6 találat a megadott foglaló tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]kézhezvétel, jóváírás az előleg kapcsán nem merül fel, hiszen az előleget ő fizeti meg az eladójának). Így abban az esetben, ha fordított adózást kell alkalmazni, akkor az előleg után nem keletkezik adófizetési kötelezettség, és az Áfa-tv-nek megfelelő számlát, bizonylatot sem köteles kiállítani az értékesítő. Az Áfa-tv. 9. § (1) bekezdése és a 2. § a) pontja alapján adóköteles termékértékesítésként az ellenérték fejében történő birtokba vehető dolog olyan átengedése minősül, mely a vevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja. A leírtakból nem egyértelmű, hogy a tényleges birtokba adás december hónapban megtörtént-e. Amennyiben igen, és a számla kiállítása a teljesítést követő hónap 15. napjáig nem történt meg, a teljesítés időpontja szempontjából az Áfa-tv. 60. § (1) bekezdés c) pontja alapján ezen utóbbit szükséges figyelembe venni. Adott esetben feltételezve, hogy a birtokba adás decemberben megtörtént, 2011. január 15-én keletkezik adófizetési kötelezettsége. Amennyiben[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]időpontja az az időpont, amikor a pénzösszeg az ügyvédi letétből az eladóhoz kerül, amikortól az eladó szabadon rendelkezik a foglaló összegével (amikor az összeget az eladó bankszámláján jóváírják). Önmagában az a tény, hogy a vevő a pénzösszeget ügyvédi letétbe helyezte, nem elegendő ahhoz, hogy az előlegnek minősüljön, mert az eladó nem rendelkezik felette. Az eladó szabad rendelkezése a pénzösszeg felett egy később bekövetkező feltételtől függ, így az adófizetési kötelezettség is akkor fog keletkezni. Az ügyvédi letétben lévő összeg nem minősül az Áfa-tv. 17. §-a szerinti előlegnek, ebből következően az ügyvéd a pénz átvételéről Szt. szerinti egyéb bizonylatot köteles kiállítani, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 165. §-a alapján. Az eladó számlát[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]esetén a fizetés nem a teljesítéssel egyidejűleg történik, tehát minden esetben az ún. "előlegszámlát" kell kibocsátani. Az előleg átvételéről 2004. május 1-jéig számlát helyettesítő okmányt kellett kibocsátani. A 2004. május 1-jétől hatályos áfatörvény azonban eltörölte a számlát helyettesítő okmányt. A jelenleg hatályos Áfa-tv. 43. § (4) bekezdése értelmében előleg átvétele esetén számlát kell kibocsátani, a gazdasági eseményre (az előleg átvételére) a számlában szövegesen is utalni kell (pl. rá kell írni az "előleg" kifejezést). Az előlegszámla kiállítása nem mentesíti az adóalanyt a későbbi - az Áfa-tv. 16. §-a szerinti teljesítési időpontban fennálló - számlakiállítási kötelezettsége[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]előleg összegének átvétele (jóváírásának) napja minősül teljesítési időpontnak. Tekintettel arra, hogy a foglaló, amennyiben a teljesítés megtörténik, az ellenértékbe beszámít, áfa szempontjából úgy kell kezelni, mintha előleg lenne. Ez azt jelenti, hogy a foglaló átadása teljesítési időpontnak minősül, és a foglalót kapó adóalanynál, vagyis a teljesítésre kötelezettséget vállaló adóalanynál - jelen esetben az önkormányzatnál - adófizetési kötelezettség keletkezik. Az előlegnek minősülő pénzösszegről számlát kell kiállítania az önkormányzatnak. A számlában a gazdasági eseményre szövegesen is utalni kell, vagyis a számlában rögzíteni kell, hogy előleg átvételére került sor [Áfa-tv. 43. § (4) bekezdés]. Az előlegként átvett összeget a 2006. évre rendszeresített áfabevallásban egyrészt a 8. sorban kell feltüntetni, a 20%-os adókulcsú termékértékesítések között, tekintve, hogy a kérdés szerint 20%-os adómértékkel adózó építési telek értékesítése történik, másrészt az áfabevallás[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]áfaköteles, ha azért a juttató cserébe elvár valamilyen viszontszolgáltatást. Az összegért végzett tevékenység feltüntetésével, annak megfelelő adómértékkel számlázni szükséges (de legalább nyugtával bizonylatolni kell). Ha fejezeti kezelésű előirányzatból vagy elkülönített állami pénzalapból nyerik el a pályázatot, akkor nem kell áfát számolni és áfatartalmú bizonylatot kiállítani. Ilyen esetben (vagyis, ha ellenérték a pénzösszeg) az arányosításnál is annak megfelelően kell csak a nevezőben vagy a számlálóban és a nevezőben is feltüntetni, hogy tárgyi mentes vagy adóköteles szolgáltatás (értékesítés) ellenértéke. Ha nem ellenérték az átvett pénzeszköz és a pályázaton elnyert pénzösszeg, fő szabályként csak a nevezőben, mint tárgyi mentes tevékenységhez kapcsolódó tétel tüntetendő fel. Ha azonban kimutathatóan (azonosíthatóan) ellenértékért végzett adóköteles tevékenységhez kapcsolódik, és az abból befolyt saját bevétel nem fedezi az azzal kapcsolatos költségeket, akkor a különbözet fedezésére fordított összeg a nevező mellett a számlálóban is figyelembe vehető. Az intézményfinanszírozásos támogatást mindenképpen figyelembe kell venni az arányosítás során. Abból akkora összeget lehet feltüntetni a nevező mellett a számlálóban is, amennyivel az ellenértékért végzett adóköteles tevékenység költsége meghaladja annak bevételét. A maradék összeget (illetve ha az adóköteles tevékenység a kiadás fedezésére elegendő saját bevételt termel, akkor annak teljes összegét) kizárólag a nevezőben lehet szerepeltetni. Az intézményfinanszírozásos támogatás nem ellenérték, így nem áfaköteles, valamint nem is számlázandó. A központi költségvetésből leosztott szja-bevételt figyelembe kell venni az arányosítás során (az intézményfinanszírozásos támogatáshoz hasonló módon), mivel azt támogatásként kapják. Áfa-tv.-nek megfelelő bizonylatot (számla, nyugta) nem állíthatnak ki, mert nem áfaköteles az utalás. Ha az önkormányzat intézményei önálló áfaalanyok, és a támogatást kimutathatóan az intézményeknél képződött mutatószám, normatívák alapján utalják, úgy azt a költségvetési szervnél, mint más nevében és javára beszedett pénzösszeget, nem kell szerepeltetni, és nem is kell (lehet) áfatartalmú számlával (nyugtával) kísérni. Áfafizetéssel sem kell számolni. Ha azonban az intézmények nem önállóan alanyai az áfának, akkor az intézményfinanszírozásos támogatásnál leírtakat kell alkalmazni, azaz az arányosítás[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]időpontja a birtokbaadás napja, amennyiben ez az időpont a szerződés szerinti tulajdonosként való rendelkezést megelőzi vagy azzal egybeesik. Ezen időponttól kezdődik a halasztás, vagyis az első részletre vonatkozó áfát - ha az 60 napon belül befolyik - a beérkezéskor kell fizetni, azonban a 61. napon a számla teljes ellenértékére vonatkozó adótartalmat a bevallásban fizetendő adóként fel kell tüntetni. A számlán a fizetési határidő rovatban kell feltüntetni az összes részlet esedékességét, melyeknek tényleges folyósításakor már nem állítható ki az Áfa-tv.-nek megfelelő adót tartalmazó számla, hanem csak egyéb, a számviteli elszámolásra alkalmas bizonylat. E számla kiállításakor nem kell (nem is lehet) a foglalóról kiállított bizonylatot helyesbíteni, mivel az adókötelezettség a foglaló (előleg) erejéig már akkor keletkezett, és ez utóbbi időpontban csak a foglalóval csökkentett összeg adóalap. Az előleg és a foglaló olyan teljesítés előtt adott pénzösszeg, ami után - az Áfa-tv. 17. §-a szerint[…] részlet vége a válaszból.