaszerződés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot. Az ajánlatot a 25/B. § rendelkezéseire figyelemmel kell megtenni, az ott rögzített garanciális szabályok figyelembevételével. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell azokat a kötelezettségeket is, amelyeknek a közalkalmazott a jogviszony létesítését követően a jogviszonya fenntartása érdekében köteles eleget tenni. Az átvevő tehát köteles átvenni a dolgozókat, azonban a közalkalmazottnak a tájékoztatás kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban nyilatkoznia kell, hogy hozzájárul-e a további foglalkoztatásához.Amennyiben a közalkalmazott nem kíván az átvevő céggel munkaviszonyt létesíteni, jogviszonya az átadás időpontjában automatikusan megszűnik, felmentési idő részére nem jár, az átadó munkáltató az átadás napjával köteles írásban értesíteni a közalkalmazottat a közalkalmazotti jogviszony megszűnéséről, valamint köteles a közalkalmazott számára a 37. § (2) és (4)-(6) bekezdései alkalmazásával megállapított végkielégítést, határozott idejű jogviszony esetén a hátralévő időre járó, de legfeljebb egyévi távolléti díjat megfizetni.Amennyiben a cég nem kíván minden érintett dolgozót átvenni, két lehetőség kínálkozik. Az átadó munkáltató, illetve fenntartója még az átadást megelőzően elrendelhet létszámcsökkentést, átszervezést. Az átadás időpontja előtt tett munkáltatói vagy közalkalmazotti egyoldalú jognyilatkozat, illetve megkötött megállapodás (pl. áthelyezés) alapján a közalkalmazotti jogviszony megszűnhet az átadást követő időpontban is. Ekkor az átadás és a jogviszony megszűnésének időpontja között a közalkalmazottat az átvevőnél[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. április 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3953
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

9. találat: Közalkalmazott felmentési idő alatt bekövetkezett halála

Kérdés: Közalkalmazott dolgozónkat egészségügyi alkalmatlanság címén felmentettük, 8 havi felmentési idő és 8 havi végkielégítés illette meg. Sajnos a felmentési idő lejárata előtt elhunyt a dolgozó. A Kjt. 37. §-ának (10) bekezdése értelmében a végkielégítést a munkáltató a felmentési idő utolsó napján köteles a közalkalmazott részére kifizetni. Ugyanakkor - véleményünk szerint - a megszűnés jogcíme jelen esetben megváltozott, a halál mint megszűnési jogcím "felülírta" a felmentési jogcímet. Helyes az álláspontunk, vagy ki kell fizetni a végkielégítést az örökösnek?
Részlet a válaszból: […]felmentéshez mint megszűnési jogcímhez kötődő járandóságok. A felmentési idő célja, hogy az érintett annak időtartama alatt új munkalehetőséget tudjon találni, a végkielégítés pedig szintén csak a megszűnés bizonyos eseteiben járó juttatás, mely pontosan a megszűnés adott módjára tekintettel, az adott munkáltatónál eltöltött hosszabb időszakot honorálva illeti meg az érintettet egyfajta "kárpótlásként" a jogviszony megszűnése miatt. Amennyiben felmentés helyett a közalkalmazott halála lesz a megszűnés jogcíme, a felmentési idő biztosítása okafogyottá válik. Közalkalmazottak esetében a munkavégzés alóli mentesítés idejére járó átlagkeresetet havonta egyenlő részletekben kell kifizetni, és az csak a halál időpontjáig jár (az eddig már kifizetett juttatás nem követelhető vissza). A végkielégítés tekintetében már nehezebb a helyzet megítélése, de véleményünk szerint e juttatás is a felmentési jogcímhez kötődik, márpedig ebben az esetben sajnálatos módon a közalkalmazott halála "felülírja" a korábbi felmentéssel történő megszüntetést, ezért a végkielégítés nem jár az örökösöknek. A Kjt. csak a jubileumi jutalom kapcsán rendelkezik meghatározott feltételek fennállása esetén az örökösök részére történő kifizetésről, a felmentési időre[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. március 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3919
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

10. találat: Vezetői pótlék, keresetkiegészítés

Kérdés: Amennyiben a közalkalmazottat a felmentési idő felére mentesítjük a munkavégzés alól, erre az időszakra figyelembe kell-e venni a díjazásnál a vezetői pótlékot, keresetkiegészítést? Meg lehet ezeket vonni a munkavégzés alóli mentesítés napjával? Ha igen, ezek beleszámítanak a távolléti díjba?
Részlet a válaszból: […]közalkalmazottat a munkavégzés esetén folyamatosan megilletik, az Mt. 149. §-ának megfele­lően, az alapbérre vonatkozó szabályok szerint kell figyelembe venni (a havi alapbér meghatározott időszakra járó arányos részének számításánál a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerinti teljesítendő órák számával), amelyek pedig folyamatosan nem illetik meg, az Mt. 151. §-a (4) bekezdésének megfelelően (ha a munkáltató a munkavállaló számára az irány­adó időszakban átlagosan legalább havi kilencvenhat óra tartamra fizette), a bérpótlékra vonatkozó elő­írásoknak megfelelően kell figyelembe venni.Mindezek alapján tehát a távolléti díj megállapításakor a Kjt. 77. §-ának (1) bekezdése szerinti, havi rendszerességgel fizetett keresetkiegészítést, valamint a vezetői pótlékot a Kjt. 80. §-a (3) bekezdésének a) pontjában foglaltak szerint, az Mt. 149. §-ának megfelelően, tehát az alapbérre vonatkozó szabályok szerint kell figyelembe venni.Ha a távollét tartama során az alapbér és a pótlék­átalány összege módosul, a módosítást követő tartamra a távolléti díj számítása során a módosított összeggel kell számolni.A távolléti díj esedékessége a távollét kezdő időpontja, tehát jelen esetben a mentesítés első napja. Amennyiben megvonnák a vezetői pótlékot, keresetkiegészítést, ez azt eredményezné, hogy a távolléti díjban nem jelenne meg. Véleményünk szerint azonban ez ellentmond a távolléti díj céljának, miszerint azzal a jogalkotó azt kívánja elérni, hogy bizonyos esetekben a munkavállaló - függetlenül attól, hogy éppen nem végez munkát, nem látja el a feladatait - ugyanolyan mértékű díjazásban részesüljön, mintha munkát végezne. A felmentési időnek a munkavégzés alóli mentesítéssel érintett idejére maga a törvény rendelkezik úgy, hogy a munkavállaló[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. július 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3753
| 1 - 10 | 11 - 14 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést