Összhangba hozhatók-e a 9. számlaosztály és az adósok főkönyvi számlái?

Kérdés: A költségvetési szerv által kiállított számla (bizonylat) alapján befolyt összegeket a 91. Intézményi működési bevételek, a 92. Önkormányzatok működési bevételei, illetve a 93. Felhalmozási és tőkejellegű bevételek számlacsoport forgalmi számláin kell kimutatni. Ugyanakkor negyedévente a számla (bizonylat) összegét követelésként is elő kell írni, vagy az adósok, vagy a vevők között. Vagyis minden számla (bizonylat) összekapcsolható bevétel miatt a 9-es számlaosztály valamely számlájával, állományváltozás miatt a 28-as számlaosztály valamely számlájával. A 941-es és a 921-926-ig főkönyvi számok az adósokhoz tartoznak, de ezenkívül vannak esetek, mikor nem tudjuk eldönteni, hogy adósok vagy a vevők közé kell-e felvenni a követelést. Egyértelműen beazonosíthatók-e a 9-es alosztálybeli főkönyvi számok, amelyekhez kapcsolódó számla (bizonylat) összegét a 281. Adósok főkönyvi számlára kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A költségvetési beszámoló részét képező Pénzforgalmijelentésben részletesen be kell mutatni az időszakban ténylegesen befolyt,befizetett bevételeket. A bevételi űrlapok egyes soraiban kimutatandó bevételektartalmára vonatkozóan az elemi költségvetés összeállításához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 22.

A közösségen belülről beszerzett beruházásnak minősülő termékek áfájának elszámolása

Kérdés: Hogyan kell lekönyvelni a költségvetési szervnél a közösségen belüli beszerzések után fizetendő áfát, valamint a közösségen belüli beszerzés után megfizetett adónál arányosítással vagy tételesen levonásba helyezhető áfa összegét? Hogyan lehet lekönyvelni a közösségen belülről beszerzett beruházásnak minősülő termékek önadózással felszámított áfáját, ha nem levonható, tehát az Szt. szerint aktiválni kellene? A problémát az okozza, hogy a szállító számlája nem tartalmazza az áfát. Kérjük számokkal (kontírozással) leírni az áfa könyvelését a fenti esetekben.
Részlet a válaszából: […] A könyvviteli elszámolásnál a következőkből kell kiindulni:– ugyanazokat az elszámolási szabályokat kell alkalmazni,mint a hazai termékek beszerzésénél, szolgáltatások igénybevételénél,– a könyvviteli elszámolások bizonylati alátámasztásánálkiemelt szerepe van az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 20.

Munkahelyi étkeztetés elszámolása

Kérdés: A munkahelyi étkeztetésnél, abban az esetben, ha nem saját konyháról történik az ellátás, hogy helyes az elszámolás az áfa szempontjából? A munkáltató rendeli és veszi meg dolgozóinak az általuk igényelt mennyiséget. Ebben az esetben van egy összevont számla szolgáltatónként. A munkahely lekönyveli vásárolt élelmezésként. Kiszámlázza a dolgozóknak a teljes összeget (bevételként lekönyveli). A dolgozó számlája alapján megkapja az étkezési hozzájárulást (lekönyvelve étkezési hozzájárulásként). (Ebben az esetben is dönthet a munkavállaló, hogy hol étkezik.) Minden dolgozó ott eszik, ahol akar, több helyen is egy hónapon belül, így több számlát is hoz, amit a munkáltató nevére állíttatott ki. A saját zsebéből előlegezte meg a vásárlást, és a hónap végéig benyújtja a számlát a munkáltatónak, aki csak az étkezési hozzájárulás összegét fizeti ki, amennyiben a számla összege kisebb, mint 6 ezer forint, természetesen csak annyit, ha több, akkor is max. 6 ezer forintot. Csak étkezési hozzájárulás kerül elszámolásra (nincs az alkalmazottnak térítésidíj-befizetése, nincs vásárolt élelem kiadása).
Részlet a válaszából: […] A levélben foglalt két áfaelszámolási módszer megfelel atörvényi előírásoknak, ha valós gazdasági eseményeken alapul. Így tehát előszörel kell dönteni, milyen az ügyletek valós gazdasági tartalma. Az első verziónálaz intézmény megrendeli az ételt annak érdekében, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 16.

Tárgyévi tőkeváltozásokhoz kapcsolódó gazdasági események

Kérdés: Szeretném pontosan tudni, hogy a 41231. Tranzakciós partnerhez kapcsolódó pénzforgalom nélküli tőkeváltozások és a 41232. Tranzakciós partnerhez nem kapcsolódó pénzforgalom nélküli tőkeváltozások főkönyvi számlákon mely gazdasági eseményeket kell konkrétan elszámolni? Itt szeretném még azt is megkérdezni, hogy a 4122. Tárgyévi pénzforgalommal kapcsolatos tőkeváltozások főkönyvi számlán mely gazdasági eseményeket könyveljük?
Részlet a válaszából: […] A 41231. Tranzakciós partnerhez kapcsolódó pénzforgalom nélküli tőkeváltozások főkönyvi számlán kell a következő gazdasági eseményekkel összefüggő tőkeváltozásokat elszámolni: eszközök térítés nélküli átvétele, átadása, függetlenül attól, hogy ez a tranzakció...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.

Szigorú számadású nyomtatványok

Kérdés: Szigorú számadású nyomtatványnak minősülnek-e a következő bizonylatok:- szabadságengedély,- belföldi kiküldetési rendelvény,- befizetési jegyzék,- tehergépkocsi-menetlevél?Szabályos-e a befizetési jegyzék használata, pl. étkezési térítési díj szedése során, vagy nyugta kiállítása a helyes?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 168. §-ának (1) bekezdése a szigorú számadási kötelezettségre a következő szabályozást tartalmazza:"A készpénz kezeléséhez, más jogszabály előírása alapján meghatározott gazdasági eseményekhez kapcsolódó bizonylatokat (ideértve a számlát, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 29.

Áfaalanyiságukat elvesztő szervezetek bizonylatkiállítási kötelezettsége

Kérdés: Intézményünk központi költségvetési szerv, elkülönített pénzalapot kezel. Adóköteles bevételünk alacsony összege miatt 2004-től az áfaalanyiság alól kijelentkeztünk. Most egy régi személygépkocsinkat tervezzük értékesíteni. Ebben az esetben a számlán milyen adóalanyiságot tükröző megjelölést kell alkalmazni? Illetve más esetekben – pl. dolgozók által befizetendő fénymásolási díj – is azonos módon kell eljárni?
Részlet a válaszából: […] A közhatalom gyakorlásával végzett tevékenységük miatt adóalanyiságukat elvesztő szervezetek nem kötelesek számlát kibocsátani, hanem e gazdasági események dokumentálására egyéb külső számviteli bizonylatot is kibocsáthatnak. (Nem kifogásolható, ha ez számlanyomtatvány,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 8.

Személygépkocsivá alakított haszongépjármű áfája

Kérdés: Városi önkormányzatunk 1997 októberében vásárolt egy Ford Transit tehergépkocsit (még nem volt Vtsz.), amelyet 2002 decemberében átalakítottunk személygépkocsivá. Az Adó című szaklap (XVI. évfolyam 2002/14. november, 20-21. oldal a "Haszongépjármű átalakítása személygépkocsivá" bekezdése) szerint: "Amennyiben az átalakítás következtében a gépjármű vámtarifaszáma 87.03-ra változik az átalakítás miatt – az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén –, áfafizetési kötelezettség keletkezik, az adó alapja a gépjárműnek az átalakítás időpontjában fennálló forgalmi értéke." Ez esetben milyen törvényi feltételek fennállásáról van szó, van-e áfafizetési kötelezettségünk?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 7. § (1) bekezdés c) pontja, valamint a bekezdés záró fordulata szerint a tehergépkocsi személygépkocsivá történő átalakítása akkor jár áfafizetéssel, ha a gépkocsi átalakítása, felújítása kapcsán felmerült áfa akár csak részben is levonható volt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Épület ingyenes használatba adása

Kérdés: A költségvetési szerv egyik épületét két intézménye ingyen használja. Kell-e áfát fizetni a használat után, és milyen adómértékkel kell továbbszámlázni a közüzemi költségeket annál, ahol külön almérő van felszerelve, és milyen adómértékkel, ahol havi átalányösszeget érvényesítenek? A bejövő számlában foglalt áfatartalom levonható-e a költségvetési szervnél?
Részlet a válaszából: […] Ha az intézmény nem önálló jogalany (nincs önálló törzskönyvi száma és adószáma), akkor belső szolgáltatásról van szó, emiatt nem keletkezik a használatba adás után áfakötelezettség. Ha a két intézmény önálló adóalany, két eset lehetséges: Ha az épületrész...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.
1
11
12