Jóteljesítési garancia

Kérdés: Központi költségvetési szerv 2020-ban ingatlanberuházást végzett. A beruházás elkészült. A vállalkozói szerződésben szereplő vállalkozói díj 5%-át intézményünk jóteljesítési garancia címén visszatartotta, kifizetésére 2021-ben kerülhet sor. A szállító a vállalkozási díj 95%-át intézetünknek kiszámlázta, amit át is utaltunk a jogosult bankszámlájára. A jóteljesítési garancia összege a könyvelésünkben jelenleg nem végleges kötelezettségként szerepel. Megítélésünk szerint a beruházást a beruházás tényleges fizikai elkészültekor (2020-ban) a teljes bekerülési értéken, 100%-os értékben kell aktiválnunk. A jóteljesítési garancia összege mikor és hogyan kerül a végleges kötelezettségvállalásba, mikor és hogyan könyvelem a beruházási számlára? Év végén hogyan kezelem az intézeti maradványban?
Részlet a válaszából: […] ...a szállítónak a számlát a tényleges teljesítésnek megfelelő összegről, vagyis a 100%-ról kell kiállítani, és a jóteljesítési garancia csak a pénzügyileg rendezendő összegből történő visszatartást jelenti.A jótállási biztosítékot mint kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 3.

Nem szerződésszerű teljesítés kapcsán felmerült költségek átterhelése

Kérdés: Önkormányzatunk 2004-ben egy ingatlan kivitelezésével bízott meg egy magyar társaságot (a továbbiakban: társaság; önkormányzat és társasága továbbiakban együtt: felek). A társaság 12 év garanciát vállalt a teljesítésre a felek közötti szerződés alapján. Az átadást követően a kivitelezéshez kapcsolódó hibák, hiányosságok merültek fel a garanciális időszakban. A hibák egy része már javítható, azonban a hibák egy másik részét később javasolt javítani, amikor az ingatlan hibája teljes mértékben látható lesz.
A felek a javítási munkálatok szükségességének megállapítása és a javítás költségeinek meghatározása érdekében egy külső szakértő társaságot kértek fel. A szakértői jelentésben foglaltakat a felek elfogadták. Ennek megfelelően az önkormányzat a hibákat harmadik féllel kijavíttatja a felek közötti kivitelezési szerződés vonatkozó pontja értelmében ("önkormányzat jogosult a szükséges munkálatok saját költségen történő elvégzésére vagy harmadik fél bevonásával azok elvégeztetésére, amennyiben a társaság e kötelezettségének észszerű határidőn belül nem vagy nem kíván eleget tenni"), továbbá a felek közötti megállapodás alapján a társaság az önkormányzatnál felmerült javítási költségeket megtéríti az önkormányzat részére. Helyes az az álláspont, mely szerint a nem szerződésszerű teljesítés kapcsán a társaság által az önkormányzat részére teljesítendő kifizetés az Áfa-tv. hatályán kívül esik, következésképp az önkormányzat nem köteles általános forgalmi adót felszámítani az átterhelt költségek kapcsán?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 2. §-ának a) pontja értelmében adót kell fizetni az adóalany által - ilyen minőségében - belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása után. A kérdéses esetben tehát azt kell megvizsgálni, hogy sor kerül-e az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 24.
Kapcsolódó címkék:    

Önkormányzat ingatlanfedezet- nyújtása

Kérdés: A Stabilitási tv. 10. §-ának (1) bekezdése szerint "Az önkormányzat érvényesen kizárólag a Kormány előzetes hozzájárulásával vállalhat a Polgári Törvénykönyv szerinti kezességet és garanciát, valamint köthet adósságot keletkeztető ügyletet". Kérdésünk, hogy a helyi önkormányzat ingatlanfedezetet adhat-e kormányzati hozzájárulás nélkül, vagy az ingatlanfedezetre is az adósságot keletkeztető ügyletek szabályai vonatkoznak?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésből nem derül ki, hogy mire adták az ingatlanfedezetet, de feltehető, hogy hitelfelvételhez vagy garanciális kezességvállaláshoz. Az ilyen ügyletek adósságot keletkeztető ügyletek, amihez az államháztartásért felelős miniszter előzetes hozzájárulását kell kérni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 23.
Kapcsolódó címkék:  

Felújítás garanciális visszatartással

Kérdés: Költségvetési intézmény egy kivitelező céggel olyan vállalkozási szerződést kötött, hogy a felújítási munkálatokról a kivitelező 2 db részszámla és 1 db végszámla benyújtására jogosult, továbbá a garanciális visszatartás mértéke a nettó vállalkozói díj 5%-a. A jótállási idő 2 év. A vállalkozó fordított adós számlákat állít ki az elvégzett munkák alapján. A vállalkozó a számláját úgy állította ki, hogy FAD-os tételként kiszámlázta az elvégzett munka díját, ebből levonta tárgyi mentes tételként az 5%-ot és a számla végösszegeként a munkadíj mínusz az 5% szerepel. Helyes-e az így a kiállított számla, és ez alapján utalásra és könyvelésre az 5%-kal csökkentett összeg kerül, vagy a végösszegnél nem kellene levonni az 5%-ot, és szállítói kötelezettségként kellene azt kimutatnunk a 2 éves garanciális időszak végéig? Az áfabevalláshoz (FAD-os számláról van szó) az 5%-os garanciális visszatartás nélküli vagy az azzal csökkentett összeget kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozó a számláján feltehetően nem mentes, hanem fordított adós, áfát nem tartalmazó tételként mutatta ki a garanciális visszatartást. A garanciális visszatartás számlán való feltüntetésére vonatkozó kifejezett jogszabályi előírást (kötelezettséget) sem az Szt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 24.
Kapcsolódó címkék:  

Garanciális javítás áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Ügyfelünk az Európai Közösség területén kívül székhellyel rendelkező, Magyarországon gazdasági célú letelepedéssel nem rendelkező, belföldön adóalanyként nyilvántartásba nem vett társaság. A társaság informatikai termékek forgalmazásával foglalkozik, melynek keretében magyarországi vevők részére is értékesíti termékeit. A társaság az általa értékesített termékek tekintetében garanciális kötelezettséggel tartozik a vevők felé. Garanciális kötelezettségeinek teljesítésére leszerződött egy magyarországi társasággal, egy szervizközponttal, amely e szerződés keretében az alábbi javítási szolgáltatásokat nyújtja a társaságnak. Amennyiben a megvásárolt termék meghibásodik, a vevő a termék meghibásodott részegységét eljuttatja a szervizközpontnak. A szervizközpont a meghibásodott részegységet kicseréli egy már korábban kijavított, a szervizközpont raktári készletén lévő, működő részegységre, és azt átadja a vevő részére. A részegységek javítási folyamata a következő: a szervizközpont a vevő által átadott részegységet szétszereli, és meghatározza a részegységben a hibás alkatrészt. Az alkatrész kiszerelését követően a szervizközpont továbbítja a meghibásodott alkatrészt a Közösség más tagállamába, az alkatrész javítását végző, a társasággal szerződéses viszonyban álló társaság (javítást végző társaság) logisztikai gyűjtőközpontjába. A javítást végző társaság székhelye nem a Közösség területén található. A javítást végző társaság a hibás alkatrészeket a logisztikai gyűjtőközpontjából a Közösség területén kívülre szállítja, ahol a hibás alkatrészt kicseréli egy általa már korábban megjavított alkatrésszel. A javítást végző társaság visszaküldi ezen korábban megjavított alkatrészt a Közösség területén lévő gyűjtőközpontba, majd a gyűjtőközpontból Magyarországra, a szervizközpontnak továbbítja. A szervizközpont a megjavított részegységet raktárra veszi. Ahogy a fentiekben bemutatásra került, a szervizközpont ezen raktári készletből biztosítja a vevők részére a részegységek cseréjét. Így a vevőnek nem kell megvárni a részegység teljes javítási folyamatát. A javítást végző társaság a társaság megbízására jár el, a szervizközponttal nincs szerződéses kapcsolatban. A javítást végző társaság az alkatrészek javítását ellenérték fejében végzi a társaság javára. A javítási folyamaton áteső részegységek és alkatrészek sem a társaság, sem a javítást végző társaság tulajdonába nem kerülnek, azok mindvégig a vevők tulajdonában maradnak. Jól gondoljuk, hogy a fenti esetben a megjavított alkatrésznek a Közösség más tagállamából történő behozatala nem minősül Közösségen belüli termékbeszerzésnek, és ebből kifolyólag a társaságot nem terheli bejelentkezési (áfaregisztrációs) és áfafizetési kötelezettség belföldön, valamint a javítást végző társaságnak a társaság részére végzett javítási tevékenysége szolgáltatásnyújtásnak minősül - amely szolgáltatás részeként történik az alkatrészek Közösségen belüli szállítása -, és a társaságnak e szolgáltatás igénybevételével összefüggésben szintén nem merül fel bejelentkezési (áfaregisztrációs) és áfafizetési kötelezettsége belföldön?
Részlet a válaszából: […] ...alapján ugyanakkor álláspontunk szerint a terméknek a társaság által Magyarországra történő behozatala - tekintve hogy arra a garanciális kötelezettség teljesítésének gyorsabb, zökkenőmentesebb ellátása érdekében (tehát elsősorban logisztikai,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 13.
Kapcsolódó címkék:    

Garanciális javítás adózása

Kérdés: Kérdésünk arra irányulna, hogy ha létrehozunk egy ingatlant, amely beruházásról a számlát a fordított adózás szabályai szerint állítják ki, a felmerült garanciális javításról a számlát az egyenes vagy a fordított szabályok szerint kell-e kiállítani?
Részlet a válaszából: […] ...előzetesen és írásban köteles nyilatkozni a szolgáltatás nyújtójának.A kérdés alapján nem lehet tudni, hogy a garanciális,szavatossági munkákat még a munkálatok befejezése előtt (ingatlan műszakiátadása előtt) végezték el, illetve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 10.
Kapcsolódó címkék:    

Garancia cég jogutód nélküli megszűnése esetén

Kérdés: Intézményünk vásárolt egy Pen Drive-ot, amelyre 5 év garanciát kaptunk. A cég jogutód nélkül, végrehajtás miatt megszűnt. Hogyan lehet érvényesíteni a garanciát?
Részlet a válaszából: […] ...az esetben, ha jogutódlással szűnt volna meg a cég,akkor a jogutódnál lehetne a garanciát érvényesíteni. Esetükben viszont jogutódnélküli megszűnés történt, nem tudják már kinél érvényesíteni a garanciát, ésmeghibásodás esetén a javítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 24.
Kapcsolódó címkék:    

Meghibásodott eszköz cseréjének elszámolása

Kérdés: Intézményünknél a lézertávmérő elromlott. Garancia keretében nem javítják, hanem újat vásárolhatunk kedvezményes áron. A számlán szerepel: - lézertávmérő: 83 700 Ft - jóváírás: -31 100 Ft Fizetendő: 52 600 Ft A jóváírás tételről külön számlát kellett volna kapnunk? Felesleges készletértékesítés címen van-e intézményünknek számlakiállítási kötelezettsége? A régi eszközt milyen címen kell selejtezni? Mivel beszámították, szükséges-e selejtezési szakvélemény?
Részlet a válaszából: […] A kérdés nem pontos, ezért a válasz kétféle is lehet.Az egyik esetben feltételezzük, hogy a költségvetési szerv ahibás műszert megtarthatta, és az új eszköz árából 31 100 Ft engedményt kapott.Ebben az esetben az új műszert az engedménnyel csökkentettáron kell állományba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 19.
Kapcsolódó címkék:  

Jóteljesítési garancia

Kérdés: Önkormányzatunk a beruházási célú szerződések zömében többéves garanciális visszatartásról állapodik meg a kivitelezővel. A szerződések szövegezése nem azonos, így értelmezési gondjaink adódnak. Ehhez kérünk segítséget. A szerződések egy részében a garanciális visszatartás a nettó vállalkozási díj 5%-a, egy másik részében a vállalkozási díj 5%-a. Helyesen járunk-e el, ha első esetben a visszatartott bruttó összeget a nettó vállalkozási díjból számoljuk, második esetben pedig az áfás vállalási díjból?
Részlet a válaszából: […] Hogy mennyit tartanak vissza a vállalási díjból, azkizárólag polgárjogi kérdés, és nem adójogi. Az első esetben egyértelmű, hogyaz adóalap 5%-át kell visszatartani, a második esetben valóban kérdés lehet,hogy a bruttó vagy a nettó összeg 5%-át tartsák vissza. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 26.
Kapcsolódó címke: