Jogosulatlanul felvett otthonteremtési támogatás visszafizetése

Kérdés: Önkormányzatunk intézménye otthon-teremtési támogatást fizetett alkalmazottjainak (1 M Ft). Éven belül kiderült, hogy az egyik kolléga nem volt jogosult igénybe venni a támogatást, így neki büntetőkamattal együtt vissza kell fizetnie a kiutalt támogatás összegét. A kolléga eleget tett ezen kötelezettségének, és az alábbi bontásban utalta vissza az intézmény számlájára az összeget: támogatás (1 M Ft) + kamat (28,6 E Ft) + túlfizetés (1,4 E Ft). Tekintettel arra, hogy a támogatást az önkormányzatnak a büntetőkamattal együtt vissza kell utalnia a MÁK-nak, szeretnénk kérni, hogy tételesen vezessék le a fenti gazdasági esemény könyvelését. Milyen jogcímen/rovaton könyvelje a bevételtípusokat az intézmény, milyen jogcímen utalja tovább az önkormányzatnak, az önkormányzat milyen jogcímen fogadja az intézménytől a jóváírást, és végül az önkormányzat milyen jogcímen utalja tovább a támogatást és a kamatot a MÁK-nak?
Részlet az állásfoglalásából: […] A foglalkoztatott által történt visszafizetés esetén költségvetési éven belüli visszafizetéskor az Áhsz. 40. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján kell eljárni, azaz az illetményszámfejtési rendszerben számfejtett visszatérítendő otthontámogatás összegét és annak...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 13.
Kapcsolódó címkék:      

Nemzetiségi önkormányzat által szervezett programok

Kérdés: Önkormányzatunk (illetve a helyi roma nemzetiségi önkormányzat) a törvényben meghatározott kulturális, hagyományőrző és közösségi feladatai keretében rendszeresen szervez helyi rendezvényeket (pl. nemzetiségi napok, városnapok, idősek világnapja), valamint nyári gyermek- és ifjúsági táborokat. A rendezvények során az alábbi, vendéglátással és programokkal összefüggő kiadások merülnek fel: A rendezvényeken részt vevő helyi lakosság (beleértve a roma lakosságot) részére vásárolt élelmiszerek, üdítők, alapanyagok közös főzéshez (pl. egytálétel biztosítása minden résztvevőnek). A rendezvényekre meghívott hivatalos vendégek, protokolláris szereplők, valamint a képviselő-testület tagjai részére biztosított elkülönített vagy kiemelt vendéglátás. A rendezvényeken versenyek, kulturális programok díjazására vásárolt serlegek, kupák. A nemzetiségi önkormányzat által szervezett nyári táborokban részt vevő gyermekek napi többszöri kötelező étkeztetésének (élelmiszer-alapanyagok) biztosítása. A gazdálkodás során bizonytalanság merült fel azzal kapcsolatban, hogy a fenti tételek közül melyek minősülnek a szakmai feladatellátás részét képező dologi kiadásnak (a rendezvény közvetlen költségének), és melyek esnek az Szja-tv. 3. §-ának 26. pontja szerinti reprezentáció hatálya alá, amelyek után az önkormányzatot mint kifizetőt adókötelezettség terheli. Fentiekre tekintettel az alábbi konkrét kérdésekre szeretnénk választ kapni:
A nyitott lakossági és nemzetiségi rendezvényeken a lakosok részére biztosított egységes étel-ital fogyasztás (alapanyagok, üdítők) elszámolható-e szakmai feladathoz kapcsolódó dologi kiadásként, vagy reprezentációnak minősül?
A rendezvényen megjelent hivatalos meghívott vendégek és a képviselő-testületi tagok ellátása minden esetben reprezentációs kiadásként (K123 rovat) kezelendő?
A rendezvényekre vásárolt serlegek, kupák és tárgyjutalmak dologi kiadásként (K312 Üzemeltetési anyagok) elszámolhatóak-e, vagy üzleti ajándéknak/reprezentációnak minősülnek?
A nemzetiségi önkormányzat által szervezett táborok során a gyermekek részére biztosított étkeztetés (rendelt melegétel) költségei (K311/K312) dologi kiadásnak minősülnek a szakmai program részeként?
A táborozó gyermekek vagy lakossági programok résztvevői részére megrendelt személyszállítás (autóbuszbérlés) elszámolható-e dologi kiadásként (K333 Szállítási szolgáltatások), vagy felmerülhet-e utazási reprezentáció/adókötelezettség? A kulturális programok, táborok keretében a résztvevőknek (gyermekeknek, lakosoknak) vásárolt belépőjegyek (múzeum, strand, vadaspark stb.) dologi szolgáltatásként (K337) elszámolhatóak-e, vagy reprezentációnak/ajándéknak minősülnek?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.35. pontja alapján a nemzetiségi önkormányzat által a lakosság, a közösség széles körét érintő (nem zárt körű), azonos részvételi feltételekkel szervezett kulturális, hagyományőrző, sport-, szabadidős és más hasonló közösségi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 13.
Kapcsolódó címkék:    

Tagi kölcsön egy részének elszámolása veszteségpótlás jogcímén

Kérdés: Önkormányzatunk egy gazdasági társaságának évekkel ezelőtt tagi kölcsönt nyújtott. Ebben az évben önkormányzatunk pótbefizetés teljesítéséről szeretne dönteni. A pótbefizetést akként teljesíti, hogy a tagi kölcsön egy részét veszteségpótlás jogcímén számolja el. A tagikölcsön-szerződést módosítja a csökkentett összeggel. Pénzmozgás az ügylet során nem történik. Ezt a gazdasági eseményt könyvelni kell bruttó módon a költségvetési számvitelben? Azaz a pótbefizetést K512-vel szemben kiadásként, a tagi kölcsön veszteségpótlásként elszámolt részét B64-gyel szemben bevételként kell-e könyvelni, vagy csak a tagikölcsön-követelés összegét csökkentjük a pénzügyi számvitelben, és a veszteségpótlást a T006 – K032 függő tételként felvezetjük? Melyek a helyes könyvelési tételek?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az önkormányzatnál a pótbefizetést államháztartáson kívülre átadott végleges pénzeszközként kell elszámolni a K512. Egyéb működési célú támogatások államháztartáson kívülre rovaton. A pótbefizetéssel kapcsolatosan a társaság visszafizetési kötelezettségét...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 13.
Kapcsolódó címkék:    

Készpénzes számla pénztári kezelése

Kérdés: A mindennapi működés során esetenként előfordul, hogy egy adott hónapban kiállított készpénzes számla beérkezése és iktatása a gazdasági szervezethez objektív okokból csak pár nappal később, a következő hónapban történik meg, és a házipénztári elszámolás, illetve kifizetés is ekkor valósul meg. Kérjük állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy az Áhsz, 53. §-ának (2) bekezdésében foglalt előírások tükrében hogyan minősül ez a kifizetési gyakorlat? Mi a szabályszerű eljárás az ilyen jellegű időbeli csúszások kezelésére? Előleg felvételére nem kerül sor, a dolgozó megelőlegezi az összeget. Ha a dolgozó bankkártyával fizet, és mi a bankszámlájára utaljuk vissza ezt az összeget pár napos csúszással, az helyes gyakorlat?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Áhsz. 53. §-ának (2) bekezdése szerint a bevételi és kiadási előirányzatokat, a követeléseket, kötelezettségvállalásokat, más fizetési kötelezettségeket, valamint ezek teljesítését érintő gazdasági események bizonylatainak adatait a költségvetési könyvvitel...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. augusztus 11.
Kapcsolódó címkék:    

Beszámítás elszámolása

Kérdés: Az önkormányzatnál több esetben előfordul, hogy a víziközmű-szolgáltatóval az egymással szemben fennálló követelések (eszközhasználati díj) és kötelezettségek (víziközmű-felújítás) kompenzálással kerülnek elszámolásra. Mi a gazdasági esemény könyvelési tétele?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Áhsz. 44. §-a (2) bekezdésének i) pontja alapján a teljesítések nyilvántartási számláin, a pénzügyi számvitelben a pénzeszközök változását eredményező gazdasági eseményeken kívül, teljesítésként kell nyilvántartásba venni az Szt. szerinti esetekben a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. augusztus 11.
Kapcsolódó címke:

Traffibox telepítése

Kérdés: Önkormányzatunk 2 db traffibox telepítését valósította meg. A beruházással kapcsolatos kiadásokat mely kormányzati funkción indokolt elszámolni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A 15/2019. PM rendelet alapján a 031070 Baleset-megelőzés kormányzati funkción kell kimutatni a közlekedésbiztonság javításával, a közúti balesetek megelőzését segítő programokkal, intézkedésekkel összefüggő feladatok ellátásával kapcsolatos gazdasági eseményeket. A...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. július 21.
Kapcsolódó címkék:  

Kapott tűzifa könyvelése

Kérdés: A 2/2026. Korm. rendelet alapján az önkormányzat tűzifaigényt nyújtott be az ebr-rendszeren keresztül. Az illetékes erdőgazdaság adott tájékoztatást arról, hogy az operatív törzs döntése alapján az önkormányzat hány köbméter tűzifát kap ingyenesen. A hivatkozott jogszabály alapján a veszélyhelyzet ideje alatt a magyar állam a tulajdonában álló tűzifát – az operatív törzs kezdeményezése alapján – birtokátruházási jegyzőkönyv felvétele mellett ingyenesen ruházza át az önkormányzatra. A tűzifa szállítása megtörtént, a tűzifa térítésmentes átadás-átvételéről jegyzőkönyv készült. Az önkormányzat belső eljárásrendet alakított ki, mely tartalmazza a tűzifa igénylésére, a döntéshozatalra, a tűzifa kiosztására vonatkozó szabályokat. Az eljárásrendet a képviselő-testület hagyta jóvá. Mi a számviteli teendője ezzel kapcsolatban az önkormányzatnak, kell-e készletre venni az átvett tűzifát, és a kiosztási jegyzék alapján a készletről kivezetni, ha igen, akkor milyen értéken kell a tűzifát készletre venni, mert a pénzbeni értékét egyik dokumentum sem tartalmazza? Milyen könyvelési tételei vannak még a gazdasági eseménynek?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az ingyenesen kapott tűzifa nyilvántartásba vétele során a térítésmentes átadás-átvétel számviteli szabályait kell alkalmazni, a 38/2013. NGM rendelet 1. melléklet V. Vásárolt készletekkel kapcsolatos elszámolások fejezet, Növekedések rész C) Térítés nélkül átvett,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. május 12.

Bizományosi értékesítés elszámolása

Kérdés: Költségvetési szervként múzeumunkban bizományosi szerződéssel folytatunk értékesítést. A szerződés szerint a bizományosi értékesítésre átvett készleteket az értékesítést követően számlázza ki az intézmény (szerződés szerint bizományos) részére a megbízó. Az eladott készletek után az intézmény (bizományos) 25% jutalékot kap. Hogyan kell kezelni a pénzügyi és a költségvetési számvitelben a bizományosi értékesítésre átvett készleteket, a készletértékesítéskor befolyt bevételt, illetve az eladott készletek után a megbízó által kiszámlázott szállítói számlát és a kapott jutalékot?
Részlet az állásfoglalásából: […] A bizományosi szerződésre vonatkozó polgári jogi szabályokat a Ptk. 6:281–6:287. §-ai tartalmazzák. A bizományi szerződés alapján a bizományos a megbízó javára a saját nevében ingó dologra adásvételi szerződés kötésére, a megbízó a díj megfizetésére köteles....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. április 14.
Kapcsolódó címkék:    

Megszűnt költségvetési szerv negatív pénzmaradványa

Kérdés: Kérem szíves segítségüket jogutóddal megszűnt költségvetési szerv alaptevékenység negatív pénzmaradványának tárgyévi könyvelésében. A negatív pénzmaradvány a térítési díjak túlfizetéséből adódott.
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Áhsz. 49/B. §-a a megszűnéssel kapcsolatosan előírja, hogy beolvadás és jogutód nélküli megszűnés esetén a megszűnő költségvetési szerv záró beszámolójában kimutatott eszközöket és forrásokat a jogutód, a könyvviteli, nyilvántartási számlái és részletező...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. április 14.
Kapcsolódó címkék:    

Befektetett eszközök értékesítése

Kérdés: Központi költségvetési szervnél a beruházások között kimutatott (használatba nem vett, kis értékű) „új” tárgyi eszköz értékesítésére került sor, mert „tartalékként” több darab került megvásárlásra, de a használatbavétele már nem várható, így – használatbavétel nélkül – az értékesítés mellett született döntés. A beszámoló 15. űrlap 09. sorában (értékesítés) a beruházások oszlopban nem lehet adatot feltüntetni (ez az Áhsz. 8. mellékletből nem következik), a változás az egyéb csökkenés (13.) sorban mutatkozik, és a terven felüli értékcsökkenés (növekedés 21. és kivezetés 22.) sorokban is szerepel. Az Áhsz. 17. §-ának (5) bekezdése és az Szt. 53. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti meghatározás meglátásunk szerint nem értelmezhető erre az esetre, mert a használatba nem vett eszköz értéke tartósan nem csökken le, nem a tevékenység változása miatt vált feleslegessé. Amennyiben a mérleg tagolása alapján a „tárgyieszköz-értékesítés” szabályait kellene teljeskörűen alkalmazni. akkor is értékesítés jogcímen lenne indokolt a 15. űrlapon a csökkenés kimutatása. Milyen szabály vonatkozik a leírt esetre (több más esetben is életszerű lehet üzembe helyezés előtt „beruházás”-értékesítés)? Mi támasztja azt alá, hogy a „beruházás”-t nem lehet értékesítés címén kivezetni a nyilvántartásból (a beszámoló 15. űrlapján feltüntetni), illetve terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni akkor is, ha az érték tartósan nem csökken le, és nem a tevékenység változása miatt válik feleslegessé a beruházások között nyilvántartott tárgyi eszköz? Melyek helyesen a kapcsolódó könyvelési tételek?
Részlet az állásfoglalásából: […] A befektetett eszközök között azokat az eszközöket lehet kimutatni, amelyeknek az a rendeltetése, hogy a tevékenységet, működést tartósan, legalább egy éven túl szolgálja. A befektetett eszközök közé tartoznak az immateriális javak, tárgyi eszközök és a befektetett...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. március 3.
1
2
3
…
14