111 cikk rendezése:
1. cikk / 111 Háziorvosi munkaviszony után önkormányzati egészségügyi szolgálati jogviszony
Kérdés: Vállalkozó háziorvosnál munkaszerződéssel dolgozó diplomás ápolót vesz át az önkormányzat egészségügyi szolgálati jogviszonyba, tekintettel arra, hogy a vállalkozó háziorvos a praxisjogát értékesítette, és az önkormányzat lesz a körzetre az egészségügyi szolgáltató. A vállalkozó háziorvosnál az ápoló 6 év 3 hónap 16 napot dolgozott. Áthelyezéssel nem tudjuk átvenni, így a vállalkozó háziorvos megszünteti a jogviszonyát. Jár-e végkielégítés a dolgozónak a vállalkozó háziorvostól?
2. cikk / 111 Munkaviszony megszüntetése a GYES ideje alatt
Kérdés: GYES-en lévő anyuka munkahelye felszámolás alá került. A GYES egy hónap múlva jár le, az édesanya ellenőrizve a biztosított jogviszonyát szembesül vele, hogy 5 hónapja kijelentette a munkahelye. Ebben az esetben a felszámolóval kell felvenni a kapcsolatot, vagy érdemes egyből munkaügyi bírósághoz fordulni? Mivel az édesanya a gyermek születése óta folyamatosan gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságon van, így a munkaviszony megszüntetése jogellenesnek minősül, de igazából felmondást sem kapott. Milyen lépéseket lenne tanácsos tenni az ügyben?
3. cikk / 111 Bíróság által megítélt juttatások adózása
Kérdés: Egy védőnő 2022 őszén munkaviszonya megszüntetését kérte munkáltatójától (önkormányzat), nők 40 korkedvezményre hivatkozva, valamint kérte a 40 éves jogviszonyra járó jubileumi kifizetést is. A munkáltató ezt elfogadta, illetve rendelkezett ennek kifizetéséről. A védőnő utolsó munkában töltött napja 2023. április 28. volt, munkaviszonyát a 2023. május 8. napján kelt munkáltatói felmondással 2023. július 31. napjával megszüntette azzal, hogy a felmondási ideje 2023. május 2-től 2023. július 31-ig tart, a munkáltató a munkavégzés alól 2023. június 17. napjától 2023. július 31-ig mentesítette. Elrendelte továbbá a jogszabály alapján járó szolgálati elismerés jubileumi juttatás kifizetését. A 90 napos felmondási ideje első részében, 2023. május 2-től 2023. június 16-ig az éves rendes szabadságát, illetve a részére járó 10 nap Covid-szabadságát töltötte, a felmondási idő fennmaradó részében pedig a munkáltató mentesítette a munkavégzés alól. A felmondási idő alatt – az időközben bekövetkezett jogszabály-módosítás folytán – a munkáltatójának személyében változás következett be, amelynek értelmében 2023. július 1-jével a települési önkormányzatok helyett a területileg illetékes irányító vármegyei intézmények váltak a védőnők munkáltatójává. Emiatt az önkormányzat nem akarta kifizetni a juttatásokat. A védőnő perre vitte, amit megnyert, és az önkormányzat kifizette 2024-ben a már időközben nyugdíjas védőnő részére a végkielégítést, szolgálati elismerést, perköltséget és ennek kamatát. A kifizetés bruttó összegben történt. A kérdésem az, ebben az esetben milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik a védőnőnek, és mely időszakra kell azt bevallania?
4. cikk / 111 Védőnő nyugdíjazása
Kérdés: Egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozó védőnő igénybe kívánja venni a NŐK40 kedvezményes nyugdíjat. A nyugdíjfolyósító számítása alapján 2025. július 25-én válik erre jogosulttá. A védőnői munkaviszony kezdete 1985. 08. 01., és ettől az időponttól folyamatos a munkaviszonya ugyanazon körzetben. Munkáltatóváltás csak jogszabályi átszervezések miatt történt, jogutódlással. A 40 éves szolgálati elismerés kifizetése mikor esedékes? Mennyi a felmentési idő, és változhat-e ez munkáltatóként?
5. cikk / 111 Intézményvezető határozatlan idejű kinevezése
Kérdés: Önkormányzat által fenntartott intézményünkben az intézményvezetőnek határozatlan idejű közalkalmazotti kinevezése van 5 évre szóló vezetői megbízással. Ha 2 év után a munkáltató felmond, mert megszűnik az intézmény, akkor mi a felmondás következménye? Ha az intézményvezető lemondással el akar menni 2 év után, akkor mi a lemondás következménye?
6. cikk / 111 Munkatársajánlási bónusz kifizethetősége
Kérdés: Közszolgálati szabályzatunk szabályozza hivatalunk munkavállalóinak juttatásait, többek között a munkatársajánlási bónusz lehetőségét. A felmondási idejét töltő köztisztviselő kolléga részére kifizethető-e bármilyen juttatás, ha a jogosultsági alapot képező munkatárs is a felmondási idejét tölti? (Mindkét kolléga a felmondási idejét tölti munkavégzés alóli felmentéssel.)
7. cikk / 111 Megszűnt intézmény foglalkoztatottjainak helyzete
Kérdés: Költségvetési intézmény kormányrendelet alapján jogutód nélkül fog megszűnni. Eddigi közfeladatait az alapító szerv többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságok fogják ellátni. A feladatokkal összefüggő feladatkörökben foglalkoztatott közalkalmazottak egy része a gazdasági társaságokhoz kerül. Azon közalkalmazottak, akik nem kerülnek át a gazdasági társaságokhoz, milyen juttatásra jogosultak? A végkielégítésen kívül jár-e nekik felmentési idő, vagy amennyiben már nincs annyi idő hátra a megszűnésig, akkor a felmentési időre jutó távolléti díjnak megfelelő összeg?
8. cikk / 111 Köznevelési foglalkoztatottak ügyfélkapunyitási kötelezettsége
Kérdés: A Púétv. 160. §-ának (10) bekezdése alapján a köznevelésben foglalkoztatott 2024. július 1-jéig köteles a kormány által biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatást és a hozzá kapcsolódó tárhelyet igényelni, és erről a munkáltatónak írásban nyilatkozni. Amennyiben ennek nem hajlandó eleget tenni a köznevelési dolgozó, akkor vele szemben milyen szankció alkalmazható? (A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állóval szemben esetleg fegyelmi eljárás indítható, de a köznevelési dolgozóval szemben nem, esetlegesen a rendkívüli felmentés jöhet szóba?)
9. cikk / 111 Magánszemély adózása Amerikában
Kérdés: Költségvetési szervünk dolgozójának gyermeke, aki magyar adóügyi illetőségű magánszemély, 2023. december 31-ét követően az Amerikai Egyesült Államokban dolgozik munkaszerződés alapján, az Amerikai Egyesült Államokban bejegyzett társaság részére. Ezen foglalkoztatási helyzettel összefüggésben kell-e szociális hozzájárulási adót fizetni a megváltozott jogszabályi környezetre tekintettel?
10. cikk / 111 Önkormányzati társulások tárgyieszköz-nyilvántartása
Kérdés: Több önkormányzat társulást kíván létrehozni. A társuló önkormányzatok osztatlan közös tulajdonban lévő vagyonnal (tárgyi eszközzel) rendelkeznek, melyet a társulás részére kívánnak átadni. A társulás egyedüli feladata ennek a vagyonnak a működtetése lesz. Az önkormányzatok felhatalmazása alapján az osztatlan közös tulajdon jelenleg egy önkormányzat nyilvántartásában szerepel a társulás megalakulásáig, majd pedig ez az önkormányzat adja át a vagyont a társulásnak. A társulás ezeket az eszközöket üzemeltetésbe kívánja adni, üzemeltetési szerződést kíván kötni közfeladat ellátására.
1. Milyen jogcímen tudja az önkormányzat a nyilvántartásában szereplő osztatlan közös tulajdont a társulás részére átadni, ezt a vagyont a továbbiakban kinek a mérlegében kell szerepeltetni, az écs. elszámolása hol történik?
2. Az átadásnak van-e áfavonzata?
3. A társulásnak a működtetett vagyonról kell-e adatot szolgáltatni a tag önkormányzatok részére?
4. A Mötv. alapján, amennyiben törvény másképp nem rendelkezik, a helyi önkormányzat társulásba bevitt vagyonát a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani, a vagyonnövekmény a társult helyi önkormányzatok közös vagyona. Ebben az esetben hogyan érvényesül a jogszabály ezen pontja?
1. Milyen jogcímen tudja az önkormányzat a nyilvántartásában szereplő osztatlan közös tulajdont a társulás részére átadni, ezt a vagyont a továbbiakban kinek a mérlegében kell szerepeltetni, az écs. elszámolása hol történik?
2. Az átadásnak van-e áfavonzata?
3. A társulásnak a működtetett vagyonról kell-e adatot szolgáltatni a tag önkormányzatok részére?
4. A Mötv. alapján, amennyiben törvény másképp nem rendelkezik, a helyi önkormányzat társulásba bevitt vagyonát a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani, a vagyonnövekmény a társult helyi önkormányzatok közös vagyona. Ebben az esetben hogyan érvényesül a jogszabály ezen pontja?
