5 találat a megadott felmondás tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]amely számára a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné tenné, vagy körülményeire tekintettel, aránytalan sérelemmel járna. Az az ok, miszerint jobb álláslehetőséget kapott, a bírói gyakorlat alapján nem minősül olyannak, amely megalapozná a határozott idejű jogviszony jogszerű megszüntetését.Amennyiben a munkavállaló
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]módjának egyoldalú meghatározása a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat. Ezekben a helyzetekben a munkáltató és a munkavállaló érdeke feszül egymásnak, s véleményünk szerint a munkáltató akkor jár el jogszerűen, ha minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy ne okozzon aránytalan sérelmet a munkavállalónak. Amennyiben a tevékenységellátás másik telephelyre történő áttétele nem kerülhető el, meg kell vizsgálni, hogy a közalkalmazottra nézve hogyan csökkenthető a hátrány, például akár más, megfelelő munkakör felajánlásával. Ugyanakkor azt a bíróság sem vizsgálhatja, hogy egy tevékenység egyik telephelyről másik telephelyre történő áttétele gazdaságilag valóban racionális-e.A felmentési korlát - akár a Kjt. 32. §-a szerinti korlátokat nézzük, akár egy kollektív szerződésben meghatározott további speciális korlátozást - azt jelenti, hogy az összes körülményt mérlegelve kell eljárni, és a munkáltatónak minden lehetséges intézkedést meg kell tenni. Így a kiválasztás[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]A Ptk. 246. §-ának (1) bekezdéséhez fűzött magyarázat szerint "a kötbérfizetési kötelezettség megállapításhoz nem elegendő, hogy a kötelezett ne, vagy ne szerződésszerűen teljesítsen, hanem az is szükséges, hogy a nemteljesítésért, illetve a késedelmes vagy hibás teljesítésért vétkes legyen, azaz hogy a teljesítés érdekében nem úgy járt el, ahogy ez az adott helyzetben általában elvárható [Ptk. 339. § (1) bekezdés, Ptk. 318. § (1) bekezdés]".A Ptk. 320. §-ának (2) bekezdése szerint a felek megállapodhatnak abban, hogy az elállás jogát bánatpénz fizetése ellenében teszik lehetővé, tehát bánatpénz fizetése esetén az elállás jogszerű. Ebből következően a bánatpénz egy jogszerű magatartás ellenértéke. A Ptk. 320. §-ának (2) bekezdéséhez fűzött magyarázat szerint "a felek megállapodhatnak abban, hogy valamelyikük vagy bármelyikük olyan esetben is elállhat a szerződéstől, amikor jogszabály erre nem ad lehetőséget. A felek megállapodhatnak úgy is, hogy e lehetőségért cserébe ellenértéket kötnek ki. Az elállás jogának elismerése fejében kikötött - a másik fél kártalanítását szolgáló - ellenérték a bánatpénz. A bánatpénzt meghaladó kár megtérítése nem követelhető, hiszen ilyenkor a felek a szerződésben abban állapodnak meg, hogy a bánatpénz megfizetése ellenében gyakorolható az elállás joga. Az elállás tehát ebben az esetben jogos magatartás, amely szerződésszegésnek nem minősíthető." Mindezek alapján látható, hogy a bánatpénz nem jogellenes, hanem jogszerű magatartásért jár, és az az adóalany, aki (amely) a másik fél elállási jogát bánatpénz fejében elismeri, az Áfa-tv. 13. §-a szerinti szolgáltatásra vállal kötelezettséget, így a bánatpénzt áfa terheli.A kérdés eldöntése szempontjából - a forgalmiadó-kötelezettség tekintetében - tehát annak van meghatározó jelentősége, hogy önkormányzatuk magatartása, azaz a szerződés felmondása a polgári jog szabályai szerint jogszerű vagy jogellenes magatartásnak minősül, és nem annak, hogy az ezen magatartás tanúsítása esetén fizetendő összeget a felek a szerződésben vagy a számlában miként nevesítik. Amennyiben ez a magatartás jogszerű volt, akkor nem beszélhetünk kártérítésről, és így a kifizetett összeg egy jogszerű magatartás ellenértéke. Ebben az esetben a bérbeadó az Áfa-tv. 13. §-a szerinti szolgáltatásra vállalt kötelezettséget, azaz kötelezettséget vállalt arra, hogy a másik fél szerződésből folyó kötelezettsége teljesítését ellenérték (bánatpénz) fejében nem követeli. Mindezek alapján az önkormányzatuk által kifizetett összeget áfa terheli, azaz[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]érvényesül a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadságnak, illetve - a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is - a gyermek hároméves koráig terjedő időtartam alatt. A Munka Törvénykönyve nem tartalmaz olyan korlátot, hogy a tilalom ne érvényesülne, ha GYED-re egy másik jogviszony alapján vált jogosulttá az érintett. A felmondási tilalom szempontjából csak annak van jelentősége, hogy a kolléganő jelenleg a gyermek születésére tekintettel veszi igénybe a fizetés nélküli[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]július 1-je előtti - nem "közszolgálat körébe tartozó" munkáltatónál eltöltött - munkaviszonya nem áthelyezéssel szűnt meg, úgy az valóban nem vehető figyelembe a jubileumi jutalom szempontjából. (Az 1992. július 1-je utáni, nem "közszolgálat körébe tartozó" munkáltatónál eltöltött munkaviszony egyébként sem vehető figyelembe a jubileumi jutalomra jogosító idő meghatározásánál.) Az Ön esetében nem mérvadó, hogy korábban, egy másik kolléga esetében a munkáltató - hasonló helyzetben - jogszerűtlenül, tévesen kifizette a jubileumi jutalmat. Ebből még nem következik, hogy az "egyenlő elbánás[…] részlet vége a válaszból.